Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Élelmiszeripar Németország - Magyar munkások élnek rabszolgasorban

Németország – Magyar munkások élnek rabszolgasorban

A németek szeretik a húst és az alacsony árakat, no meg a spórolást. Mindennek az árát a 100 ezer húsipari dolgozó, de elsősorban a 40 ezer kelet-közép-európai, közöttük sok magyar fizeti meg – rabszolgamunkával. Az élelmiszerláncok és lelkiismeretlen nyerészkedők fenntartják a 21. századi rabszolga-kereskedelmet, hogy mint mondják, olcsón kerüljön az évi 60 kiló hús a német asztalokra. Petrus Szabolcs németországi riport-összefoglalója.

Méretek

A német húsipar központja Alsó-Szászország. A Düsseldorf és Hamburg között elterülő tartományban évi 3,5 millió tonna sertés, 900 ezer tonna szárnyas és 400 ezer tonna marha kerül ki a vágóhidakról.

A legnagyobb a piacvezető Tönnies Wiedenbrück-i üzeme. Két műszakban napi 20 ezer sertést dolgoz fel 1700 alkalmazott. A szakszervezet becslése szerint hetven százalékuk kelet-európai, kölcsönzött munkás.

A kizsákmányolás receptje  

Az EU 2004-es keleti bővítése után százszámra jöttek létre a postafiók cégek, először Lengyelországban, majd Magyarországon. A 2007-es bővítési hullám után pedig a még olcsóbb Romániában és Bulgáriában. A jól fizető németországi munka ígéretével a mai napig könnyű képzett, vagy még inkább képzetlen munkaerőt toborozni.

Két foglalkoztatási forma létezik. Közös bennük, hogy a szolgáltatások szabad áramlásának uniós elvét használják ki és, hogy a foglalkoztató mindig a kelet-európai fantomcég. (1) A munkavállaló hazájában munkaszerződést köt a kölcsönző céggel, akitől a német húsüzem munkaerőt rendelnek.  (2) A német húsfeldolgozó megbízási szerződést köt egy kelet-európai céggel, aki a megbízást saját munkaerejével, a megbízó németországi telephelyén teljesíti.

Mindkét foglalkoztatási forma legális. Az uniós jogot csak az sérti, ha a húsüzem maga alapít leányvállalatot egy másik országban és ez kölcsönöz, vagy köt megbízási szerződést az anyavállalattal.

Dolgozni látástól vakulásig

A munkavállalók hazájukban állnak munkaviszonyban, ennek ellenére a munkavégzés helye szerinti, tehát a német munkaidő-szabályok vonatkoznak rájuk: napi 8 óra heti 2 pihenőnappal és persze a túlóra.

Ami a túlórát illeti: egy nap legfeljebb 12 órás folyamatos munka a maximálisan megengedett, de nem öt napon át. A heti munkával töltött idő összesen 48 óra lehet. A két pihenőnap kiadásával  így javarészt heti 48 órát teljesítenek 5 nap alatt az Unió keleti vidékeiről szerződött munkások.

A német sajtó tele a nevük elhallgatását kérő húsüzemi dolgozók beszámolóival a ridegebb valóságról:

„Az éjszakai műszak 3-kor kezdődik. Ritkán érek vissza a szállásra délután fél 4 előtt”

„Hajnali 5-kor kezdesz, este 8 körül érsz vissza, megmosakszol, alszol 5-6 órát, másnap 4-kor felkelés, és kezdheted, előröl az egészet.”

„5 éve dolgozom Németországban. Mindig éjszakai műszakban. Napi 12 óránál soha nem kevesebbet.”

„Utoljára 4 hete volt 1 szabad napom.”

„Dolgozunk, alszunk, eszünk. A hét minden napján.”

„Hétfőtől péntekig 10-12 óra, szombatonként 9-10.”

Éhbérért trükkökkel

A munkavállalóknak nemhogy a túlóráért nem fizetnek, de a munkáltatók többsége még az amúgy is alacsony, bruttó 8,75 €/óra minimálbért is kitrükközi. Számos jogcímen vonnak le a nettó bérből: szállásért, ellátásért, sőt, még a munkaeszközökért is! Utóbbiakkal ennek ellenére spórolnak az üzemekben. Sok helyen például napi egy egyszer használatos gumikesztyű jár. Ha kiszakad, puszta kézzel kell tovább dolgozni. Nem ritka, hogy a munkaközvetítésért is felszámolnak több ezer eurót, amit később a bérből kell törleszteni.

A minimálbér napi 8 órás munkaért havi bruttó 1400 euró. A munkaidő nyilvántartások szerint ennél senki nem dolgozik többet… Ebből lejönnek az adók és járulékok, valamint amit a munkáltató még levon a fent felsorolt jogcímeken. Szerencsés, aki 700-800 eurót talál a borítékban. Egy húsüzemben, amely ellen az alsó-szászországi ügyészség nyomoz, a kelet-európai hentesek nem kaptak többet havi bruttó 600 eurónál.

Mégis folyamatos az utánpótlás. A 600 euró több, mint például a 400 eurós, egyébként nemrég megemelt romániai minimálbér – mondja Sepsi Szabolcs. Az erdélyi fiatalember egy civil szervezet munkatársa. A Faire Mobilität a DGB, a Német Szakszervezeti Szövetség megbízásából tart fent tanácsadó- és segélyirodát a húsiparban dolgozó közép- és kelet-európai munkavállalóknak.

Élet a barakkokban

A szakszervezetek szerint a szálláskiadás a kelet-európaiak foglalkoztatásának legkreatívabb része. A körülményekről sok rémtörténetet olvasni:

„250 euró a szobáért, ahol hatod magammal alszom.”

„Tízen osztozunk 70 négyzetméteren.”

„Nyolcan lakunk a szobában. Szűk a hely, feszült a hangulat. Gyakran van verekedés.”

„Egy kolleganővel kell megosztanom az ágyat, akivel váltásban dolgozunk.”

„Naponta van ellenőrzés. Ha valami tönkremegy, vagy túl magsara van állítva a fűtőtest, büntetést kell fizetnünk.”

„Fűtés alig, az ablakok rosszul szigetelnek. Elektromos radiátort kellett vennünk. Télen havi 140 eurót fizetünk az áramért.”

Az egészségüket is kockáztatják

Az éhbérért nem csak a meg nem fizetett túlmunkát, a rossz munkakörülményeket, a megalázó bánásmódot, a horrorisztikus lakhatási viszonyokat kell elviselni. A németországi munkára sokaknak az egészsége is rámegy.

Aki napi 12 órát az antibiotikumokkal telenyomott vágóállatokkal dolgozik, kesztyű nélkül érintkezik a vérükkel és belső szerveikkel, nagy valószínűséggel meg fog betegedni.

Az észak-németországi kórházakban ismerik a problémát. A vágóhidakon dolgozókat rizikócsoportba sorolják, és a fertőzésveszély miatt gyakran elkülönítve kezelik.

Hierarchia – érkezési sorrendben

Forrás: dpa / Ütlet.hu

A vágóhidakon szigorú hierarchia uralkodik. A régebb óta dolgozó lengyelek és magyarok állnak legfelül a külföldiek között. Nekik valamivel jobb szállás és munka jut.

A románoknak és bolgároknak rosszabb körülmények és feladatok jutnak, különösen, ha romák. Az ő reszortjuk az ‘aljamunka’, a szárnyas feldolgozás.

A baromfi az ipari állattartásban saját ürülékét is megeszik. Érthető, hogy senki nem kerül szívesen közvetlen érintkezésbe vérével és a belső szerveivel.

Szigorodó jogszabályok

Mindennek ismeretében alig hinni, hogy a hatályos német jog effektív fellépést biztosít a kizsákmányoló munkaadókkal szemben. 2018 közepén került egy jogszabály szigorítás a Bundestag napirendjére. A javaslatból gyorsított eljárásban lett törvény, mielőtt az egyebeként erős húsipari lobbi felocsúdott volna.

A jövőben a vágóhíd üzemeltetője mindenért felel, ami az üzemében történik. Munkaügyi szabálysértés esetén nem hivatkozhat arra, hogy a dolgozók egy alvállalkozóval állnak munkaviszonyba, aki szabályos szerződés alapján kikölcsönözte őket a vágóhídnak. A kölcsönzők a már említett kelet-közép-európai fantomcégek, akik büntetés kiszabása esetén egyszerűen csődöt jelentettek, a henteseket pedig egy gyorsan megalapított új cég foglalkoztatja tovább – elvéve ezzel az ellenőrzés és a bírságolás értelmét.

Az új szabály bevezette az általános felelősség jogintézményét. Ennek értelmében, ha a munkavállaló még a minimálbért sem kapta meg, ezt akkor is követelhetik a vágóhíd üzemeltetőjétől, ha nem vele áll munkaviszonyban.

Triviális, de az ellentétes gyakorlat miatt azt is rögzíti a jogszabály, hogy a munkaeszközöket, például a kés árát nem lehet a munkavállaló béréből levonni.

Ezen túlmenően, a túlmunka ellentételezése érdekében, digitális munkaidő nyilvántartást kell vezetniük a húsüzemeknek.

Az ellenőrzések elmaradnak

A szakszervezetek abban bíztak, hogy a törvénymódosítással javulnak a munkafeltételek a vágóhidakon. Csalódniuk kellett. A most nyilvánosságra került számok azt mutatják, hogy az ellenőrzések száma egyre csökken: 2015-ben 445 volt, 2017-ben már csak 233, 2018-ban pedig 200-nál is kevesebb. Márpedig ellenőrzés nélkül a szigorú jogszabály semmit se ér.

A kontroll hiányánál is rosszabb az ellenőrzés módszere. A hatóság sokszor előre bejelentve érkezik. Nem meglepő, hogy mindent rendben talál. 2015-ben a számos be nem jelentett ellenőrzés 365.000 euró bírság kiszabását eredményezte. Négyszer annyit, mint tavaly. Pedig a rendszeres kipattanó botrányokból sejthető, hogy a munkakörülmények, különösen a kis- és közepes vágóhidakon nem javultak. Márpedig ők foglalkoztatják a külföldi hentesek több mint felét. Ők azok is, akik többségükben a 2015-ben, a húsipari cégek által elfogadott etikai kódexet sem írták alá.

A kizsákmányolás biztos, a számok bizonytalanok

A helyzetet tovább rontja, hogy a hatóságok nem ismerik a pontos foglalkoztatási számokat. Nincs statisztikai adatgyűjtés arra nézve, hol mekkora a külföldiek és a megbízási-, illetve kölcsönszerződés alapján dolgozók aránya. Csak a szakszervezetek becsléseire lehet támaszkodni.

A fogyasztók és a munkavállalók felelőssége

Senki nem vitatja, hogy kizsákmányolók a német húsüzemek és a keleti közvetítők. Sepsi Szabolcs azonban gyakran beszél a munkavállalók felelősségéről is „Aki minimális nyelvtudás és egy fillér nélkül érkezik, könnyű préda”. Ráadásul odahaza sok rémtörténet kering már, mégis könnyű utánpótlást találni. Az újonnan érkezők naivan bíznak benne, hogy ők lesznek a kivételek, akiket nem szednek rá.

A német sajtó elsősorban a hazai fogyasztók felelősségét veti fel. A németek jövedelmük mindössze 10 százalékát (!) adják ki élelmiszerre. Amíg elvárják, hogy 3 euró alatt legyen az 500 grammos kiszerelésű csirkemell filé és a darált sertés, a kegyetlen konkurenciaharcban álló élelmiszerláncok sem fognak többet fizetni a húsüzemeknek, azok pedig a munkavállalóknak.

Szupermarket, húspult – Németország

Friss

Fel a felhőbe – új vállalatirányítási rendszerrel

A vállalatirányítási rendszerekre is kihatással van a hazai felhőinformatikai piac dinamikus bővülése. A rendszerek cseréjénél ugyanis több mint érdemes megfontolni az üzleti folyamatok felhőbe költöztetését. A folyamatról Balogh Pétert, az SAP Hungary szakértőjét kérdeztük.  

Borteszt: Irsai Olivérek – van, amelyik csak névrokon

Harsány muskotályos illatával az Irsai Olivér a nyár egyik kedvenc bora. A Magyar Ár-Érték Arány Kutató Egyesület* tesztelői 23 félét kóstoltak meg, és állítottak rangsorba. Érzékszervi vizsgálatukból kitűnt, számos Irsai Olivér elvesztette fajtajellegét, inkább csak névrokona társainak. Azaz csalódást okozhat a könnyed, de ízdús borok kedvelőinek.  Íme az eredmény. (Táblázat a cikk végén)

Újabb állami ingatlanok árverése

Újabb befektetési célú ingatlanokat tartalmazó, nagy értékű ingatlancsomagokat hirdetett meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt..

Kajszi lett a legpálinka – Márton mester életműdíja

A valószínűség számítás módszerét is alkalmazta az "Agrárminisztérium Pálinkája 2019" címmel jutalmazott pálinkafőző mester, Márton János, aki "Pálinka Életműdíj" elismerést is átvehetett nemrégiben.

Hírek

Földrengés rázta meg Athént

Rövid ideig tartó földrengés rázta meg pénteken kora délután Athén környékét - közölte az euromediterrán szeizmológiai központ.

Hőhullám. Itthon perzsel, nyugaton majd éget is

A jövő héten ismét hőhullám éri el Nyugat-Európát. Itthon a hét közepétől számíthatunk 30 fok feletti hőségre.

Vietnám. Oroszok vizsgálták a bebalzsamozott vezetőt

Közel ötven évvel a halála után orosz és vietnámi szakértők vizsgálták meg az egykori kommunista vezető, Ho Si Minh bebalzsamozott testét.

Pályázatírók hoztak milliárdokat a bűnbandának

Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és pénzmosás miatt vádat emeltek egy bűnszervezet kilenc tagja ellen, akik 2,1 milliárd forintnyi jogosulatlan támogatást szereztek meg.

Kiotói gyújtogatás. Ellopták a novelláját – harminchárom halott

Ellopták a tettes novelláját, és ezért gyújthatta fel azt a kiotói filmstúdiót, amelynek lángoló épületében 33 ember lelte halálát, tíz pedig súlyosan megsérült - írta pénteken a japán sajtó.

Összefirkálták Prága jelképét

Feltételes szabadságvesztésre és pénzbírságra ítélték, továbbá ideiglenesen kitiltották Csehországból azt a két német turistát, akik graffitit fújtak a prágai Károly híd egyik pillérére.

Energiaitalok. Veszélyesek, de isszák

Évről évre jobban fogynak a cukros energiaitalok. Különösen a fiatalok körében népszerűek, noha túlzott fogyasztásuk komoly veszélyekkel jár.

Olimpiai felkészülés – Japán halálos vírusokat vizsgál

Ebolavírus-törzseket és négy másik halálos betegség vírusát importálja kutatási célokra Japán, hogy diagnosztikai eljárást dolgozzanak ki a jövő évi tokiói olimpiára és paralimpiára való felkészülés jegyében - jelentette be hétfőn a japán egészségügyi minisztérium.

Gyújtogatás. Sokan meghaltak a japán filmstúdióban

Harmincra emelkedett azoknak az áldozatoknak a száma, akik meghaltak...

Új kikötőépületet kap Szeged

Negyvennyolc férőhelyes kishajókikötőt alakítanak ki a Tiszán Szeged belvárosában, a beruházás a Partfürdő 300 millió forintból megvalósuló fejlesztésének része - közölte a város gazdasági alpolgármestere csütörtökön.

Falusi csok – fővárosi árak a vonzóbb településeken

Fővárosi lakásárak jellemzők azokon a településeken, ahol a legnagyobb az érdeklődés a falusi csok iránt.

Németország: mindenkit be kell oltani

Kötelező lesz a kanyaró elleni védőoltás Németországban, miután a kormány szerdai ülésén jóváhagyta az erre vonatkozó törvényjavaslatot - jelentette az ARD német közszolgálati televízió.
Hirdetés

Gazdaság

A G7-ek a facebookos valutáról

A G7-ek pénzügyminiszterei szerint destabilizációs veszélyt jelent a nemzeti devizákra és több más kockázatot is rejt a Facebook tervezett kriptovalutája, a Libra.

Szaúd-Arábia. Magyar segítséggel hajtanák be az áfát

Az áfacsalás elleni magyar találmányokat tanulmányozták a szaúd-arábiai adóhivatal vezetői Budapesten. A közel-keleti országban tavaly vezették be az általános forgalmi adót.

Hatvanmillió eurórért vesz OTP-kötvényeket az EBRD

Az OTP 500 millió eurós kibocsátásából 60 millió euró értékben vásárol kötvényeket az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

Újra felragyoghat az arany

Év eleje óta szűk sávban mozog az arany árfolyama, jelenleg unciája 1415 dollárt ér, de hónapokon belül egészen 1600 dollárig drágulhat.

Lemondott az IMF éléről Christine Lagarde

Benyújtotta lemondását Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, mert az Európai Unió tagállamainak állam-, és kormányfői őt jelölték az Európai Központi Bank élére.

Tovább apadt a befektetési alapok vagyona

Júniusban 2,2 százalékkal, 137 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapokban kezelt vagyon, a hónap végén a BAMOSZ-tagok együttesen 6213 milliárd forintot kezeltek - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ).
Hirdetés
Hirdetés