Kezdőlap Élelmiszeripar Németország - Magyar munkások élnek rabszolgasorban

Németország – Magyar munkások élnek rabszolgasorban

A németek szeretik a húst és az alacsony árakat, no meg a spórolást. Mindennek az árát a 100 ezer húsipari dolgozó, de elsősorban a 40 ezer kelet-közép-európai, közöttük sok magyar fizeti meg – rabszolgamunkával. Az élelmiszerláncok és lelkiismeretlen nyerészkedők fenntartják a 21. századi rabszolga-kereskedelmet, hogy mint mondják, olcsón kerüljön az évi 60 kiló hús a német asztalokra. Petrus Szabolcs németországi riport-összefoglalója.

Méretek

A német húsipar központja Alsó-Szászország. A Düsseldorf és Hamburg között elterülő tartományban évi 3,5 millió tonna sertés, 900 ezer tonna szárnyas és 400 ezer tonna marha kerül ki a vágóhidakról.

A legnagyobb a piacvezető Tönnies Wiedenbrück-i üzeme. Két műszakban napi 20 ezer sertést dolgoz fel 1700 alkalmazott. A szakszervezet becslése szerint hetven százalékuk kelet-európai, kölcsönzött munkás.

A kizsákmányolás receptje  

Az EU 2004-es keleti bővítése után százszámra jöttek létre a postafiók cégek, először Lengyelországban, majd Magyarországon. A 2007-es bővítési hullám után pedig a még olcsóbb Romániában és Bulgáriában. A jól fizető németországi munka ígéretével a mai napig könnyű képzett, vagy még inkább képzetlen munkaerőt toborozni.

Két foglalkoztatási forma létezik. Közös bennük, hogy a szolgáltatások szabad áramlásának uniós elvét használják ki és, hogy a foglalkoztató mindig a kelet-európai fantomcég. (1) A munkavállaló hazájában munkaszerződést köt a kölcsönző céggel, akitől a német húsüzem munkaerőt rendelnek.  (2) A német húsfeldolgozó megbízási szerződést köt egy kelet-európai céggel, aki a megbízást saját munkaerejével, a megbízó németországi telephelyén teljesíti.

Mindkét foglalkoztatási forma legális. Az uniós jogot csak az sérti, ha a húsüzem maga alapít leányvállalatot egy másik országban és ez kölcsönöz, vagy köt megbízási szerződést az anyavállalattal.

Dolgozni látástól vakulásig

A munkavállalók hazájukban állnak munkaviszonyban, ennek ellenére a munkavégzés helye szerinti, tehát a német munkaidő-szabályok vonatkoznak rájuk: napi 8 óra heti 2 pihenőnappal és persze a túlóra.

Ami a túlórát illeti: egy nap legfeljebb 12 órás folyamatos munka a maximálisan megengedett, de nem öt napon át. A heti munkával töltött idő összesen 48 óra lehet. A két pihenőnap kiadásával  így javarészt heti 48 órát teljesítenek 5 nap alatt az Unió keleti vidékeiről szerződött munkások.

A német sajtó tele a nevük elhallgatását kérő húsüzemi dolgozók beszámolóival a ridegebb valóságról:

„Az éjszakai műszak 3-kor kezdődik. Ritkán érek vissza a szállásra délután fél 4 előtt”

„Hajnali 5-kor kezdesz, este 8 körül érsz vissza, megmosakszol, alszol 5-6 órát, másnap 4-kor felkelés, és kezdheted, előröl az egészet.”

„5 éve dolgozom Németországban. Mindig éjszakai műszakban. Napi 12 óránál soha nem kevesebbet.”

„Utoljára 4 hete volt 1 szabad napom.”

„Dolgozunk, alszunk, eszünk. A hét minden napján.”

„Hétfőtől péntekig 10-12 óra, szombatonként 9-10.”

Éhbérért trükkökkel

A munkavállalóknak nemhogy a túlóráért nem fizetnek, de a munkáltatók többsége még az amúgy is alacsony, bruttó 8,75 €/óra minimálbért is kitrükközi. Számos jogcímen vonnak le a nettó bérből: szállásért, ellátásért, sőt, még a munkaeszközökért is! Utóbbiakkal ennek ellenére spórolnak az üzemekben. Sok helyen például napi egy egyszer használatos gumikesztyű jár. Ha kiszakad, puszta kézzel kell tovább dolgozni. Nem ritka, hogy a munkaközvetítésért is felszámolnak több ezer eurót, amit később a bérből kell törleszteni.

A minimálbér napi 8 órás munkaért havi bruttó 1400 euró. A munkaidő nyilvántartások szerint ennél senki nem dolgozik többet… Ebből lejönnek az adók és járulékok, valamint amit a munkáltató még levon a fent felsorolt jogcímeken. Szerencsés, aki 700-800 eurót talál a borítékban. Egy húsüzemben, amely ellen az alsó-szászországi ügyészség nyomoz, a kelet-európai hentesek nem kaptak többet havi bruttó 600 eurónál.

Mégis folyamatos az utánpótlás. A 600 euró több, mint például a 400 eurós, egyébként nemrég megemelt romániai minimálbér – mondja Sepsi Szabolcs. Az erdélyi fiatalember egy civil szervezet munkatársa. A Faire Mobilität a DGB, a Német Szakszervezeti Szövetség megbízásából tart fent tanácsadó- és segélyirodát a húsiparban dolgozó közép- és kelet-európai munkavállalóknak.

Élet a barakkokban

A szakszervezetek szerint a szálláskiadás a kelet-európaiak foglalkoztatásának legkreatívabb része. A körülményekről sok rémtörténetet olvasni:

„250 euró a szobáért, ahol hatod magammal alszom.”

„Tízen osztozunk 70 négyzetméteren.”

„Nyolcan lakunk a szobában. Szűk a hely, feszült a hangulat. Gyakran van verekedés.”

„Egy kolleganővel kell megosztanom az ágyat, akivel váltásban dolgozunk.”

„Naponta van ellenőrzés. Ha valami tönkremegy, vagy túl magsara van állítva a fűtőtest, büntetést kell fizetnünk.”

„Fűtés alig, az ablakok rosszul szigetelnek. Elektromos radiátort kellett vennünk. Télen havi 140 eurót fizetünk az áramért.”

Az egészségüket is kockáztatják

Az éhbérért nem csak a meg nem fizetett túlmunkát, a rossz munkakörülményeket, a megalázó bánásmódot, a horrorisztikus lakhatási viszonyokat kell elviselni. A németországi munkára sokaknak az egészsége is rámegy.

Aki napi 12 órát az antibiotikumokkal telenyomott vágóállatokkal dolgozik, kesztyű nélkül érintkezik a vérükkel és belső szerveikkel, nagy valószínűséggel meg fog betegedni.

Az észak-németországi kórházakban ismerik a problémát. A vágóhidakon dolgozókat rizikócsoportba sorolják, és a fertőzésveszély miatt gyakran elkülönítve kezelik.

Hierarchia – érkezési sorrendben

Forrás: dpa / Ütlet.hu

A vágóhidakon szigorú hierarchia uralkodik. A régebb óta dolgozó lengyelek és magyarok állnak legfelül a külföldiek között. Nekik valamivel jobb szállás és munka jut.

A románoknak és bolgároknak rosszabb körülmények és feladatok jutnak, különösen, ha romák. Az ő reszortjuk az ‘aljamunka’, a szárnyas feldolgozás.

A baromfi az ipari állattartásban saját ürülékét is megeszik. Érthető, hogy senki nem kerül szívesen közvetlen érintkezésbe vérével és a belső szerveivel.

Szigorodó jogszabályok

Mindennek ismeretében alig hinni, hogy a hatályos német jog effektív fellépést biztosít a kizsákmányoló munkaadókkal szemben. 2018 közepén került egy jogszabály szigorítás a Bundestag napirendjére. A javaslatból gyorsított eljárásban lett törvény, mielőtt az egyebeként erős húsipari lobbi felocsúdott volna.

A jövőben a vágóhíd üzemeltetője mindenért felel, ami az üzemében történik. Munkaügyi szabálysértés esetén nem hivatkozhat arra, hogy a dolgozók egy alvállalkozóval állnak munkaviszonyba, aki szabályos szerződés alapján kikölcsönözte őket a vágóhídnak. A kölcsönzők a már említett kelet-közép-európai fantomcégek, akik büntetés kiszabása esetén egyszerűen csődöt jelentettek, a henteseket pedig egy gyorsan megalapított új cég foglalkoztatja tovább – elvéve ezzel az ellenőrzés és a bírságolás értelmét.

Az új szabály bevezette az általános felelősség jogintézményét. Ennek értelmében, ha a munkavállaló még a minimálbért sem kapta meg, ezt akkor is követelhetik a vágóhíd üzemeltetőjétől, ha nem vele áll munkaviszonyban.

Triviális, de az ellentétes gyakorlat miatt azt is rögzíti a jogszabály, hogy a munkaeszközöket, például a kés árát nem lehet a munkavállaló béréből levonni.

Ezen túlmenően, a túlmunka ellentételezése érdekében, digitális munkaidő nyilvántartást kell vezetniük a húsüzemeknek.

Az ellenőrzések elmaradnak

A szakszervezetek abban bíztak, hogy a törvénymódosítással javulnak a munkafeltételek a vágóhidakon. Csalódniuk kellett. A most nyilvánosságra került számok azt mutatják, hogy az ellenőrzések száma egyre csökken: 2015-ben 445 volt, 2017-ben már csak 233, 2018-ban pedig 200-nál is kevesebb. Márpedig ellenőrzés nélkül a szigorú jogszabály semmit se ér.

A kontroll hiányánál is rosszabb az ellenőrzés módszere. A hatóság sokszor előre bejelentve érkezik. Nem meglepő, hogy mindent rendben talál. 2015-ben a számos be nem jelentett ellenőrzés 365.000 euró bírság kiszabását eredményezte. Négyszer annyit, mint tavaly. Pedig a rendszeres kipattanó botrányokból sejthető, hogy a munkakörülmények, különösen a kis- és közepes vágóhidakon nem javultak. Márpedig ők foglalkoztatják a külföldi hentesek több mint felét. Ők azok is, akik többségükben a 2015-ben, a húsipari cégek által elfogadott etikai kódexet sem írták alá.

A kizsákmányolás biztos, a számok bizonytalanok

A helyzetet tovább rontja, hogy a hatóságok nem ismerik a pontos foglalkoztatási számokat. Nincs statisztikai adatgyűjtés arra nézve, hol mekkora a külföldiek és a megbízási-, illetve kölcsönszerződés alapján dolgozók aránya. Csak a szakszervezetek becsléseire lehet támaszkodni.

A fogyasztók és a munkavállalók felelőssége

Senki nem vitatja, hogy kizsákmányolók a német húsüzemek és a keleti közvetítők. Sepsi Szabolcs azonban gyakran beszél a munkavállalók felelősségéről is „Aki minimális nyelvtudás és egy fillér nélkül érkezik, könnyű préda”. Ráadásul odahaza sok rémtörténet kering már, mégis könnyű utánpótlást találni. Az újonnan érkezők naivan bíznak benne, hogy ők lesznek a kivételek, akiket nem szednek rá.

A német sajtó elsősorban a hazai fogyasztók felelősségét veti fel. A németek jövedelmük mindössze 10 százalékát (!) adják ki élelmiszerre. Amíg elvárják, hogy 3 euró alatt legyen az 500 grammos kiszerelésű csirkemell filé és a darált sertés, a kegyetlen konkurenciaharcban álló élelmiszerláncok sem fognak többet fizetni a húsüzemeknek, azok pedig a munkavállalóknak.

Szupermarket, húspult – Németország

Friss

Tőzsde – Pozitív kezdés New Yorkban

Indexemelkedéssel folytatták az előző nap szerény pozitív eredményét a pénteki nyitáskor az amerikai tőzsdeindexek.

Jogerősen elítélték a Telekomot meghekkelő fiatalt

A Szolnoki Törvényszék jogerősen 600 ezer forint pénzbüntetésre ítélte azt a férfit, aki két éve feltörte a Magyar Telekom szerverét. A fiatalembert folytatólagosan elkövetett, információs rendszer vagy adat megsértése miatt mondták ki bűnösnek.

Vörösiszap szerencsétlenség – Felmentésüket kérték a vádlottak

A vörösiszapper tizenhárom vádlottja tagadta bűnösségét és felmenését kérte a Győri Ítélőtáblán. Az ügyész döntően súlyosítást indítványozott másodfokú eljárásban, egy hét múlva, december 13-án hirdetnek ítéletet.

Vizet hozott a Naprendszerbe – vasárnap megfigyelhető

Egyre fényesebb és nagyobb a Naprendszeren át száguldó csillagközi üstökös, a Borisov-üstökös. Az égi vándor vasárnap nagyobb amatőr csillagászati távcsövekkel is megfigyelhető lesz.

Hírek

Jogerősen elítélték a Telekomot meghekkelő fiatalt

A Szolnoki Törvényszék jogerősen 600 ezer forint pénzbüntetésre ítélte azt a férfit, aki két éve feltörte a Magyar Telekom szerverét. A fiatalembert folytatólagosan elkövetett, információs rendszer vagy adat megsértése miatt mondták ki bűnösnek.

Vizet hozott a Naprendszerbe – vasárnap megfigyelhető

Egyre fényesebb és nagyobb a Naprendszeren át száguldó csillagközi üstökös, a Borisov-üstökös. Az égi vándor vasárnap nagyobb amatőr csillagászati távcsövekkel is megfigyelhető lesz.

Tejfehérje-allergia ellen anyatejjel

Az anyatej hozzájárulhat a kisgyermekkorban kialakuló, a gyermekek három százalékát érintő tejfehérje-allergia megelőzéséhez - közölte az Első 1000 nap program.

Az MNB 22,5 millió forintra bírságolta a nedolgozz.hu működtetőjét

A Magyar Nemzeti Bank 22,5 millió forint bírságot szabott ki a nedolgozz.hu internetes honlap működtetőjére, mert jegybanki engedély nélkül végzett portfóliókezelést, befektetési elemzést, illetve függő ügynöki tevékenységet, amelyeket az MNB azonnali hatállyal meg is tiltott

Tanárkéselés: Palkovics László telefonon kért tájékoztatást

A győri tanárkéselésre reagált az szakképzési intézmények fenntartója, az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Mint közleményükben fogalmaztak: megdöbbenéssel fogadta a győri iskolában történt késelés hírét.

Tudósok vizsgálták a slágerek titkait

Egy kutatócsoport az amerikai Billboard slágerlistán szereplő klasszikus popsikerek több tízezernyi akkordhangzását elemezték ki statisztikailag. A tudósok úgy vélik, megfejtették a jó dalok írásának titkát. 

Kisebb mínuszok jönnek – néhol ónos szitálás

Jellemzően borult, párás idő lesz a hét végén. Kissé mérséklődik a hideg - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzéséből.

Tanárnőjét késelte meg egy diák Győrben

Egy 17 éves diák többször megszúrta tanárnőjét csütörtök délben egy győri iskolában.

BKK – Kártyával is rendezhető az utólagos pótdíj

Immár bankkártyával is kifizethetik a határidőn túli pótdíjat a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) járatain bliccelők. Az érintetteknek értesítő levelet küldenek.

Többszintű társadalomban élnek a gyöngytyúkok

Többszintű társadalmat fedeztek fel a keselyűfejű gyöngytyúkok (Acryllium vulturinum) egy populációját vizsgálva német tudósok.

Lehullt a lepel a Habsburg-áll titkáról

Belterjesség okozta a Habsburgok jellegzetes előreálló alsó ajkait - közölték spanyol kutatók, akik a család 15-17. században élt tagjait vizsgálták.

Fegyverropogás Pearl Harborban – három halott

Két embert megölt, egyet súlyosan megsebesített egy amerikai tengerész Hawaiin, a Pearl Harbor-i flottatámaszponton, majd magával is végzett - közölték a támaszpont tisztségviselői.

Gazdaság

Az ÁSZ átgondolt áfacsökkentésre int

Az áfa csökkentése a termékek felénél nem mérsékelte a fogyasztói árakat, ezért az áfacsökkentés elhatározása előtt átgondolt értékelés szükséges - erre az Állami Számvevőszék legfrissebb elemzése figyelmeztet.

Az MNB 22,5 millió forintra bírságolta a nedolgozz.hu működtetőjét

A Magyar Nemzeti Bank 22,5 millió forint bírságot szabott ki a nedolgozz.hu internetes honlap működtetőjére, mert jegybanki engedély nélkül végzett portfóliókezelést, befektetési elemzést, illetve függő ügynöki tevékenységet, amelyeket az MNB azonnali hatállyal meg is tiltott

Magyar kilátások. Az IMF javította prognózisát

Az IMF tovább javította Magyarország idei és jövő évi gazdasági bővülésére vonatkozó előrejelzését: a 2019-est 4,9 százalékra, a 2020-ast pedig 3,5 százalékra emelte a novemberben várt 4,6 és 3,3 százalékról.

Az Európai Tanács elnöke szorosabb gazdasági és monetáris uniót akar

A gazdasági és monetáris unió elmélyítése, valamint a bankunió erősítése mellett érvelt az Európai Tanács elnöke az Európai Unió fő vezetőinek brüsszeli munkamegbeszélésén.

Matolcsy: új, kihívásokkal teli világrend alakul

A technológia és a pénz forradalmának jelenlegi korszakában új világrend alakul, az új kihívásokra pedig a jegybankoknak is meg kell találniuk a megfelelő válaszokat - hangsúlyozta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

Kevesebb a hamis forint

A Magyar Nemzeti Bank napi gyakorisággal monitorozza a pénzhamisítás helyzetét, tavaly 42 százalékkal csökkent a kiszűrt hamis forintbankjegyek száma.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom