Hirdetés
Kezdőlap Edukáció Világelső magyar műhold - Rotary Club segítséggel
No menu items!

Világelső magyar műhold – Rotary Club segítséggel

Kétszer ad, aki gyorsan ad – klasszikus mondás. Ez vált valóra, amikor a Rotary Club Budapest-Sasad támogatott egy projectet, egy apró magyar műhold, amely a világon először mérte meg a világűrbe sugárzott elektroszmog mértékét. A Rotary Club ezzel többeket ösztönzött egy nemes cél támogatására, a Budapesti Műszaki Egyetemen felgyorsulhatott az űrtechnológiai eszközök fejlesztése, és megkezdődhet az űrmérnökök képzése is.

“Olyan kicsi műholdat, amekkorát korábban még senkinek sem sikerült működőképesen összeraknia.”

„Éppen szorult helyzetben voltunk, amikor a rotarysoktól megérkezett a támogatás, amely megerősítette lelkesedésünket és reményeinket. A több, mint kétmillió forintnyi támogatás lehet, hogy sokaknak nem tűnik nagy összegnek, de a mi esetünkben életmentő volt. Hozzásegített bennünket ahhoz, hogy Magyarország gazdagabb legyen egy világraszóló űrsikerrel” – mondja Gschwindt András, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar címzetes egyetemi docense, a Műegyetemi Űrkutató Csoport alapítója.

A SMOG-P néven jegyzett project előzménye az első magyar űrsikerhez kötődik. Miután a Műszaki Egyetem tanárai és diákjai elkészítették 2012-ben a  Masat-1-et, és mint Magyarország első műholdja, 2015-ben sikeresen befejezte küldetését a világűrben, természetszerűleg felmerült a folytatás igénye. A diákok azt javasolták, hogy ne ismételjék magukat. Inkább készítsenek a 10 cm-es kocka-méretű Masat-1-nél legalább kétszer nagyobb műholdat.

“Azonban amikor kiszámoltattam velük, hogy ennek mi lenne az anyagi vonzata, kicsit megtört a lendület, mert olyan 240 millió forint lett a végeredmény. Így azután a kettő szorításába kerültünk: megvolt a terv, amely a hallgatókat motiválta, de a másik oldalon éreztük, hogy ennyi pénzt nem tudunk a folytatáshoz összeszedni. Ezért változtattunk az elképzelésen: úgy döntöttünk, hogy a 10 centiméteres kocka után egy feleakkorát, egy 5 centiméterest fogunk csinálni. Olyan kicsi műholdat, amekkorát korábban még senkinek sem sikerült működőképesen összeraknia. Azonban még ehhez is sok pénzre volt szükség, és azt is tudtuk, hogy a szponzorok zsebe – mondván, hogy már nem az első Magyar műhold megszületése a tét – csak akkor nyílik meg, ha ez az apró műhold nemcsak egyszerűen életben marad a világűrben, hanem valami különleges is fűződik a nevéhez.” – mondja Gschwindt András

Így kezdtek el azon gondolkodni, mi lehet az a különleges mérés, amit korábban még senki nem végzett el a világűrben, és amely egy mindössze 5 centiméteres kockával megvalósítható. Így jutottak vissza a szakember régóta dédelgetett tervéhez, miszerint egy műholdról érdemes lenne megvizsgálni, hogy a legkülönbözőbb vezetéknélküli, földi szolgáltatók, közöttük a műsorszórók, a mobiltelefontársaságok által kibocsátott jelekből mennyi jut ki a világűrbe? Mert például ahhoz, hogy valaki menetközben akár az autójából is tudjon telefonálni, a telefon folyamatosan keresi a szolgáltató bázis állomásait, amelyek azonban, hogy minden helyzetben kapcsolatot tudjanak biztosítani, nagyobb jelerősséggel dolgoznak. Ezáltal a kibocsátott jelek egy része kikerül a világűrbe. Vagy vehetjük azt a jelet is, amit egy tévéadó sugároz 1000 méter magasról, jókora nagy teljesítménnyel, azzal a céllal, hogy ellássa a 100 km-es körzetben levő készülékeket, ám a sugárzás nyalábjának jelentős része ebben az  esetben is – úgymond -, kiszalad a világűrbe.

“Megszámlálni sem lehet, hány ilyen sugárnyalábból mennyi kerül ki a világűrbe teljesen feleslegesen,  hiszen ott nincs telefonáló, nincs tv néző. Amennyiben a feleslegesen kisugárzott teljesítmény mérhetővé válik, jelezhetjük a szolgáltatóknak, elkerülendő a feleslegesen kikerülő elektroszmogot a Föld környezetében. Ennek mérésére terveztük meg azt a mérőműszert, ami azt figyelte, hogy a Földről milyen nagyságú jeleket sugárznak ki a világűrbe. Azért, hogy az apró műhold jeleit venni tudjuk, még egy nagyobb antennát is feltettünk az egyetem épületére. A mérésre alkalmas miniműhold végül elkészült, és sikerült is feltennünk egy rakétára, ami a nagyjából 400 kilométer magas földkörüli pályára feljuttatta. Ahol a tervek szerint közel tíz hónapig keringett, és közben rengeteg hasznos mérési eredményt közvetített a Földre. Sikeres küldetését befejezve, 2020 őszén, űrszemetet nem hagyva maga után elégett a világűrben.

Ráadásul dupla sikert értünk el, mert nemcsak elsőként sikerült felmérnünk a Földkörüli elektroszmogot, abban is világelsők lettünk, hogy egy ilyen pici műholdat üzemképesen tudtunk elkészíteni, a világűrben életben tartani, és a mérésekre “rábeszélni” – elemez Gschwindt András.

A sikeres végkifejletig azonban rögös út vezetett. Önmagában már az is 7 és fél millió forintba került, hogy a műhold más, nagyobbak mellett, egy szállító rakétára kerüljön. Ezért mielőbb támogatókra volt szükség, ami még akkor is nagy kihívást jelentett, ha a SMOG-P fele akkora volt, mint a Masat-1. A szakember mellékszálként a miniműhold névadásáról is beszélt: “eredetileg SMOG-1 lett volna a neve, de rájöttünk, hogy egy ilyen miniatűr műhold sikeres életrekeltése rettentően nagy kockázatokkal jár. Ezért biztonságra való törekvésünkben arra az elhatározásra jutottunk, hogy ha már ennyi energiát belefektettünk, csináljunk egy előfutárt (SMOG-Prekurzor), ne küldjük fel elsőnek a SMOG-1-et. Nézzük meg, hogy az miként működik: ha rosszul, akkor megtanuljuk, hogy miért, ha jól akkor meg örülünk neki, és utána következhet a SMOG-1. Szerencsére azonban a SMOG-P még a legszebb reményeinket is túlszárnyalta, így arra is megvan az esély, hogy következő lépésként a SMOG-1 földkörüli pályára kerüljön.”

Ami a tökéletes működés eredményeként megspórolt tanulópénzt illeti, amellett, hogy egy műhold a földön működőképes, arra is szükség van, hogy egész küldetése alatt életben maradjon a világűrben. A kihívásra jellemző, hogy a Masat-1 is egyedül maradt életben az egyszerre több műholddal útnak indult gyűjtő-rakéta rakományából. Ez történt SMOG-P-vel is, egyedüliként maradt üzemképes az öt másik – japán, spanyol, görög – műhold közül. A teljes igazsághoz tartozik , hogy a SMOG-P útitársaként még egy másik műhold is életképesnek bizonyult, a szintén magyar ATL-1, mely 5x5x10 cm-es nagyságban készült. Szintén a BME csapata építette egy magyar lézertechnikai cég megbízásából, és ez az első magyar kereskedelmi műholdként vonult be a hazai űrkutatás történetébe.

“Az egyik legnagyobb kihívás, az optimális pálya kiválasztása mellett úgy létrehozni egy műholdat, hogy az a földkörüli pályán folyamatosan pörögve haladva, ne hűljön le nagyon, amikor földárnyékban van, és ne melegedjen fel nagyon, amikor a nap süti. Gépészhallgatóink azonban olyan jól megtervezték a két kisműholdat, hogy a hőmérsékletük mindig az optimális plusz 5 és plusz 45 fok között maradt, tehát jól érezte magát a tápegység, a napelem és a fedélzeti elektronikánk.”

Visszatérve az anyagiakhoz, miközben a magyar kormány azzal segítette a projektet, hogy az egyetemi környezetet biztosította, és az illetékes tárca, a Külgazdasági és Külügyminisztérium a megvalósítás végső fázisában támogatást adott , az induláshoz elsősorban a szűken vett szakmai környezetből sikerült egyéni és céges szponzorokat találni. A pénzgyűjtés lassan haladt, akadtak olyan periódusok, amikor kilátástalannak tűnt a helyzet. Egy ilyen kritikus helyzetben találta meg Gschwindt Andrást a több mint százéves Rotary Club egyik magyar szervezete a RC Budapest-Sasad.

Kercsmár András az RC Budapest-Sasad elnöke: “A klub akkori elnöke, Tari Annamária, személyes kapcsolatain keresztül hallott a projektről, és miután erről beszéltünk vele, úgy gondoltam, az a legbiztosabb, ha személyesen is megismerem Andrásékat, és a projektet. Miután részletesen megismertem a terveiket, még kevésbé tudtam megérteni, hogy egy ilyen kiváló projekthez miért nem lehet elég pénzt szerezni. Végül a Rotary is az ügy mellé állt, és emellett személyesen is támogattam a projektet, ami a fiatal szakemberek és a tudományos fejlődés támogatása okán olyan értékeket hordoz, ami tökéletesen illik a Rotary Club értékrendjébe.”

Így a Rotary-nak is köszönhetően létrejöhetett  a sikeres SMOG-P project, amelynek eredményeként már újabb források is megnyíltak a BME előtt. A Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával például egy új, komplett antenna rendszert helyezhet üzembe az egyetem. Kiemelt támogatójuk az NMHH is. Ami hosszú távon még ennél is fontosabb, a jövő évben űrmérnök képzés kezdődik a BME-n.

“Miközben a Masat-1 sikerének köszönhetően Magyarország 2015-ben beléphetett az Európai Űrügynökségbe, a SMOG-P újabb előbbre lépést tett lehetővé. Amiben nagy szerepe van annak, hogy egy olyan Magyarországon példanélküli munkáról van szó, amiből nemcsak a diákok, de a műholdak készítésében résztvevő tanárok is tanulhattak. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a jövő évben megkezdődhet az űrmérnökképzés a Műegyetemen – az első évben magyar, a következő évektől pedig már akár angol nyelven is. Ezzel pedig a magyarországi űrkutatás, űrtechnológia  végképp bekerülhet a nemzetközi űrtevékenység vérkeringésébe, és hosszabb távon, remélhetően, a szakma nemzetközi szervezeteiben is komoly pozíciókat szerezhetünk.”– összegez Gschwindt András.

Hozzátéve, hogy a rövidtávú hatás sem elhanyagolható: számítások szerint Magyarországon most több űrmérnökre van szükség és minden egyes dollár, amit ezen a területen az oktatásra fordítanak, sokszorosan térül meg.

Érsek M. Zoltán

 

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

Rekordszámú balkon napelemet telepítettek tavaly Bécsben

Az osztrák főváros villamosenergia-hálózatát üzemeltető Wiener Netze-nél 4.250 balkon napelemet jelentettek be tavaly.

Figyelmeztetést kaptak a bankok: elég volt az apró betűs díjemelésekből

Egyre drágább a bankolás, többe kerül a bankkártya, az sms, hirtelen fizetőssé vált a korábban díjmentes szolgáltatás - nagyon sok banki ügyfél szembesül ezzel.

Kiemelt segítség három vármegye zöld átállásához

Az igazságos átmenet feltétele, hogy az az érintettek lehető legnagyobb mértékű bevonásával történjen.
Hirdetés

Hírek

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.

Az Amerikából érkezett kedvező makrogazdasági adat hatására csúcson a BUX

BUX 1027,91 pontos, 1,56 százalékos emelkedéssel, 66 839,15 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán.

Iránykereséssel indulhat a kereskedés az elemző szerint

A Richter változatlanul a 9150-9420 forintos sávban mozoghat. A gyógyszerpapír jegyzése csütörtökön 5 forinttal, 0,05 százalékkal 9260 forintra csökkent, 2,5 milliárd forintos forgalomban.

Úttörő konferencia az autóipar jövőjéről, hazai díjátadóval

A tisztán benzines autók napjai is meg vannak számlálva, miközben az elektromos autók térnyerése kapcsán még bőven akadnak kérdőjelek

Heti makronaptár

Több statisztikai adat is megjelenik a következő héten, köztük az ipari termelés februári, a külkereskedelmi forgalom előzetes februári és részletes januári adatai, valamint a termelői árak és a kiskereskedelmi forgalom februári adatai. A kormányzati szektor 2023. utolsó negyedévi egyenlegét is közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Hirdetés

Gazdaság

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.

Tovább nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon márciusban

A részvényalapokhoz 9,2 milliárdnyi tőke áramlott. Az árfolyammozgások tovább segítettek, így 4,8 százalékos növekedés történt a kategória vagyonában az elmúlt hónapban.

Begyújtották a rakétát a nyugdíjpénztárak

A magán-nyugdíjpénztári alapok hasonlóan teljesítettek, mint az önkéntes pénztári portfóliók. A legkockázatosabb növekedési alapok árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben 2,7-5,1 százalék között.

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.