Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág A Facebook és Kína is kriptopénzen dolgozik. Kontroll nélkül
No menu items!

A Facebook és Kína is kriptopénzen dolgozik. Kontroll nélkül

A kriptovaluták száma megközelíti a 4000-et. Jövőre a Facebook is saját pénzzel áll elő. A Libra felboríthatja a bankrendszer egészét. Ellentmondásos kép a világ, és a virtuális pénzek viszonyáról – Petrus Szabolcs összefoglaló írása.

A többség szkeptikus

Zuckerberg a facebook valután – a Librán

Pénzt utalni külföldre, különösen a harmadik világba drága mulatság. A Facebook 2020 tavaszától a Librával ingyen pénztranszfert ígér a felhasználóinak. Sokan szkeptikusak.

Egy nyereségorientált vállalkozás, mint a Facebook pénzt akar keresni, miért nyújtana ingyenes szolgáltatást? – kérdezi sok felhasználó.

Az elemzők és fogyasztóvédők sejtik, miként akar a legnépszerűbb közösségi portál az ingyenesnek látszó pénzutaláson keresni. Ők elsősorban a Libra veszélyeit látják.

Peter Bolfinger

A Facebook kitalált egy ’nagyszerű’ üzleti modellt. A felhasználóinak eddig teljesen értéktelen szolgáltatásokat nyújtott, akik cserébe értékes személyes adatokkal fizettek” – mondja Peter Bolfinger, Würzburgi Egyetem közgazdász professzora a német közszolgálati rádióban (DLF).

Kína is készül a virtuális pénzvilágra

A központi bankok és a kormányok szakpolitikusai már megértették, hogy egy néhány éve még elképzelhetetlennek hitt folyamat indult meg. A nemzeti valuták privát konkurenciát kaptak. Létük is veszélybe került.

Kína az elsők között reagált. Augusztusban elkészült a jüan digitális változata. Nyolc kereskedelmi bank bevonásával már idén hozzáférhető lesz a lakosság számára.

Kínában örülnek a digitális pénzek térnyerésének.

Azt remélik, hogy megtörik a dollár hatalmát. Az USA ugyan csak a világ-GDP 15%-át állítja elő, mégis USD-ban bonyolódik a nemzetközi ügyletek túlnyomó része. A kvázi monopolszerepet betöltő átutalási rendszer, a Swift is dollár alapú. A nemzeti bankok devizatartalékának 61%-a szintén az amerikai fizetőeszközben van.

Kriptopénzek sokasága

Mark Carney

Kína mellet körülbelül egy tucat ország gondolkozik saját digitális pénzben. A legelőrébb a svédek járnak. Konkrét tervek vannak Nagy-Britanniában, Kanadában, sőt Ukrajnában is! Utóbbi Kínához hasonlóan a digitális pénzek térnyerésének nyerteseként látja magát. Megszűnne a kiszámíthatatlan dollár-hrivnya árfolyam miatt állandó gazdasági bizonytalanság.

A világot megdöbbentette a kínai bejelentés. Az évekig tartó tervezés és előkészítés alatt semmi sem szivárgott ki. A pénzvilágot legalább ennyire meglepte Mark Carney, a Bank of England vezetőjének javaslata: A nyugati államok nemzeti bankjainak digitális világvaluta kellene létrehozniuk! Az ötlet nem új.

Az eredendő ötlettől – a négyezres klubig

A blokklánc-elv volt az ugrópont

Napjainkban közel 4000 fajta digitális fizetőeszköz van. Megszületésüket a matematikában ismert blokklánc-elv digitális fizetési világba transzformálása tette lehetővé. Kripopénzzel közvetítő nélküli, online lehet fizetni és átutalni. A bank helyére egy algoritmust alkalmazó gép lép. A fizetést a kriptopénz mögött állók által decentralizáltan elhelyezett számítógépek sokasága egymástól függetlenül regisztrálja. A gépeken minden tranzakció elraktároznak, azok bármikor visszakereshetők. A rendszer átláthatónak és biztonságosnak tűnik. Ugyanakkor a fizető és a kedvezményezett személyazonosságát homály fedi, csak felhasználónevük látszik.

A kriptopénzzel megvalósult a bűnözők, pénzmosók, adóelkerülők álma.

Először a máig legismertebb kriptovaluta, a Bitcoin használta a blokklánc-elvet. A legjobb időpontban, a pénzügyi válság tetőzésekor lépett színre, amikor a lakosság különösen bizalmatlanná vált a bankokkal és a hagyományos fizetési módokkal szemben. Máig nem tudni, kinek a fejéből pattant ki az ötlet, ahogy azt sem, ki áll a Bitcoin mögött. A gyors siker után követőkre talált. A Ethereum és a Ripple is meghódította a világot.

Nagyobb a füstjük, mint a lángjuk?

Philipp Sandner: “Egy tucatot kell komolyan venni”

Philipp Sandner a Frankfurt School of Finance professzora szerint a közel 4000 kriptovalutából csak körülbelül egy tucatot kell komolyan venni. Ezek teszik ki a piac 95%-át.

Burkhard Balz szerint túlbecsült a hatása

A Bundesbank, a német jegybank monetáris tanácsának egyik tagja, Burkhard Balz szerint a kriptopénzek összességében továbbra sem játszanak meghatározó szerepet.

Nagyobb a füstjük, mint a lángjuk.” A piacvezető Bitcoinnal napi 300 ezer tranzakciót bonyolítanak. Soknak tűnik, de eltörpül a 60 millió mellett, ami csak Németországban naponta hagyományos fizetőeszközökkel történik.

A hét legnagyobb nyugati ipari ország kritikusan nézi a Facebook előkészületeit.

Olaf Scholz a kontrollt hiányolja

Komoly fenntartásaink vannak” – mondta a G7 legutóbbi párizsi pénzügyminiszteri szintű találkozója után a német Olaf Scholz. Kollégáival leginkább a személyes adatok védelme és a hiányzó demokratikus kontroll miatt aggódik.

„A pénzkiadás az állami szuverenitás kulcseleme. Megengedhetetlen, hogy magánvállalkozások kezébe kerüljön” – nyilatkozta Scholz.

Semmi sem elég

Amazon, Google, Facebook – saját területükön csaknem monopóliumot hoztak létre. Most a kriptovilágot is meg akarják hódítani. Mindannyian a Facebook által létrehozott 28 céget tömörítő Libra-Konzorcium tagjai. Ennyien jelezték belépési szándékukat és teljesítették a kemény feltételeket: legalább 20 millió regisztrált felhasználó, évi 10 millió dolláros bevétel, vagy legalább egymilliárdos piaci kapitalizáció. A résztvevők között volt a Mastercard és a Visa, a Vodafone és a Spotify, az Uber és az Ebay is.

Kriptodevizák

Ígéretük „a hagyományos valuták legjobb tulajdonságainak egyesítése: árstabilitás, minimális értékvesztés, globális felhasználhatóság, stabil pénzügyi háttér”. A Facebook Messengeren és a cégcsoporthoz tartozó WahtsApp-en lebonyolítható ingyenes pénztranszfert ígérnek. Akiknek egyiken sincs regisztrációjuk a direkt a számukra létrehozott digitális pénztárca, a Calibra segítségével kapcsolódhatnak be a fizetési rendszerbe.

A már létező kriptopénzektől eltérően a Libra rendszerében csak annyi pénz fog mozogni, amennyit a felhasználók hagyományos valutáról átváltottak. Így nem lesz árfolyamingadozás, ami a Bitcointól és társaitól a legtöbbeket elijeszt.

Álom vagy rémálom?

A harmadik világban élőknek hatalmas előrelépés lenne, ha egy okostelefon és egy app segítségével bárki bárhonnan bárkinek pénzt utalhatnának, illetve kaphatnának. A Libra kiválthatná a sokszor horribilis jutalékkal dolgozó hagyományos pénzügyi transzfercégeket, például a Western Uniont. Nem világos viszont, mit adna a stabil és bárhol használható valutával rendelkező országok polgárainak.

Csak a Facebooknak 2,4 milliárd felhasználója van. A többi résztvevő cégnél is legalább ennyien regisztrálták magukat. Az eddig ismert pénzügyi világ gyökeres átalakulásához vezetne, ha ennek a hatalmas tömegnek egy része elkezdené használni a Librát. Fogyasztóvédők és más civil szervezetek képviselői ezért sokkal inkább rémálomnak, mint álomnak tartják a Facebook új vállalkozását.

Gerhard Schick: “Zuckerberg hazudik”

Egy német NGO, a ’Finanzwende’ egyik alapítója, a Zöldek egykori pénzügyi szakpolitikusa, Gerhard Schick szerint az instabil valutával és bankrendszerrel rendelkező országokban, ahol sokaknak bankszámlájuk sincs a Libra hamar meghatározó gazdasági tényező lehet.

Ha a külföldön dolgozók Librában küldik haza a megtakarításokat, láncreakció indulhat el. Valószínűleg elkezdik használni a Facebook-pénzt más célokra is. „Addig kell betiltani, amíg nem jutunk ideáig” – hangzik Schick radikális követelése.

Zuckerberg hazudik, amikor azt mondja, jó cél vezeti, a pénzügyi szolgáltatásokat akarja mindenki számára elérhetővé tenni. A Facebookon eddig is a pénzkereséséről szólt minden. Ráadásul számtalan botrány volt már a felhasználók személyes adatainak kezelése körül is.

Példaként a WahtsApp felvásárlásakor tett ígéret megszegését említi, mi szerint az üzenetküldő rendszer és a közösségi oldal adatbázisát nem fogják egyesíteni.

A Facebook új világpénzt teremtene

Miért kellene hinni nekik, amikor most ugyan ezt a Librával kapcsolatban ígérik?” – teszi fel a költői kérdést a ’Finanzwende’ aktivistája. Szerinte a Facebook attól sem fog visszariadni, hogy a potenciális hirdetőknek eladja a Libra felhasználók adatait. „Tudjuk, hogy a közösségi médiában minden a reklámról szól. Ebben van a nagy pénz.

Sokan tartanak a közösségi oldalon begyűjtött adatok és a Librával nyert vásárlási, fizetési szokások közös adatbázisban egyesítésétől. Az ellenzők ’Orwell-i világról’ és ’az állam helyére lépő magánvállalkozásról’ beszélnek. A demokráciát is veszélyben látják. Sandner, a Frankfurt School of Finance professzora nem osztja az aggályokat. Szerinte a „Libra nem új pénz lesz, hanem a meglévőké új csomagolásban”.

Egyre kevesebb támogatója marad a Librának

A növekvő társadalmi ellenállás miatt több cég félti reputációját a Librától. Elsőként a Paypal lépett. A napokban bejelentette, hogy elhagyja a projektet. A Visa és a Mastercard is lépett.

A pénzpiaci felügyeletet is gyakorló német jegybanknál nem akarnak elhamarkodott döntést hozni.

Az innovációt nem lehet tilalmakkal megállítani” – mondja a monetáris tanács már idézett tagja, Burkhard Balz. Meg akarják várni, hogy működik a gyakorlatban és mennyire terjed el a Libra. Azzal nyugtatnak, hogy figyelemmel kísérik a folyamatot és konzultálnak a külföldi kollégáikkal is.

„Eddig a Facebook is együttműködő volt” – teszi hozzá Balz. A legfontosabb kérdésnek azt tartja, valóban minden Libra egység mögött igazi pénz fog-e állni, ahogy ezt a Facebook ígéri.

„E nélkül mi is komoly veszélyeket látunk. Ha nem lesz 100%-os fedezet, fel fogunk lépi a Libra ellen” – ígéri Balz a Bundesbank, a német jegybank monetáris tanácsának egyik tagja.

Nagy a kísértés – pénz a semmiből

Zuckerberg világpénze szigorú szabályozás nélkül állna, monopol helyzetben állhatna?

Ha a Libra mögött állók, a felhasználók valódi pénzfedezet nélkül szaporíthatnák fizetési egységeiket, a Facebook gyakorlatilag pénzt teremtene a semmiből. Erre eddig csak a központi bankoknak, pénzügyi tranzakciókkal a kereskedelmi bankoknak volt lehetőségük.

A kereskedelmi bankok kvázi pénzalkotásának nagy jelentősége van. A gazdaságban forgó pénznek csak töredéke jön közvetlenül a nemzeti bankoktól. Az euró-zónában például a pénz 98%-a virtuális, hitelügyletekkel jön létre. Például amikor egy bank a betétállományánál több hitelt helyez ki. A fedezet nélküli pénz gazdasági, pénzügyi válság esetén válik veszélyessé. Ha egy olyan vállalkozás is pénzt tudna generálni, amely nem áll a hagyományos pénzintézetekre vonatkozó szigorú jogszabályok és ellenőrzés alatt, az egy egészségesen működő gazdaságban is komoly rizikó.

Egyetlen cég, jelen esetben a Facebook bedőlése világválságot okozna.

Előjönne a 2008/09-es pénzpiaci krízisben nagy szerepet játszó ’too big to fail, to interconnected to fail’ problémája. Tehát, hogy az állam egy-egy bankot túl nagynak tartott ahhoz, hogy engedje bedőlni, ezért az adófizetők pénzéből megmenteni a csődtől.

Abszurd lenne, ha az állam igazi pénzzel mentené egy magánpénzt kiadó, profitorientált és évekig nagy nyereséget termelő céget” – Schick.

Ezzel a Librát kevésbé kritikusan néző pénzügyi szakemberek is egyetértenek. Törvényileg köteleznék a felhasználókat, hogy minden Libra egységük mögé valódi pénzt állítsanak. Balz elmondása szerint erre a Bundesbanknál is gondoltak már, de a jogalkotással még kivárnak. Abban bíznak, hogy a Facebook tartja magát az ígéretéhez, és nem fogja engedni a felhasználóinak, hogy fedezet nélkül Librát generáljanak.

Nem lehet megmondani, mivel és hogyan fogunk fizetni 10 éve múlva. Nem kizárt, hogy hosszú évszázadok után a világ búcsút vesz a pénztől! Kérdés, hogy jobb, biztonságosabb lesz-e, ami a helyébe lép.

A zöld fordulat, az ESG törvény bevezetése alapjaiban változtatja meg a gazdaság szereplőinek jelenét, jövőjét. Mit jelent az ESG keretrendszer (Environmental -környezeti-, Social -társadalmi- és Governance -irányítási)? Miért lett megkerülhetetlen a nagyvállalatok mellett már a KKV-ék számára is? Miként befolyásolják az Ön cégének kötelezettségeit és lehetőségeit a fenntarthatóság egyre szigorodó elvárásai? Erről is szól AzÜzlet, ESG és fenntarthatóság a gyakorlatban című konferenciájaTovábbi információ és jelentkezés ide kattintva érhető el.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Ijesztő mértékben nő a banki csalások összege, a cégeket is csúnyán rászedik

Gyakran előfordul az is, hogy banki ügyintézőnek adják ki magukat a csalók, és arra kérik az ügyfelet, telepítsen vírusirtót a gépére, mert csalás áldozata lett.

Útimorzsák Azerbajdzsánból: szárnyal a „kék arany”

Az Oroszországgal és Iránnal szemben bevezetett nyugati gazdasági szankciók...

Felfoghatatlanul nagy bércsomaggal gazdagodott a Tesla vezér

Miután egy amerikai bíróság, a részvényesek elfogultságára hivatkozva, korábban...

200 milliárddal robbanthatnak a Zöld Alapok

Folytatódik a Nemzeti Tőkeholding (NTH) összesen 200 milliárd forint...
Hirdetés

Hírek

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Devizapiac – Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.

Gazdaság

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring végzésére vonatkozó tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását. A pénzügyi vállalkozás – az MNB többszöri kötelezése,...

MNB alelnök: 2021 óta a nyugat-európai inflációs nyomás duplájával kell megküzdeni

 Az elmúlt évek válságai ellenére a régió gazdaságai továbbra is felzárkózó pályán haladnak, sikeresen megőrizték pénzügyi stabilitásukat, miközben az inflációt is gyorsan sikerült a...

Az amerikai jegybank senkit nem lepett meg

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed, szerdán változatlanul tartotta a kamatlábakat, miközben a kamatcsökkentés kezdetét legfeljebb decemberre tolta ki. Így a...

Csökkentek a nem fizető hitelek, rövidebb a bankok feketelistája

A bankok feketelistája, a negatív KHR (régebbi nevén BAR-lista) is egyre rövidebb.