2021 fontos évfordulója, hogy száz éve, 1921-ben jött létre az Egyesült Államok és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolat. És miközben a két ország politikai kapcsolata nem volt mindig felhőtlen, az amerikai cégek már régóta sikeresen jelen vannak a magyar gazdaságban. Farkas Gábor, a PWC Hungary cégtársa szerint nagy szerepet vállaltak a rendszerváltozás utáni magyar piacgazdaság kialakulásában és egészséges fejlődésében is.
A számok önmagukért beszélnek: az Egyesült Államok a második legnagyobb befektetői csoport Magyarországon, miközben 1700 amerikai székhelyű vállalat, 106 ezer magyar munkavállalót alkalmaz. Amellett, hogy 2010 és 2020 között 68 százalékkal növekedett a magyar-amerikai kereskedelem volumene, a hazánkba irányuló külföldi működőtőke 10 százalékát amerikai befektetők hozták.
A másik oldalon Magyarország számára az Egyesült Államok a második legnagyobb exportpiac és a második legfontosabb kereskedelmi partner az Európai Unión kívül. Az Egyesült Államokba irányuló magyar export 2020-ban elérte a 3,6 milliárd dollárt, ami 86 százalékos növekedést jelent 2010-hez képest. 2021 pedig egészen kiemelkedő eredményt ígér azzal, hogy az esztendő első hét hónapjában minden korábbinál nagyobb volt az az Amerikába irányuló magyar export.
Diplomáciai centenárium, végetérő büntetővámok
Ami a múltat illeti, az Egyesült Államok 1921-ben, az Osztrák-Magyar Monarchia első világháború végén történt felbomlását követően vette fel a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal. Ezzel kapcsolatban az USA magyarországi Nagykövetségének weboldalán található bővebb információ: https://www.state.gov/u-s-relations-with-hungary/
Azóta sok tekintetben nagyot változott a világ, amelynek részeként Magyarország annak az Európai Uniónak tagja lett, amely az USÁ-val együtt a világ legjelentősebb kereskedője és befektetője. Miközben az Európai Unió globálisan a legnagyobb gazdaság azzal, hogy a világ GDP-jének 25,1 százalékát és a kereskedelem 17 százalékát teszi ki, az USA a világ második legnagyobb gazdaságának számít, amely a világ GDP-jének 21,6 százalékát és a kereskedelem 13,4 százalékát teszi ki.
Ebből a szempontból is nagy jelentősége van annak, hogy mára a korábbi amerikai kormányzat által bevezetett, majd az EU által ennek viszonzására kivetettt – a magyar exportőröket és importőröket is súlytó -, büntető védővámok ügye 2021 nyarán nyugvópontra jutott.
Farkas Gábor ennek kapcsán kifejtette: “az USA 2019 év végétől vezetett be büntetővámokat az Európai Unióból, Amerikába importált termékekre. 25 százalékos büntetővám súlytotta a meghatározott körbe tartozó élelmiszeripari termékeket, és 10 százalékos büntetővám az autóiparhoz és a repülőgépgyártáshoz kapcsolódó alkatrészeket. Mindez a magyar gazdaságot is érintette azzal, hogy több olyan termék – többek között tejtermék, csomagolt sertéshús, kolbász, gyümölcs -, is felkerült a listára, amit magyar cégek is exportáltak az Egyesült Államokba.”
Az adószakértő szerint erre reagált az Európai Unió amikor egy évre rá, ennek a fordítottjaként 2020 novemberében 15 és 25 százalékos büntetővámot vetett ki az Amerikából importált árucikkekre. Így 15 százalékos büntetővám súlytotta a repülőgépekhez kötődő importot és 25 százalékos vámtétel azokat az élelmiszereket és egyéb termékeket – ilyen a csokoládé, a földimogyoró, a különféle borok, dohánytermékek, mellett az elektronikai játékok, a sportfelszerelések -, amelyek tipikusan az Egyesült Államokból kerültek az Európai Unió területére.
“A kétoldalú büntetővámolásnak vetett véget az, hogy 2021 júniusában az Egyesült Államok és az Európai Unió megállapodott egymással. Ez a döntés nem az intézkedések végleges eltörlését jelenti, hanem azt, hogy a kölcsönös büntetővámolást öt évre felfüggesztik” – elemez Farkas Gábor. Aki szerint mindez azt jelnti, hogy az érintett áruféleségeket Amerikába exportáló magyar cégek viszonylag hosszútávra tervezhetnek azzal, hogy a következő években büntetőadók nélkül juthatnak termékeik az amerikai piacra.
Célratörő, de fair
“Mindezeken túl, az én személyes véleményem az, hogy az amerikai-magyar gazdasági együttműködés rendkívül erős, amit az is mutat, hogy Magyarországon több olyan amerikai tulajdonú, amerikai központú cég van jelen, amely a régióban másutt nem épített hídfőállást. Aki itt van, alapvetően azért választotta célpontnak Magyarországot, mert hazánk, logisztikailag jelentős előnyt biztosító központi fekvése mellett, a kifejezetten magas minőségű munkaerő is komoly vonzerőnek számít az amerikai befektetők szemében.”
Miközben a PWC is a globálisan meghatározó szereplők közé tartozó amerikai cégek közé tartozik, Farkas Gábor úgy látja, az Egyesült Államok cégei az üzleti kultúra fejlődése szempontjából is fontos szereplői a magyar gazdaságnak. Mégpedig azzal, hogy az egyenes, tisztességes, viszonylag gyorsan a célra törekvő, a hatékonyságot fókuszba helyező üzleti kultúra meghonosítóinak számítanak. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai pedig azt mutatják, hogy a magyar munkavállalók számára is szimpatikus és viszonylag könnyen érthető ez az alapvetően a tisztességre épülő, gyorsan elsajátítható kultúra, amely Farkas Gábor szerint, abszolút pozitív hatással volt a rendszerváltás utáni Magyarországon kialakult üzleti környezetre.
Érsek M. Zoltán