Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág 100 bázisponttal csökkent az alapkamat
No menu items!

100 bázisponttal csökkent az alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal 9,00 százalékra csökkentette az alapkamatot keddi kamatdöntő ülésén.

A testület a kamatfolyosó két szélét  is ilyen mértékben csökkentette, az O/N betéti kamat ezzel 8,00 százalékra, míg felső széle, az O/N hitel kamata 10,00 százalékra mérséklődött.

A tanács az ülést követően kiadott indoklásában azt írta, a várakozásoknál erősebb dezinfláció, az ország kockázati megítélésének és a folyó fizetési mérleg javulása valamint a tartósan alacsony külső és belső keresleti nyomás együttesen tette lehetővé az alapkamat csökkentésének átmeneti gyorsítását. Erőteljes és általános dezinfláció érvényesül a magyar gazdaságban, januárban a fogyasztói árak 3,8 százalékkal emelkedtek éves összevetésben, ezzel az infláció a jegybanki toleranciasávon belül alakult és a régiós országok között Magyarországon volt az egyik legalacsonyabb az infláció – írták. A fogyasztóiár-index 1,7 százalékponttal, a maginfláció 1,5 százalékponttal csökkent havi szinten.

A maginfláció évesített háromhavi változása október óta 3 százalék alatt van. Az év eleji átárazások visszafogottak voltak, továbbá a január elsején életbe lépett jövedékiadó-emelés hatása egyelőre csekély mértékben jelent meg az üzemanyagárakban; a lakossági inflációs várakozások az elmúlt hónapokban csökkentek – közölték.

A jegybank várakozása szerint az infláció a következő hónapokban a toleranciasáv felső szélének közelében marad, majd az év közepén – más országokhoz hasonlóan – bázishatások miatt átmenetileg emelkedik. A fogyasztóiár-index 2025-ben tér vissza tartósan a jegybanki inflációs célra – írta a testület.

Az előrejelzés szerint idén és a következő években várhatóan tovább folytatódik a folyó fizetési mérleg egyenlegének javulása. A kiépülő új exportkapacitások termelésbe állása, valamint az élénkülő világgazdasági környezet várhatóan új lendületet adnak az exportnak, míg az EU-források erősíthetik a nettó finanszírozási képességet, és a historikusan magas szinten álló jegybanki devizatartalékot.

Tavaly a folyó fizetési mérleg példátlanul gyors helyreállást mutatott, az előzetes havi adatok alapján 0,2 százalékos többletbe fordult a 2022-es GDP-arányos 8 százalékos hiány után, a decemberi mintegy 1 milliárd eurós hiány ellenére.

Megjegyezték: a harmadik negyedévi felpattanást követően az utolsó negyedévében a GDP stagnált, éves szinten pedig elsősorban a magas infláció következtében 0,8 százalékkal csökkent. Idén az infláció mérséklődésével, a reálbérek emelkedésével és a bizalom fokozatos helyreállásával, ezáltal a belső keresleti tételek újrainduló bővülésével kiegyensúlyozott szerkezetű növekedés várható – közölték.
Az MNB által közölt előzetes pénzügyi számla adatok alapján az államháztartás nettó finanszírozási képessége a GDP 6,7 százalékát tette ki 2023-ban. Az államadósság-ráta 2023-ban a GDP 73,5 százalékára csökkent a 2022. évi 74 százalékról.

A tanács tájékoztatása szerint a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság nem változott számottevően a januári kamatdöntés óta. A Federal Reserve és az Európai Központi Bank első kamatcsökkentésének várható időpontja későbbre tolódott a piaci árazások alapján. A régióban a cseh jegybank 50 bázisponttal csökkentette az irányadó rátát, míg a lengyel és a román jegybank nem változtatott a monetáris kondíciókon februárban.
Hangsúlyozták: a globális dezinflációt övező kockázatok és a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága egyaránt körültekintő monetáris politikát indokol.

A tanács a következő hónapokban a beérkező makrogazdasági adatok, inflációs kilátások és a kockázati környezet alakulásától függően, adatvezérelten dönt az alapkamat további csökkentéséről és annak optimális üteméről – áll a közleményben.

Az alacsonyabb infláció és az ország kockázati megítélésének kedvező alakulása tette lehetővé az alapkamat csökkentésének átmeneti gyorsítását – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke online háttérbeszélgetésen kedden, és az év közepére reálisnak nevezte a 6-7 százalék közötti kamatszintet.

A magyar gazdaságban erőteljes dezinfláció érvényesül, amihez mind a külső, mind a belső környezet hozzájárul. A kockázati környezet javult, a januári kamatdöntés előtt kialakult “pénzpiaci zaj” okai nyugvópontra jutottak – mondta.

Hangsúlyozta ugyanakkor, ebben a közegben tilos hátradőlni, az árstabilitás fenntartható eléréséhez továbbra is fegyelmezett és stabilitásorientált monetáris politikára van szükség. A következő hónapokban is adatvezérelten döntenek az alapkamat további csökkentéséről és optimális üteméről – jelezte.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Deloitte: a technológiai fejlődéssel új biztonsági kockázatokra is fel kell készülni

A biztonsági vezetőknek kell irányítaniuk a rendszerekkel kapcsolatos képzést, és fel kell hívniuk az alkalmazottak és az érdekeltek figyelmét a releváns tudnivalókra.

ESET: Az egészségügyi alkalmazások kiberbiztonsági kockázatairól

Az egészségügyi alkalmazások kiberbiztonsági kockázataira hívja fel a figyelmet az ESET informatikai cég

MÁV-Volán: rekordszámú bérlet- és jegyeladás márciusban

Márciusban rekordszámú, 932 ezer ország- és vármegyebérletet, valamint napijegyet váltottak az utasok - közölte a MÁV-VOLÁN-csoport szombaton.

USA: a mesterséges intelligencia hozza az agrárjövőt?

Az egész mezőgazdaságban a munkaerőhiány veszélyezteti az ipar életképességét, mind a nyereségesség, mind a terméshozam tekintetében.
Hirdetés

Hírek

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.

Az Amerikából érkezett kedvező makrogazdasági adat hatására csúcson a BUX

BUX 1027,91 pontos, 1,56 százalékos emelkedéssel, 66 839,15 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán.

Iránykereséssel indulhat a kereskedés az elemző szerint

A Richter változatlanul a 9150-9420 forintos sávban mozoghat. A gyógyszerpapír jegyzése csütörtökön 5 forinttal, 0,05 százalékkal 9260 forintra csökkent, 2,5 milliárd forintos forgalomban.

Úttörő konferencia az autóipar jövőjéről, hazai díjátadóval

A tisztán benzines autók napjai is meg vannak számlálva, miközben az elektromos autók térnyerése kapcsán még bőven akadnak kérdőjelek

Heti makronaptár

Több statisztikai adat is megjelenik a következő héten, köztük az ipari termelés februári, a külkereskedelmi forgalom előzetes februári és részletes januári adatai, valamint a termelői árak és a kiskereskedelmi forgalom februári adatai. A kormányzati szektor 2023. utolsó negyedévi egyenlegét is közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Enyhe emelkedéssel nyithat a tőzsde az elemző szerint

Enyhe emelkedéssel nyithat szerdán a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint.

Elemző: iránykereséssel nyithat a tőzsde

Hétfőn a BÉT részvényindexe, a BUX 141,21 pontos, 0,22 százalékos csökkenéssel, 65 095,72 ponton zárt.

A héten várható: Az MNB kamatdöntő ülést tart, államháztartási adatok

Tavaly decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 655 600, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 451 300 forint volt.
Hirdetés

Gazdaság

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.