Kezdőlap Fogyasztóvédelem A fogyasztókat, vásárlókat védi a mesterséges intelligenciával kapcsolatos új szabályozás
No menu items!

A fogyasztókat, vásárlókat védi a mesterséges intelligenciával kapcsolatos új szabályozás

Illusztráció: Bigstock

Néhány éve még nem is létezett, ma pedig már a mindennapjaink része a mesterséges intelligencia. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az AI befolyásolja mindennapjainkat, de eddig nem létezett ezzel kapcsolatban semmiféle szabályozás. Ám február elejétől Európa-szerte kötelező minden AI-t használó cégnek közzétenni, hogy milyen kockázatot jelent ez ügyfeleinek, ha pedig tiltott célra használta, köteles megszüntetni.

Február 2-én lép életbe az Artificial Intelligence Act (AI Act), az EU első rendelete a mesterséges intelligenciáról (AI/MI). A szabályozás mindenkit érint, de leginkább a mindennapi életben, vásárlóként, fogyasztóként, ügyfélként láthatjuk hasznát. A jogszabály minden szervezetre és vállalatra vonatkozik, amely MI-t fejleszt, értékesít vagy használ az Európai Unió területén, függetlenül attól, hogy az EU-ban vagy azon kívül működik Ma már egyre több szervezet – leginkább technológiai, egészségügyi, biztonságtechnikai cég, pénzintézet, szolgáltató, startup, kormányzati intézmény – egyszerűsíti működését és gyorsítja fel folyamatait mesterséges intelligencia vagy chatbot használatával. Az automatizáció és a digitalizáció miatt Magyarországon is egyre gyakoribb a mesterséges intelligencia alkalmazása.

Előny a cégeknél az AI

A vállalkozások számára jelentős költség-és időmegtakarítást eredményez az AI használata.
Adatvezérelt döntéshozatallal nőhet a hatékonyság és a termelékenység, személyre szabott lehetőségeket tudnak kínálni, innovatívabb szolgáltatásokat, termékeket fejleszthetnek. A mesterséges intelligencia képes gyorsan felismerni biztonsági fenyegetéseket, például kibertámadásokat, eredményesebb banki csalásfelismerő rendszereket, videómegfigyelő rendszereket lehet működtetni a segítségével.

Segítség, vagy a magánéletbe való befurakodás a MI használata?

A talán misztikusnak tűnő alkalmazások köznapi szituációkban is működhetnek: például bolthálózatok kamerákat okosíthatnak fel és akár arcfelismerés, vagy a vásárlók boltban megtett útja alapján alakíthatják a marketingjüket. Extrém esetben lehetséges, hogy ezek alapján tudják, mikor vett a vevő utoljára intim higiéniai terméket és előrejelzik, mikor kell neki újra vásárolnia.
Az AI az élet számos más területén is megjelenhet, új kockázatokat és problémákat, de lehetőséget is teremtve.

Az egészségügyben segítheti a diagnosztikát, betegségek korai felismerésében, személyre szabott kezelési tervek meghatározásában alkalmazható. Az oktatásban, elektronikus tanulási felületeken a tanuló teljesítménye, tudása alapján egyéni előrehaladási, fejlődési lehetőséget kínálhat. Segíthet a munkaerő-kiválasztásban, a dolgozók hatékonyságának mérésében, ám kockázatot jelent a diszkrimináció vagy igazságtalan döntéshozatal és veszélyt hordozhatnak az adatvédelmi visszaélések. Sokszor előfordul a fekete doboz-hatás, azaz, hogy átláthatatlan a működés, nem érthető, hogyan és miért hozott meg egy döntést egy MI rendszer és az milyen hatással van az érintettekre.

A cél az, hogy úgy használják a cégek az AI-t, hogy az ne sértse senki magánéletét

Az AI Act célja nem a teljes tiltás, hanem az, hogy a MI rendszerek biztonságosak legyenek, minden fejlesztő és működtető felelősen alkalmazza a mesterséges intelligenciát, biztosított legyen az alapvető jogok védelme, a magánélethez és a méltányos bánásmódhoz való jog. A vállalkozásokat is védi, mivel az egységes szabályozási keret csökkenti a nemzetközi versenyből adódó káoszt és támogatja a tisztességes versenyt.

„Meg kell vizsgálni mindenkinek, aki AI alkalmazást használ, hogy ennek milyen kockázati besorolása van: tiltott, magas, közepes vagy alacsony. Az AI ACT hatályba lépésekor meg kell szüntetni a tiltott tevékenységeket és ezeket megfelelően dokumentálni is kell az elszámoltathatóság jegyében” – hívta fel a figyelmet Dr. Tóth Judit Lenke, adatvédelmi és pénzmosás elleni szakjogász. Kiemelte: az AI Act célja, hogy biztonságos, átlátható és emberközpontú mesterséges intelligencia alkalmazásokat hozzanak létre, miközben az MI elősegíti az innovációt.

4 szint alacsony kockázattól a tiltottig

Az AI Act kockázati szintek alapján osztályozza az MI-rendszereket.

Elfogadhatatlan kockázatú rendszerek – ezeket betiltják.
Tiltott az emberek manipulálása vagy a tömeges megfigyelés, tudatalatti befolyásolás, megtévesztő technikák alkalmazása, munkahelyeken és oktatási intézményekben érzelemfelismerő funkcióval bíró rendszerek léte és olyan alkalmazások, melyek személyek vagy csoportok sebezhetőségét használják ki. A jogszabály megakadályozza például, hogy MI alapú hitelminősítő rendszer indokolatlanul elutasítson valakit, vagy hogy arcfelismerő technológia sértse a magánéletét.

Magas kockázatú rendszerek – szigorú szabályozás alá esnek.

Ezek többek között az egészségügyi diagnosztikai MI-k és önvezető autók rendszerei.

Korlátozott kockázatú rendszerek – átláthatósági követelmények vonatkoznak rájuk:

ilyenek például a chatbotok.

Minimális kockázatú rendszerek – ezek szabadon használhatók. Ide sorolhatóak például a játékok vagy egyszerű MI-eszközök.

Hogyan valósul meg mindez a gyakorlatban?

A szabályozásból kitűnik, hogy fontos eleme a vásárlók, fogyasztók védelme, de még nincs konkrét iránymutatás, hogy honnan tudhatjuk, hogy a szolgáltató tevékenységére milyen kockázati besorolás vonatkozik. A cégeknek segítség is rendelkezésére is áll, hogy megfeleljenek az összetett szabályozásnak.

„A módszertant és a tájékoztatás módját nekünk kell kidolgozni és ismertté tenni. A minősítést a cégeknek kockázatértékelési szempontrendszer alapján kell meghatározni. Magas kockázat esetén a tájékoztatáson kívül szükséges a hatásvizsgálat, kell lennie az MI-szabályzatnak, valamint szükségessé válhat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság bevonása is. A fogyasztóknak pedig lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az automatikus döntéshozatal ellen tiltakozhassanak” – részletezte Dr. Tóth Judit Lenke.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Szerdától az EU-állampolgárok is csak elektronikus beutazási engedéllyel léphetnek be az Egyesült Királyságba

Szerdától az Európai Unió tagországainak állampolgárai is csak az elektronikus beutazási engedély (Electronic Travel Authorisation, ETA) birtokában léphetnek be az Egyesült Királyságba.

Újabb 5 milliárd forint támogatás feldolgozó üzemek fejlesztésére

Az érintettek a tervezett beruházási költségek 50 százalékára pályázhattak, de ez bizonyos esetekben elérhette a 70 százalékot is.

Wunderbar Fesztivál 2025: „Német. Egy nyelv – sok történet.”

2025-ben negyedik alkalommal rendezik meg Magyarországon a Wunderbar Fesztivált, ismét rávilágítva a német nyelv sokszínűségére és jelentőségére a gazdaság, a kultúra és az oktatás területén.

Hibridként hódíthat az új Audi Q7

Képzelj el egy reggelt, amikor hangtalanul suhansz a városban,...
Hirdetés

Hírek

Nem ússzuk meg: áprilistól ez is kell a beutazáshoz az Egyesült Királyságba

Április 2-tól minden magyar állampolgárnak is szüksége lesz az...

Vidéki otthonfelújító nyugdíjasok irány az Államkincstár

A kormány kibővítette a kedvezményezetti kört, így a nyugdíjasok...

Így módosulhat most az ESG-törvény

A Nemzetgazdasági Minisztérium társadalmi egyeztetést indít az Európai Bizottság...

Erősödött a forint reggel

Erősödött a forint árfolyama hétfő reggel a főbb devizákkal szemben a péntek esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Március végétől Debrecenből Lipcsébe és Máltára hoz járatot a BMW

A Universal Airlines március 30-tól heti két retúrjáratot indít...

Németország kiszabadult a költségvetési kalodából. Örülhetünk?

Friedrich Merz A német parlament történelmi döntést hozott: elfogadták azt...

Gyengült hétfő reggelre a forint

Az eurót hétfő reggel hét órakor 399,59 forinton jegyezték a péntek esti 398,92 forint után. A dollár jegyzése 367,36 forintra ment fel 366,46-ról, a svájci franké pedig 415,39-re 414,30 forintról.

Gyengült a forint kedd reggel

Gyengült a forint árfolyama kedd reggel a főbb devizákkal szemben az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Hirdetés

Gazdaság

Európai terjeszkedéséhez olasz bankot nézett ki az ING

  Fotó: popso.it Európai terjeszkedési tervéhez igazodva az ING, Olaszország felé vette az irányt, ahol a Banca Popolare di Sondrioval vette fel a kapcsolatot. Az ING Group...

Az adóelőlegből is igénybe vehető az szja-kedvezmény

Nyomtatásra, irattárolásra sincs szükség, mert a nyilatkozatot az adóhivatal automatikusan továbbítja az abban megjelölt munkáltatónak, kifizetőnek.

Az alapvető élelmiszerek árának csökkentéséért lép a GVH

A nemzeti versenyhatóság álláspontja szerint az érdekképviseleti szervezetek által rendszeresen kiadott áremelési közlemények sérthetik a tisztességes piaci versenyt és fokozzák az inflációs nyomást.

Itt az első kamatforduló, utalják a csúcshozamot az inflációkövető állampapírokra

A PMÁP-ot az államkincstár 99 százalékos árfolyamon váltja vissza, de ez az egy százaléknyi veszteség is bőven megéri, hiszen a többi lakossági állampapír közül a legalacsonyabb kamatú is 5,5 százalékot fizet