Hirdetés
Kezdőlap Élelmiszeripar Németország: járványgócok, magyar vendégmunkásokkal
No menu items!

Németország: járványgócok, magyar vendégmunkásokkal

A korona-megbetegedések magas száma a vendégmunkások munkakörülményeire és szálláshelyeik higiénés viszonyaira irányította a figyelmet Németországban. A vágóhidak termelés igazi árát az elsősorban a 40 ezer kelet-közép-európai húsipari dolgozó, közöttük sok magyar fizeti meg – rabszolgamunkával. A németek szeretik a húst és a spórolást, évi 60 kilós fejadagjuk olcsón kerül az asztalukra.

Koronavírus a vágóhidakon

Dr. Heike Harstick (Kép/Forrás: Fleischwirtschaft.de)

A fertőzöttek magas száma miatt a német hatóságok a napokban bezáratták Észak-Rajna-Vesztfália egyik legnagyobb vágóhídját. A tartomány más húsüzemiből, valamint Baden-Württemberg-i és Schleswig-Holstein-i vágóhidakról is egyre több megbetegedést jelentenek.

A többségében kelet-európai munkások munka- és elszállásolási körülményei miatt terjed a vírus. A dolgozók kizsákmányolása rég óta ismert. Több botrány is volt az elmúlt években. A Német Húsipari Vállalkozások Szövetségének ügyvezetője más magyarázatuk állt elő. „A vágóhidak a márciusban és áprilisban sem álltak le, amikor a járvány a leggyorsabban terjedt” – mondta Heike Harstick a Süddeutsche Zeitung kérdésére.

A kizsákmányolás receptje

Az EU 2004-es keleti bővítése után százszámra jöttek létre a postafiókcégek először Lengyelországban, majd Magyarországon, a még olcsóbb Romániában és Bulgáriában. A jól fizető németországi munka ígéretével a mai napig könnyű képzett, vagy ha belőlük hiány van, képzetlen munkaerőt toborozni.

Két foglalkoztatási forma létezik. Közös bennük, hogy a szolgáltatások szabad áramlásának uniós elvét használják ki, és hogy a foglalkoztató mindig a kelet-európai fantomcég.

A recept. (1) A munkavállaló hazájában munkaszerződést köt egy kölcsönzőcéggel, akitől a német húsüzem munkaerőt rendelnek meg.  (2) A német húsfeldolgozó megbízási szerződést köt egy kelet-európai céggel, aki a megbízást saját munkaerejével, a megbízó németországi telephelyén teljesíti. Mindkét foglalkoztatási forma legális. Az uniós jogot csak az sérti, ha a húsüzem maga alapít leányvállalatot egy másik országban és ez kölcsönöz, vagy köt megbízási szerződést az anyavállalattal.

Dolgozni látástól vakulásig – Mindezt éhbérért

A munkavállalók hazájukban állnak munkaviszonyban, ennek ellenére a munkavégzés helye szerinti, tehát a német munkaidőszabályok vonatkoznak rájuk: napi 8 óra heti 2 pihenőnappal, amely a túlórával együtt sem haladhatja meg a napi 12 és a heti 48 órát.

A német sajtó tele a nevük elhallgatását kérő húsüzemi dolgozók beszámolóival a valóságról:

Az éjszakai műszak 3-kor kezdődik. Ritkán érek vissza a szállásra délután fél 4 előtt

Hajnali 5-kor kezdesz, este 8 körül érsz vissza, megmosakszol, alszol 5-6 órát, másnap 4-kor felkelsz és kezdődik előröl az egész.”

5 éve dolgozom Németországban. Mindig éjszakai műszakban. Napi 12 óránál soha nem kevesebbet.

Utoljára 4 hete volt 1 szabad napom.”

Dolgozunk, alszunk, eszünk. A hét minden napján.”

A túlóráért szinte sehol nem fizetnek, és a munkáltatók többsége még az amúgy is alacsony, bruttó 8,75 €/óra minimálbért is kitrükközi. Számos jogcímen vonnak le a nettó bérből: szállásért, ellátásért, sőt, még a munkaeszközökért is! Utóbbiakkal ennek ellenére spórolnak az üzemekben. Sok helyen például napi 1 egyszerhasználatos gumikesztyű jár. Ha kiszakad, puszta kézzel kell tovább dolgozni. Nem ritka, hogy a munkaközvetítésért is felszámolnak több ezer eurót, amit később a bérből kell törleszteni.

A minimálbér napi 8 órás munkaért havi bruttó 1400 euró. A munkaidő-nyilvántartások szerint ennél senki nem dolgozik többet. Ebből lejönnek az adók és járulékok, valamint amit a munkáltató még levon a fent felsorolt jogcímeken. Szerencsés, akinek 700-800 euró talál a borítékban.

Élet a barakkokban

Sepsi Szabolcs Kép/Forrás: Faire Mobilität

A kereset itt több, mint például a 400 eurós romániai minimálbér – mondja Sepsi Szabolcs. Az erdélyi fiatalember egy civil szervezet munkatársa. A Faire Mobilität a DGB, a Német Szakszervezeti Szövetség megbízásából tart fent segélyirodát a húsiparban dolgozó közép- és kelet-európai munkavállalóknak.

A szakszervezetek szerint a szálláskiadás a kelet-európaiak foglalkoztatásának leglukratívabb része. A körülményekről sok rémtörténetet olvasni:

„250 euró a szobáért, ahol hatodmagammal alszom.”

„Tízen osztozunk 70 négyzetméteren.

Nyolcan lakunk a szobában. Szűk a hely, feszült a hangulat. Gyakran van verekedés.

Egy kolléganővel kell megosztanom az ágyat, akivel váltásban dolgozunk.”

Naponta van ellenőrzés. Ha valami tönkremegy, vagy túl magsara van állítva a fűtőtest, büntetést kell fizetnünk.”

Versenyképesség minden áron

A húsüzemek az utóbbi időben Ázsiára koncentrálnak. A kínai jóllét párhuzamosan meredeken nő a húsfogyasztás. A német sertéstermékek nagyobb népszerűek. Tavaly 55 millió disznót vágtak le Németországban. Az állatok fele külföldről érkezett a német üzemekbe feldolgozásra. Szárnyasból 1,6 millió tonnát, ami körülbelül 680 millió csirkének és pulykának felel meg.

A versenyképességet a munkavállalók kizsákmányolásával fokozzák a vágóhidak.

Kép/ forrás:toennies

Erre példa Németország legnagyobb húsfeldolgozója, az Észak-Rajna-Vesztfália-i Tönnies-konszern. Két műszakban napi 20 ezer sertést dolgoz fel 1700 alkalmazott. A szakszervezet becslése szerint 70 százalékuk kelet-európai. A feldolgozott hús mennyisége és a bevétel látványosan nőtt az elmúlt években. Az állandó munkaviszonyban álló dolgozóké viszont csökkent. Helyüket kölcsönzött munkavállalók vették át.

Szigorodó jogszabályok

Pedig a hatályos német jog tényleges fellépési lehetőséget biztosít a kizsákmányoló munkaadókkal szemben. 2018 óta a vágóhíd tulajdonosa mindenért felel, ami az üzemében történik. Munkaügyi szabálysértés esetén nem hivatkozhat arra, hogy a dolgozók egy alvállalkozóval állnak munkaviszonyba, aki szabályos szerződés alapján kikölcsönözte őket a vágóhídnak. Korábban a kölcsönzők, a kelet-közép-európai fantomcégek büntetés kiszabása esetén egyszerűen csődöt jelentettek, a henteseket pedig egy új cég foglalkoztatták tovább.

Az új szabály bevezette az általános felelősség jogintézményét is. Ennek értelmében, ha a munkavállaló még a minimálbért sem kapta meg, ezt akkor is követelhetik a vágóhíd üzemeltetőjétől, ha nem vele áll munkaviszonyban. Azt is rögzíti a jogszabály, hogy a munkaeszközöket, például a kés árát nem lehet a munkavállaló béréből levonni. A túlmunka ellentételezése érdekében pedig digitális munkaidő nyilvántartást kell vezetni.

Az ellenőrzések elmaradnak

Politikusi látogatás az ulmi vágóhídon Kép/Fotó/Forrás: schwaebische.de/Alexander Kaya

A szakszervezetek abban bíztak, hogy a törvénymódosítással javulnak a munkafeltételek. Csalódniuk kellett. A most nyilvánosságra került számok azt mutatják, hogy az ellenőrzések száma egyre csökken: 2015-ben 445 volt, ’17-ben már csak 233, ’18-ban pedig 200-nál is kevesebb. Márpedig ellenőrzés nélkül a szigorú jogszabály semmit se ér.

A kontroll hiányánál is rosszabb az ellenőrzés módszere. A hatóság javarészt előre bejelentve érkezik. Nem meglepő, hogy mindent rendben talál. ’15-ben a számos be nem jelentett ellenőrzés 365.000 euró bírságot szabtak ki. Négyszer annyit, mint tavaly az előre bejelentett helyszíni szemlékkel.

Lenne megoldás

A Német Szakszervezeti Szövetség (DGV) több követeléssel állt elő: tisztázni, hány főt foglalkoztatnak kölcsönzéssel és megbízási szerződéssel; szigorúbb hatósági ellenőrzés; létszámbővítés a feketemunka megakadályozásáért felelős Vámügyőrségnél; az agrártámogatások megvonása az átláthatatlan cégstruktúrával működő vállalkozásoktól.

A fogyasztók és a munkavállalók felelőssége

A szabályszegők a német húsüzemek és a keleti közvetítőik. Sepsi Szabolcs azonban gyakran beszél a munkavállalók felelősségéről is: „Aki minimális nyelvtudás és egy fillér nélkül érkezik, könnyű préda”. Ráadásul odahaza sok rémtörténet kering már, mégis könnyű utánpótlást találni. Az újonnan érkezők naivan bíznak benne, hogy ők lesznek a kivételek, akiket nem szednek rá.

A német sajtó elsősorban a hazai fogyasztók felelősségét veti fel.

Átlag. Húspult, valahol Németországban

A németek jövedelmük mindössze 10 százalékát (!) adják ki élelmiszerre. Amíg elvárják, hogy 3 euró alatt legyen az 500 grammos kiszerelésű csirkemellfilé és a daráltsertés, a kegyetlen konkurenciaharcban álló élelmiszerláncok sem fognak többet fizetni a húsüzemeknek, azok pedig a munkavállalóiknak.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Nyugati és keleti technológiák találkozóhelyévé teszik Magyarországot

A jövő a zöldenergiáé Lantos Csaba energiaügyi miniszter szerint, ezért a legkorszerűbb nyugati és keleti technológiák találkozóhelyévé teszik Magyarországot.

Rengetegen bankolnak ezzel, pedig hiába magyar és világelső, de drága

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2024. februári adatai szerint a számlavezetés során a bankok felé kifizetett díjak 15 százalékát teszik ki az SMS szolgáltatások. Bár a jegybank nyolcezer forint közelébe becsülte az SMS-ekre fordított éves átlagos ügyfélköltséget, a BiztosDöntés.hu szerint ez a költség még ennél nagyobb is lehet. Pedig ma már a legtöbb banknál létezik erre egy ingyenes alternatíva, melyre könnyen át lehet állni.

Az erdők fenntartása közcél, hasznuk minden állampolgáré

Az állam kiemelt kötelessége az erdők védelme és fenntartása, ebben a munkában pedig stratégiai feladat hárul az állami erdészeti cégcsoportokra.

A kormány a szőlőtermelők és a borászok mellett áll

Kihívásokból van elég a szőlő- és borágazatban, de a magyar kormány – ahogy eddig, úgy a jövőben is – a termelők és a borászok mellett áll. Partnerként segíti a változásokhoz való alkalmazkodást.

Hírek

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Gazdaság

Nagy Márton: május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresőket segítő támogatások

Május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresők és inaktívak elhelyezkedését célzó támogatások, az uniós társfinanszírozással megvalósuló program teljes kerete több mint 150 milliárd forint

A többség családon belül dönt a pénzügyeiről

meghaladja az 50 százalékot azok aránya, akik családtagoktól kérnek tanácsot pénzügyi döntésekben, de a baráti, ismeretségi körben tájékozódók aránya is megközelíti a 30 százalékot.

Már él az automatikus napi átutalási limit az OTP-nél

Sok OTP-ügyfél most, az internet- vagy mobilbanki belépésénél szembesül azzal az üzenettel, hogy május 8-tól a pénzintézet biztonsági okokból automatikus napi limitösszeget vezetett be...

Erre vigyázzunk a külföldi pénzfelvételnél

Ha a bankkártya elveszik vagy elakad egy ATM-ben, azonnal le kell tiltani. Ezt az adott bank honlapján található letiltási számok segítségével tehetjük meg.