Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Államháztartás - Fél év alatt 500 százalékos hiány
No menu items!

Államháztartás – Fél év alatt 500 százalékos hiány

A járványügyi kiadások, a gazdaságvédelmi intézkedések és az uniós fejlesztések előfinanszírozásának eredményeként az év első hat hónapjában az államháztartás központi alrendszere 1837 milliárd forintos hiánnyal zárt – közölte a Pénzügyminisztérium.

A központi költségvetés 1534,3 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 313,9 milliárd forintos deficitet, az elkülönített állami pénzalapok pedig 11,2 milliárd forintos többletet mutattak. Az előző év azonos időszakában a központi alrendszer hiánya 390,0 milliárd forintot tett ki.

Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszerének félévi deficitje egész évre vonatkozó 367 milliárd forint pénzforgalmi hiány előirányzat 500,5 százaléka.

Az Államadósság Kezelő  Központ (ÁKK) korábban közölte: a kormány a koronavírus-járvány gazdasági hatásait mérsékelni hivatott fiskális politikai lépésekre tekintettel a GDP 2,7 százalékáról a GDP 3,8 százalékára emelte a 2020-as költségvetés eredményszemléletű hiánycélját, ennek megfelelően az államháztartás központi alrendszerének előre jelzett idei pénzforgalmi hiánya 1890 milliárd forintra emelkedett.

Júniusban a központi alrendszer 785,5 milliárd forintos hiánnyal zárt, egy évvel korábban a havi hiány  213,6 milliárd forint volt.

A központi alrendszer első félévi 10 684,4 milliárd forint bevétele 575,8 milliárd forinttal, 5,7 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. A kiadások június végéig 12 521,4 milliárd forintot tettek ki, 2022,8 milliárd forinttal, 19,3 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának összegét.

Nőttek a személyi jövedelemadóból, a társasági adóból, valamint a nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékokból származó bevételek. A kiadások növekedése elsősorban a költségvetési szervek, az egyéb szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok, valamint az uniós programok kiadásainak az egy évvel korábbihoz mért emelkedésével függ össze – közölte a Pénzügyminisztérium.

Június végéig összesen 489,5 milliárd forint fejlesztési célú uniós bevétel érkezett a költségvetésbe, az uniós kiadások ugyanakkor meghaladták a 1085,1 milliárd forintot. A költségvetésben létrehozott Európai Unióból érkező járvány elleni támogatások alapjába továbbra sem érkezett uniós támogatás, a járvány elleni védekezéshez szükséges forrásokat a kormány teljes mértékben a hazai költségvetésből fedezi.

Június végéig 520 milliárd forintot meghaladó összeget tettek ki a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések (például védőmaszkok, további védőeszközök, lélegeztetőgépek beszerzése) – olvasható a jelentésben.

A költségvetési szervek mérlegsoron elkönyvelt kiadások között részletezi a jelentés, hogy a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések 422,8 milliárd forintot tettek ki, a külképviseleteknél, az Állami Egészségügyi Ellátó Központból pedig 73,0 milliárd forintot fordítottak a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzésekre, a betegellátásra kifizetett összeg, 51,1 milliárd forint volt.

Az államháztartás személyi jövedelemadóból származó bevétele 1210,5 milliárd forint volt az év első hat hónapjában, 54,9 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbinál. Az eltérés okaként a magasabb bérkiáramlást jelölte meg a PM jelentése, de itt jegyezték meg azt is, hogy “a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai már harmadik hónapja jelentkeznek a pénzforgalmi adatokban”.

Társasági adóból az év első hat hónapjában  befolyt 188,4 milliárd forint bevétel  58,1 milliárd forinttal magasabb az előző év azonos időszakához képest.

A jövedéki adóból származó bevétel az év első hat hónapjában 541,7 milliárd forintot tett ki, 2,0 milliárd forinttal alacsonyabb volt az az egy évvel korábbinál. Az üzemanyagok jövedéki adójából 20,2 milliárd forinttal, az egyéb termékekhez kapcsolt jövedéki adóból 4,2 milliárd forinttal kevesebb, a dohánytermékek után 22,4 milliárd forinttal több adó folyt be.

Az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések összege június végéig 206,2 milliárd forint volt, melynek meghatározó tételei a frekvenciahasznosítással kapcsolatos 128,5 milliárd forintos összeg volt.

A családi támogatásokra 2020. június végéig kifizetett 201 milliárd forint volt, kismértében, 0,3 százalékkal magasabb volt az előző év azonos időszakának teljesítéséhez viszonyítva, ebből 155,5 milliárd forintot tett ki a családi pótlék 0,3 százalékkal csökkent.

Az első hat hónap 1800,9 milliárd forint nyugdíjkiadásai 98,6 milliárd forinttal haladták meg az előző évit.  

A gyógyító-megelőző ellátásokra fordított  855,7 milliárd forint 228 milliárd forinttal több a tavalyi összegnél, amiből 101,3 milliárd forint és egészségügyben dolgozókat érintő egyszeri rendkívüli juttatás összege.

A központi költségvetés adóssága június végéig 2171,3 milliárd forinttal növekedett az idén és 31 853,3 milliárd forinton állt.

A költségvetés hiányát finanszírozó forintadósság nettó 1202,1 milliárd forinttal nőtt, a devizaadósság 921,3 milliárd forinttal emelkedett, amiből a nettó kibocsátás 536,1 milliárd forintot tesz ki, a forint árfolyamvesztesége pedig 385,3 milliárd forinttal növelte a nyilvántartási értéket.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Ingyen dolgozott, most elképzelhetetlenül nagy fizetést kaphat a Tesla vezér

A Tesla arra kéri a befektetőket, hogy hagyják jóvá Elon Musk 56 milliárd dolláros (!) bércsomagját.

Jó hír a légi utazóknak: nagyot nő a Ryanair flottája a nyáron

A Ryanair tovább bővíti flottáját azzal, hogy 40 új Boeing repülőgép leszállítására számít július közepéig

Oroszország a fejlett országoknál jobban növekedhet 2024-ben

A Reuters múlt havi közvélemény-kutatása szerint az orosz központi bank várhatóan 16%-on tartja irányadó kamatát a következő, április 26-i kamatmeghatározó ülésén. A Reuters által megkérdezett elemzők 2024 végére 12,5%-on várják a kamatlábakat

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.
Hirdetés

Hírek

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.

Az Amerikából érkezett kedvező makrogazdasági adat hatására csúcson a BUX

BUX 1027,91 pontos, 1,56 százalékos emelkedéssel, 66 839,15 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán.

Iránykereséssel indulhat a kereskedés az elemző szerint

A Richter változatlanul a 9150-9420 forintos sávban mozoghat. A gyógyszerpapír jegyzése csütörtökön 5 forinttal, 0,05 százalékkal 9260 forintra csökkent, 2,5 milliárd forintos forgalomban.

Úttörő konferencia az autóipar jövőjéről, hazai díjátadóval

A tisztán benzines autók napjai is meg vannak számlálva, miközben az elektromos autók térnyerése kapcsán még bőven akadnak kérdőjelek

Heti makronaptár

Több statisztikai adat is megjelenik a következő héten, köztük az ipari termelés februári, a külkereskedelmi forgalom előzetes februári és részletes januári adatai, valamint a termelői árak és a kiskereskedelmi forgalom februári adatai. A kormányzati szektor 2023. utolsó negyedévi egyenlegét is közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Hirdetés

Gazdaság

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.

Tovább nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon márciusban

A részvényalapokhoz 9,2 milliárdnyi tőke áramlott. Az árfolyammozgások tovább segítettek, így 4,8 százalékos növekedés történt a kategória vagyonában az elmúlt hónapban.

Begyújtották a rakétát a nyugdíjpénztárak

A magán-nyugdíjpénztári alapok hasonlóan teljesítettek, mint az önkéntes pénztári portfóliók. A legkockázatosabb növekedési alapok árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben 2,7-5,1 százalék között.

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.