Hirdetés
Kezdőlap Hírek A párizsiak régi, mégis új jelszava: Vissza a természetbe!
No menu items!

A párizsiak régi, mégis új jelszava: Vissza a természetbe!

Párizs Copvid 19 idején Kép/Forrás/NBC

A járvány okozta véget nem érő korlátozások miatt a nagyvárosok elvesztették attraktivitásukat. Egyre több párizsi költözik vidékre. A kistelepüléseknek ez több hátrányt, mint előnyt jelent.

Mi értelme Párizsban élni?– kérdezi a francia főváros sok lakója. Horribilis bérleti díjakat fizetnek szűkös lakásaikért, amikor minden tilos, ami a metropoliszt attraktívvá tette. Nem lenne szebb vidéken, kertes házban élni? De igen! – válaszolják egyre többen, miután a home office relativizálta a vidék legnagyobb hátrányát, a drága és időigényes ingázást.

Tele van a párizsi metró plakátokkal, amelyeken kistelepülések és járások nyugalommal, jó levegővel és alacsony népsűrűséggel hirdetik magukat. Különösen sok került ki belőlük az üzleti negyed, a Défense alatt elhalad vonal megállóiba. A hirdetések költözésre buzdítják a 20 milliós megaváros lakóit.

A tavaly tavasz óta tartó korlátozások és az ismétlődő lockdown ellehetetlenített mindent, ami egy nagyvárost attraktívvá tesz: az éttermek, bárok, kávézok és szórakozóhelyek ugyan úgy zárva vannak, mint a színházak, mozik, bevásárlóközpontok és sportcentrumok. Kulturális fesztiválok, koncertek és utcai rendezvények sincsenek már lassan egy éve. Az utazási korlátozásokkal pedig elvesztette a jelentőségét a kontinens egyik legnagyobb repterének közelsége, ahogy a számos külföldi várossal közvetlen összeköttetést teremtő pályaudvarok is. Kérdés, hogy mindez mikor változik.

A nagyvárosok kiürültek

Aki tehette, már a tavaszi, első lockdown alatt nyaralójába költözött a francia nagyvárosokból. Áprilisban és májusban 451 ezer párizsi jelentette be az önkormányzatnál, hogy víkendháza lett az állandó lakhelye.

London

A megavárosokban előkelő negyedeit világszerte elhagyták. A New Yorkban élők száma egy év alatt 40 százalékkal csökkent! A londoni City olyan üres, mintha minden nap vasárnap lenne. „Kísértetváros. Öltönyös bankárok sokasága helyett csak néhány kocogót látni. Jóval több a kerékpáros, mint az autós” – írja le Európa egykori pénzügyi központját a Financial Times.

„Menekülj gyorsan, menekülj messze és várj a visszatéréssel!”

Ezt tartotta a járványok elleni legjobb védekezésnek Hippokratész. Akinek a vagyoni viszonyai megengedték, évszázadokon keresztül így cselekedett. A pestis- és a kolerajárványok idején vidékre menekültek a tehetősek.

Napjainkban a városokat elhagyók kellemesebb környezetben akarja tölteni az ismétlődő lockdown-okat. Relativizálódik a mozgáskorlátozás jelentősége annak, aki tágas, kertes házban él, amelytől karnyújtásnyira vannak a magányos sétákra csábító erdők, mezők, vagy akár a tengerpart.

Az ingatlanpiac átalakul

Franciaország évszázadok óta város, elsősorban Párizs központú. A metropoliszok lakói  többségükben lenézik a vidékieket. Státusszimbólum párizsi rendszámú autóval járni, fővárosi irányítószámú lakásban lakni. Mégis…

„Vissza a természetbe!” – hangzott a közszolgálati rádióadó, a France Culture műsorának címe. Az adásban megszólalt szakértők Franciaország évtizedekkel ezelőtt megbomlott demográfiai egyensúlyának helyreállásáról beszéltek. „A vidék végre megszűnhet az elnéptelenedés, az elöregedés és a kilátástalanság szinonimája lenni” – mondta Oliver Barbeau. A közgazdász szerint gyökeres átalakulás zajlik a francia ingatlanpiacon. A nyugalom, a friss levegő és mindenekelőtt a mozgásszabadság elsődleges szempontok lettek. „A falvak mindezt nyújtják, ráadásul Párizzsal összehasonlítva még mindig megfizethető áron.”

Imidzsváltás

A COVID-válság előtt a média a munkanélküliség, a bezáró üzletek és éttermek, a rossz színvonalú orvosi ellátás, oktatási intézmények és tömegközlekedés kapcsán írt a vidéki Franciaországról. A nagyváros pedig évtizedekig egyet jelentett a fejlődéssel, a kreativitással és az innovációval.

A vidék néhány hónap alatt az idill szinonimája lett a sajtóban és a franciák fejében is. A metropoliszokról viszont a legtöbbeknek a korlátozásokat jutnak az eszébe. A kreatívok a feltörekvő negyedekből, a ’gazdagok és szépek’ pedig az elegáns belvárosokból vidékre költöznek.

A látszat csal

A legtöbb kistelepülésen élő nem érzi idillinek az otthonát. Máshogy, de nem kevésbé szenvednek az élet és a gazdaság korlátozottsága miatt, mint a párizsiak. A mezőgazdaságban hiányoznak az idénymunkások, az ingázók a megritkított tömegközlekedés miatt még nehezebb a munkába jutás, a korábban is a túlesésért küzdő boltosok sokaságának a koronavírus lett az utolsó csepp, az egyébként is korlátozottan kulturális kínálat, szabadidős és sport lehetőségek, valamint a közösségi programok teljesen megszűntek, a városiaknál rosszabb erőforrásokkal rendelkező egészségügyi intézmények pedig roskadoznak a járvány terhe alatt.

Felzárkóztatás helyett dzsentrifikáció

A franciák visszatérése a természetbe a legrosszabb helyzetben lévő, mindentől távol eső középső és a gazdasági szerkezetváltás terheit nyögő északi régiókon vajmi keveset segít. Sőt, fokozza az amúgy is jelentős regionális különbségeket.

Az új otthont kereső jómódú városiak az ország eddig is népszerű részeit választják: az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger partvidékét, Provance-ot, a Loire-völgyét és a metropoliszok elővárosait. Ezeken a településeken korábban is magasak voltak az ingatlanárak és a jelentős adóbevételnek köszönhetően a közszolgáltatások színvonala felülmúlta az országos átlagot.

Az új lakókból alig profitál a vidék.  A helyi üzletek helyett, ahogy ezt az elmúlt hónapokban megszokták, online vásárolnak. Gyakran társadalmi kapcsolat sem jön létre a régi és az új lakók között. A falu vagy kisváros csak az új élet kellemes kulisszája.

Dordogne idilli világa

A városiak vidékre költözésének negatív hatásai, ha kisebb mértékben is, de korábban is megfigyelhetők voltak. Ezt írja le egy szociológiai tanulmány Dordogne példájával, amelyet a Le Monde diplomatique témával foglalkozó összeállítása idéz. A Bordeaux közeli járásban dzsentrifikációhoz vezetett a népszerűvé válás. A hagyományosan mezőgazdaságból élő kistelepüléseken az áruk és szolgáltatások, valamint az ingatlanok árai hirtelen a városi fizetésekhez kezdtek igazodni. A tősgyökeresek nem tudtak lépést tartani a drágulással. Távoli, gyéren lakott vidékekre költöztek. Dordogne lakossága néhány év alatt kicserélődött, a táj és a települések arculata pedig teljesen megváltozott.

Kevesen lépnek a tettek mezejére

A vidék népszerűvé válása nem jár együtt eladási hullámmal a metropoliszokban. Ezt mutatják a nagyvárosok stagnáló ingatlanárai. Igaz, Párizsban, ahol az elmúlt 25 évben négyszeresükre növekedtek a négyzetméterárak már a március óta tartó stagnálás is ingatlanpiaci válsággal érnek fel. A francia főváros agglomerációjában viszont valóságos árrobbanás történt 2020-ban.

Az ingatlanügyletek száma azonban azt mutatja, hogy jóval kevesebben költöznek vidékre, mint amennyien a közvéleménykutatóknak az ilyen irányú terveikről beszélnek. A többség csak átmenetileg fordít hátat a metropoliszoknak. A munkahely, a jobb szociális infrastruktúra és oktatási intézmények, a baráti és családi kötelék okán, hosszútávon nem adja fel a lakását. A visszatérés a természetbe néhány hónapot jelent a saját nyaralóban, vagy egy bérelt vidéki házban.

A politikait nem érdeklik a franciák vágyai

A franciák többsége a COVID előtt is kertes házra és kistelepülési életre vágyott. Már 1945-ban, a Francia Demográfiai Intézet (Ined) első, a franciák ingatlan preferenciájára vonatkozó felméréséből kiderült, hogy 72 százalék távol a nagyvárosoktól, kertes házban szeretne lakni. Azóta minden felmérés megerősíti, hogy 70-80 százalék vidéki idillre vágyik.

A francia kormányok évtizedekig ignoráltak a polgárok vágyát. Sok országtól eltérően nem segítették a saját otthon építését adókedvezményekkel, vissza nem térítendő támogatásokkal és kezdeményes kamatozású hitelekkel. Az otthonteremtésre szánt költségvetési forrásokat a kormány és az önkormányzatok is szociális bérlakások építésére fordították. Az ’50-es évektől kezdve épülő lakótelepekkel a kormányoknak és a nagyvárosoknak valóban sikerült úrrá lenniük a háború pusztítása és a népességrobbanás együttes hatására fellépő lakáshiányon.

Közházak Clichy-sous-Boisban, egy erősen bevándorló párizsi külvárosban. A környéken a 10 évvel ezelőtti zavargások Franciaországban terjedtek el, és hetekig tartottak. Kép/Forrás/New York Times/Pierre Terdjman

Rossz emlékek és rossz tapasztalatok

Annak, hogy a politika nem ösztönözte a családi házépítést, történelmi okai voltak. A kormányok kerülni akartak minden ideológiai párhuzamot a nácikkal kooperáló Vichy-rezsimmel, amely a saját otthon építését propagálta. Ráadásul ennek gyakorlati megvalósítása is elrettentő példa volt: a két világháború között a semmi közepén parcellázott mezőkön rossz minőségű házak sokaságát húzták föl, a nélkül, hogy a legminimálisabb infrastruktúráról gondoskodtak volna. A háború utáni kormányoknak sok pénzébe került az élhetetlen teleped felszámolása.

Ezért a ’70-es évekig nehéz volt építési engedélyt kapni családi házra. Amióta az építésügyi hatóságok engedékenyebbé váltak, mindenfajta településépítészeti koncepció nélkül épülnek az egyedülálló házak és a lakóparkok. A statisztika szerint 10 évente egy járásnyi zöldterületet betonoznak be Franciaországban.

Örömteli folyamat?

Az elmúlt évtizedben a politika propagálni kezdte a nagyvárosokból az agglomerációba költözést. Így lépve fel a metropoliszok zsúfoltsága ellen és megállítandó az elszabadult ingatlanárakat. Julien Denormandie önkormányzati miniszter üdvözölte a népegészségügyi krízis hatására indult költözési hullámot. „Örömteli, hogy az elvándorlással küzdő területek attraktívvá válnak, és hogy felélénkül a vidéki ingatlanpiac.”

A La Grande Borne egy lakótelep Essonne megyében, Párizs déli külvárosában Forrás: Wikipedia

Valószínűbb, hogy a kiköltözési kedve nem a miniszter által említett településeken fog segíteni. A nagyvárosok után az agglomerációkban vezet árrobbanáshoz, zsúfoltsághoz és a zöldterületek bebetonozásához. Az élet normalizálódása után mindez ugrásszerűen megnövekvő autóforgalommal, zsúfolt tömegközlekedési eszközökkel, valamint túlterhelt egészségügyi, szociális és oktatási intézményekkel fog párosulni az elővárosokban.

Így nézne ki a visszatérés a természetbe? – teszi fel a költői kérdést a témával foglalkozó cikkében a Le Monde diplomatique.

 

 

Elektromos cégautó vásárlás, flottaüzemeltetés. Szakmai konferencia konzultációs lehetőséggel 2024 március 21.-én. A 30 milliárdos kerettel megnyíló, elektromos cégautó beszerzést támogató pályázattal kapcsolatos információk, tanulságok. A KKV-ék számára is egyre meghatározóbb, már hatályos ESG törvény cégautó üzemeltetésre vonatkozó kérdésköre, az elektrifikáció rövid és hosszútávú hatásainak bemutatása.
További információ: https://azuzletkonferenciakozpont.hu

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A magyarok fizetési szokásai: a készpénz nem bírja a kártyák tempóját

A friss adatok szerint minden harmadik magyar bankkártyás ügyfél mobillal fizet, a kártyás vásárlások értéke pedig már a duplája a készpénzfelvételekének.

Limitnövelés, milliós tárgynyeremény: megy a licit a lakásbiztosítási piacon

lakásbiztosítási kampány alatt több százezres vásárlási utalványokat adnak, millió forintos tárgynyereményeket sorolnak.  

Adategyeztetést indít az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.

Az ellenőrzéshez személyi igazolványra és lakcímkártyára, valamint villany- és/vagy gázszámlára van szükség.

Zöldkötvényt bocsátott ki az MFB

Az MFB stratégiájának és működésének egyaránt szerves részét képezi a globális éghajlati célkitűzések, valamint a társadalmi hasznosságú célok támogatása.

Hírek

Elemző: átlag feletti forgalomban emelkedett a tőzsde

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 462 pontos, 0,71 százalékos emelkedéssel, 65 450,33 ponton zárt hétfőn.

BÉT – Emelkedő forgalomban csökkent a BUX a héten

Emelkedő forgalom mellett csökkent a héten a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe,

NAV: már elérhetők az adóbevallási tervezetek

A bevallási tervezet ugyanis csak azokat a bevételi, jövedelmi adatokat tartalmazza, amelyek a NAV rendelkezésére állnak a munkáltatók és kifizetők bevallásai, adatszolgáltatása révén.

Elemző: a Richter húzta le a BUX-ot

A részvénypiac forgalma 28,7 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével gyengültek az előző napi záráshoz képest.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Az év eleje óta a forint 3,3 százalékot gyengült az euróval, 4,2 százalékot gyengült a dollárral szemben és 0,2 százalékkal áll erősebben a svájci frank ellenében.

Még mindig a bootcamp-es junior fejlesztőké a jövő

Sokak számára lehet visszatartó erő az MI rohamléptékű terjeszkedése, és azért nem nyitnak komolyabban a programozói terület felé, mert félnek, hogy rövid idő alatt elveheti az MI a munkájukat.

Erősödött kissé szerda reggelre a forint

Erősödött kissé a forint szerda reggelre az előző esti jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben a keddi, közel másfél százalékos gyengülését követően.

Csökkent a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 494,13 pontos, 0,75 százalékos csökkenéssel 65 599,49 ponton zárt hétfőn.

Gazdaság

A magyarok fizetési szokásai: a készpénz nem bírja a kártyák tempóját

A friss adatok szerint minden harmadik magyar bankkártyás ügyfél mobillal fizet, a kártyás vásárlások értéke pedig már a duplája a készpénzfelvételekének.

A Zeina Hotels menedzser study tour a sikeres szezonért

A 2024-es sikerhez is elengedhetetlen, hogy a szállodalánc minden tagjának és minden részlegének kiemelkedően kell teljesítenie, miközben az elkötelezett munka mellett a kreatív, újító ötletekre is szükség van.

Februárban is nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon

Februárban 4,3 százalékkal, 626 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon, így az előző hónap végén a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) tagjai 15 179 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban

A jegybank 14 millió forintra bírságolta a CIG Pannónia Életbiztosítót

A feltárt hiányosságok miatt szabta ki az MNB a 12,5 millió forint felügyeleti és a 1,5 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot a társaságra.