Hirdetés
Kezdőlap Egészség-ügy Virusfertőzés után - Fraenkel Emil főorvos a post covid és a long...
No menu items!

Virusfertőzés után – Fraenkel Emil főorvos a post covid és a long covid szindrómáról

A post és a long covid tünetek új kihívást jelentenek az orvostudománynak,  és az alapbetegség, a COVID-19-ről is számtalan kérdésre kell megtalálni a választ – fejtette ki AzÜzletnek a kassai Louis Pasteur Egyetemi Kórház belgyógyász főorvosa, Fraenkel Emil.

– A szakirodalom meghatározása szerint a covid, mint betegség aktív fázisa 14 napig tart, bár van, ahol 21 napot jelölnek meg. Magyarországon a 14  napos meghatározást alkalmazzák. Ez az időszak, amíg a vírus  örökítőanyaga a beteg vérében kimutatható, vagyis amíg az immunrendszer küzd a vírussal – magyarázza a főorvos.

A második fázis nem feltétlenül jelentkezik minden fertőzöttnél. Ugyanakkor a legsúlyosabb betegek hosszabb gyulladásos fázissal szembesülnek, ami azt jelenti, hogy a szervezet túlzott immunválaszának eredményeként úgynevezett citokin vihar alakul ki a szervezetükben, ami sok esetben a halál közvetlen oka. Ráadásul nagyon gyakori az úgynevezett kétfázisos lefolyás, vagyis amikor már valaki úgy érzi, hogy jobban van, ám a második hét vége felé vagy a harmadik hét elején hirtelen rosszabbra fordul az állapota. Ez az az úgynevezett post covid gyulladásos fázis, amikor már nem a vírus okozza a tüneteknek a súlyosbodását, hanem maga az immunrendszer válasza.

Fraenkel Emil

A főorvos szerint hivatalosan a fertőzést követő negyedik hét után beszélnek az úgynevezett post covid fázisról. Arról, amikor bizonyos esetekben – a magyarországi felmérések alapján a betegek körülbelül 35, de esetenként 40 százalékánál -, továbbra is fennmaradnak bizonyos kellemetlen tünetek. A harmadik hónapot követően pedig már az úgynevezett long covidról beszélünk. Fraenkel Emil szerint az, hogy kórélettanilag mennyire helytálló a post és a huzamosabb ideig fennálló panaszokat összegző long covid meghatározás, illetve ezek önálló fogalomként való elkülönítése, jelen pillanatban a szakirodalom adatai alapján még megkérdőjelezhető.

– Ami kórélettanilag nagyon fontos, az az, hogy a nagyobb epidemológiai (járványtani) vizsgálatok összefüggést találtak a hosszan tartó covid betegség és a légzési elégtelenség fennállása között. Ez annak tudható be, hogy a hosszan tartó covid esetében a légzőizmok legyengülnek. Ennek nyomán olyan huzamosabb ideig tartó légzőszervi panaszok alakulnak ki, – köhögés, légszomj ill. nehézlégzés, vagy mellkasi fájdalom -, amelyek gyakran egyéb kimutatható szervi tünetek nélkül is fennállnak.

Betegcsoportok

A fentiek alapján a lábadozás során négyféle betegcsoportot különböztetünk meg. Az első, legszerencsésebb csoport olyanokból áll, akiknek nincs panaszuk és a vizsgálatok sem mutatnak ki tüneteket. A második csoport tagjai ugyan panasztmentesek, de a képalkotó vizsgálatok, tehát a röntgen, illetve CT lelet, vagy a légzőszervi funkcionális vizsgálat eltérést mutat az esetükben. A harmadik csoportba a legrosszabb helyzetűek tartoznak, azok, akiknek panaszuk is van és a leleteik is huzamosabb ideig kimutatják a fertőzést. A negyedik csoportba azok a panaszos betegek tartoznak, akinél sem a képalkotó-, sem a funkcionális leletek nem mutatnak ki elváltozást. Ez egy viszonylag szerencsésebb eset, mert a tüneti kezelés többé-kevésbé sikerrel vezethet eredményre. Mindezt kórélettanilag abból tudjuk levezetni, hogy maga a koronavírus fertőzés és az általa okozott gyulladás a tüdőben úgynevezett diffúz elváltozásokat okoz. Tehát nem a tipikus tüdőgyulladás képét adja, amikor valamelyik tüdőlebenyre korlátozódik a gyulladás, hanem változó mértékben valamennyi lebenyt egyaránt érinti a gyulladás.

A szakirodalom ma már ez alapján a betegség súlyosságát is osztályozza. Mivel a bal tüdő két lebenyből, a jobb pedig három lebenyből áll, az osztályozás alapja az, hogy az öt tüdőlebenyt minősítik. Gyulladása esetén mindegyik lebeny 5-5 pont értéket kap, ami 25 pont és 20 pont fölött már a betegség súlyos lefolyásáról beszélünk. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a szakemberek a társbetegségek jelenlétével is összefüggést találtak. Ha a betegnek korábban szívelégtelensége, diabétesze volt, vagy elhízott, illetve autoimmun betegségei voltak, ezeknél a covid nemcsak az alapbetegségek súlyosságát rontja, hanem a post covid szindróma valószínűségét is növeli. Előidézve azt, hogy a post covid szindróma valamely tünete hosszabb ideig fennállhat. Vagyis ezek az alapbetegségek már önmagukban is nagy rizikófaktort jelentenek a covid szempontjából.

Itt kell megemlíteni a tüdővel kapcsolatban azt is, hogy a covidos tüdőgyulladásnál hegesedés alakul ki. A hegszövet pedig funkcionálisan úgy, ahogy bármikor, amikor a végtagjainkon balesetet szenvedünk, a szervezet élettani válaszát jelenti. Ugyanakkor egy funkcionálisan hiányos értékű szövet jön létre ilyenkor, ami a tüdőben lejátszódó gázcsere szempontjából nem teljes értékű, mert az oxigén és a széndioxid áramlása nem tud teljes mértékben megtörténni ezen keresztül. Sőt inkább úgy mondanám, hogy a hegszövet gyakorlatilag extrém módon nem funkcionál ilyen szempontból. Ezért ezt szteroid kezeléssel próbálják az akut fázisban enyhíteni.

A post covid szindróma diagnosztizálásához úgynevezett terheléses tesztet szoktak végezni. Ez annyit jelent, hogy a beteg egy hosszabb nyomvonalon 6 percig gyalogol, közben pedig az ujjára csatlakoztatott úgynevezett pulzoximéterrel mérik a szervezet oxigéntelítettségét, és ebből is következtetnek arra, hogy funkcionálisan mennyire tekinthető teljes értékűnek a tüdő, illetve a légzőrendszer működése. Ennek az alternatívája az úgynevezett üléses-állásos teszt, amikor a beteg egy percen keresztül ül, illetve föláll, illetve megint leül, és ebben az esetben is nézik a szaturációt, tehát az oxigén telítettségét.

Amire a gyógyulás után külön figyelni érdemes

A főorvos szerint kiemelten fontos, hogy ha a már gyógyultnak tekintett betegnél mégis súlyos tünetek alakulnak ki, vagyis az állapota több hét után rosszabbodik és hirtelen nehézlégzés alakul ki, két dolgot mindenképpen sürgősséggel ki kell zárni. Az egyik a tüdőembólia, a másik az alkut szívelégtelenség. Tehát ebben az esetben a betegnek mindenképpen sürgősségi osztályra kell mennie, illetve mentőt kell hívnia, mert a tüdőembólia és a heveny balszívfélelégtelenség halasztást nem tűrő betegség, életveszélyes állapot. Ebben az esetben ezek hátterében valószínűsíthetően az áll, hogy a covid vírusfertőzés összefügg a véralvadási hajlam fokozódásával. A gyulladás és a fokozott véralvadás pedig a legmagasabb fokú tudományos bizonyítékok alapján kéz a kézben jár egymással.

Több tanulmány emellett olyan esetekről is beszámol, amikor valaki három hónappal az akut betegséget követően kapott agyérgörcsöt – vagyis stroke-ot -, illetve koszorúérgörcsöt, ami az előbb említett véralvadási hajlamra vezethető vissza. Ilyenkor sem szabad halogatni a mentő hívását.

Nagyon súlyos az úgynevezett post intenzív szindróma, ami azoknál a betegeknél áll fenn, akik lélegeztető gépre kerültek és szerencsés esetben túlélték a betegséget. Esetükben elsősorban az izomsorvadás áll a tünetek hátterében. Nemcsak a légzőizmoknak, hanem a vázizmoknak a sorvadása is, ami azért alakul ki, mert ilyenkor több napig vagy hétig, rögzült állapotban van a beteg a lélegeztetőgépre kapcsolva. Ilyenkor nemcsak izomgörcsök alakulnak ki, úgynevezett kontraktúrák, hanem a gége és a hangszálak érintettsége miatt hangképzési zavarok is észlelhetőek, tehát úgynevezett fonációs zavarok, amikor a beteg nem bír hangot kiadni. És természetesen  motorikus panaszok is fennállhatnak, tehát zsibbadás érzése, járási nehezítettség, mert ezek a betegek nagyon nehezen állnak fel és nagyon sokáig tarthat, amíg újból megtanulnak járni, mert az izmaik elsorvadtak. A postcovid ellátás szempontjából ezért nagyon fontos a társszakmák bevonása, a postcovid ambulanciákra egyre nagyobb igény mutatkozik. Tehát nemcsak a pulmonológus, a neurológus, a kardiológus segítsége, hanem a beteg rehabilitációs gondozásba vétele is, a mozgásszervi rehabilitáció haladéktalan elkezdése.

Az úgynevezett típusos tünetek közé tartozik még a fáradtság és az izom-, ill.  ízületi fájdalom, valamint ide sorolhatóak a keringési zavarok, egyebek mellett a szédülés és az ingadozó vérnyomás is.

További tünetek

Az egyéb tünetekre áttérve lényeges, hogy a covid esetében számos idegrendszeri tünetről beszélhetünk. Ilyen a figyelemzavar, az alvászavar, a depresszióra való hajlam,  a szaglás és az ízérzékelés hosszantartó hiánya, a fejfájás,  emellett tünetként meg szokták még jelölni az úgynevezett brain fogot, ami tükörfordításban agyi ködöt jelent, amikor a beteg tompult  tudatállapotban van, nem tud a megszokott módon összpontosítani, csak úgy el van magával.

Szintén gyakori tünet az alvászavar, amire a melatonint javasolják, ez egy ismert készítmény, amely a tobozmirigynek a hormonját tartalmazza. Ezt bizonyos esetekben olyan embereknél is szokták alkalmazni, akik hosszabb repülőutakon vesznek részt, és így a bioritmusuk felborul.

Előfordul továbbá bizonyos bőrelváltozások megjelenése. Ez leginkább  gyermekeknél kialakuló jelenség, amikor a lábikrákon észlelnek úgynevezett poszt covidos ujjakat, ami egy lila elszíneződést jelent és nagyjából úgy néz ki, mintha a beteg fagyásos balesetet szenvedett volna. Szerencsére a post covid szindróma ezen tünete három napon belül, kezelés nélkül is elmúlik.

Vitaminok – megoldások

Ami a szokásos étrendi változásokat illeti, amelyeket a betegnek ilyen tünetek esetében érdemes követnie, az alapján, amire valamelyest vannak valamilyen szintű bizonyítékok, az a C- és a D, valamint a B1, B6, illetve B12 vitaminok pótlása illetve a légzőtorna, ami a rekeszizom és a mellkasi izmok szempontjából kulcsfontosságú. Ami a mozgást illeti, csak nagyon-nagyon fokozatos terhelés javasolható, mert a légzőrendszer elszokott a nagyobb terheléstől. Ezért az olyan intenzív mozgás, amely sporttevékenységnek tekinthető, tehát bármi, ami több, mint a sima séta, vagy mondjuk a gyorstempójú séta, az  tünetmentes esetben is csak 2-4 hét után javasolt.

Tünetes esetekben, vagyis amikor bármilyen fokú nehézlégzés, vagy köhögés áll fenn, 4-6 hét a minimum. A versenyszerű sport pedig kizárólag szívultrahang lelet birtokában javasolt, ami annyit jelent, hogy bármilyen versenyző, akár gyermek, akár felnőtt, aki covid betegségen átesett, csak friss szívultrahang lelet birtokában vehet részt bármilyen edzésen, mert ez a betegség sajnos szívizomgyulladást is vonhat maga után. Így pedig egy hirtelen megterhelés akár hirtelen szívhalálhoz vezethet akkor, ha esetleg nem ismerik fel a covid okozta szív megbetegedést.

Ami az egyéb tüneteket illeti, az ízérzékelés elvesztése esetén, a szakirodalom szerint érzékelő gyakorlatokat kell végezni, ami annyit jelent, hogy karakteres ízű élelmiszereket kell fogyasztani naponta egy-két alkalommal. Ehhez a narancsot és a fahéjat szokták javasolni, amelyek bizonyos, a nyelven  található érzékelő receptorcsoportokat külön-külön is ingerelnek, és ebből kifolyólag azok a reflexek, azok az ingerületek, amelyek az agyban válaszreakciót képesek kiváltani újból kialakulnak.

Végül, ami az oxigénhiányt, illetve a légzőszervi rehabilitációt illeti, a szakirodalom szerint a szanatórium kiválasztásában nagyon ügyelni kell a tengerszint feletti magasságra, mert ha csökken a légnyomás, az is fokozhatja a post covidos beteg tüneteit. Tehát, sem a Mátra, sem a Tátra alapesetben nem igazán javasolt,  ill. a társbetegségek figyelembevételével csak nagy körültekintéssel, hiszen egy pesti ember számára a magas tengerszint feletti magasság sajnos fokozhatja a légzőszervi  tüneteket,  mert az oxigénhiány egyébként is eleve súlyosbító tényezőt jelent.

Ami a szakmai irányelveket illeti, az Emberi Erőforrások Minisztériumának koordinálásával márciusban  elkészült egy valamennyi területet felölelő protokoll, amely a magyarországi viszonyokhoz adaptált formában több ország jó gyakorlatait veszi alapul.

Érsek M. Zoltán

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Nyereséges zárás az európai tőzsdéken

Nagy, egy-másfél százalékos indexnyereséggel fejezték be a pénteki kereskedést a főbb európai értékpapírpiacok.

Ágh Péter: a béke tudja megteremteni az alapot a gazdasági fellendüléshez

A béke tudja megteremteni az alapot a gazdasági fellendüléshez - mondta az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkára pénteken a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Füzéren tartott útátadón.

Megjelentek az otthonfelújítási támogatás részletei, így lehet pályázni

A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta az új otthonfelújítási támogatás részleteit. A tervezett pályázati felhívás alapján az ismert alapfeltételek nem változtak, vannak azonban új előírások és kedvezmények is.

Márciusban 4 millió 746 ezer volt a foglalkoztatottak száma

A foglalkoztatottak száma 4 millió 746 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt márciusban. 2024 márciusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 38 ezerrel, 4 millió 746 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer volt .
Hirdetés

Hírek

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.
Hirdetés

Gazdaság

Szeptembertől kötelező átutalási korlát lesz a bankszámlákra, az OTP már májusban bevezeti

Az internet- és mobilbankból indított utalásoknak május 8-tól kezdve 1 millió forint lesz a napi limitjük.

A Gránit Bank, az MBH és az OTP konzorciuma működtetheti az MFB Pont Plusz lakossági hálózatot

A közvetítői hálózatról szóló közbeszerzési eljárást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jelentette meg, a szerződést még ebben a hónapban megköthetik.

Felmérik a magyarországi kriptopiaci szereplőket

A MiCA és az FTR révén Európa-szerte felügyelt, szabályozott keretek között működő nemzeti kriptopiacok alakulhatnak ki.

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.