Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Varga Mihály előadása az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen 2019. szeptember 7.

Varga Mihály előadása az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen 2019. szeptember 7.

Varga Mihály pénzügyminiszter előadása az 57. Közgazdász-vándorgyûlésen a Nyíregyházi Egyetemen.

Varga Mihály pénzügyminiszter előadás közben  Kép: MTI/Czeglédi Zsolt

Köszönöm szépen a lehetőséget a közgazdasági társaságnak, megtisztelő, hogy újra előadást tarthatok itt. És hát úgy értelmezem a szerepemet, hogy mint a magyar kormány tagja a fiskális politikáért felelős tagja tartsam meg ezt az előadást. Itt a hangsúlyt nem is annyira, a fiskális politikán, hanem a magyar szemponton van, sokféle szempontból lehetne elemezni a mostani izgalmas helyzetet. Bár általában az emberiség történetének az izgalmait mindig a háborúk, vagy polgárháborúk szokták jelenteni, most szerencsére néhány lokális válságtól eltekintve nincsen ilyen. Bár megjegyzem, hogyha egy teheráni polgár olvassa a lapokat, és azt olvassa az amerikai külügyminisztertől, hogy addig kell megtámadni Iránt, amíg gyenge, akkor azért háború nélkül is izgalmas lehet a helyzet. Zárójel bezárva.

Szóval azt gondolom, hogy nekem erre kell korlátozódnom, mert különben nagyon szétfolyna az előadás, úgyhogy igyekszem ezt megtenni. Az izgalmat én abból a szempontból értem, hogy egy korszakhatárban vagyunk. A korszakhatárt én 2019 és 2021 közé teszem. Abból kifolyólag, hogy talán az az aranykor, vagy az az erős konjunkturális ciklus, amelyik mögöttünk van, az lassan kezd véget érni, de a ’19 és ’21 közötti időszakban a magyar gazdaság szempontjából fontos politikai és gazdasági változások fognak beállni, vagy már ezek a változások elindultak. A politikaiak közé sorolom azt, hogy volt egy európai parlamenti választás, új európai parlament lesz, új európai bizottság lesz. Ugye a bizottság, azért most már megtanultuk, az életünket jelentősen meghatározza. Ebben az időszakban lesz Amerikában elnökválasztás, ez is meg szokta azért változtatni, legalábbis a várakozásokat, aztán majd az eredményt megvárva meglátjuk, hogy mi változik még azon kívül. És a gazdasági tekintetben nézem pedig, az Európai Központi Banknak új vezetése lesz, 2021-től egy új fejlesztési ciklus indul az Európai Unió esetében. Ez a mi életünket befolyásolni fogja, ha akarjuk, ha nem, akkor új bizottság lesz, az új bizottságnak új szempontjai lesznek az uniós támogatások felhasználásában. És hát azt kell még hozzátennem, hogy nyilván az a romló külső környezet, ami most a világgazdaságot jellemzi, az egyszerre fog az Európai Unióra is hatni, és azon belül Magyarországra is hatni. Tehát ha korszakhatárról beszélünk, én erről az időszakról szeretnék beszélni.

Kezdjük is mindjárt a külső környezettel. Külső környezethez azt kell hozzátennem, hogy ez még nem recesszió. Tehát beszélhetünk lassulásról, beszélhetünk, hogy a világ nagy gazdasági erőközpontjaiban változik a gazdasági helyzet, de ha megnézzük, akkor a három nagy centrumban, az Egyesült Államokban, Kínában, az Európai Unióban azért a növekedés még nem áll olyan rosszul. A Kínaiak, ugye mindig a 6 % körüli lassulást tartják, tehát itt azért bárcsak az ő problémájuk lenne a miénk, szoktuk mondani, ugye 6 %-os növekedés. Itt még nincs olyan túlságosan nagy probléma, egy kicsit lassult ez a növekedés, de azért a gondok ellenére is magas szintű. Az Egyesült Államokban kicsit hektikusabb a helyzet, negyedévről negyedévre hol lassabb, hol erőteljesebb a növekedés, de azért még mindig 2 % környékén van. És az Európai Unióban, amelyikben talán ez a lassulás most erőteljesebb. Itt a kollégáim nagyon optimistán 2021-re egy 1,7 %-os növekedést tüntettek föl. Hát ezt lehet vitatni, és nyilván az elmúlt három napban a Közgazdász Vándorgyűlésen volt erről szó. Most maradjunk abban, hogy ez a 1,5 – 2 % közötti növekedés azért még nem számít olyan veszélyesnek.

Azért is mondom azt, hogy talán még a recesszió réméről még nem kell beszélni, mert ha valaki egy picit az adatokat megkezdi megkapargatni és megnézi az ezeket kialakító részfolyamatokat, akkor azt látja, hogy az a tendencia, ami az elmúlt években a gazdasági növekedésben a szolgáltatások szerepét értékelte föl, az most egy recesszió ellenható tényező. Az ipari termelés, ahogy itt az ábrán látszik, a német ipar, most már lassan egy éve gyengélkedik. Amerikaival ellentétben. És az Európai Unió ipara sem áll még olyan rosszul, ellentétben mondom, a német iparnak a teljesítményével. De ha a szolgáltató szektort nézzük meg, ott ilyen típusú visszaesés még nem volt. És mivel a bruttó hazai termékekben egyre nagyobb rész, van olyan ország, ahol háromnegyedét teszi ki a szolgáltató szektor a növekedés összetételének vagy komponensének. Ezért azt kell mondanom, amíg a szolgáltató szektor jól tud futni, addig lehet, hogy gyengélkedik az ipar, és azért vannak technológiai rendszerszintű problémák is -, ki tudja eldönteni most, hogy az autógyártásban a hibrid, az elektromos autó, vagy milyen típusú szerkezetváltás lesz. Tehát van egy ilyen típusú technológiai bizonytalanság, de alapvetően szolgáltató szektor ugye jól húz.

2012 óta nem voltak ilyen pesszimisták a várakozások, ez kétségkívül hozzájárul ahhoz, hogy mindenki lassulásról beszél, meg a Google-ban a recesszió szó egyre inkább az élre tör, a kereső programokban. Itt az üzleti bizalom alakulását mutatom csak az úgynevezett IFO index alakulását. A németeknél úgy tűnik, hogy ez a borús, pesszimista hangulat egyre inkább uralkodóvá válik. De visszatérve arra, amit az előbb mondtam, a bizalmi indexeken túl. Ha az iparról beszélünk, német esetben, akkor valóban van ok a pesszimizmusra, meg a vészforgatókönyvek vázolására, de a szolgáltató szektor, vagy az építőipari szektor még egyáltalán nincs ebben a helyzetben. Tehát, ha az iparról beszélek, a digitalizáció, az új technológiák megjelenése, a környezetvédelmi előírásoknak a változása, vagy a bizonyos dízel típusok kitiltása a német nagyvárosok központjából, ezek biztos, hogy az ipar számára nem kedvező forgatókönyvek. De a szolgáltató szektor, még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy viszonylag jól áll. Új típusú kockázatok jelennek meg a termelő szektorokban. Erre kell igazából majd fölkészülni, és ezekre kell igazából választ adni.

Hogy egy kicsit hazai pályára térjek át, ugye az a klasszikus mondás, hogy hat hónappal követjük a német gazdaság, a német iparnak a változásait. Hát kérem szépen, nem ez a helyzet, 12 hónapja van lényegében lejtmenetben a német gazdaság, és 12 hónapja van az ipara is lejtmenetben. Ennek ellenére a magyar ipar köszöni szépen, jól van. És ahogy a kollégáim a részadatokat nézik, még a következő hónapokban is egy kegyelmi állapotban lesz a magyar ipar, tehát nincs az a típusú visszaesés, mint amit hat hónap után általában várni szoktunk. Hogy mik ennek az okai, erre majd még szeretnék később visszatérni. Annyira később, hogy máris elkezdem ennek az okoknak a tárgyalását. Az egyik ok, amit mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy a hozzáadott étékben jelentős különbségek alakultak ki az elmúlt negyed években, hónokban, Európán belül is. Ugye az ábrán az látható, hogy %-os tekintetben az egy őre jutó hozzáadott érték, a jármú gyártásban hogyan alakult. És azt lehet látni, hogy közép-Európa sokkal jobban áll ebben a tekintetben, int nyugat-európai. Tehát a francia, az olasz vagy a német autógyártás költségeivel összevetve előnyben vagyunk. Tehát, ha jön a válság, vagy jön a lassulás, és az értékesítések elkezdenek gyengülni, akkor, ha egy döntést hoz egy multinacionális autóipari cég, akkor pontosan ott kezdi el a csökkentést, ahol rosszabb a hatékonyság, ebből kifolyólag az első hatása ennek a mostani lassulásnak az, hogy egyelőre Közép-Európában az autóipari szektor továbbra is jól teljesít. Ha viszont megnézzük a másik okot, akkor ugye azt mondhatjuk, hogy olyan német autógyárak telepedtek meg az elmúlt években Közép-Európában is, Magyarországon is, ahol a prémium szegmensben, tehát a magasabb kategóriában tudtak értékesíteni. És ezek az elmúlt években, válság ide, válság oda, lassulás ide vagy oda, ezek jobban tudtak értékesíteni. Természetesen itt nem az a helyzet, hogy a Made in Hungary feliratot keresik a vásárlók az autókban, itt mondom, az a helyzet, hogy ez a prémium szegmens az elmúlt időszakban még jobban tudott teljesíteni. Hogy visszalépjek egy pillanatra az előző ábrára, azt szeretném hozzátenni, van egy veszélye, ennek a költségszínnek. Ugye, ha én német vállalatvezető vagy cégvezető lennék, elkezdenék azon gondolkodni, hogy egy műszakban termel most a cég, de hogyan lehet a hatékonyságot javítani. És általában a gazdasági ciklusokban az szokott történni, hogy átmenetileg, a költségelőny miatt kevésbé építenek le bizonyos országokban, bizonyos szektorokban, de aztán hosszútávon az történik, hogy a hatékonyság és új technológiák megjelenése miatt, azok a régiók, amikben ez a helyzet volt korábban, ezek vissza szoktak előzni. Egy olyan crossover hatás van, ami nagyon sokszor igazolódott már.

Ha nem vagyunk felkészültek, és nem fogunk reagálni erre a helyzetre, akkor itt is az történhet, hogy most valóban a német ipar jobban visszaesik, vagy a franciák, éppen Peugeot jelentette be, hogy két autógyárat bezárnak most, furcsa módon Kínában. Tehát ott is van gond, nyilván a hatékonysággal, meg az értékesítéssel. De hogyha nem készülünk fel erre a helyzetre, akkor hosszútávon egy visszaelőzési folyamat lehet.

Gazdasági növekedés. Hát, itt a számokat ismerik, az elmúlt napokban biztos sokat, sokszor ezek elhangzottak. 5,2-vel növekedett legutóbb a magyar gazdaság. Én fontosabbnak érzem azt a szürke vonalat a potenciális gazdasági növekedésnek az alakulását. Most lényegében olyan 3,5 % körül alakult ez a potenciális mutató. Tehát ez azt mutatja a szezonális és átmeneti hatásoktól leszámítva, hogy a magyar gazdaság most azért a korábbi majdnem nulla állapothoz képest, tehát nulla és egy között volt 2010-ben, egy jóval magasabb gazdasági növekedésre állt át. És hogyha fölbontjuk különböző komponensekre a gazdasági növekedést, akkor ugye azt láthatjuk, hogy, hát a belső motorok, azok továbbra is húznak. Hogyha felhasználói oldalt nézem meg, akkor ugye a fogyasztás, beruházás, export, ezek nem állnak rosszul. Bár az export, a külker mérlegen látszik, hogy az elmúlt hónapokban picit elkezdett gyengülni.  Másrészt viszont a termelési oldalon az ipar, az építőipar kifejezetten jól alakul. A mezőgazdaság eddig eben az évben nem tudott hozzátenni a gazdasági növekedéshez, olyan nulla körül alakult a teljesítménye a tavalyi évhez viszonyítva. De a mezgazdaságban az is jó, ha nem csökken, és nem húzza vissza a gazdasági növekedést. Úgyhogy ezt én pozitív elemnek tartom.

Ha a kormányzati intézkedéseket nézzük meg, akkor összességében a potenciális 3,5 %-os növekedéshez 1,6 %-ot tudtak hozzátenni azok az intézkedések, amelyek a családi otthonteremtési kedvezmény elindítását, a különböző adó bérmegállapodásokat tekintik, ugye a 2016 megállapodásra utalok vissza, ahol a munkaadók, a munkavállalókkal meg tudunk állapodni abban, hogy milyen köztehercsökkentés és béremelési hullám lesz.

Az állami beruházásokról se feledkezzünk meg. Az állam Magyarországon mindig, és a magyar gazdaságban mindig is egy jelentős szerepet vitt abban, hogy a beruházási ciklusokat lehessen, vagy magasan tartani vagy a visszaesést lassítani. És hát vannak olyan elfogadott akciótervek, programok, amelyeknek a végrehajtása folyamatban van. A gazdaságvédelmi akcióterv ugye már egy olyan intézkedéssort hozott, ami például júniustól, csökkentést hozott, szociális hozzáárulás adónak a mértékét csökkentették, hogy éppen január elsejétől majd a kisvállalati adónak a mértékét. Ami ebben az ábrában mindenképpen érdekes, hogy az Európai Uniós pénzek felhasználása egyáltalán nem tesz hozzá annyit a gazdasági növekedéshez, mint ahogy azt egyébként a hírekben, vagy a publicisztikákban olvassuk. Ezt egyébként egy kicsit alapos elemzés tárgyának kell vetni, hogy miközben gazdaságfejlesztésre annyi forrást fordítunk, mint a nálunk négyszer nagyobb Lengyelország, méretét tekintve, ehhez képest ebből a forrásból nem jön ki az a típusú növekedés, mint amit, hát a gyanútlan szemlélő várna. A magánszektor adósság leépítése, tehát itt arra szeretnék csak utalni, hogy egy olyan kedvező folyamat következett be, ahol a kockázatokat az elmúlt években jelentősen tudtuk csökkenteni. A bankrendszer egy sokkal egészségesebb hitelbetét mutatót tud ma fölmutatni, a beruházási rátánk pedig nyugodtan mondhatom, hogy az elmúlt években kilőtt. Aki mondjuk a tegnapi Világgazdaságot olvasta, két kitűnő cikk is volt, egyik Csat Magdolna professzor asszonynak az írása, az innováció regionális és humán erőforrásairól. A másik a román összevetés, az egy főre eső vásárlói paritáson számolva, a háztartások fogyasztása, Romániában most átmenetileg meghaladta a magyar háztartások fogyasztását, és ebből az ellenzék ugye próbál mindenféle pódiumot ácsolni. Hát kiderült, ha a megtakarításokat nézem, a jövedelmi szintet nézem, ha a beruházások alakulását nézem, akkor azért a magyar gazdaság sokkal előrébb van. Megtakarítás nélkül pedig azért egyensúlyvesztés nélkül nehéz hosszútávon a beruházásokra többet fordítani.

Ami a foglalkoztatási helyzetet illeti, itt arra szeretnék utalni, hogy 2010 óta, azért egy nagyon komoly pályát futottunk be. 54-55% között volt a foglalkoztatási rátánk, az aktív korú népességnek közel csak a fele állt munkában. Hát ehhez képest most átléptük a 70%-ot és több mit 70%-on van a foglalkoztatási rátánk. Följöttünk az Európai Unió középmezőnybe vagy inkább az első részébe, hiszen az uniós átlag 68 %. De van még azért tartalék, itt szeretnék arra utalni, hogy azért a 70% az nem 100%-ot jelent, tehát a teljes foglalkoztatáshoz azért még vannak tartalékaink. Ami az államháztartás forrásigényeit illeti pedig, ugye 3% alatti ma már a hiányunk. Tehát összességében azt kell mondanom, hogy egy nagyon moderált visszafogott kiszorító hatása van, azaz nincs most szerintem jelenleg az államháztartásnak.

Na, nézzük a lassulás kontra recesszió szegmenst. Én arról most nem kívánok hosszan beszélni, hogy milyen világgazdasági kockázatok vannak, mert akkor, amivel kezdtem, az amerikai külügyminiszter kijelentésétől kezdve, hogy támadjuk meg Iránt, egészen addig, hogy a Brexit hogy alakul, vagy az olasz helyzet milyen, rengeteg dolgot lehetne felsorolni, Törökország, Argentína szintén ebbe a kockázatos körbe tartozik. Inkább azt szeretném érzékeltetni, hogy a versenyképességet tekintve a versenyképesség javítását, a mostani helyzet fenntartását tekintve milyen kockázatok vannak. Ugye van egy amerikai hozamgörbe változás, amire azért érdemes felhívni a figyelmet. Tehát a leginkább a piacok által vezérelt hozamgörbének van egy enyhe elmozdulása. A hozamokon túl a befektetők pesszimizmusa egyre erőteljesebb. Ezek összeadódnak sok apró kis apró hírből. Ezekről azt hiszem, hogy itt is volt szó. Hagyományosan megugrott az arany érétke: amikor ilyen kockázatok növekednek, általában mindig az emberek a régi megszokott dolgokhoz fordulnak. És hát már utaltam arra, hogy a recesszió is egyre többet szerepel a keresendő szavak között, talán nem véletlenül.

A politikai bizonytalanság magas és egyre nő, de inkább az aktuális közhangulat változását, mint egy válság közeledtét jelzi, ha ezt a mutatót nézzük, ezt az úgynevezett globális bizonytalansági indexet, akkor ezen is az látszik. Hogy volt már ilyen kilengés, volt már ilyen típusú változás az elmúlt időszakban. Ebben tehát semmi extrém, vagy semmi rendkívüli egyébként nincsen. Összességében én azt fogalmaznám meg, hogy lassulás várható, de ez még nem recesszió. Tehát a gazdaságok lassulása az érzékelhető, a kilátások, a bizonytalanságok növekednek, ez óhatatlanul bekövetkezik, de ez még nem automatikusan történik meg.

Ebből még nem biztos, hogy recesszió lesz. És itt két országot érdemes ilyenkor mindig figyelni. Kínát, azért nem a Kínai példát tüntetem föl a slide-on (táblázatot mutat a kivetítőn- a szerk), mert Kínának rendkívül sok eszköze van arra, hogy válságszituációkat kezeljen. Tehát bármilyen furcsa, egy félig-meddig tervutasításos gazdaságban ezek a lehetőségek sokkal számosabbak, mint egy piacgazdaságban, sokkal nyitott országban, mint az Amerikai Egyesült Államokban, ezért inkább az amerikai példát hoznám ide, hogy ott a recessziók hogyan és milyen tapasztalatokat hoztak. Az elmúlt 90 évben 16 recesszió volt az Egyesült Államokban. De csak 4 hozott igazából komoly visszaesést, ’29-es, ’38-as, és a ’46-os és a 2008-as. Legtöbb esetben a lassulás ellenére is pozitív maradt a gazdasági növekedés. Tehát amikor lassulásról beszélünk, akkor nem feltétlen kell azonos értelemben recesszióról is beszélni, mert a gazdaságok növekedése ettől még meg tud maradni a lassulás ellenére is.

És itt néhány olyan elemet sorolok fel a megállapítások között, amit érdemes figyelembe venni, például, hogyha bankrendszerről beszélünk, azok a mérgezett toxikus papírok, ami 2008-9-ben voltak, azok egyáltalán nincsenek most a rendszerben, azok leépültek. A nagy jegybankok sokkal inkább, sokkal aktívabban tudnak a piaci helyzetre reagálni, mint korában.

Nézzük meg akkor a tartalékainkat, hogyha mégis ez a lassulás egy komolyabb mértékű lesz, ne adj, isten, recesszióba csúsznak át a végén, amire azért most kevesebb az esély, akkor milyen tartalékaink vannak. A vállalatok hitelállományának a változása az egyik ilyen mutató. Itt is rendkívül kedvező az elmozdulás. Sokkal kisebb ez a hitelállomány, mint 2008-ban volt. 81 % volt akkor a GDP-nek, most 65 %-ot tesz ki. A lakossági hitelállományra ugyan ez igaz, a magyar lakkosság hitelállományának a jelentős csökkenése következett be. Jelentős kockázatok leépültek, tehát a háztartások kevésbé kitettek egy lassulásnak, egy recessziónak, mint az elmúlt években. A bankrendszer ellenálló képessége, vagy sokk ellenálló képessége, tehát sokkal magasabb, a tőke megfelelési mutatót látják az ábrán, a magyar bankrendszer az elmúlt 10 évben nagyon sokat tett azért, hogy ezek a kockázatok csökkenjenek, és a tőke megfelelési mutatóban is, előre tudjunk lépni. És ugyan ez igaz az államkasszára.

Az államadósság deviza és külföldiek kezében lévő aránya jelentősen csökkent. 2010-ben, amikor a kormányzati munkát megkezdtük, ugye ez 50% fölött volt, ma már 25 % alatt van, közel 20%. A külföldiek kezében lévő papíroknak az állománya, és hát ugyan ez igaz a deviza kitettségre is. A költségvetésnek, a számlaegyenlege pedig, hát ezt néha hallják, hírekben is, hogy vannak már olyan negyedévek, amikor pozitív az államháztartás üzemi szintű eredménye. Jó lenne majd persze hosszútávon is ilyen eredményről beszélni. De azzal, hogy a következő évi költségvetésben 1% tartalékot képeztünk, és 1%-ra vesszük vissza a hiánynak is a mértékét, ezzel szerintem a kockázatok csökkentésére komoly lépést teszünk.

És végül akkor jussunk el a befejezéséhez enenk az előadásnak. Milyen gazdaságpolitikai válaszokat lehet erre a helyzetre adni, ha van egy korszakhatár, egy váltás, akkor mik azok a legfontosabb szempontok, amiket érdemes mérlegelni, és ami irányába érdemes lépéseket tenni. Az egyik, hogy az elmúlt években néhány olyan, cölöpöt tudtunk leverni, de inkább oszlopokról beszélek, stabilitási oszlopokat építettünk ki, amelyek hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy ez a lassulás, vagy ez a visszaesés kisebb mértékű legyen. Ugye Uniós átlagot meghaladó mértékű növekedésünk van, a növekedés szerkezete egyensúlyi, tehát nem arról van szó, hogy átmenetileg valamelyik szektor fűti ezt a növekedést és egyébként egy visszaesés várható, szó sincs erről. Sokkal kiegyensúlyozottabb ma ez a növekedés, mint 5-10 évvel ezelőtt.

A hiánymértékét leépítettük, voltak már olyan éveink, amikor 2% alatt volt ez a hiány, jövőre 1%-os hiánycélt tűztünk ki. Tehát ebben a tekintetben is a sérülékenységünk, a kockázati szintünk csökkent. A beruházási ráta magas. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert ha valaki beruház, befektet, akkor az azt is mutatja, azt is jelenti, hogy tulajdonképpen optimistábban várja a következő éveket. Tehát nem arra számít, hogy a piac helyzete zsugorodni, vagy lassulni fog, hanem éppen talán ellenkezőleg. A befektetési ügynökséggel napi szintű kapcsolatban állunk. Tulajdonképpen az elmúlt hónapokban az a közel száz befektetés, ami előkészítés alatt van ma Magyarországon, abból csak három olyan van, ahol igazából arról beszélhetünk, hogy az a beruházás valószínű nem fog megvalósulni. És három másik olyan van, ahol azon gondolkoznak, lehet, hogy a lassulás miatt ezeket inkább elhalasztják, de a döntő többsége, ezeknek a külföldi beruházásoknak is, reményeink szerint persze meg fog valósulni. A foglalkoztatási rátánk 70%, tehát két irányban ütöttük most át a bűvös 70%-ot, az államadósság mértéke, a 2010-es 83% után 70% alá csökkent, a foglalkoztatási rátánk pedig 54%-ról 70% fölé emelkedett. Itt erre utalok ebben a slide-ban (egy ábrára muztat – a szerk), tehát itt is a munkában állók száma jelentősen nőtt, jelentősen javult. És hát a felminősítésekben sem állunk rosszul, tehát most nem az a kérdés, hogy leminősítenek-e bennünket, vagy sem, hanem mindig az a kérdés, hogy na végre, a felminősítést megteszi-e már, vagy sem. Itt arra szeretnék utalni, hogy a piac sokkal hitelesebben mér meg bennünket ebben a tekinteten is, aki figyeli, mondjuk a különböző ország kockázatokat, vagy éppen a 10 éves magyar állampapírnak a hozamszintű változását, az látható, hogy az elmúlt hetekben a lengyel 10 éves papír szintjénél kedvező volt a magyar hozamszint. Úgy hogy ebben a tekintetben is van okunk azt mondani, hogy a felminősítések iránya az akár kedvező is lehet a következő hónapokban.

A cél nyilván az, hogy ez a felzárkózási folyamat fenntartható legyen. Fenntartható maradjon. Ebben a tekintetben a magyar gazdaság az elmúlt hét évben azért lényegesen meghaladta növekedés tekintetében az Európai Unió növekedését. Tehát itt már nem csak arról van szó, amit néhányan szoktak mondani, hogy ez csak átmeneti. Hát persze, minden átmeneti az ember életében, meg az emberiség történetében is. Sőt azt kell mondanom, minden, amit ember alkot, az átmeneti, tulajdonképpen. Ez a növekedés sem fog a végtelenségig tartani. Biztos, hogy lesznek ebben hullámvölgyek is. De azt kell mondanom, hogy ilyen periódus azért ritkán volt a magyar gazdaságtörténetben, amikor ilyen hosszú időn keresztül ilyen komoly mértékű felzárkózási konvergencia periódust tudtunk teljesíteni.

És akkor összefoglalóan, hogy mit lehet ebben a helyzetben tenni, tehát mit javasolnék én, vagy bátorkodnék javasolni, hogy mivel kell, vagy kellene foglalkozni. Ugye az egyik, hogy amikor lassulás van, és nem annyira a konjunkturális ciklusok további fokozódásáról beszélünk, akkor mindig felértékelődnek az egyensúlyi pozíciók. Tehát akkor nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy hogyan tudjuk az egyensúlyt megőrizni, akár külker mérleg, akár a fiskális pozíció és más egyéb. Tehát az első, ebből a hét pontos tanácsból az első pont az nálam az, hogy a fiskális túlköltekezés, a tartalékok felélését el kell kerülni. Tehát továbbra is, fiskális fegyelem és fiskális szigor, ez ad nekünk hitelességet a külföldi befektetők, a különböző minősítő cégek részéről. Az nem megy, hogy egyik héten azt mondjuk, hogy csináljunk nullás költségvetést, és még ezt a hiányt is építsük le hirtelen. A másik héten meg azt mondjuk, hogy kezdjünk el túlköltekezni és kezdjünk el építeni. Tehát szerintem egy ilyen helyzetben az óvatosság kell, hogy az irányadó legyen, és a magyar költségvetésnek is egy óvatos, mondhatom azt, konzervatív pályán kell maradni.

A másik, hogy meg kell próbálni a beruházási rátánkat továbbra is magas szinten tartani, befektetni az országba, hogy ez a felzárkózási folyamat ne törjön meg, az ehhez szükséges jogszabályi környezet, az ehhez szükséges rásegítő állami magatartás az adott ebben a helyzetben. Tehát változás szerintem nem várható.

Kiszámítható árfolyam, stabil árfolyam, ugye a befektetők számára az mindig egy aggodalom, hogy az árfolyam hogyan változhat a következő időszakban. Az ingadozást kevésbé szeretik, és hát nyilván a munkavállaló oldalról is a bérnövekedés egy részét, ha az árfolyam, az infláció elviszi, az nem annyira vonzó, tehát egy stabil kiszámítható árfolyamra van szükségünk.

Munkaerő tartalék mozgósítása, negyedik pont. Azt mondtam, hogy 70% a foglalkoztatási rátánk. Ez azt mondja, hogy még 30% tartalékunk még van. Tehát a munkaképes korú népességnek az a része, aki ma közmunkában van, közfoglalkoztatásban van, vagy az a része, aki munkanélküli, ezeknek a munkaerőpiacra való visszacsatolása elemi érdek és szükséglet. És van két nagy olyan csoport, ahol további lépéseket kell majd tenni. Az egyik a nyugdíjasok foglalkoztatása, tehát azért az életkor kitolódásával van esély arra, hogy akár a nyugdíj betöltés utáni időszakban is valakinek a munkájára lehessen számítani. Új szabályokat hoztunk, lényegében egy nyugdíjas szép korú állampolgárnak a foglalkoztatása csak az ő általa kifizetett személyi jövedelemadó megfizetését igényli, egyébként a munkaadó szempontjából semmiféle közteher ezt már nem terheli. A másik csoport pedig a hölgyek, a nők foglalkozatása, ugye a munkaerő piaci adatok alapján 400 ezerrel kevesebb hölgy dolgozik Magyarországon, mint férfi. Nyilván a KSH a háztartási munkát kevésbé szokta figyelembe venni. Zárójel bezárva. Tehát itt még azért van tartalék. Itt még azért a női részmunkaidő, távfoglalkoztatás mezsgyében is lehet lépéseket tenni. Figyeljük a környező országok gyakorlatát is. Nyilván az ottani jó megoldásokat igyekszünk minél korábban átvenni. Úgyhogy itt azt gondolom, hogy további módosítások majd a munkaügyi foglalkoztatási szabályokon várhatók.

Az ötös pontnak azt tettem be, hogy a szakpolitikai javaslatok végrehajtása. Most én azt gondolom, hogy amikor ilyen helyzet van, akkor néhány tized százalékos gazdasági növekedésért is meg kell dolgozni. Tehát a rész szakpolitikáknak a kidolgozottsága, azoknak a végrehajtása az szerintem sokkal fontosabbá válik ilyenkor. Például van, mondjuk a magyar kormánynak egy elfogadott versenyképességi programja, 2023-ig tartó időszakra. Ezeket apránként meg kell csinálni. És be kell applikálni a magyar gazdaságba, a magyar jogrendszerbe. Tehát ez az apró munka, sajnos ebben mindig gyengébben vagyunk. Azt is megfogalmazhatnám, hogy a magyar állam executive tehát végrehajtói képessége az mindig szerényebb, mint a programalkotó képessége, de erre is szükség van ahhoz, hogy ezekből a programokból valóság legyen, és a versenyképességet ezek kijavítani tudják. Mindjárt itt van egy, a hatos pont, a vállalati versenyképesség növelése. Innovációk, kutatásfejlesztés, és különösen a KKV-k versenyképességének a javítása, ez egyre inkább felértékelődik. Tehát egy multinacionális cég, egy nagyvállalat már nem tud sokkal versenyképesebb lenni, mert egy olyan versenyképességi piacon van, ahol egyszerűen nem maradhat le. Ez sajnos a KKV-re ez még mindig nem igaz, úgyhogy én is nagy érdeklődéssel várom, hogy egyik társtárcánál készülő kis és középvállalkozói program az mit tud a versenyképesség javításban majd hozni.

És végül ceterum censeoként a politika és pénzügyi stabilitásnak a megőrzése. Hát e nélkül nehéz, ha nincs stabilitás egy országban, egy gazdaságban, akkor a lassulással szemben is nagyobban a kockázatok. Ez a hét pont dióhéjban az, amit ebben a helyzetben szerintem reálisan lehet a saját magunk számára is mondani. Nagyon bízom persze abban, hogy azok a korábban meghozott intézkedések, amelyeknek a végrehajtása már folyamatban van, azok ezeknek a lépéseknek, vagy az előkészítését, vagy majd pedig a megalkotását és végrehajtását fogják lehetővé tenni és megkönnyíteni. Köszönöm szépen a figyelmüket.

Friss

Túlélte a Thomas Cook csődjét – a LOT is pályázik rá

A lengyel LOT egyike a német Condor légitársaság átvételére pályázó három társaságnak - írta a lengyel gazdasági napilap, a Puls Biznesu.

Tilos lesz a műanyag zacskó Kínában

A világ egyik legnagyobb műanyag-felhasználójaként Kína bejelentette, hogy 2020 végére nagyvárosaiban, 2022-re pedig minden városában betiltja a nem lebomló műanyag zacskókat.

Mérgező szójapelyhet hívott vissza a Rossmann

Tropánalkaloid-szennyezettség miatt a Rossmann visszahívta az 500 grammos enerBIO szójapelyhet - közölte a Nébih.

Matolcsy: újra kell gondolni az eurózónát

Az eurózóna reformjára, a maastrichti kritériumok újragondolására van szükség - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Lámfalussy-konferencián Budapesten.

Hírek

Tilos lesz a műanyag zacskó Kínában

A világ egyik legnagyobb műanyag-felhasználójaként Kína bejelentette, hogy 2020 végére nagyvárosaiban, 2022-re pedig minden városában betiltja a nem lebomló műanyag zacskókat.

Olcsóbban tankolhatunk gázolajat szerdától

Jelentősen csökken a gázolaj ára szerdán, bruttó 6 forinttal literenként. A benzin ára nem változik a hazai kutakon.

Megszólalt Harry herceg: nem volt más választásunk

Harry herceg szerint neki és feleségének, Meghan hercegnőnek az elmúlt évek kihívásai után nem maradt már választásuk, csak az, hogy mindketten visszalépjenek a brit királyi családban betöltött hivatalos szerepüktől.

Rendőrség – gázolás: szélvédőjébe szorult áldozatával menekült egy autós

Egy zebrán elütött és az autó szélvédőjébe szorult emberrel együtt hagyta el a helyszínt egy gázoló a fővárosban - közölte a rendőrség.

12 milliárd lopott jelszó a netről – Hollandiában csapott le az FBI

Hollandiában őrizetbe vettek egy 22 éves férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy 12 milliárd lopott jelszót árusított az interneten.

Elhunyt a mesterszakács – elveszett egy Michelin-csillag

Két évvel az alapító halála után elveszített egy csillagot Paul Bocuse francia mesterszakács legendás étterme. A Lyon közelében lévő L'Auberge du Pont de Collonges 55 évig viselte a Michelin étteremkalauz által maximálisan adható három csillagot.

Két embert megölt az új koronavírus Kínában

Két ember halt meg az eddig ismeretlen koronavírus okozta tüdőgyulladásban a kínai Vuhan városában - közölték a helyi közegészségügyi hatóságok.

Pornográf gyerekképeket töltött le – börtönt kapott

Egy év börtönre ítélte a Debreceni Járásbíróság első fokon azt a férfit, aki a számítógépén gyermekpornográfiát ábrázoló képeket tárolt. A vádlott számítógépét lefoglalták és elkobozták a merevlemezt - közölte a Debreceni Törvényszék szóvivője.

A leselejtezett nyugati autók temetője Magyarország

Tovább özönlenek az öreg importautók Magyarországra - írja a Világgazdaság a Vezess összeállítására hivatkozva.

Szlovák újságíró-gyilkosság. Fenyegető példának szánták

Egy volt szlovák titkosszolgálati vezető tanúvallomása szerint a Kuciak-gyilkosság megrendelésével vádolt szlovák nagyvállalkozó példát akart statuálni az utána szaglászó újságírók egyikének halálával - jelentette szerdán a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség.

Ronaldo vonzza a bevételt, a Juventus mégis veszteséges

A KPMG könyvvizsgáló cég elemzése szerint Európa nyolc legnagyobb labdarúgó-bajnokságának győztese kivétel nélkül növelni tudta bevételeit az előző szezonban. Csillagászati számok.

Borús hétvége. Párás idő hószállingózással

Országos Meteorológiai Szolgálat: folytatódik a borús, párás idő. Emellett többfelé előfordulhat ónos szitálás, és néhol hószállingózás is lehet.

Gazdaság

Matolcsy: újra kell gondolni az eurózónát

Az eurózóna reformjára, a maastrichti kritériumok újragondolására van szükség - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Lámfalussy-konferencián Budapesten.

Green Deal. A Goldman Sachs is zöldebb lesz

A Goldman Sachs 2019 decemberében bejelentette: erőteljesebben támogatja a zöld kezdeményezéseket  a 2030-ig tartó, 750 milliárd dolláros programjában.

Adókedvezmény betegségekre – visszamenőleg is jár

A bizonyos betegségek - többek között a laktóz- vagy gluténérzékenység - után járó személyi kedvezmény visszamenőleg is igényelhető - közölte Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár.

Nemzetközi Beruházási Bank: Tőkét emelt Magyarország

Tízmillió euróval 17,2 százalékra növelte tőkerészesedését Magyarország a Nemzetközi Beruházási Bankban (NBB) január 15-én - közölte az NBB.

Digitális és hagyományos szolgáltatásait is fejleszti az OTP

 Az OTP nem csak a digitális szolgáltatásait fejleszti, a személyes ügyfélkiszolgálást is fontosnak tartja.

EBRD: rekordot döntött a térségnek nyújtott finanszírozás

Rekordösszegű, fennállása óta először 10 milliárd eurót meghaladó finanszírozást nyújtott a működési térségéhez tartozó felzárkózó gazdaságoknak tavaly az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom