Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Afrika adósságcsapdában
No menu items!

Afrika adósságcsapdában

Tíz év alatt megduplázódott az afrikai országok hitelállománya. A legeladósodottabb országok GDP-ének nyolc százaléka törlesztésre megy. A COVID-krízissel több állam a csőd szélére került. 

Nincs mentőöv

2010 és 2018 között 195 milliárd euróra nőtt és ezzel megduplázódott a legszegényebb kontinens hitelállománya. Emmanuel Macron francia elnök áprilisban felszólította a nemzetközi közösséget, hogy hitelkönnyítéssel segítse az afrikai országokat a gazdasági válságból való kilábalásban. Néhány nappal később a G20 konferencián csak egy törlesztési muratóriumról sikerült megállapodni.

Franciaország egyoldalúan elengedhette volna az összesen 41 afrikai országnak folyósított kölcsöneit. De ez csak 3 százalékkal, 14 milliárd euróval csökkentette volna a teljes adósságállományt.

A Párizsi Club

Az államok hitelezésének nemzetközi szabályait a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank dolgozta ki. Ebben központi szerepet játszik a Párizsi Club. Az 1956 óta működő szervezet az akkori világ 22 legfontosabb hitelező államát tömöríti. Az elmúlt 64 évben 434 esetben, 90 ország államadósságának teljes vagy részben elengedéséről, vagy átütemezéséről döntött.

A párizsi Rue de Bercyben működő Párizsi Club informális szervezet. Nem fogadhat el a nemzetközi közösség számára kötelező előírásokat. Még alapszabálya sincs. Tanácskozó testület, amely a résztvevő államok konszenzusával hoz eseti döntéseket. Ennek során a szolidaritás elve vezeti az államokat. Ennek lényege, hogy a tagországok nem engednek el egyoldalúan adósságot. Ilyen döntést csak közösen hoznak.

A Párizsi Clubban fontos szerepet játszik a tagként közreműködő IMF. A washingtoni székhelyű szervezet politikáját követve a Párizsi Club a ’80-as évek óta az IMF által kidolgozott és ellenőrzött neoliberális reformokhoz köti az adósságelengedést- és átütemezést.

A párizsi szervezet jelentősége az utóbbi évtizedben jelentősen csökkent. 2007-ben tagjai még az államközi hitelek 50 százalékát folyósították. 2018-ra 10 százalék alá csökkent az arány.

Kína nélkül nem megy

Kína az utóbbi 10 évben 2-ről 25 százalékra növelte a globális hitelezői részesedését! A kommunista ország a tagok sorozatos felszólítása ellenére sem akar csatlakozni a Párizsi Clubhoz. Az afrikai országok esetében Kína a legnagyobb hitelező. Az adósságjegyek 20 százalékát tartja a kezében. Az nemzetközi adósságelengedés akkor se érne sokat, ha a Párizsi Club minden tagja részt venne benne. Kína nélkül nem csökkenne érdemben Afrika adósságterhe.

A kontinens legtöbb országának helyzetét tovább nehezíti, hogy magánhitelezők felé van jelentős kintlévősége. A Kereskedelmi és Fejlesztési Konferencia (UNCTAD), az ENSZ szakosított szervezete régóta egy mechanizmus elfogadását javasolja az államoknak történő hitelkihelyezésre, -törlesztésre, -átütemezésre és -elengedésre. Ezek az állami és a magánhitelezőket is kötnék. De eddig a Párizsi Club tagjai, a G20 országok és az 500 privátbank érdekeit képviselő International Institute of Finance (IFF) sem akart hallani róluk. A Párizsi Club további jelentőségvesztéstől, a G20-ak és a magánhitelezők a szerződési szabadság jelentős korlátozásától tartanak.

Az adósságkönnyítés módjai

A hitelek leírása többféle módon is történhet. Az adósnak a legjobb, ha a hitelező egyszerűen lemond a tőkéről és a kamatokról is. Ennél sokkal gyakoribb, amikor a hitelező az adósság csak egy kis részét engedi el, a többségét átütemezi. Lehetséges a futamidő meghosszabbítása is, vagy az ennek változatlanul hagyása mellett átmeneti törlesztési moratórium.

Bonyolultabb, viszont a hitelezőnek a legkedvezőbb az adósság átalakítása közvetlen invesztíciókká. Ennek keretében részesedést szerez állami vállalatokban, koncessziókat kap vagy állami infrastruktúra, például kikötők üzemeltetési vagy tulajdonjogát szerzi meg. Ezzel megszűnik ugyan a hitelfelvevő ország adóssága, de gazdasági, illetve – állami hitelező esetén – politikai függésbe kerül. Kína Afrikában szívesen alkalmazza ezt a módszert befolyása növelésére.

Elviselhetetlen teher

Napjainkban a leginkább eladósodott 45 ország jóval több pénzt, a GDP átlagosan 7,8 százalékát adja ki hiteltörlesztésre, mint például egészségügyi rendszere fenntartására (1,8%). Az adósságelengedés tehát komoly fellélegzés lenne ezeknek az országoknak.

Az IMF a COVID-krízis kirobbanása óta adósságelengedés helyett átütemezésre hívja fel a hitelezőket. Maga azonban nem tesz ilyen lépéseket. A járvány és az azt követő válság miatt bajba került országoknak továbbra is csak neoliberális reformokért cserébe nyújt új hiteleket. A G20 országok egy 2022-ig tartó törlesztési moratóriumról állapodtak meg. A magánhitelezők eddig semmilyen formában nem enyhítettek az afrikai államok terhein.

A hitelezők azt kockáztatják, hogy a COVID-krízis miatt a korábbinál is nehezebb helyzetbe került országok egyszerűen beszüntetik a hiteltörlesztést. Erre számos példa volt történelemben. A nemzetközi jog is ismeri a körülmények olyan alapvető változásának esetét, amikor nem várható el egy (hitel)szerződés betartása (clausula rebus sic stantibus). A járvány, a sosem látott gazdasági krízis mellett megalapozhatja ezt az is, ha az adósság még a kolonialista időkből származik, hogy egy idő közben megbukott diktátor vette fel a hitelt.

Az érintett országok összefoghatnának és együtt léphetnének fel a nehéz helyzetüket sokszor etikátlanul kihasználó hitelezők ellen. A kooperáció és a szolidaritás azonban még gyerekcipőben jár az afrikai államok között.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Matolcsy György: az infláció legyőzése a legfontosabb

Az infláció a jegybankok legnagyobb ellensége, annak legyőzése a legfontosabb lépés a fenntarthatóság felé a pénz területén - írta a Magyar Nemzeti Bank elnöke legújabb írásában.

KSH: gyorsult az agrárárak emelkedése novemberben

Tavaly novemberben tovább gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése, átlagosan 27,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat az októberi 26,1 százalékos drágulás után - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Immár letilthatja az MNB a csaló pénzügyi szolgáltatók honlapjait

A Magyar Nemzeti Bank a befektetők érdekeinek védelmében január közepétől ideiglenesen elrendelheti a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatók honlapjainak elérhetetlenné tételét.

A globális piacra segíti a startupokat a Startup Campus

A nemzetközi piacra lépés tudáshátterét és piaci kapcsolatrendszerét biztosítva támogatja az innovatív ötletekkel, megoldásokkal rendelkező vállalkozásokat a Startup Campus. Kovács Zsolt ügyvezető igazgató szerint manapság az egészségügyi projektek iránt mutatkozik a legnagyobb nemzetközi igény, de minden ígéretes innováció eséllyel pályázik a befektetők érdeklődésére.

Hírek

A szupergazdagok megduplázták vagyonukat a járvány alatt

Kétszeresénél is nagyobbra növelte vagyonát a világ 10 leggazdagabb embere a pandémia kezdete óta - írta a The Guardian online kiadása.

Idén is meghirdeti az UNICEO a Live Communication díjat

Az UNICEO idén is meghirdeti a Live Communication díjat, hogy a vállalatok, szakmai szervezetek stratégiájába illeszkedő, "élő kommunikációs" megoldásokat, rendezvényeket elismerje, hiszen minden rendezvénynek komoly szerepe van a cégek stratégiai, marketing és HR céljainak elérésében.

Csalás. Felfüggesztett börtönt kapott Szakoly volt polgármestere

Költségvetési csalás miatt egy év hat hónap, két évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Nyíregyházi Törvényszék Szűcs Gabriellát, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szakoly korábbi független polgármesterét.

Életveszélyes a Balaton jege – a rálépőket büntetik

Életveszélyes jelenleg a Balaton jegén tartózkodni, ezért tilos rálépni. A szabályszegőket 50 ezer forintig terjedő helyszíni bírsággal vagy szabálysértési eljárás indítása mellett akár 150 ezer forint pénzbírsággal is sújthatják - figyelmeztetett a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság.

Oltási igazolvánnyá alakul a védettségi igazolvány – rövidül a karantén

Február 15-étől oltási igazolvánnyá alakul át az oltási igazolvány - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. A kormány azt javasolja, hogy mindenki oltassa be magát a koronavírus ellen.

Sztrájkra készülnek a mozdonyvezetők

A mozdonyvezetők nem fogadják el, hogy tavaly jelentősen csökkent a reálkeresetük a 2021. évi nulla százalékos béremelés, és az "elszabadult" infláció miatt. A veszteség kompenzálására fejenként 546 ezer forint kifizetését követelik, és mivel eddig a munkáltatóval nem tudtak megegyezni, sztrájkra készülnek - közölte a Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke.

Hatvan autóst fogtak a buszsávokban – két nap alatt

Hétfőn és kedden folytatódott a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közös akciója, amelyben a buszsávok használatát ellenőrzik. Az ellenőrzés során a rendőrök az autóbuszsáv jogosulatlan használata miatt 60, buszöbölben való megállás miatt 3 helyszíni bírságot szabtak ki, egy sofőrt pedig, akinek az autója is ki volt vonva a forgalomból, feljelentettek.

Tíz százalékkal nőnek a bérek a MÁV-Volán-csoportnál

A hároméves bérmegállapodásnak megfelelően január 1-jétől 10 százalékkal nőnek az alapbérek a MÁV-Volán-csoport társaságainál. A munkáltatói járulékterhek csökkentéséből származó megtakarítást a csoport a bérminimumok növekedése miatt felmerülő bértorlódások kezelésére használja fel - közölte a MÁV.

Gazdaság

Matolcsy György: az infláció legyőzése a legfontosabb

Az infláció a jegybankok legnagyobb ellensége, annak legyőzése a legfontosabb lépés a fenntarthatóság felé a pénz területén - írta a Magyar Nemzeti Bank elnöke legújabb írásában.

Immár letilthatja az MNB a csaló pénzügyi szolgáltatók honlapjait

A Magyar Nemzeti Bank a befektetők érdekeinek védelmében január közepétől ideiglenesen elrendelheti a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatók honlapjainak elérhetetlenné tételét.
Támogatott tartalom

Profi segítség nélkül könnyű elvérezni a pénzpiacokon

Olyan időszakon vagyunk túl, amit még senki nem tapasztalt meg korábban. Az azonban világosan kiderült, hogy aki bizonytalan helyzetben hirtelen, vagy megalapozatlan döntést hozott, sokat veszíthetett – meséli Simon Péter, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, akit a zöld befektetésekről is kérdeztünk.

MAKISZ: uniós direktíva értékelheti fel a követeléskezelői tevékenységet

Magyarországon is a követeléskezelői tevékenység felértékelődéséhez vezethet, hogy az Európai Parlament és a Tanács, felismerve, hogy a nemteljesítő hitelek magas aránya milyen súlyos veszélyeket rejt a bankszektor és a teljes gazdaság számára, 2021 végén elfogadta azt a hitelgondozókra és a hitelfelvásárlókra vonatkozó irányelvet, amit a tagállamoknak 2023. december 29-ig kell a nemzeti jogukba átültetniük. A Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ), üdvözli az irányelv elfogadását, és javasolja a direktívában foglaltak kiterjesztését a nem hitelmegállapodásból eredő egyéb követelésekre is.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom