Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág A Facebook és Kína is kriptopénzen dolgozik. Kontroll nélkül
No menu items!

A Facebook és Kína is kriptopénzen dolgozik. Kontroll nélkül

A kriptovaluták száma megközelíti a 4000-et. Jövőre a Facebook is saját pénzzel áll elő. A Libra felboríthatja a bankrendszer egészét. Ellentmondásos kép a világ, és a virtuális pénzek viszonyáról – Petrus Szabolcs összefoglaló írása.

A többség szkeptikus

Zuckerberg a facebook valután – a Librán

Pénzt utalni külföldre, különösen a harmadik világba drága mulatság. A Facebook 2020 tavaszától a Librával ingyen pénztranszfert ígér a felhasználóinak. Sokan szkeptikusak.

Egy nyereségorientált vállalkozás, mint a Facebook pénzt akar keresni, miért nyújtana ingyenes szolgáltatást? – kérdezi sok felhasználó.

Az elemzők és fogyasztóvédők sejtik, miként akar a legnépszerűbb közösségi portál az ingyenesnek látszó pénzutaláson keresni. Ők elsősorban a Libra veszélyeit látják.

Peter Bolfinger

A Facebook kitalált egy ’nagyszerű’ üzleti modellt. A felhasználóinak eddig teljesen értéktelen szolgáltatásokat nyújtott, akik cserébe értékes személyes adatokkal fizettek” – mondja Peter Bolfinger, Würzburgi Egyetem közgazdász professzora a német közszolgálati rádióban (DLF).

Kína is készül a virtuális pénzvilágra

A központi bankok és a kormányok szakpolitikusai már megértették, hogy egy néhány éve még elképzelhetetlennek hitt folyamat indult meg. A nemzeti valuták privát konkurenciát kaptak. Létük is veszélybe került.

Kína az elsők között reagált. Augusztusban elkészült a jüan digitális változata. Nyolc kereskedelmi bank bevonásával már idén hozzáférhető lesz a lakosság számára.

Kínában örülnek a digitális pénzek térnyerésének.

Azt remélik, hogy megtörik a dollár hatalmát. Az USA ugyan csak a világ-GDP 15%-át állítja elő, mégis USD-ban bonyolódik a nemzetközi ügyletek túlnyomó része. A kvázi monopolszerepet betöltő átutalási rendszer, a Swift is dollár alapú. A nemzeti bankok devizatartalékának 61%-a szintén az amerikai fizetőeszközben van.

Kriptopénzek sokasága

Mark Carney

Kína mellet körülbelül egy tucat ország gondolkozik saját digitális pénzben. A legelőrébb a svédek járnak. Konkrét tervek vannak Nagy-Britanniában, Kanadában, sőt Ukrajnában is! Utóbbi Kínához hasonlóan a digitális pénzek térnyerésének nyerteseként látja magát. Megszűnne a kiszámíthatatlan dollár-hrivnya árfolyam miatt állandó gazdasági bizonytalanság.

A világot megdöbbentette a kínai bejelentés. Az évekig tartó tervezés és előkészítés alatt semmi sem szivárgott ki. A pénzvilágot legalább ennyire meglepte Mark Carney, a Bank of England vezetőjének javaslata: A nyugati államok nemzeti bankjainak digitális világvaluta kellene létrehozniuk! Az ötlet nem új.

Az eredendő ötlettől – a négyezres klubig

A blokklánc-elv volt az ugrópont

Napjainkban közel 4000 fajta digitális fizetőeszköz van. Megszületésüket a matematikában ismert blokklánc-elv digitális fizetési világba transzformálása tette lehetővé. Kripopénzzel közvetítő nélküli, online lehet fizetni és átutalni. A bank helyére egy algoritmust alkalmazó gép lép. A fizetést a kriptopénz mögött állók által decentralizáltan elhelyezett számítógépek sokasága egymástól függetlenül regisztrálja. A gépeken minden tranzakció elraktároznak, azok bármikor visszakereshetők. A rendszer átláthatónak és biztonságosnak tűnik. Ugyanakkor a fizető és a kedvezményezett személyazonosságát homály fedi, csak felhasználónevük látszik.

A kriptopénzzel megvalósult a bűnözők, pénzmosók, adóelkerülők álma.

Először a máig legismertebb kriptovaluta, a Bitcoin használta a blokklánc-elvet. A legjobb időpontban, a pénzügyi válság tetőzésekor lépett színre, amikor a lakosság különösen bizalmatlanná vált a bankokkal és a hagyományos fizetési módokkal szemben. Máig nem tudni, kinek a fejéből pattant ki az ötlet, ahogy azt sem, ki áll a Bitcoin mögött. A gyors siker után követőkre talált. A Ethereum és a Ripple is meghódította a világot.

Nagyobb a füstjük, mint a lángjuk?

Philipp Sandner: “Egy tucatot kell komolyan venni”

Philipp Sandner a Frankfurt School of Finance professzora szerint a közel 4000 kriptovalutából csak körülbelül egy tucatot kell komolyan venni. Ezek teszik ki a piac 95%-át.

Burkhard Balz szerint túlbecsült a hatása

A Bundesbank, a német jegybank monetáris tanácsának egyik tagja, Burkhard Balz szerint a kriptopénzek összességében továbbra sem játszanak meghatározó szerepet.

Nagyobb a füstjük, mint a lángjuk.” A piacvezető Bitcoinnal napi 300 ezer tranzakciót bonyolítanak. Soknak tűnik, de eltörpül a 60 millió mellett, ami csak Németországban naponta hagyományos fizetőeszközökkel történik.

A hét legnagyobb nyugati ipari ország kritikusan nézi a Facebook előkészületeit.

Olaf Scholz a kontrollt hiányolja

Komoly fenntartásaink vannak” – mondta a G7 legutóbbi párizsi pénzügyminiszteri szintű találkozója után a német Olaf Scholz. Kollégáival leginkább a személyes adatok védelme és a hiányzó demokratikus kontroll miatt aggódik.

„A pénzkiadás az állami szuverenitás kulcseleme. Megengedhetetlen, hogy magánvállalkozások kezébe kerüljön” – nyilatkozta Scholz.

Semmi sem elég

Amazon, Google, Facebook – saját területükön csaknem monopóliumot hoztak létre. Most a kriptovilágot is meg akarják hódítani. Mindannyian a Facebook által létrehozott 28 céget tömörítő Libra-Konzorcium tagjai. Ennyien jelezték belépési szándékukat és teljesítették a kemény feltételeket: legalább 20 millió regisztrált felhasználó, évi 10 millió dolláros bevétel, vagy legalább egymilliárdos piaci kapitalizáció. A résztvevők között volt a Mastercard és a Visa, a Vodafone és a Spotify, az Uber és az Ebay is.

Kriptodevizák

Ígéretük „a hagyományos valuták legjobb tulajdonságainak egyesítése: árstabilitás, minimális értékvesztés, globális felhasználhatóság, stabil pénzügyi háttér”. A Facebook Messengeren és a cégcsoporthoz tartozó WahtsApp-en lebonyolítható ingyenes pénztranszfert ígérnek. Akiknek egyiken sincs regisztrációjuk a direkt a számukra létrehozott digitális pénztárca, a Calibra segítségével kapcsolódhatnak be a fizetési rendszerbe.

A már létező kriptopénzektől eltérően a Libra rendszerében csak annyi pénz fog mozogni, amennyit a felhasználók hagyományos valutáról átváltottak. Így nem lesz árfolyamingadozás, ami a Bitcointól és társaitól a legtöbbeket elijeszt.

Álom vagy rémálom?

A harmadik világban élőknek hatalmas előrelépés lenne, ha egy okostelefon és egy app segítségével bárki bárhonnan bárkinek pénzt utalhatnának, illetve kaphatnának. A Libra kiválthatná a sokszor horribilis jutalékkal dolgozó hagyományos pénzügyi transzfercégeket, például a Western Uniont. Nem világos viszont, mit adna a stabil és bárhol használható valutával rendelkező országok polgárainak.

Csak a Facebooknak 2,4 milliárd felhasználója van. A többi résztvevő cégnél is legalább ennyien regisztrálták magukat. Az eddig ismert pénzügyi világ gyökeres átalakulásához vezetne, ha ennek a hatalmas tömegnek egy része elkezdené használni a Librát. Fogyasztóvédők és más civil szervezetek képviselői ezért sokkal inkább rémálomnak, mint álomnak tartják a Facebook új vállalkozását.

Gerhard Schick: “Zuckerberg hazudik”

Egy német NGO, a ’Finanzwende’ egyik alapítója, a Zöldek egykori pénzügyi szakpolitikusa, Gerhard Schick szerint az instabil valutával és bankrendszerrel rendelkező országokban, ahol sokaknak bankszámlájuk sincs a Libra hamar meghatározó gazdasági tényező lehet.

Ha a külföldön dolgozók Librában küldik haza a megtakarításokat, láncreakció indulhat el. Valószínűleg elkezdik használni a Facebook-pénzt más célokra is. „Addig kell betiltani, amíg nem jutunk ideáig” – hangzik Schick radikális követelése.

Zuckerberg hazudik, amikor azt mondja, jó cél vezeti, a pénzügyi szolgáltatásokat akarja mindenki számára elérhetővé tenni. A Facebookon eddig is a pénzkereséséről szólt minden. Ráadásul számtalan botrány volt már a felhasználók személyes adatainak kezelése körül is.

Példaként a WahtsApp felvásárlásakor tett ígéret megszegését említi, mi szerint az üzenetküldő rendszer és a közösségi oldal adatbázisát nem fogják egyesíteni.

A Facebook új világpénzt teremtene

Miért kellene hinni nekik, amikor most ugyan ezt a Librával kapcsolatban ígérik?” – teszi fel a költői kérdést a ’Finanzwende’ aktivistája. Szerinte a Facebook attól sem fog visszariadni, hogy a potenciális hirdetőknek eladja a Libra felhasználók adatait. „Tudjuk, hogy a közösségi médiában minden a reklámról szól. Ebben van a nagy pénz.

Sokan tartanak a közösségi oldalon begyűjtött adatok és a Librával nyert vásárlási, fizetési szokások közös adatbázisban egyesítésétől. Az ellenzők ’Orwell-i világról’ és ’az állam helyére lépő magánvállalkozásról’ beszélnek. A demokráciát is veszélyben látják. Sandner, a Frankfurt School of Finance professzora nem osztja az aggályokat. Szerinte a „Libra nem új pénz lesz, hanem a meglévőké új csomagolásban”.

Egyre kevesebb támogatója marad a Librának

A növekvő társadalmi ellenállás miatt több cég félti reputációját a Librától. Elsőként a Paypal lépett. A napokban bejelentette, hogy elhagyja a projektet. A Visa és a Mastercard is lépett.

A pénzpiaci felügyeletet is gyakorló német jegybanknál nem akarnak elhamarkodott döntést hozni.

Az innovációt nem lehet tilalmakkal megállítani” – mondja a monetáris tanács már idézett tagja, Burkhard Balz. Meg akarják várni, hogy működik a gyakorlatban és mennyire terjed el a Libra. Azzal nyugtatnak, hogy figyelemmel kísérik a folyamatot és konzultálnak a külföldi kollégáikkal is.

„Eddig a Facebook is együttműködő volt” – teszi hozzá Balz. A legfontosabb kérdésnek azt tartja, valóban minden Libra egység mögött igazi pénz fog-e állni, ahogy ezt a Facebook ígéri.

„E nélkül mi is komoly veszélyeket látunk. Ha nem lesz 100%-os fedezet, fel fogunk lépi a Libra ellen” – ígéri Balz a Bundesbank, a német jegybank monetáris tanácsának egyik tagja.

Nagy a kísértés – pénz a semmiből

Zuckerberg világpénze szigorú szabályozás nélkül állna, monopol helyzetben állhatna?

Ha a Libra mögött állók, a felhasználók valódi pénzfedezet nélkül szaporíthatnák fizetési egységeiket, a Facebook gyakorlatilag pénzt teremtene a semmiből. Erre eddig csak a központi bankoknak, pénzügyi tranzakciókkal a kereskedelmi bankoknak volt lehetőségük.

A kereskedelmi bankok kvázi pénzalkotásának nagy jelentősége van. A gazdaságban forgó pénznek csak töredéke jön közvetlenül a nemzeti bankoktól. Az euró-zónában például a pénz 98%-a virtuális, hitelügyletekkel jön létre. Például amikor egy bank a betétállományánál több hitelt helyez ki. A fedezet nélküli pénz gazdasági, pénzügyi válság esetén válik veszélyessé. Ha egy olyan vállalkozás is pénzt tudna generálni, amely nem áll a hagyományos pénzintézetekre vonatkozó szigorú jogszabályok és ellenőrzés alatt, az egy egészségesen működő gazdaságban is komoly rizikó.

Egyetlen cég, jelen esetben a Facebook bedőlése világválságot okozna.

Előjönne a 2008/09-es pénzpiaci krízisben nagy szerepet játszó ’too big to fail, to interconnected to fail’ problémája. Tehát, hogy az állam egy-egy bankot túl nagynak tartott ahhoz, hogy engedje bedőlni, ezért az adófizetők pénzéből megmenteni a csődtől.

Abszurd lenne, ha az állam igazi pénzzel mentené egy magánpénzt kiadó, profitorientált és évekig nagy nyereséget termelő céget” – Schick.

Ezzel a Librát kevésbé kritikusan néző pénzügyi szakemberek is egyetértenek. Törvényileg köteleznék a felhasználókat, hogy minden Libra egységük mögé valódi pénzt állítsanak. Balz elmondása szerint erre a Bundesbanknál is gondoltak már, de a jogalkotással még kivárnak. Abban bíznak, hogy a Facebook tartja magát az ígéretéhez, és nem fogja engedni a felhasználóinak, hogy fedezet nélkül Librát generáljanak.

Nem lehet megmondani, mivel és hogyan fogunk fizetni 10 éve múlva. Nem kizárt, hogy hosszú évszázadok után a világ búcsút vesz a pénztől! Kérdés, hogy jobb, biztonságosabb lesz-e, ami a helyébe lép.

Elektromos cégautó vásárlás, flottaüzemeltetés. Szakmai konferencia konzultációs lehetőséggel 2024 március 21.-én. A 30 milliárdos kerettel megnyíló, elektromos cégautó beszerzést támogató pályázattal kapcsolatos információk, tanulságok. A KKV-ék számára is egyre meghatározóbb, már hatályos ESG törvény cégautó üzemeltetésre vonatkozó kérdésköre, az elektrifikáció rövid és hosszútávú hatásainak bemutatása.
További információ: https://azuzletkonferenciakozpont.hu

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Adategyeztetést indít az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.

Az ellenőrzéshez személyi igazolványra és lakcímkártyára, valamint villany- és/vagy gázszámlára van szükség.

Zöldkötvényt bocsátott ki az MFB

Az MFB stratégiájának és működésének egyaránt szerves részét képezi a globális éghajlati célkitűzések, valamint a társadalmi hasznosságú célok támogatása.

Elemző: átlag feletti forgalomban emelkedett a tőzsde

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 462 pontos, 0,71 százalékos emelkedéssel, 65 450,33 ponton zárt hétfőn.

Számoljuk fel az illegális hulladéklerakókat

Újra igényelhetnek támogatást illegális hulladéklerakók felszámolására önkormányzatok, civil és gazdálkodó szervezetek, valamint egyházak is.

Hírek

Elemző: átlag feletti forgalomban emelkedett a tőzsde

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 462 pontos, 0,71 százalékos emelkedéssel, 65 450,33 ponton zárt hétfőn.

BÉT – Emelkedő forgalomban csökkent a BUX a héten

Emelkedő forgalom mellett csökkent a héten a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe,

NAV: már elérhetők az adóbevallási tervezetek

A bevallási tervezet ugyanis csak azokat a bevételi, jövedelmi adatokat tartalmazza, amelyek a NAV rendelkezésére állnak a munkáltatók és kifizetők bevallásai, adatszolgáltatása révén.

Elemző: a Richter húzta le a BUX-ot

A részvénypiac forgalma 28,7 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével gyengültek az előző napi záráshoz képest.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Az év eleje óta a forint 3,3 százalékot gyengült az euróval, 4,2 százalékot gyengült a dollárral szemben és 0,2 százalékkal áll erősebben a svájci frank ellenében.

Még mindig a bootcamp-es junior fejlesztőké a jövő

Sokak számára lehet visszatartó erő az MI rohamléptékű terjeszkedése, és azért nem nyitnak komolyabban a programozói terület felé, mert félnek, hogy rövid idő alatt elveheti az MI a munkájukat.

Erősödött kissé szerda reggelre a forint

Erősödött kissé a forint szerda reggelre az előző esti jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben a keddi, közel másfél százalékos gyengülését követően.

Csökkent a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 494,13 pontos, 0,75 százalékos csökkenéssel 65 599,49 ponton zárt hétfőn.

Gazdaság

A Zeina Hotels menedzser study tour a sikeres szezonért

A 2024-es sikerhez is elengedhetetlen, hogy a szállodalánc minden tagjának és minden részlegének kiemelkedően kell teljesítenie, miközben az elkötelezett munka mellett a kreatív, újító ötletekre is szükség van.

Februárban is nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon

Februárban 4,3 százalékkal, 626 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon, így az előző hónap végén a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) tagjai 15 179 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban

A jegybank 14 millió forintra bírságolta a CIG Pannónia Életbiztosítót

A feltárt hiányosságok miatt szabta ki az MNB a 12,5 millió forint felügyeleti és a 1,5 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot a társaságra.

Az osztrákok nyerték a magyar telet, de a legtöbben mégsem síelni utaztunk

A téli üdüléseink rövidebbek voltak, mint a nyáriak, a gyors online biztosításkötést pedig már többnyire közvetlenül az indulás előttre hagyjuk.