Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Varga Mihály: a kanyarban előzéshez jobban kell nyomni a gázt
No menu items!

Varga Mihály: a kanyarban előzéshez jobban kell nyomni a gázt

Pénzügyminiszter: a második negyedévben éves alapon 12-14 százalékos növekedés lesz. Kép forrása: Varga Mihály/Facebook

Segítő, ösztönző, támogató fiskális hozzáállásra van szükség 2023-ig. A kormány egyensúlyra törekszik, de 2022 még a mérsékelt hiánycsökkentés éve lesz – hangsúlyozta a pénzügyminiszter a Portfoliónak adott interjújában, ahol azt is elmondta, nem lát túlfűtöttségi kockázatot a gazdaságban.

Varga Mihály a Költségvetési Tanács (KT) ettől eltérő értékeléséről, gyorsabb hiánycsökkentési javaslatáról azt is elmondta, június 15-ig van idő arra, hogy olyan döntéseket, intézkedéseket hozzanak, amelyek akár a KT-nak is megnyugtatóak lehetnek. Leszögezte, a Pénzügyminisztérium nem lát olyan problémát, ami miatt 2022-ben már a túlfűtöttség ellen kellene hűteni a magyar gazdaságot, a következő év második negyedévében érhető el a 2019-es szint.

Annak nem látom a realitását, hogy már 2022-nek a fiskális megszorításokról kellene szólnia. (…) Ha kanyarban akarunk előzni, jobban kell nyomni a gázt. Eljön majd a kanyarból kijövetel időszaka is, amikor a fékre kell a lábat helyezni” – jelentette ki.

Az anticiklikus gazdaságpolitika visszaeséskor élénkít, ezért 3 százalék fölötti a hiány, de csökkent az adósságszint

– mondta, és példaként említette, hogy régiós összevetésben az államadósság aránya még mindig magas, de a stabilitást jelzi, hogy a szomszédok közül mára az osztrák és horvát adósság nagyobb, mint a magyar.

Megerősítette azt is, a jövőben a gazdaságvédelem mellett alapvetően a hosszútávon ható, versenyképességet javító intézkedésekre kell a hangsúlyt tenni. “A következő két év igazolhat bennünket. A beruházási rátánk magas, a munkaerőpiaci helyzet biztató” – sorolta.

A prioritás a beruházás- és kapacitásbővítés, további munkahelyek létrehozása. Utóbbi szempontból nagyon gyorsan visszaállt a 2019-es helyzet: közel a teljes foglalkoztatottság, szakképzett munkaerőből egyre inkább hiány van, képzési programok, a rendszer átalakítása nélkül már nincsenek nagy munkaerő-tartalékok – fejtette ki. Varga Mihály szerint ezekbe az irányokba kell majd további lépéseket tenni, de most még egyelőre a járvány gazdasági hatásait szeretnék orvosolni.

A pénzügyminiszter optimistán nyilatkozott a második negyedévi kilátásokról: “azt várjuk, hogy a második negyedévben nagyon erős felpattanás lesz“. A mély bázisnak is köszönhetően éves alapon 12-14 százalékos növekedés lesz a második negyedévben, az év egészében pedig tartható lesz a 4 százalék feletti gazdasági növekedés – mondta, megjegyezve, hogy a magyar gazdaság kibocsátása az év második felében meghaladja várakozasuk szerint a 2020-as évét.

A június végén lejáró hitelfizetési moratóriumról ismét leszögezte: hogy lejárta után sem nőhetnek a havi törlesztő részletek. Megerősítette azt is, hogy a kormány egyeztet a Bankszövetséggel, valamint az MNB-vel. “Most a tapasztalatok összegyűjtése zajlik, ezután összegezzük az esetlegesen megjelenő igényt” – fogalmazott, de arra is felhívta a figyelmet, hogy a betétesek védelmében a bankok rendkívül szigorú szabályokat kell, hogy betartsanak. Ez azt is jelenti, hogy a bankok hitelezési képessége folyamatos kell maradjon, és a hitel iránti igényeket ki tudják elégíteni.

Beszélt az alaptörvényben lefektetett adósságszabályról is, amely szavai szerint kiállta az idő próbáját, mivel az elmúlt években nagyon komoly szerepe volt abban, hogy a magyar adósságállomány több mint 10 százalékponttal tudott csökkenni, a GDP 80 százalékáról 65-re.

Ezen a szabályon nem kell változtatni; 80,3 volt tavaly év végén az adósság mértéke GDP-arányosan, ez 79,9 százalékra fog csökkenni idén és 79,3 százalékra 2022 végére – mondta.

Arról, hogy Magyarország egyelőre nem veszi igénybe az uniós helyreállítási alap hitelét azt mondta, óriási dilemma volt a magyar kormány részéről is, hogy hozzájáruljon-e ehhez a csomaghoz, illetve, ha igen, akkor igénybe vegye-e akár a támogatást, akár a hitelt.

Az RRF által biztosított hitelt 2023 végéig bármikor lehet igényelni, és szükség esetén egyes konkrétan meghatározott projektekre a kormány megfontolja a hitelfelvételt” – szögezte le, és az elutasítás egyik okaként az uniós feltételeket említette.

A példák között sorolta fel, hogy a magyar kormány öntözési fejlesztésekre kért forrást a mezőgazdaság érdekében, ezt elutasították. “Az orvosbérek finanszírozásához, ami szerintünk egy reformértékű lépés, mert megpróbáljuk kivezetni a hálapénzt a magyar egészségügyből, szintén nem akarnak támogatást adni ebből a keretből. Útépítésekhez sem lehet igénybe venni. Sok olyan korlátozó feltétel van, ami nem teszi optimálissá egy nemzetgazdaság számára bizonyos támogatások más célú felhasználását” – ismertette.

Az euró bevezetését illető kérdésre pedig Varga Mihály megismételte, az euró bevezetése nem feltétel, hanem következmény; nem az euró szükséges ahhoz, hogy Magyarország versenyképesebb legyen, hanem versenyképesnek kell lenni az euróövezeti csatlakozáshoz.

Megfogalmazása szerint látni kell azt is, hogy az euróövezeti tagság egy euróövezeti gazdaságot sem tudott kellően megvédeni a súlyos pénzügyi válságtól. Magyarország ugyanakkor a 2008-as válságot követő évekhez képest napjainkra már sokkal közelebb került az euró bevezetéséhez – jelentette ki Varga Mihály. “Inkább azt szeretném elérni, hogy a versenyképesség-javuláson keresztül jussunk el abba a helyzetbe, amikor már nem kérdés az, hogy Magyarország érett-e az euró bevezetésére. Szerintem ne előzze meg a kocsi a lovat” – mondta.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Made in America nagy bajban van – az ok hasonlít a magyarországihoz

A német Külkereskedelmi Kamara (AHK) legutóbbi felmérésében az USA-ban működő német vállalatok a szakképzett munkaerő hiányát nevezték meg a legfőbb kockázatként.

Itt a spárga, ette már ma? – a megszokottnál korábban itt a szezon

Hazánkban mintegy 1437 hektáron foglalkoznak spárgatermesztéssel a gazdálkodók, ahonnan éves szinten mintegy 5000-5500 tonna termést takarítanak be.

Itt az újabb árzuhanás a Teslánál

A Model S alapváltozata most 72 990 dollárba, a másik változata pedig 87 990 dollárba kerül. A Model X alapváltozata most 77 990 dollárba kerül, a másik változata pedig 92 900 dollárba.

Háborús helyzet vízözönnel: így változtattak útvonalat a légitársaságok

A United Airlines azt jelezte, hogy május 2-ig törli a Newarkból Tel Avivba közlekedő napi járatát, míg az Air Canada azt tette közzé, hogy június végéig szünetelteti a Tel Avivba és Tel Avivból induló járatait.
Hirdetés

Hírek

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.

Az Amerikából érkezett kedvező makrogazdasági adat hatására csúcson a BUX

BUX 1027,91 pontos, 1,56 százalékos emelkedéssel, 66 839,15 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán.
Hirdetés

Gazdaság

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.

Tovább nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon márciusban

A részvényalapokhoz 9,2 milliárdnyi tőke áramlott. Az árfolyammozgások tovább segítettek, így 4,8 százalékos növekedés történt a kategória vagyonában az elmúlt hónapban.

Begyújtották a rakétát a nyugdíjpénztárak

A magán-nyugdíjpénztári alapok hasonlóan teljesítettek, mint az önkéntes pénztári portfóliók. A legkockázatosabb növekedési alapok árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben 2,7-5,1 százalék között.

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.