Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Tömeges díjemelés a nyugdíj- és egészségpénztáraknál
No menu items!

Tömeges díjemelés a nyugdíj- és egészségpénztáraknál

Illusztráció: Bigstock

Sorozatban kapják a felszólításokat a nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak tagjai, hogy 2023-tól magasabb minimális havi tagdíjat várnak az intézmények. Az így megtakarítók örülhetnek, ha az inflációval megússzák a tagdíjemelést, mert vannak annál jóval nagyobbak is – derül ki a Bank360.hu elemzéséből. 

Több százezer pénztártag kapott az elmúlt napokban olyan üzenetet, hogy 2023-tól emelkedik a minimálisan fizetendő egységes tagdíjuk összege. Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztárnál például most már legalább havi 8000 forintot kell fizetnie minden tagnak, az OTP Egészség és Önsegélyező Pénztárnál pedig 5000-et. Azelőtt a nyugdíjpénztárban 5000, az egészségpénztárban 2000 forint volt a minimális tagdíj.

Más intézmények is emeltek az év elején vagy a közelmúltban. Az Életút nyugdíjpénztára és egészségpénztára 3000-ről 5000-re emelte a minimális tagdíjat, a Honvéd Önkéntes Nyugdíjpénztárnál a minimálbér összegének változását követi a tagdíj, ami most 11600 forintra ugrott, a Mező Nyugdíjpénztár a nyáron emelte meg 5000-ről 8000 forintra a befizetések minimumát. A Vasutas szerényebb mértékben emelt: 5300-ról 5900-ra módosította az egységes tagdíjat.

Az egészségpénztárak közül a Generali és a Test-Vér is emelt az idén, utóbbi intézmény a csekkes befizetést is eltörölte, miután ezzel milliókat spórol meg. Az önsegélyező pénztáraknál is volt egy díjemelés, bár ott ez továbbra is jelképes marad: a Vasas Szakszervezet intézménye havi 200-ról 230 forintra változtatta a minimális tagdíjat.

Kevés a bevétel

A díjak emelése két okból is fontos lehet a pénztáraknak. Az egyik cél ezzel a működési bevételek növelése lehet. A nyugdíj- és az egészségpénztárak fő bevételi forrása a frissen befizetett tagdíj, ebből vonhatnak el meghatározott összeget a működésükre. Az infláció, a bérek emelkedése a pénztári szektort is érinti, a bevételeket valahogy növelni kell.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak másik forrása, hogy a rendszeresen nem fizető tagok (ilyen a tagság nagyjából fele) számlájáról a pozitív hozam terhére elvonhatják a minimális tagdíj után járó működési költséget. Csakhogy 2022-ben a legtöbb pénztártagnál nem volt pozitív hozam, a kiegyensúlyzott portfóliók – ezekben van a tagság zöme – jellemzően mínuszban zárták az évet.

A nyugdíjpénztárak tavaly az első kilenc hónapban 4,676 milliárd forint működési bevételt értek el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint, a kiadásaik 5,626 milliárd forintot tettek ki. Míg 2021-ben még 1,24 milliárd forinttal tudták kipótolni a bevételeiket a nem fizető tagok hozamából, 2022-ben kilenc hónap alatt csupán 32 millió forintot lehetett levonni ilyen címen, így kilenc hónap után 950 millió forintos mínuszban állt az önkéntes nyugdíjpénztári szektor.

Az egészségpénztáraknál a másik bevételi forrás az egészségkártya díja. Ezzel a plasztiklappal fizethetnek a tagok a gyógyszertárakban, magánorvosoknál. A néhány évente kibocsátott kártya, illetve ha igénylik, a társkártya, szintén hoz pár ezer forint bevételt a kasszáknak.

Olyan pénztár is volt, amelyik ugyan minimális tagdíjat nem emelt, de a friss tagdíjaknál az elvonás mértékét növelte. A Medicover például mindössze 12 ezer forintos tagdíjat vár el évente, de míg tavaly még 120 ezer forintos befizetési határig 5 százalékot vont le a tagoktól a működési és a fedezeti alap javára, majd 300 ezer forintig már csak 4, azon felül pedig 3 százalékos volt az elvonás, az idén már 750 ezer forintig 5 százalékot vesz le, és csak efölött van 2 százalékos levonás.

Így is alacsonyak a limitek

A havi tagdíjminimumok ugyanakkor a legtöbb pénztárnál még az emelések után is rendkívül alacsonyak. Az önkéntes nyugdíjkasszák 2000-11600 forint közötti összeget állapítottak meg, a legmagasabb egységes tagdíj a Honvédnál van, ők a minimálbér 5 százalékát kérik el. Az egészségpénztáraknál még kisebb összeget kell havonta fizetni, jellemzően 1000-5000 forint között van a havi díj, kivétel az Új Pillér, amelyik 10 ezer forintot vár el.

Az átlagos nyugdíjpénztári minimum azonban csak 5-6 ezer forint havonta, ekkora összegből viszont számottevő nyugdíjkiegészítés csak akkor lesz, ha a pénztártag tényleg nagyon fiatalon, már az első munkahelyén elkezd gyűjtögetni. A jegybank adatai szerint ennél magasabb a jellemző havi tagdíjfizetés, 2021-ben egy átlagos nyugdíjpénztártag 8700 forint körül fizetett havonta, ehhez jöttek még a munkáltatói hozzájárulások havonta átlagosan valamivel több mint 2560 forint értékben.

Vagyis egy átlagos pénztártag mintegy 11 ezer forinttal gyarapíthatta a számláját, de nyilván nagyok az eltérések, hiszen sokan nem fizetnek, és úgyszintén sokan vannak, akik teljesen kihasználják az adókedvezményt (20 százalék, maximum 150 ezer forint évente), és legalább 750 ezer forintot befizetnek a számlájukra.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

Rekordszámú balkon napelemet telepítettek tavaly Bécsben

Az osztrák főváros villamosenergia-hálózatát üzemeltető Wiener Netze-nél 4.250 balkon napelemet jelentettek be tavaly.

Figyelmeztetést kaptak a bankok: elég volt az apró betűs díjemelésekből

Egyre drágább a bankolás, többe kerül a bankkártya, az sms, hirtelen fizetőssé vált a korábban díjmentes szolgáltatás - nagyon sok banki ügyfél szembesül ezzel.

Kiemelt segítség három vármegye zöld átállásához

Az igazságos átmenet feltétele, hogy az az érintettek lehető legnagyobb mértékű bevonásával történjen.
Hirdetés

Hírek

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.

Az Amerikából érkezett kedvező makrogazdasági adat hatására csúcson a BUX

BUX 1027,91 pontos, 1,56 százalékos emelkedéssel, 66 839,15 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán.

Iránykereséssel indulhat a kereskedés az elemző szerint

A Richter változatlanul a 9150-9420 forintos sávban mozoghat. A gyógyszerpapír jegyzése csütörtökön 5 forinttal, 0,05 százalékkal 9260 forintra csökkent, 2,5 milliárd forintos forgalomban.

Úttörő konferencia az autóipar jövőjéről, hazai díjátadóval

A tisztán benzines autók napjai is meg vannak számlálva, miközben az elektromos autók térnyerése kapcsán még bőven akadnak kérdőjelek

Heti makronaptár

Több statisztikai adat is megjelenik a következő héten, köztük az ipari termelés februári, a külkereskedelmi forgalom előzetes februári és részletes januári adatai, valamint a termelői árak és a kiskereskedelmi forgalom februári adatai. A kormányzati szektor 2023. utolsó negyedévi egyenlegét is közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Hirdetés

Gazdaság

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.

Tovább nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon márciusban

A részvényalapokhoz 9,2 milliárdnyi tőke áramlott. Az árfolyammozgások tovább segítettek, így 4,8 százalékos növekedés történt a kategória vagyonában az elmúlt hónapban.

Begyújtották a rakétát a nyugdíjpénztárak

A magán-nyugdíjpénztári alapok hasonlóan teljesítettek, mint az önkéntes pénztári portfóliók. A legkockázatosabb növekedési alapok árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben 2,7-5,1 százalék között.

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.