Hirdetés
Kezdőlap Mozaik A kormány adókönnyítésekkel is segíti a vállalkozásokat
No menu items!

A kormány adókönnyítésekkel is segíti a vállalkozásokat

A brüsszeli szankciók a vállalkozásokat, és a gazdaságot is nehéz helyzetbe hozzák. A kormány a vállalkozások és munkahelyek védelmére további adómódosító javaslatokat kezdeményez, amelyek adókönnyítéseket, egyszerűbb szabályozást, csökkenő adminisztrációs terheket jelentenek – mondta Izer Norbert az MTI-nek.

A törvényjavaslat az európai uniós jogharmonizáció és a gazdaság fehérítése érdekében szükséges adómódosításokat is tartalmazza – hívta fel a figyelmet a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára, miután az Országgyűlés napirendjére vette a kormányzati előterjesztést az adótörvények módosítására.

Izer Norbert kiemelte: összesen 14 törvényjavaslatot nyújtott be a kormány a parlamentnek október 18-án, amelyek közül az egyik legfontosabb a Varga Mihály pénzügyminiszter által jegyzett őszi adócsomag. A dokumentum számos adónemet érint.

A legfontosabb és legnagyobb hatású egyszerűsítés az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozók számára az, hogy 2023. január 1-jétől a személyi jövedelemadó előlegéhez hasonlóan csak negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig kell bevallaniuk és megfizetniük a szociális hozzájárulási adót és a társadalombiztosítási járulékot, a közterhek megállapítása azonban továbbra is havonta történik.

Ezzel negyedére csökken a vállalkozók és az adóhatóság interakcióinak száma, és csökken a bevallások beadásával kapcsolatos adminisztráció is.

Ezen túl a törvényjavaslat megszünteti az átalányadózás választásának azt a feltételét, amely a választás évét megelőző adóévre is bevételi korlátot szabott: 2023-tól az adózási mód választásánál csak azt kell figyelembe venni, hogy az egyéni vállalkozók tárgyévi várható bevétele ne haladja meg a minimálbér tízszeresét, a kizárólag kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozó esetében pedig a minimálbér ötvenszeresét.

Egy újdonságra is felhívta a figyelmet az államtitkár: Magyarország az Európai Unióban elsőként vezetheti be az úgynevezett e-nyugtát.

A papírmentes nyugtaadás kisebb adminisztrációt, egyszerű használatot és költségcsökkentést jelent a vállalkozónak, továbbá környezetvédelmi és járványügyi szempontból is követendő nyugtaadási móddá válhat világszerte.

Az adatszolgáltatás előírásával párhuzamosan a technika fejlődését is figyelembe véve a jövőben megújulhatna a pénztárgéprendszer, amely a környezettudatosság jegyében az elektronikus nyugtaadás elterjedését is ösztönözhetné – mutatott rá Izer Norbert.

Jó hír, hogy a javaslat törvényi szintre emeli a veszélyhelyzeti normában foglalt azon előírást, amely két évvel meghosszabbítja az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos általános forgalmi adómérték időbeli hatályát, továbbá az elhúzódó építkezések kezelésére átmeneti szabályozást is tartalmaz – mondta az államtitkár.

Szintén kedvező hír a lakásbővítés előtt állóknak, hogy – a CSOK igénybevételével megvásárolt lakások illetékmentességéhez hasonlóan – illetékmentessé válik a CSOK támogatással elvégzett, más tulajdonában álló ingatlan bővítésével létrejövő vagyonszerzés. Ennek tipikus esete lehet a tetőtér-beépítés – tette hozzá.

Az utóbbi évek adópolitikájának fókuszában az adók csökkentése és az adóadminisztráció egyszerűsítése állt. A helyi adótörvény aktuális módosítása pedig igazodott az egyes közvetlen adónemekbe foglalt sajátos, egyszerűbb adózási struktúrákhoz.

Ennek eredőjeként négyféle, a különféle adókhoz szabott egyszerűsített iparűzési adó-megállapítási mód van hatályban. Ezért a javaslat 2023-tól megújítja a helyi adótörvény egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapításra vonatkozó szabályait.

Az új modellt alkalmazhatja bármely iparűzési adóalany, ha éves bevétele nem több, mint 25 millió forint, illetve kiskereskedő átalányadózó egyéni vállalkozó esetén nem több, mint 120 millió forint – szögezte le az államtitkár.

A székhely, telephely szerinti önkormányzatonkénti iparűzési adóalap a bevételtől függően sávosan differenciált lesz.

Maximum 12 millió forint bevételig az iparűzési adóalap 2,5 millió forint, a 12 és 18 millió forint közötti bevételi sávban 6 millió forint, 18-25 millió forint bevétel között, illetve – kiskereskedő átalányadózó esetén – 120 millió forint bevételig pedig 8,5 millió forint lesz a javaslat szerint az iparűzési adó egyszerűsített alapja. Így például a legkisebb vállalkozók – 12 millió forint alatti bevételig – mindössze ötvenezer forint adót fizetnek évente.

Izer Norbert szólt arról, hogy az érintetteknek adóbevallást is csak akkor kell benyújtani, ha a vállalkozó bevétele a sávhatárt átlépi vagy adóköteles tevékenységét a településen megszünteti. A legtöbb vállalkozásnak így adóbevallást sem kell beadni; az egyetlen iparűzési adóval kapcsolatos feladat a fix összegű adóelőleg évi egyszeri megfizetése lesz. (MTI)

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

ESG társadalmi pillér: így lehet versenyelőny a különbözőségből, a diverzitásból

A diverzitás, a különbözőség megkülönböztetetten fontos tényezője lett az...

ESG – mit jelent a három betű, ami meghatározza a jövőt

A fenntarthatósági trendek előretörésével, amit már jogszabályi elvárások is...

Az amerikai jegybank senkit nem lepett meg

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed,...

NASA, HUNOR – űrnemzedék találkozó földönkívüli kérdésekkel

A közelmúltban, az ORION Űrnemzedék Alapítvány szervezésében valósult meg...
Hirdetés

Hírek

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Devizapiac – Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.

Gazdaság

Az amerikai jegybank senkit nem lepett meg

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed, szerdán változatlanul tartotta a kamatlábakat, miközben a kamatcsökkentés kezdetét legfeljebb decemberre tolta ki. Így a...

Csökkentek a nem fizető hitelek, rövidebb a bankok feketelistája

A bankok feketelistája, a negatív KHR (régebbi nevén BAR-lista) is egyre rövidebb.

Nem volt megtakarítás, csak az adósságot halmozta a lakosság áprilisban

Az új szerződések száma is szokatlanul magas volt, meghaladta a 26 ezret, ez sem fordult elő már 2019 októbere óta.

Heti várható: Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatokat közöl a KSH

Kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülést tart.