Egy találós kérdés: melyik európai országban magasabbak az autókölcsönzési üzletág bevételei, mint a mezőgazdaságé? Izlandon, a jég és a tűz országában. Ugyanebben, a Sarkkörhöz és Grönlandhoz közeli országban egy liter benzint az átlagbérből 9 percnyi munkával lehet megvásárolni. Nagy ütemben folyik a gazdaság diverzifikálása, miközben az északi ország tárt karokkal várja, szinte lasszóval fogja a külföldi munkaerőt a balti államoktól Thaiföldön át a Fülöp-szigetekig.
A 103 ezer négyzetkilométer területű ország lakossága mindössze 390 ezer, ebből 140 ezer fő a világ legészakibb fővárosában, Reykjavíkban él. Ott nem meglepő, hogy egy-egy minisztériumban, államhivatalban csak pár tucat munkatárs dolgozik, s vannak olyan települések, amelyek között úgy 200 kilométer a távolság, hogy közben nincsenek házak, emberek, csak hegyek, alvó és aktív vulkánok, lávamezők, gleccserek, gleccsertavak, gejzírek, hatalmas vízesések, fortyogó geotermikus források. A statisztikák tanúsága szerint a városi közösségi közlekedésben az autóbuszokon egyszerre hatan-nyolcan utaznak, elsősorban diákok.
A szigetország számokban
Izland a 2008-11-es gazdasági, pénzügyi és üzleti válság miatt a második helyről a negyedikre esett vissza a világ országainak életszínvonal-listáján. Továbbra is negyedik a világ üzleti hatékonysági és infrastrukturális fejlettségi sorrendjében, az országok versenyképességi listáján pedig a tizenhatodik helyet foglalja el.
Tavaly Izland GDP-je csaknem 28 milliárd, az egy főre jutó bruttó hazai termék pedig mintegy 70 ezer dollár volt. A 2022-es 5,9-ről idén várhatóan 2,6 százalékra lassul a gazdasági növekedés, az infláció pedig 9-ről 5 százalék körüli értékre csökken. Az államadósság a GDP 75 százalékával volt egyenlő 2021-ben, a minimálbér pedig idén eléri a 2380 (!) eurót. Az átlagbér havi félmillió korona körül alakul. Persze az árak sem alacsonyak, kivéve a rezsit, erről később még lesz szó.
Órabérek, vásárlóerő
A munkaerőpiac meglehetősen rugalmas: a minimálbérről a munkaadók és a szakszervezetek állapodnak meg, ugyanabban a szakmában mindenkire ugyanaz a „tarifa” vonatkozik. A legalacsonyabb órabér 2100 izlandi korona (egy izlandi korona mintegy 2,5 forinttal egyenlő). A szakmunkások órabére 3600-7000, a könyvelőké 8000, az orvosoké pedig 11 ezer korona körül alakul, felfelé mutató eltérésekkel. Noha idén némi megtorpanásra számítanak az előrejelzések, az elmúlt 10 évben igencsak erőteljesen és nagy ütemben növekedett az országban a vásárlóerő és a magánfogyasztás.
Papír helyett big data
Környezetvédelmi okok miatt Izlandon csak kérésre adnak számlát és nyugtát, de akkor azonnal. Illetve előre megkérdezik, hogy kér-e a vásárló számlát. Ugyancsak igen szimpatikus, hogy nincsen papír alapú személyi igazolvány, lakcímkártya, jogosítvány stb.; minden adat, dokumentum elektronikusan van tárolva egy központi „állami” számítógépen és a szükséges adatok a személyi szám közlése után elérhetőek a hatóságok, bankok stb. részére. (Hasonlóan a többi északi országhoz, Izlandon ismeretlen a bürokrácia „luxusa”.) A munkaerőhiány az egyik oka annak, hogy igen magas a digitális kultúra, a másik ok pedig az, hogy Izland élenjár a nemzetközi informatikai, szoftverfejlesztési, valamint biotechnológiai innovációban.
Dübörög a turizmus
A nemzetközi turizmus felfedezte Izlandot, dübörög az idegenforgalom: 2010-ben 490 ezer volt a külföldi látogatók száma, az idei esztendőre 2,5 millió turistát várnak. (A külföldi turisták egyharmada az onnan nem távoli Egyesült Államokból érkezik.) Az idegenforgalmi infrastruktúra rohamléptekben fejlődik, sok, de nem elég az új szálloda. A hiányt – miután az építőipar igen nagy munkaerőhiánnyal küszködik – kész, igen komfortos faház-csoportok telepítésével igyekeznek az ország számos településén csökkenteni. Az ágazatban igen sok vendégmunkás dolgozik, akik közvetve felfelé hajtják az ingatlanárakat. Arról van szó, hogy a rengeteg külföldi idegenforgalmi és más vendégmunkás részére szállást kell biztosítani, s az őket foglalkoztató turisztikai és munkaerőtorzó cégek erre a célra igyekeznek minél több lakást, házat felvásárolni.
Kívül az EU-n
Ismeretes, hogy Izland nem tagja az Európai Uniónak, csatlakozási kérelmét a kormány 2015-ben visszavonta. Attól tartott ugyanis, hogy tagként elvesztené az ellenőrzést halászterületei felett, s kedvezőtlen halászati kvótamegállapodásba kényszerülne. Izland tagja az EFTA utódjának, az Európai Gazdasági Térségnek. Fontos megjegyezni, hogy az ország ez utóbbi szervezet tagjaként erősen integrálódott az EU-ba.
Halászatból a 21-dik századba
Az ország gazdaságának diverzifikálása 1991-ben kezdődött el. Addig Izlandon szinte minden a halászatról, a halgazdaságról (halászati eszközök, halfeldolgozó berendezések gyártása és értékesítése, halászhajók javítása stb.) és a halexportról szólt. Manapság csak télen lehet halászni halszaporodási okok miatt. Így nyáron a halászhajók ringatóznak a kikötőkben, a halászok pedig beállnak pincérnek, gépkocsivezetőnek pár hónapra.
Jelenleg a turizmus bevételei a GDP-nek 23, az exportnak pedig 17 százalékát képviselik. Az ipari, elsősorban alumíniumipari termékek részaránya az exportban 32, az óceángazdaságé 24, a fogyasztási cikkeké 16, az élelmiszereké pedig 9 százalék. Fontos exportcikk még többek között a vasszilikát és a gyapjú. Hollandia, Spanyolország, az Egyesült Királyság és az USA a kivitel legfontosabb célországai, míg a behozatal (gépek és berendezések, járművek, közszükségleti cikkek stb.) főleg Németországból, Norvégiából, Kínából és az USA-ból származik.
Az olcsó elektromos energia miatt az alumíniumipar rakétasebességgel fejlődik. Az ágazat döntő része az Alcoa, az American Century Aluminium és a Rio Tinto kezében van, a bauxitot külföldről, elsősorban Brazíliából importálják.
A mezőgazdaságban a lakosság 1-2 százaléka dolgozik, s ugyanennyi az ágazat részesedése a GDP-ből. A fő termények a rozs, az árpa és a burgonya, fejlett a birka-, a bárány- és a lótartás is. Meglehetősen sok szerte az országban a meleg vízzel fűtött üvegház, amelyekben elsősorban zöldségeket termelnek. Miközben Izland tájai csodálatosak, területe nem igazán alkalmas nagyobb ívű mezőgazdasági termelésre, hiszen a talaj közel 22 százalékát láva és gleccserek borítják, a „maradék” pedig döntően vulkanikus, kopasz hegy.
Földrengés és vulkánkitörés
Izlandon viszonylag megszokottak a földrengések. A nagy számú, döntő többségében kis erősségű földrengéstől nem tartanak az emberek, mert az épületek igen biztonságosak. Július 10-én – hat napon át tartó több ezer kisebb földrengés után – Reykjaviktól 40 kilométerre délnyugatra a Litli-Hrútur hegy közelében kitört egy vulkán hatalmas „tűzijátékkal” és szűnni nem akaró lávafolyammal. A rendőrség lezárta a tűzhányóhoz vezető utakat, de az igen drága, 15 perces helikopteres katasztrófa-turizmus azonnal beindult. Az egyik közszolgálati tévécsatorna pedig rockzene kíséretében napi 24 órán át közvetítette a vulkanikus esemény minden pillanatát.
Hová mennek az adók?
Érdemes megemlíteni, hogy Izlandon az adóbevételek felét az állami költségvetés, másik felét pedig az önkormányzatok kapják. A személyi jövedelemadó mértéke 33-45 százalék, az általános forgalmi adó pedig 3 kulcsos: 0,11 és 24 százalék. Minden városban és faluban van uszoda, edzőterem, amelyek ingyenesen látogathatóak.
Miután az állami költségvetés csaknem felét egészségügyre, szociális kiadásokra és oktatásra fordítják, az országban mindhárom ágazat igen fejlett. Az oktatási intézményekben a lexikális tudás helyett a képességekre és a készségekre helyezik a hangsúlyt, századunkban ugyanis a modern oktatás ezekre a területekre összpontosít.
Korszerű, olcsó energia
Izlandot gyakran „becézik” láva- vagy gejzír országként. Gazdaságilag talán találóbb geotermiának nevezni, lássuk miért. Az energiatermelés 100 százaléka megújuló energiaforrásból származik. A villamosenergia 70 százalékát a vízi energia szolgáltatja (hidroelektromos energia), a szél és a geotermikus források aránya 30 százalék. A fosszilis energia részesedése a teljes energiafelhasználásban 15 százalék. A szenet elsősorban Németországból és Lengyelországból importálják.
A háztartások 90 százalékát geotermikus energiával fűtik, amely igencsak olcsó, és egyúttal alacsonyan tartja a rezsikiadásokat is. A hővezetékek behálózzák a településeket, hasonlóan az igen jó minőségű vízvezetékekhez. A rezsiköltségek Izlandon a jövedelem igen alacsony százalékát jelentik. Emellett valódi az energiaforrások „okozta” környezetvédelem.
Gejzír és gleccser
A külföldi látogatók nagy örömére Izlandon sok a gőzölgő, sistergő, fortyogó, bugyborékoló föld és víz, amelyeket csak biztonságos távolságból lehet megtekinteni. A kénes szag már messziről jelzi, merre is vannak a geotermikus területek, források. Ezek nem azonosak a gejzírrel, amelyekből nincsen sok az országban. A gejzírek viszont nagyon látványosak a magasba szökő, gőzölgő vízoszloppal, robbanásszerű hangok kíséretében. Más előjelű, de ugyancsak pompás látványosság a gleccsertavak, amelyek hatalmas, lakóház nagyságú jégsziklái között nagy élmény hajókázni. A globális felmelegedés egyik sajnálatos, jól látható jele, hogy olvadoznak, vizesednek, rövidülnek a több ezer méteres magasságból érkező gleccserek.
Rövid autókörkép
A szigetországban mind több az elektromos autó. A gépkocsiértékesítési statisztikák szerint az eladott autók 42 százaléka elektromos, 32 százaléka hibrid. Az elektromos autók áfamentesek és nem kell utánuk gépkocsiadót sem fizetni. Meglehetősen olcsó Izlandon az autótöltő áram. A benzin átlagára literenként 315 korona.
Ezzel szemben a benzines autók ára magas és sok a jó minőségű országutak mentén az önkiszolgáló benzinkút. A turistának meg kell szoknia, hogy „magad uram, ha szolgád nincsen”, vagyis a mindennapi életben, a munkaerőhiány miatt is, igen magas az automatizáltság foka, „személyzet” többnyire nincs.
Korrupció helyett bizalom
Az izlandi emberek barátságosak, érdeklődőek. Korrupció – a többi északi országhoz hasonlóan – gyakorlatilag nincsen, az emberek feltétlen bizalommal vannak egymás és a külföldiek iránt. Ennek jó példája, hogy az egyik halászfalu önkiszolgáló vendéglőjében távozáskor bemondásra kell fizetni. Borravaló nem szokás, szervízdíj nincsen. Egyébként az üzletekben alig lehet látni készpénzes fizetést, mindenhol hitelkártyával fizetnek az összeg nagyságától függetlenül.
Befektetési célpontok, külföldi tőke
Izlandon nagyon jó befektetési és megtérülési lehetőségek nyíltak és nyílnak a külföldi invesztorok számára. Elsősorban az idegenforgalom, a vízkultúra, az adatfeldolgozás, a biotechnológia, az informatika és a filmipar várja és kapja a külföldi működő tőkét. (Izland magas színvonalú filmiparral rendelkezik. Önmaga is sok játékfilmet készít, emellett sok a bérforgatás, a koprodukció a látványos és egyedi természeti helyszínek miatt.)
Az OECD előrejelzése szerint Izland idegenforgalom vezérelte gazdaságában idén a növekedés lassulására lehet számítani, összhangban a hasonló európai folyamatokkal. A lassulás azonban rövid életűnek ígérkezik, ugyanis a szigetország gazdaságában igen sok dinamika van. Fontos szempont az is, hogy a külföld felfedezte az országot, áramlik be a működő tőke, nem kevésbé a munkaerő. (Becslések szerint a szigetországban 500 magyar él.) A turisták, a külföldi vendégmunkások számának dinamikus növekedése, valamint az erőteljes innováció bővíti a piaci lehetőségeket és a bizalmat a gazdaság iránt.
Dr. Gonda György, CMC
vezetési tanácsadó
Certified Management Consultant
