Kezdőlap Gazdaság 3200 milliárd forint a költségvetés 2023-as finanszírozási igénye
No menu items!

3200 milliárd forint a költségvetés 2023-as finanszírozási igénye

Illusztráció: Bigstock

A központi költségvetés jövő évi nettó finanszírozási igénye 3200 milliárd forint – jelentette be az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).

Ismertették, a célkitűzések között szerepel többek között a 3 éves benchmark-kötvény aukcionálásának visszahozása.

Az adósságkezelő bejelentette azt is, hogy vagyoni koncentráció mérséklése érdekében január 1-jétől a forgalmazókra nézve értékesítési korlátot vezetnek be, és a lakosság tulajdonában lévő lakossági állampapírok arányára vonatkozó benchmarkot is bevezetnek jövőre.

A nettó deviza-finanszírozás 1334 milliárd forinttal járul hozzá a központi költségvetési hiány finanszírozásához – jelentette be az ÁKK és hozzátették: a devizaadósság arányára vonatkozó toleranciasáv 10-25 százalékos értéke helyett az alsó sáv eltörléséről, valamint a felső sáv 30 százalékra emeléséről döntött az ÁKK igazgatósága a finanszírozási mozgástér növelése céljából, tekintettel a változékony piaci helyzetre.

2023 első felében bruttó 4 milliárd dollár nemzetközi devizakötvény kibocsátást tervez az ÁKK rövid lejáratú dollárkötvények (1 milliárd dollár) visszavásárlása mellett. Tervben van továbbá a jövő év második felében benchmark méretű eurókötvény kibocsátása.

A költségvetés jövő évi nettó finanszírozási igényét 3409 milliárd forint nettó kibocsátás fedezi. A finanszírozási igényt meghaladó nettó finanszírozás a likviditási tartalékokat növeli. A nettó kibocsátásból a forint kötvények 1271 milliárd forint értékben, a forint, lakossági állampapírok 595 milliárd forint értékben fedezik a nettó finanszírozási igény.

A bruttó kibocsátás és hitelfelvétel várhatóan 11 869 milliárd forint lesz 2023-ban a csereaukciókat is figyelembe véve, azaz kevesebb az elmúlt öt év 12 481 milliárd forintos átlagos bruttó államadósság kibocsátási összegnél.

Az ÁKK terveiben egyebek közt szerepel jövőre megújuló zöld kötvény keretrendszerben a “sötétzöld” projektek finanszírozásának homloktérbe állítása is. Tervben van továbbá piaci körülményektől függően, illetve a legjobb piaci gyakorlatok figyelembe vételével új zöldkötvény-instrumentumok kibocsátásának vizsgálata, előkészítése – olvasható a közleményben.

Kitérnek arra is, hogy az ÁKK stratégiai célja az államadósság kamatköltségeinek hosszútávú minimalizálása, valamint a lejárati szerkezet simítása. Ennek érdekében az ÁKK ismét fog tartani hároméves forintállamkötvény-aukciókat, valamint 390 milliárd forintos államkötvény-csereaukciós programot tervez a második félévtől a hozamkörnyezet normalizálódása esetén. Tervben van a lakossági vásárlások következtében 2022-ben megnőtt diszkont kincstárjegy (DKJ) állomány csökkentése.

A megemelkedett hozamkörnyezetben a tervezett intézményi forintállamkötvény-kibocsátások átlagos lejárata 6 évre csökken a 2022-es 9 évről.

Az előző évekhez képest kevesebb változó kamatozású forintkötvény kibocsátást tervez az ÁKK a magas hozamkörnyezet, illetve a fix-változó arányra vonatkozó benchmark miatt. A 2 872 milliárd forintos aukciós forintkötvény-kibocsátási terv majdnem megegyezik a 2022-ben a tervek szerint megvalósuló 2 874 milliárd forinttal – olvasható az ÁKK tájékoztatójában.

Kitérnek arra is, hogy jövőre sor kerül majd a lakossági termékek racionalizálására, a termékszerkezet átalakítására. Három alaptermék-típusra épülő termékkör kialakítása fog megvalósulni az infláció tetőzését és a hozamok csökkenését követően 2023. második félévétől, amelyeken kívül egyéb, célzott termékek is megférnek (pl. Babakötvény, BMÁP, PEMÁP).

A vagyoni koncentráció mérséklése érdekében 2023. január 1-jétől kezdődően a forgalmazókra nézve értékesítési korlátot vezetnek be: a a forgalmazók 250 millió forintos értékhatárig bezárólag értékesíthetnek az elsődleges piacon az adott lakossági befektető számára egy adott sorozatból. 2023-ban az értékesítési korlátot várhatóan további lakossági állampapírokra is kiterjesztik – hangsúlyozta az ÁKK.

A teljes adósságon belül a lakosság tulajdonában lévő lakossági állampapírok arányára vonatkozó benchmarkot is bevezetnek jövőre 20-25 százalékos toleranciasávval. 2024-től pedig tervben van egy lakossági benchmarkindex bevezetése az általános adósságkezelési benchmarkokhoz hasonló mutatók alapján (pl. költség, ATM, portfolió stabilitás, koncentráció, piaci részesedés, értékesítés minősége).

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Kampány a szabályszegő kutyatartók ellen a VI. kerületben

Februárban már 146 alkalommal ellenőriztek a rendészek, és a póráz, illetve az ürülékgyűjtő hiánya miatt 17 esetben bírságoltak is.

Új támogatások segítik a hazai kertészeti ágazatokat 

A közparkok, tetőkertek, zöld falak létesítése a lakóterületeinken gyors, specifikus és mérhető megoldást képesek nyújtani a városok sok problémájára, ezért is kiemelten szükség van az ágazat jól képzett szakembereinek munkájára.

Közös fellépésben állapodtak meg a V4+ országok agrárkamarái

Az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodással kapcsolatban a felek kiemelték, hogy a térségből várhatóan olyan mezőgazdasági termékek érkeznek majd a közös uniós piacra, amelyek nem felelnek meg az EU környezetvédelmi és minőségi előírásainak,

A Mol sikeres tesztelése a pozsonyi finomítóban

A co-processinget, vagyis a növényi maradványok bekeverését a százhalombattai finomítóban már évek óta alkalmazzák.

Hírek

Erősödött csütörtök reggelre a forint

A februári kezdéshez képest a forint 1,6 százalékkal erősödött az euróval, valamint 2,3 százalékkal a dollárral és a svájci frankkal szemben.

Erősödött a forint szerdán

Erősödött kissé a forint szerdán a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon.

Vegyesen mozgott a forint kedd reggel

Az eurót 1,0305 dolláron jegyezték kedden reggel, alacsonyabban a hétfő esti 1,0313 dollárnál.

Gyengült a forint hétfő reggel

Az euró 1,0315 dollárt ért hétfő reggel a péntek esti 1,0326 dollár után.

Devizapiac – Erősödött kissé péntek reggelre a forint

Erősödött kissé a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggelre az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

A KSH publikálja leggyorsabban a külkereskedelmi termékforgalom adatait

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiemelt stratégiai célja az adatközlések gyorsítása, a piacra kerülési idő, az adminisztratív terhek csökkentése, illetve a relevancia, a hatékonyság, az időszerűség a felhasználói elégedettség növelése érdekében. A KSH folyamatosan monitorozza a piacra kerülés gyorsításának lehetőségeit.

Erősödött csütörtökön a forint

Erősödött a forint csütörtökön a főbb devizákkal szemben a...

Erősödött a forint szerda reggel

Erősödött a forint árfolyama szerda reggelre.

Gazdaság

Az adóelőlegből is igénybe vehető az szja-kedvezmény

Nyomtatásra, irattárolásra sincs szükség, mert a nyilatkozatot az adóhivatal automatikusan továbbítja az abban megjelölt munkáltatónak, kifizetőnek.

Az alapvető élelmiszerek árának csökkentéséért lép a GVH

A nemzeti versenyhatóság álláspontja szerint az érdekképviseleti szervezetek által rendszeresen kiadott áremelési közlemények sérthetik a tisztességes piaci versenyt és fokozzák az inflációs nyomást.

Itt az első kamatforduló, utalják a csúcshozamot az inflációkövető állampapírokra

A PMÁP-ot az államkincstár 99 százalékos árfolyamon váltja vissza, de ez az egy százaléknyi veszteség is bőven megéri, hiszen a többi lakossági állampapír közül a legalacsonyabb kamatú is 5,5 százalékot fizet

Megvan az új PMÁP kamat, kezdődhet a nagy állampapírcsata

Az idei PMÁP-lejáratokról és kamatfizetésekről már tavaly megkezdték az egyeztetést az ügyfelekkel, hogy fel tudjanak készülni, mi legyen a pénzükkel, amikor érkeznek a kifizetések.