Zajlik a terület- és állatalapú közvetlen támogatásokhoz kapcsolódó előlegfizetés, eddig 125 ezer gazdálkodó kapott már utalást, a kifizetések ütemesen folytatódnak – mondta el kedden a sárospataki gazdafórumon Feldman Zsolt, aki emellett a jövőre induló új vidékfejlesztési pályázatok legfontosabb tudnivalóiról és a megváltozott agrárpiaci helyzethez való szükségszerű alkalmazkodásról is beszélt.
Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett fórumon a mezőgazdasági termelés idei és jövő évi finanszírozási igényei miatt kiemelten fontosnak tartotta az október közepén megindult előlegfizetést. Mint fogalmazott, az elmúlt két év – előbb az aszály, majd az orosz-ukrán háború – gazdasági és piaci következményei, az emelkedő energiaárak és inputköltségek rendkívül nehézzé teszik a mezőgazdasági termelők többségének helyzetét. A fórumon ezért adott részletes tájékoztatást a gazdák számára az elérhető és várható támogatási lehetőségekről, valamint a megváltozott piaci környezethez történő alkalmazkodás lehetséges stratégiáiról. Mint például a termelési szerkezet több lábra állításának lehetőségeiről, többek között a szója, a cirok, a köles vagy éppen a lucerna vetésszerkezetbe illesztésével. De szólt olyan gabonafélékről is, amelyeknek nem kell versenyezniük az európai piacokon az ukrán mezőgazdasági terményekkel. A kedvezőtlenebb adottságú területeken pedig sok gazdálkodónál az alacsonyabb inputfelhasználással járó, kevéssé intenzív termesztési technológiák alkalmazásának alternatívái is számításba jöhetnek, érdemes az ezekkel kapcsolatos tudnivalóknak is utánanézni. A fentiek tudatos alkalmazása segíthet a talpon maradásban.
Feldman Zsolt szólt arról, hogy 2027-ig 2900 milliárd forint forrás jut az agráriumba és a magyar vidékre a vidékfejlesztési forrásokon keresztül, melyből beruházási pályázatokra 1500 milliárd fordítható.
A pályázatok kiírásával az agrártárca szeretné az alkalmazkodásban segíteni a gazdálkodókat, ehhez több alternatívát is tudnak biztosítani számukra. A pályázatokat a jövő évben folyamatosan írják majd ki, amelyek lehetőséget teremtenek a kis-és közepes, valamint a nagyobb gazdaságok számára is, akár a beruházási, akár a magasabb szintű környezetvédelmi vállalásokat kompenzáló konstrukciók révén, hogy többféle úton menjenek tovább. Az államtitkár szerint minden gazdálkodónak fontos átgondolnia, hogy szeretne-e, tud-e beruházni, akar-e a jövőre újrainduló agrár-környezetgazdálkodási programban részt venni. A pályázatokat azért sem egyszerre írja ki a szaktárca, hogy mindenki megfontolt döntést hozhasson, és senki ne maradjon le a lehetőségekről.
Mivel minden hazánkban működő, uniós forrást is tartalmazó agrártámogatási feltételrendszert a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben rögzítenek, az államtitkár néhány jelentős változásra felhívta a figyelmet. Tájékoztatást adott arról, hogy az Agrár-ökológiai Programmal kapcsolatban sikerült elérni, hogy a vállalását részlegesen teljesítő termelők se essenek el a teljes támogatástól. Erre, a sávos szankciórendszer bevezetésére már az idei, 2023. évi támogatások esetében is lehetőség lesz. Az elmúlt év tanulságaként említette továbbá, hogy ezentúl megszokásból nem lehet megfelelni sem a támogatásoknak, sem a változó természeti és piaci környezetnek.
Feldman Zsolt megosztotta azt a tapasztalatát a fórum résztvevőivel, hogy a különböző területalapú, zöld támogatási programokban való részvétel ezekben a piacilag nehezebb években egy-egy gazdaság talpon maradásában rendkívül sokat segíthet. Az a gazdálkodó, aki az előző években csatlakozott a különböző zöld területalapú támogatási programokhoz és többletvállalásokat tett, ezért cserébe jelentős többlettámogatáshoz jut, ami a finanszírozásban most nagyon fontos lehet. Akik sikeresen pályáztak, fejleszteni tudták gépparkjukat, technológiai hátterüket, hatékonyságukat, az energiamegtakarításukat, így azok jobb esélyekkel néznek a következő időszak elé – fogalmazott Feldman Zsolt. (Agrárminisztérium)
