Kezdőlap Menedzser Akadémia Teljesítmény és ösztönzés - Mindent bele!

Teljesítmény és ösztönzés – Mindent bele!

A gyorsan változó gazdasági, üzleti életben nem kis feladatot jelent a vállalati humán erőforrás, valamint egyes szakmai részlegek számára a vezetők és a dolgozók ösztönzési, motivációs rendszerének kidolgozása, bővítése a lehetőségeknek megfelelően és karbantartása. A jó motivációs rendszer szoros összefüggést mutat az egyének, a csoportok, az egész cég teljesítményével. Szerencsére ma már a szervezeti tevékenység szinte minden eleme mérhető, így az ehhez kapcsolódó ösztönzési rendszer minden tényezője az eredményekhez, a teljesítményhez igazítható.

Nagyon leegyszerűsítve a motiváció mind a vállalat, mind az egyén részéről végső soron ugyanarról szól: felmerül egy igény, azt teljesítik, ezért pedig elismerés, jutalom jár. Például egy cég nyereségterve egy adott összeg, ha ezt sikerül elérni, akkor előre meghatározott ismérvek alapján a „szereplők” jutalmat vagy más elismerést kapnak, ha pedig sikerül túlteljesíteni a nyereségtervet, akkor extra-elismerések kerülnek „bevetésre”. (Természetesen szükséges ezeket is előre rögzíteni és megismertetni a vezetőkkel és a dolgozókkal).

Szükségleti szintjeink

A közgazdászok „ősapja”, Adam Smith szerint az embereket saját érdekeik motiválják, hogy gazdagodjanak, gyarapodjanak azért, hogy ki tudják elégíteni a normális életvitel szükségleteit. A mintegy 50 éve elhunyt híres amerikai pszichológus, Abraham Maslow már sokkal árnyaltabb motivációs elméletet fogalmazott meg, amelyet ma az egész világon szinte egyszeregyként oktatnak.

Maslow szerint szükségleteinknek öt szintje van. Az első a fiziológiai szint, ahová az étel, az ital, a levegő és a szex tarozik. Ha ezek a szükségletek kielégítést nyertek, következhet a második szint, a biztonság szintje, ahová többek között a lakás, a létbiztonság és a biztonságos környezet tartozik. Innen továbblépve eljuthatunk a szeretet, a társadalmi megbecsülés, a valahová tartozás szintjére, amely sok egyéb mellett magába foglalja a családot, a munkahelyet, az egyházat és más közösségeket. A negyedik, úgynevezett magasabb rendű színt az önbecsülésé, amely például a valóra vált célkitűzéseinket, elért eredményinket, stb. tartalmazza. A szükségleti piramis csúcsán az önmegvalósítási szint van, amelyhez akkor érünk el, ha azzá lettünk, amit elterveztünk (például híres művész, vezérigazgató, megbecsült tanár).

Amikor a cégek kidolgozzák és elfogadják (az igazgatósággal, a felső vezetéssel, az üzemi tanáccsal, a szakszervezettel) az ösztönzési rendszert, végső soron a maslowi szükségleti rendszerből indulnak ki, ismerve vagy nem is ismerve azt. A jó, teljesítmény-orientált motivációs rendszer egyénekre és/vagy csoportokra vonatkozik, pénzügyi és nem-pénzügyi elemek sokaságát tartalmazza. Érdemes megjegyezni, hogy a vállalatok árgus szemekkel figyelik az ágazati versenytársak ösztönzési rendszereit, egyrészről az újdonságok mielőbbi a átvétele miatt, másrészről pedig azért, hogy egyes motivációs elemek esetleges hiánya ne vezessen a munkaerő elcsábításához, illetve átvándorlásához a konkurenciához.

A vezetéstudomány elméleti és gyakorlati szakembereinek véleménye szerint ma a vállalatok és a dolgozók között úgynevezett társadalmi cserefolyamat történik. Mindkét félnek vannak igényei, szükségletei; ezek kielégítéséhez, teljesítéséhez mindkét fél legjobb tudása és lehetőségei szerint járul hozzá. Megtörténik tehát a csere, amely akkor eredményes, ha arányos, tisztességes és etikus.

Vannak országok (USA, Németország, Svédország, Svájc, Magyarország), ahol az egyéni ösztönzést részesítik előnyben, máshol pedig a csoportosat. Ez utóbbira példa Japán, Dél-Korea és az ázsiai országok többsége. A több szakembert felölelő csoport vagy projekt munkára a csoportos ösztönzés jellemző, de az egyes motivációs elemeket a csoport- vagy a projektvezető ítéli oda az egyéni és a csapatteljesítmény, illetve ezek „elegye” alapján.

Pénzügyi ösztönzők

A pénzügyi motivációs rendszer alapja a munkabér, amelynek megállapításakor igen sok tényezőt ajánlatos figyelembe venni, például a beosztást, a végzettséget, a szakterületen eltöltött évek számát, a hasonló munkakörben és feltételek alapján dolgozók javadalmazását, stb. Meglehetősen széles a bérpótlékok köre, amelyek a tevékenység veszélyességétől az éjszakai műszakon át a földrajzilag távoli munkavégzésig terjedhetnek.

Az ösztönzési rendszer pénzügyi „ága” a bér mellett igen változatos képet mutat. Ide tartoznak többek között a jutalmak, prémiumok, sikerdíjak, százalékos részesedés, ajándékutalványok. Számos olyan elem van, amely ugyan nem jár „valódi” pénzátadással a vezető vagy a dolgozó irányába, de a vállalatnak pénzébe kerül. Ezek a béren kívüli juttatások közvetlenül nem jelennek meg a „zsebben”, de jelentős értéket képviselnek. Közülük érdemes néhányat megemlíteni:

  • extra szabadságnapok
  • ingyenes étkezés a munkahelyen, a munkába járás közlekedési költségeinek teljes vagy részleges fedezése
  • ruhapénz
  • lakhatási költségek átvállalása
  • otthoni internet előfizetés, edzőtermi bérlet, családos üdülés költségeinek részleges vagy teljes átvállalása
  • kedvezményes vásárlási lehetőség a cég termékeiből vagy szolgáltatásaiból
  • vállalati autó magáncélú használata
  • vállalati mobiltelefon magáncélú használata

A felsorolást még hosszan lehetne folytatni, de érdemes néhány megjegyzést tenni. A vezető menedzserek álma az egész világon az igen népszerű és hőn óhajtott részvényopció, amelynek részesedése a motivációk körében a nemzetközi ajánlások (OECD, részvénytőzsdék, stb.) nyomán erőteljesen visszaesőben van. Ennek az az oka, hogy a több évre szóló részvényopciók nyilvántartása, könyvelhetősége nem elég áttekinthető, nem elég transzparens.

Nincs több céges lakáskölcsön

Ugyancsak jelentősen visszaesett, csaknem megszűnt a cégek által nyújtott kedvező kamatozású, vagy kamatmentes, hosszútávra nyújtott lakásépítési, lakásvásárlási kölcsön. Arról van szó, hogy a termelő és szolgáltató cégek nem bankok. (Az ezt az irányzatot képviselő közgazdászok azt mondják, ha éhesek vagyunk, ennivalóért nem a bankba, hanem élelmiszerüzletbe vagy étterembe megyünk, otthoni hűtőgépünkről nem is beszélve.) Lakáskölcsönök nyújtásához a vállalatoknak vagy a tulajdonosok pénzéhez, a nyereséghez kell nyúlniuk, vagy kamat mellett kölcsönt kell felvenniük és azt „ingyen” továbbadni. Arról nem is szólva, hogy a cégek többsége manapság nem tudja, talpon lesz-e 10-20 év múlva.(Abban az esetben, ha a tulajdonosok úgy döntenek, hogy nyereségük egy részéről lemondanak lakástámogatási kölcsön nyújtására, természetesen van erre lehetőség. De a 21-dik század második évtizedének vége felé nagyítóval is nehéz ilyen vállalatokat és tulajdonosokat találni.)

Nem pénzügyi ösztönzők

A motivációs rendszer másik nagy csoportja a nem pénzügyi jellegű ösztönzés. (Elöljáróban azonban meg kell jegyezni, hogy az ebbe a csoportba tartozó elemek nagy része sincs ingyen, a cégeknek maguknak kell fizetniük néhány szolgáltatásért, vagyis ebben a kategóriában sincs ingyen ebéd.)

Ebbe a nagy csoportba sok alcsoport tartozik, amelyek például a munka jellegével, a munkavégzés körülményeivel, a karrier alakulásával, a tanulási lehetőségekkel kapcsolatosak. Ide tartozik többek között a munkakör kiszélesítése, „gazdagítása”, amikor a viszonylag unalmas, egyhangú munkavégzést új, lehetőleg anyagi elismeréssel is párosuló feladatokkal színesítik. Ugyancsak ilyen jellegű ösztönző a munkaerő-rotáció, amelyet először a Volvónál vezettek be a múlt század végén.

Igen kedvezően hatott a Volvo-munkások hangulatára, nemkülönben a teljesítményére az újfajta csoportmunka. Tanfolyamok elvégzése után a 10-12 fős munkáscsoportok képesek voltak egymás munkájának ellátására is. Így például aki egy hónapon át a fényezéssel foglalkozott, az a következő hónapban már a motorblokkok szerelésével volt elfoglalva és így tovább. Ez a rotáció nagyobb munkakedvet, változatosságot, új szakmai kihívásokat, magasabb teljesítmény és nem utolsó sorban több pénzt biztosított a munkásoknak.

A nem pénzügyi ösztönzőket a munkapszichológusok higiéniai tényezőknek is nevezik, amelyek persze önmagukban nem növelik a teljesítmény. De ha összekapcsolják őket a pénzügyi ösztönzőkkel, akkor az esetek döntő többségében növekszik a termelékenység, a hatékonyság, a profit és a dolgozói elégedettség. Az „okos” cég keresi és meg is találja azt az arányt, ahogyan a pénzügyi és a nem-pénzügyi ösztönzőket vegyíteni kell. Sok esetben a HR-részleg, az egyes szakmai területek vezetői, de maguk a dolgozók sem gondolnak arra, hogy bizonyos intézkedések, lehetőségek, események részei a nem-pénzügyi motivációnak, miközben ezek ösztönző hatása egyértelmű.

Érdemes az alábbiak közül néhányat (vagy mindet) bevenni az ösztönzési rendszerbe:

  • a dolgozók bevonása a döntéshozatalba és /vagy a döntéshozatal egy részének delegálása
  • lehetőség biztosítása tanulásra
  • előmeneteli lehetőség (karriertervezés)
  • felelősség
  • munkát akadályozó tényezők elhárítása
  • munkavégzéshez kapcsolódó szabadság biztosítása
  • jó teljesítmény nyilvános elismerése
  • munkával kapcsolatos sikerek közös megünneplése
  • csapathoz tartozás

Globálisban nemzeti rendszer

Az üzleti élet globalizálódásának felgyorsulása nyomán a közepes és nagy vállalatok sorra vizsgálják felül, egészítik ki, változtatják meg, korszerűsítik motivációs rendszerüket. Egyre gyakrabban jelennek meg új elemek, új konstrukciók a motiváció területén is. Ma már nem elegendő az „alapbér plusz prémium” rendszer, a cégeknek figyelemmel kell lenniük munkatársaik gyorsan változó és új igényeire is.

A transznacionális és a globális cégek rendelkeznek világméretű alapösztönzési rendszerrel. Ennek a rendszernek egy része minden leányvállalatnál kötelező (például ruhapénz), természetesen eltérő mértékben, a helyi jövedelmi viszonyok figyelembe vételével. Ezek a vállalatok arra is ügyelnek, hogy a globális ösztönzési rendszer minden országban bőséggel tartalmazzon helyi elemeket, a helyi szokásoknak és kialakult gyakorlatnak megfelelő motivációs tényezőket. A helyi ösztönzési szabályok, gyakorlat figyelmen kívül hagyása nem csak jogi, hanem teljesítmény problémákhoz is vezethet. Biztosak lehetünk abban, hogy egy világcég több elemében más-más motivációs rendszert alkalmaz Dániában és Ghánában, Kanadában és Bulgáriában.

A kkv szektor sem kivétel

dt. Gonda György

Századunkban az ember és a teljesítmény orientált humán erőforrás menedzsment tevékenység már eddig is jócskán felértékelődött. Nem nehéz megjósolni, hogy a HR tevékenység egyik legfontosabb területe, az ösztönzési rendszerek kidolgozása, működtetése és folyamatos hozzáigazítása a változásokhoz kiemelten fontos feladattá lép elő. Ebben a vonatkozásban sem szabad elfeledkezni a kisebb cégekről sem, hiszen a világ dolgozóinak többségét a kisvállalatok, kisvállalkozások foglalkoztatják. Ma már ezek a vállalati, vállalkozási szervezetek sem lehetnek meg korszerű, teljesítményre épülő motivációs rendszer vagy éppen szabályozás nélkül.

Dr. Gonda György CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

Friss

A Költségvetési Tanács elnöke: nem a költségvetést, hanem a gazdaságot kell menteni

Sok függ az elkövetkező hónapok történésein, de kedvező feltételek esetén, ma még ahhoz is adottak a lehetőségek,  hogy az idei sanyarú év után „visszapattanjon” egy jobb pozícióba a gazdaság és ne következzen be egy elhúzódó recesszió – fejtette ki AzÜzlet.hu-nak adott interjújában Kovács Árpád a Költségvetési Tanács Elnöke

Mario Draghi: Háború van, minden eszköz megengedett!

„Cselekedjünk, tekintet nélkül az államadósságra!” – írja Mario Drgahi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke a Financial Timesban megjelent vendégkommentárjában. A kormányok nem habozhatnak. Minden eszköz megengedett. Ha sürgősen nem indul újra a gazdaság, sosem látott válság jöhet. A munkaadókra, a munkavállalókra és a pénzügyi szektorra is kiterjedő állami intézkedéseket vár az EKB volt elnöke.

Tőzsde – Jelentős csökkenéssel nyitottak a New York-i indexek

Jelentős, 3 százalék körüli csökkenéssel nyitottak a New York-i tőzsde irányadó indexei pénteken. A befektetők profitot realizálnak az előző napok lendületes emelkedése után, miközben újra felerősödtek az aggodalmak a koronavírus-járvány által okozott súlyos gazdasági károk miatt.

Porfelhő érte el az országot – romlott a levegőminőség

Az Aral-tó vidékéről indult porfelhő miatt emelkedett a szálló por koncentrációja Magyarországon - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Hírek

Porfelhő érte el az országot – romlott a levegőminőség

Az Aral-tó vidékéről indult porfelhő miatt emelkedett a szálló por koncentrációja Magyarországon - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Varga: eddig 245 milliárdot költöttünk védekezésre

Mostanáig 245 milliárd forintot költött a kormány a költségvetésből a járvány elleni védekezése - mondta a Facebookra eltöltött videójában a pénzügyminiszter.

Boris Johnson is elkapta a koronavírust

Boris Johnson brit miniszterelnök szervezetében is kimutatták a Covid-19 megbetegedést okozó új koronavírust - jelentette be pénteken a Downing Street.

Prága. Bordélyházban szállásolnák el a hajléktalanokat

Prága egyik legismertebb bordélyházában, a holesovicei Showparkban akar ideiglenes szállást biztosítani a cseh főváros hajléktalanjainak Zdenek Hrib főpolgármester. Az intézkedés célja, hogy a hajléktalanok is betarthassák az állam által elrendelt vesztegzárat.

Kijárási korlátozás – a rendelet részletei

Megjelent az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett kijárási korlátozásról szóló rendelet a Magyar Közlönyben. A rendelet megszegőit a rendőrség 5 ezer és 500 ezer forint közötti szabálysértési bírsággal sújthatja.

A biztonsági őrök is járulékmentességet kérnek

A vagyonőri tevékenységre is járulékmentességet kér a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK), amely levélben fordult a Pénzügyminisztériumhoz.

Orbán: kijárási korlátozás lép életbe szombattól

Kijárási korlátozást vezetnek be Magyarország egész területére március 28. és április 11. között. Két héten keresztül az otthonokat, a lakóhelyeket csak munkavégzés vagy az alapvető szükségletek ellátása céljából lehet elhagyni - jelentette be Orbán Viktor.

Az állam 17,44 milliárdot fizetett a Mátrai Erőműért

A kormány lezárta a Mátrai Erőmű megvásárlásával kapcsolatos tranzakciót, a vételár 17,44 milliárd forint volt - közölte a Miniszterelnökség vezetője.

Otthonról dolgozik? Kapcsolja ki a mikrót!

A mikrohullámú sütő lelassíthatja a wifijeleket, ezért az Ofcom azt javasolja, hogy videohívás vagy más fontos online tevékenység közben ne használjuk ezt a konyhai eszközt.

Vámmentességet kér a kormány a szájmaszkokra

A kormány kérelmet nyújtott be az Európai Bizottsághoz, amelyben a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzetre tekintettel vám- és áfamentességet kért a külföldről behozott szájmaszkokra, lélegeztetőgépekre és egyéb egészségügyi védőfelszerelésre - közölte Izer Norbert.

Károly herceg is koronavírusos

A brit trónörökös szervezetében is kimutatták a Covid-19 megbetegedést okozó új koronavírust. A walesi herceg londoni hivatala szerint a 71 esztendős Károly tünetei enyhék, egészségi állapota jó.

Emelt érintéses limit: a Fizetési Pont már bevezette

A POS-terminál piac harmadik legnagyobb szereplője, a Fizetési Pont egy nap alatt bevezette a 15 ezer forint alatti kártyás vásárlásokra a PIN-kód mentességet termináljain.

Gazdaság

Az MNB az infláció lassulására számít

Idén 3 százalék alá eshet, hosszabb távon pedig 3 százalék körül stabilizálódhat az infláció - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) online sajtótájékoztatóján a Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság vezetője.

Emelt érintéses limit: a Fizetési Pont már bevezette

A POS-terminál piac harmadik legnagyobb szereplője, a Fizetési Pont egy nap alatt bevezette a 15 ezer forint alatti kártyás vásárlásokra a PIN-kód mentességet termináljain.

A Lánchíd lábához költözik a Nemzetközi Beruházási Bank

A Lánchíd Palota műemlék épületét veszi meg székhelyének a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB), ahova a tervek szerint még az idei év végéig átköltözik.

Monetáris tanács: marad az alapkamat 0,9 százalék

A monetáris tanács fokozott figyelemmel kíséri és folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, valamint a koronavírus-járvány makrogazdasági és pénzpiaci hatásait. A hatékony monetáris politikai transzmisszió megőrzése érdekében a testület kész további likviditásbővítő intézkedéseket hozni - írta a tanács a kamatdöntő ülését követően.

Érintés. Tizenötezer forintig nem kell PIN-kód

Ötezerről tizenötezer forintra emelkedik a PIN-kód nélküli, érintőkártyás vásárlások összeghatára április közepétől - közölte a Pénzügyminisztérium, emlékeztetve, hogy az intézkedés a járvány lassítását szolgálja.

Moratórium – MNB: nem emelkedhet a törlesztőrészlet

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) olyan megoldásokat vár el a pénzügyi intézményektől, amelyekkel a fizetési haladék után - az elhalasztott törlesztések miatt - nem emelkedik az adósok törlesztőrészlete az eredetihez viszonyítva - közölte a jegybank.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom