Kezdőlap Pénzvilág A Facebook és Kína is kriptopénzen dolgozik. Kontroll nélkül
No menu items!

A Facebook és Kína is kriptopénzen dolgozik. Kontroll nélkül

A kriptovaluták száma megközelíti a 4000-et. Jövőre a Facebook is saját pénzzel áll elő. A Libra felboríthatja a bankrendszer egészét. Ellentmondásos kép a világ, és a virtuális pénzek viszonyáról – Petrus Szabolcs összefoglaló írása.

A többség szkeptikus

Zuckerberg a facebook valután – a Librán

Pénzt utalni külföldre, különösen a harmadik világba drága mulatság. A Facebook 2020 tavaszától a Librával ingyen pénztranszfert ígér a felhasználóinak. Sokan szkeptikusak.

Egy nyereségorientált vállalkozás, mint a Facebook pénzt akar keresni, miért nyújtana ingyenes szolgáltatást? – kérdezi sok felhasználó.

Az elemzők és fogyasztóvédők sejtik, miként akar a legnépszerűbb közösségi portál az ingyenesnek látszó pénzutaláson keresni. Ők elsősorban a Libra veszélyeit látják.

Peter Bolfinger

A Facebook kitalált egy ’nagyszerű’ üzleti modellt. A felhasználóinak eddig teljesen értéktelen szolgáltatásokat nyújtott, akik cserébe értékes személyes adatokkal fizettek” – mondja Peter Bolfinger, Würzburgi Egyetem közgazdász professzora a német közszolgálati rádióban (DLF).

Kína is készül a virtuális pénzvilágra

A központi bankok és a kormányok szakpolitikusai már megértették, hogy egy néhány éve még elképzelhetetlennek hitt folyamat indult meg. A nemzeti valuták privát konkurenciát kaptak. Létük is veszélybe került.

Kína az elsők között reagált. Augusztusban elkészült a jüan digitális változata. Nyolc kereskedelmi bank bevonásával már idén hozzáférhető lesz a lakosság számára.

Kínában örülnek a digitális pénzek térnyerésének.

Azt remélik, hogy megtörik a dollár hatalmát. Az USA ugyan csak a világ-GDP 15%-át állítja elő, mégis USD-ban bonyolódik a nemzetközi ügyletek túlnyomó része. A kvázi monopolszerepet betöltő átutalási rendszer, a Swift is dollár alapú. A nemzeti bankok devizatartalékának 61%-a szintén az amerikai fizetőeszközben van.

Kriptopénzek sokasága

Mark Carney

Kína mellet körülbelül egy tucat ország gondolkozik saját digitális pénzben. A legelőrébb a svédek járnak. Konkrét tervek vannak Nagy-Britanniában, Kanadában, sőt Ukrajnában is! Utóbbi Kínához hasonlóan a digitális pénzek térnyerésének nyerteseként látja magát. Megszűnne a kiszámíthatatlan dollár-hrivnya árfolyam miatt állandó gazdasági bizonytalanság.

A világot megdöbbentette a kínai bejelentés. Az évekig tartó tervezés és előkészítés alatt semmi sem szivárgott ki. A pénzvilágot legalább ennyire meglepte Mark Carney, a Bank of England vezetőjének javaslata: A nyugati államok nemzeti bankjainak digitális világvaluta kellene létrehozniuk! Az ötlet nem új.

Az eredendő ötlettől – a négyezres klubig

A blokklánc-elv volt az ugrópont

Napjainkban közel 4000 fajta digitális fizetőeszköz van. Megszületésüket a matematikában ismert blokklánc-elv digitális fizetési világba transzformálása tette lehetővé. Kripopénzzel közvetítő nélküli, online lehet fizetni és átutalni. A bank helyére egy algoritmust alkalmazó gép lép. A fizetést a kriptopénz mögött állók által decentralizáltan elhelyezett számítógépek sokasága egymástól függetlenül regisztrálja. A gépeken minden tranzakció elraktároznak, azok bármikor visszakereshetők. A rendszer átláthatónak és biztonságosnak tűnik. Ugyanakkor a fizető és a kedvezményezett személyazonosságát homály fedi, csak felhasználónevük látszik.

A kriptopénzzel megvalósult a bűnözők, pénzmosók, adóelkerülők álma.

Először a máig legismertebb kriptovaluta, a Bitcoin használta a blokklánc-elvet. A legjobb időpontban, a pénzügyi válság tetőzésekor lépett színre, amikor a lakosság különösen bizalmatlanná vált a bankokkal és a hagyományos fizetési módokkal szemben. Máig nem tudni, kinek a fejéből pattant ki az ötlet, ahogy azt sem, ki áll a Bitcoin mögött. A gyors siker után követőkre talált. A Ethereum és a Ripple is meghódította a világot.

Nagyobb a füstjük, mint a lángjuk?

Philipp Sandner: “Egy tucatot kell komolyan venni”

Philipp Sandner a Frankfurt School of Finance professzora szerint a közel 4000 kriptovalutából csak körülbelül egy tucatot kell komolyan venni. Ezek teszik ki a piac 95%-át.

Burkhard Balz szerint túlbecsült a hatása

A Bundesbank, a német jegybank monetáris tanácsának egyik tagja, Burkhard Balz szerint a kriptopénzek összességében továbbra sem játszanak meghatározó szerepet.

Nagyobb a füstjük, mint a lángjuk.” A piacvezető Bitcoinnal napi 300 ezer tranzakciót bonyolítanak. Soknak tűnik, de eltörpül a 60 millió mellett, ami csak Németországban naponta hagyományos fizetőeszközökkel történik.

A hét legnagyobb nyugati ipari ország kritikusan nézi a Facebook előkészületeit.

Olaf Scholz a kontrollt hiányolja

Komoly fenntartásaink vannak” – mondta a G7 legutóbbi párizsi pénzügyminiszteri szintű találkozója után a német Olaf Scholz. Kollégáival leginkább a személyes adatok védelme és a hiányzó demokratikus kontroll miatt aggódik.

„A pénzkiadás az állami szuverenitás kulcseleme. Megengedhetetlen, hogy magánvállalkozások kezébe kerüljön” – nyilatkozta Scholz.

Semmi sem elég

Amazon, Google, Facebook – saját területükön csaknem monopóliumot hoztak létre. Most a kriptovilágot is meg akarják hódítani. Mindannyian a Facebook által létrehozott 28 céget tömörítő Libra-Konzorcium tagjai. Ennyien jelezték belépési szándékukat és teljesítették a kemény feltételeket: legalább 20 millió regisztrált felhasználó, évi 10 millió dolláros bevétel, vagy legalább egymilliárdos piaci kapitalizáció. A résztvevők között volt a Mastercard és a Visa, a Vodafone és a Spotify, az Uber és az Ebay is.

Kriptodevizák

Ígéretük „a hagyományos valuták legjobb tulajdonságainak egyesítése: árstabilitás, minimális értékvesztés, globális felhasználhatóság, stabil pénzügyi háttér”. A Facebook Messengeren és a cégcsoporthoz tartozó WahtsApp-en lebonyolítható ingyenes pénztranszfert ígérnek. Akiknek egyiken sincs regisztrációjuk a direkt a számukra létrehozott digitális pénztárca, a Calibra segítségével kapcsolódhatnak be a fizetési rendszerbe.

A már létező kriptopénzektől eltérően a Libra rendszerében csak annyi pénz fog mozogni, amennyit a felhasználók hagyományos valutáról átváltottak. Így nem lesz árfolyamingadozás, ami a Bitcointól és társaitól a legtöbbeket elijeszt.

Álom vagy rémálom?

A harmadik világban élőknek hatalmas előrelépés lenne, ha egy okostelefon és egy app segítségével bárki bárhonnan bárkinek pénzt utalhatnának, illetve kaphatnának. A Libra kiválthatná a sokszor horribilis jutalékkal dolgozó hagyományos pénzügyi transzfercégeket, például a Western Uniont. Nem világos viszont, mit adna a stabil és bárhol használható valutával rendelkező országok polgárainak.

Csak a Facebooknak 2,4 milliárd felhasználója van. A többi résztvevő cégnél is legalább ennyien regisztrálták magukat. Az eddig ismert pénzügyi világ gyökeres átalakulásához vezetne, ha ennek a hatalmas tömegnek egy része elkezdené használni a Librát. Fogyasztóvédők és más civil szervezetek képviselői ezért sokkal inkább rémálomnak, mint álomnak tartják a Facebook új vállalkozását.

Gerhard Schick: “Zuckerberg hazudik”

Egy német NGO, a ’Finanzwende’ egyik alapítója, a Zöldek egykori pénzügyi szakpolitikusa, Gerhard Schick szerint az instabil valutával és bankrendszerrel rendelkező országokban, ahol sokaknak bankszámlájuk sincs a Libra hamar meghatározó gazdasági tényező lehet.

Ha a külföldön dolgozók Librában küldik haza a megtakarításokat, láncreakció indulhat el. Valószínűleg elkezdik használni a Facebook-pénzt más célokra is. „Addig kell betiltani, amíg nem jutunk ideáig” – hangzik Schick radikális követelése.

Zuckerberg hazudik, amikor azt mondja, jó cél vezeti, a pénzügyi szolgáltatásokat akarja mindenki számára elérhetővé tenni. A Facebookon eddig is a pénzkereséséről szólt minden. Ráadásul számtalan botrány volt már a felhasználók személyes adatainak kezelése körül is.

Példaként a WahtsApp felvásárlásakor tett ígéret megszegését említi, mi szerint az üzenetküldő rendszer és a közösségi oldal adatbázisát nem fogják egyesíteni.

A Facebook új világpénzt teremtene

Miért kellene hinni nekik, amikor most ugyan ezt a Librával kapcsolatban ígérik?” – teszi fel a költői kérdést a ’Finanzwende’ aktivistája. Szerinte a Facebook attól sem fog visszariadni, hogy a potenciális hirdetőknek eladja a Libra felhasználók adatait. „Tudjuk, hogy a közösségi médiában minden a reklámról szól. Ebben van a nagy pénz.

Sokan tartanak a közösségi oldalon begyűjtött adatok és a Librával nyert vásárlási, fizetési szokások közös adatbázisban egyesítésétől. Az ellenzők ’Orwell-i világról’ és ’az állam helyére lépő magánvállalkozásról’ beszélnek. A demokráciát is veszélyben látják. Sandner, a Frankfurt School of Finance professzora nem osztja az aggályokat. Szerinte a „Libra nem új pénz lesz, hanem a meglévőké új csomagolásban”.

Egyre kevesebb támogatója marad a Librának

A növekvő társadalmi ellenállás miatt több cég félti reputációját a Librától. Elsőként a Paypal lépett. A napokban bejelentette, hogy elhagyja a projektet. A Visa és a Mastercard is lépett.

A pénzpiaci felügyeletet is gyakorló német jegybanknál nem akarnak elhamarkodott döntést hozni.

Az innovációt nem lehet tilalmakkal megállítani” – mondja a monetáris tanács már idézett tagja, Burkhard Balz. Meg akarják várni, hogy működik a gyakorlatban és mennyire terjed el a Libra. Azzal nyugtatnak, hogy figyelemmel kísérik a folyamatot és konzultálnak a külföldi kollégáikkal is.

„Eddig a Facebook is együttműködő volt” – teszi hozzá Balz. A legfontosabb kérdésnek azt tartja, valóban minden Libra egység mögött igazi pénz fog-e állni, ahogy ezt a Facebook ígéri.

„E nélkül mi is komoly veszélyeket látunk. Ha nem lesz 100%-os fedezet, fel fogunk lépi a Libra ellen” – ígéri Balz a Bundesbank, a német jegybank monetáris tanácsának egyik tagja.

Nagy a kísértés – pénz a semmiből

Zuckerberg világpénze szigorú szabályozás nélkül állna, monopol helyzetben állhatna?

Ha a Libra mögött állók, a felhasználók valódi pénzfedezet nélkül szaporíthatnák fizetési egységeiket, a Facebook gyakorlatilag pénzt teremtene a semmiből. Erre eddig csak a központi bankoknak, pénzügyi tranzakciókkal a kereskedelmi bankoknak volt lehetőségük.

A kereskedelmi bankok kvázi pénzalkotásának nagy jelentősége van. A gazdaságban forgó pénznek csak töredéke jön közvetlenül a nemzeti bankoktól. Az euró-zónában például a pénz 98%-a virtuális, hitelügyletekkel jön létre. Például amikor egy bank a betétállományánál több hitelt helyez ki. A fedezet nélküli pénz gazdasági, pénzügyi válság esetén válik veszélyessé. Ha egy olyan vállalkozás is pénzt tudna generálni, amely nem áll a hagyományos pénzintézetekre vonatkozó szigorú jogszabályok és ellenőrzés alatt, az egy egészségesen működő gazdaságban is komoly rizikó.

Egyetlen cég, jelen esetben a Facebook bedőlése világválságot okozna.

Előjönne a 2008/09-es pénzpiaci krízisben nagy szerepet játszó ’too big to fail, to interconnected to fail’ problémája. Tehát, hogy az állam egy-egy bankot túl nagynak tartott ahhoz, hogy engedje bedőlni, ezért az adófizetők pénzéből megmenteni a csődtől.

Abszurd lenne, ha az állam igazi pénzzel mentené egy magánpénzt kiadó, profitorientált és évekig nagy nyereséget termelő céget” – Schick.

Ezzel a Librát kevésbé kritikusan néző pénzügyi szakemberek is egyetértenek. Törvényileg köteleznék a felhasználókat, hogy minden Libra egységük mögé valódi pénzt állítsanak. Balz elmondása szerint erre a Bundesbanknál is gondoltak már, de a jogalkotással még kivárnak. Abban bíznak, hogy a Facebook tartja magát az ígéretéhez, és nem fogja engedni a felhasználóinak, hogy fedezet nélkül Librát generáljanak.

Nem lehet megmondani, mivel és hogyan fogunk fizetni 10 éve múlva. Nem kizárt, hogy hosszú évszázadok után a világ búcsút vesz a pénztől! Kérdés, hogy jobb, biztonságosabb lesz-e, ami a helyébe lép.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik
Hirdetés

Friss

Nyilvános kivégzést tartottak a jemeni fővárosban

Több százan gyűltek össze Szanaában, Jemen fővárosában, hogy végignézzék három, gyerekek elleni bűncselekmények miatt elítélt férfi nyilvános kivégzését.

Enyhe emelkedéssel nyitottak a New York-i indexek

Enyhe, pár pontos emelkedéssel nyitottak az irányadó New York-i tőzsdemutatók szerdán.

Budapestre jönnek Madame Tussauds viaszfigurái

Madame Tussauds múzeuma nyitja meg kapuit 2022 elején, Budapest...

Megtévesztő reklám. Nem volt antivírus hatása a szernek – 100 milliós bírság

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 100 millió forintos bírságot szabott...

Hírek

Nyilvános kivégzést tartottak a jemeni fővárosban

Több százan gyűltek össze Szanaában, Jemen fővárosában, hogy végignézzék három, gyerekek elleni bűncselekmények miatt elítélt férfi nyilvános kivégzését.

Pénzbüntetés – Kutyatartóra támadtak az állatvédők

Pénzbüntetéssel sújtott két állatvédőt, tíz további vádlottat pedig próbára bocsátott a Veszprémi Járásbíróság, mert egy akció résztvevőiként éjjel rárontottak egy kutyatartóra, mivel úgy vélték, hogy a férfi bántalmazta az állatot.

4000 kilométert utazott az Atlanti-óceánon egy palackposta

Egy portugál tizenéves talált rá arra a palackpostára, amit egy vermonti tinédzser dobott az Atlanti-óceánba 3800 kilométer távolságban, a túlsó parton.

Oroszországban megbolydult az ingatlanpiac – Múlt és jövő határán

Oroszországban a fiatalok többsége saját otthon nélkül van. Egy...

Ausztriában újra elérhető a vitatott “iszlámtérkép”

A nagy vitát kiváltó osztrák "iszlámtérkép" másfél hét szünet után újra elérhető az interneten.

Újkőkori település a tenger alatt. Világritkaságnak számító felfedezés

Hat és fél ezer éves újkőkori település maradványaira bukkantak horvát búvárok az Adriai-tenger legdélibb részén, Korcula sziget partjainál, a tengerszint alatt 4,5 méter mélyen

Elárverezik a világháló eredeti forráskódját

Nem helyettesíthető tokenként (NFT) viszik árverésre a világháló eredeti forráskódját, amelyre június 23-tól licitálhatnak az érdeklődők a Sotheby's internetes aukcióján.

Novák Katalin vezeti a közösségi élet újraindításáért felelős operatív törzset

Civil szervezetek is tagjai lesznek, a most létrejött 'a közösségi élet újraindításáért felelős operatív törzsnek', amely Novák Katalin vezetésével hetente ülésezik. Az első megbeszélésnek a témája a gyerekek nyári táboroztatása volt - közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter.

Izraelben zárt térben sem kell maszkot viselni

Izraelben már zárt térben sem kell maszkot viselni a koronavírus-járvány ellen, ezzel az utolsó jelentős korlátozást is megszüntették, köszönhetően annak, hogy továbbra is csökken az új megfertőződések száma.

Kamujegyeket árult a foci Eb-re – negyven embert verhetett át

Többeket becsaphatott egy budapesti férfi, aki a labdarúgó Európa-bajnokság budapesti meccseire árult nem létező belépőket a Facebookon. A zuglói rendőrök csalás miatt indítottak ellene eljárást - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

Az egereknek a sugárzás sem árt a szaporodásban

Egészséges utódok jöttek a világra csaknem hat éven át nagy mennyiségű kozmikus sugárzásnak kitett egérspermából - számoltak be eredményeikről japán kutatók a Science Advances című folyóiratban publikált tanulmányukban.

Piaci gázrobbanás Kínában – halálos áldozatokkal

Huszonöt halálos áldozatot követelt a legfrisseb adatok szerint a közép-kínai Hupej tartomány Sijen városában történt gázrobbanás. Félő, hogy további áldozatokat találnak - közölte a Global Times című, angol nyelvű kínai lap.

Gazdaság

MNB: idén először áprilisban lett deficites a fizetési mérleg

Áprilisban 201 millió euró deficittel zárt a folyó fizetési mérleg, az első három hónap előzetes adatok szerint 446 millió euró aktívumát követően, amiből 330 millió euró márciusban képződött - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adataiból.

A pénzpiaci alapokból egymilliárdnyi forint áramlott ki

Májusban 0,1 százalékkal, 11 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapokban kezelt vagyon - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz).

MNB – 50 milliós bírság az Union Biztosítónak

Különböző jogsértések miatt a Magyar Nemzeti Bank 50 millió forintos felügyeleti és fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki az Union Biztosítóra. A feltárt hiányosságok nem veszélyeztetik a biztosító biztonságos működését - közölte a jegybank.

Tőzsde – Csúcsot döntöttek az elsődleges kibocsátások

Az elmúlt 20 év legjobb eredményét produkálta a tőzsdei bevezetések (IPO) nemzetközi piaca 2021 első negyedévében: 85 százalékkal 430-ra emelkedett az elsődleges tőzsdei részvénykibocsátások száma, összesített értékük pedig 271 százalékkal 105,6 milliárd dollárra nőtt - közölte az EY könyvvizsgáló.

EBRD: a járvány alatt is csökkentek a térségi bankrendszerek nem teljesítő kinnlevőségei

A koronavírus-járvány ellenére is csökkent tavaly a közép- és kelet-európai gazdaságokban a nem teljesítő banki kinnlevőségek (NPL) összege, elsősorban a masszív kormányzati beavatkozások miatt - közölte hétfőn Londonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). A kimutatás szerint Magyarország azon térségi országok között van, amelyekben a legnagyobb mértékben csökkent a problémás követelésállomány.

A dupla sas érme a világ legdrágábbja lett – 19,5 millió dollárért cserélt gazdát

A világ legértékesebb numizmatikai ritkaságainak egyike, egy 1933-ban Amerikában vert "dupla sas" aranyérme 19,5 millió dolláros (5,58 milliárd forint) rekordáron kelt el egy keddi...
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom