Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság 3200 milliárd forint a költségvetés 2023-as finanszírozási igénye
No menu items!

3200 milliárd forint a költségvetés 2023-as finanszírozási igénye

Illusztráció: Bigstock

A központi költségvetés jövő évi nettó finanszírozási igénye 3200 milliárd forint – jelentette be az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).

Ismertették, a célkitűzések között szerepel többek között a 3 éves benchmark-kötvény aukcionálásának visszahozása.

Az adósságkezelő bejelentette azt is, hogy vagyoni koncentráció mérséklése érdekében január 1-jétől a forgalmazókra nézve értékesítési korlátot vezetnek be, és a lakosság tulajdonában lévő lakossági állampapírok arányára vonatkozó benchmarkot is bevezetnek jövőre.

A nettó deviza-finanszírozás 1334 milliárd forinttal járul hozzá a központi költségvetési hiány finanszírozásához – jelentette be az ÁKK és hozzátették: a devizaadósság arányára vonatkozó toleranciasáv 10-25 százalékos értéke helyett az alsó sáv eltörléséről, valamint a felső sáv 30 százalékra emeléséről döntött az ÁKK igazgatósága a finanszírozási mozgástér növelése céljából, tekintettel a változékony piaci helyzetre.

2023 első felében bruttó 4 milliárd dollár nemzetközi devizakötvény kibocsátást tervez az ÁKK rövid lejáratú dollárkötvények (1 milliárd dollár) visszavásárlása mellett. Tervben van továbbá a jövő év második felében benchmark méretű eurókötvény kibocsátása.

A költségvetés jövő évi nettó finanszírozási igényét 3409 milliárd forint nettó kibocsátás fedezi. A finanszírozási igényt meghaladó nettó finanszírozás a likviditási tartalékokat növeli. A nettó kibocsátásból a forint kötvények 1271 milliárd forint értékben, a forint, lakossági állampapírok 595 milliárd forint értékben fedezik a nettó finanszírozási igény.

A bruttó kibocsátás és hitelfelvétel várhatóan 11 869 milliárd forint lesz 2023-ban a csereaukciókat is figyelembe véve, azaz kevesebb az elmúlt öt év 12 481 milliárd forintos átlagos bruttó államadósság kibocsátási összegnél.

Az ÁKK terveiben egyebek közt szerepel jövőre megújuló zöld kötvény keretrendszerben a “sötétzöld” projektek finanszírozásának homloktérbe állítása is. Tervben van továbbá piaci körülményektől függően, illetve a legjobb piaci gyakorlatok figyelembe vételével új zöldkötvény-instrumentumok kibocsátásának vizsgálata, előkészítése – olvasható a közleményben.

Kitérnek arra is, hogy az ÁKK stratégiai célja az államadósság kamatköltségeinek hosszútávú minimalizálása, valamint a lejárati szerkezet simítása. Ennek érdekében az ÁKK ismét fog tartani hároméves forintállamkötvény-aukciókat, valamint 390 milliárd forintos államkötvény-csereaukciós programot tervez a második félévtől a hozamkörnyezet normalizálódása esetén. Tervben van a lakossági vásárlások következtében 2022-ben megnőtt diszkont kincstárjegy (DKJ) állomány csökkentése.

A megemelkedett hozamkörnyezetben a tervezett intézményi forintállamkötvény-kibocsátások átlagos lejárata 6 évre csökken a 2022-es 9 évről.

Az előző évekhez képest kevesebb változó kamatozású forintkötvény kibocsátást tervez az ÁKK a magas hozamkörnyezet, illetve a fix-változó arányra vonatkozó benchmark miatt. A 2 872 milliárd forintos aukciós forintkötvény-kibocsátási terv majdnem megegyezik a 2022-ben a tervek szerint megvalósuló 2 874 milliárd forinttal – olvasható az ÁKK tájékoztatójában.

Kitérnek arra is, hogy jövőre sor kerül majd a lakossági termékek racionalizálására, a termékszerkezet átalakítására. Három alaptermék-típusra épülő termékkör kialakítása fog megvalósulni az infláció tetőzését és a hozamok csökkenését követően 2023. második félévétől, amelyeken kívül egyéb, célzott termékek is megférnek (pl. Babakötvény, BMÁP, PEMÁP).

A vagyoni koncentráció mérséklése érdekében 2023. január 1-jétől kezdődően a forgalmazókra nézve értékesítési korlátot vezetnek be: a a forgalmazók 250 millió forintos értékhatárig bezárólag értékesíthetnek az elsődleges piacon az adott lakossági befektető számára egy adott sorozatból. 2023-ban az értékesítési korlátot várhatóan további lakossági állampapírokra is kiterjesztik – hangsúlyozta az ÁKK.

A teljes adósságon belül a lakosság tulajdonában lévő lakossági állampapírok arányára vonatkozó benchmarkot is bevezetnek jövőre 20-25 százalékos toleranciasávval. 2024-től pedig tervben van egy lakossági benchmarkindex bevezetése az általános adósságkezelési benchmarkokhoz hasonló mutatók alapján (pl. költség, ATM, portfolió stabilitás, koncentráció, piaci részesedés, értékesítés minősége).

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

HUMDA: nagy siker a zöld konzultáció

A HUMDA a konzultáció mellett elindította a Zöld életre valók elnevezésű kampányát, megmutatva, miként lehet a "hétköznapok használatába illeszteni" a zöld közlekedés megoldásait, az elektromos hajtású mikromobilitási eszközöket.

Kevesebb és egyszerűbb az adminisztráció az adózók számára

Az EMAP rendszer bevezetése jelentős kihívást jelent, ezért annak érdekében, hogy felhasználóbarát rendszer jöjjön létre, tapasztalatcserére épülő találkozók zajlanak.

A német autóipar ellenzi a kínai elektromos autókra kivetendő uniós védővámokat

A német autóipar szakmai képviseleti szervezete, a VDA ellenzi a kínai elektromos autókra kivetni tervezett uniós védővámot, mivel megítélése szerint az a technológiai együttműködés akadályozásával mindkét félnek ártana.

Deloitte: a technológiai fejlődéssel új biztonsági kockázatokra is fel kell készülni

A biztonsági vezetőknek kell irányítaniuk a rendszerekkel kapcsolatos képzést, és fel kell hívniuk az alkalmazottak és az érdekeltek figyelmét a releváns tudnivalókra.
Hirdetés

Hírek

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.

Az Amerikából érkezett kedvező makrogazdasági adat hatására csúcson a BUX

BUX 1027,91 pontos, 1,56 százalékos emelkedéssel, 66 839,15 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán.

Iránykereséssel indulhat a kereskedés az elemző szerint

A Richter változatlanul a 9150-9420 forintos sávban mozoghat. A gyógyszerpapír jegyzése csütörtökön 5 forinttal, 0,05 százalékkal 9260 forintra csökkent, 2,5 milliárd forintos forgalomban.

Úttörő konferencia az autóipar jövőjéről, hazai díjátadóval

A tisztán benzines autók napjai is meg vannak számlálva, miközben az elektromos autók térnyerése kapcsán még bőven akadnak kérdőjelek

Heti makronaptár

Több statisztikai adat is megjelenik a következő héten, köztük az ipari termelés februári, a külkereskedelmi forgalom előzetes februári és részletes januári adatai, valamint a termelői árak és a kiskereskedelmi forgalom februári adatai. A kormányzati szektor 2023. utolsó negyedévi egyenlegét is közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Enyhe emelkedéssel nyithat a tőzsde az elemző szerint

Enyhe emelkedéssel nyithat szerdán a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint.

Elemző: iránykereséssel nyithat a tőzsde

Hétfőn a BÉT részvényindexe, a BUX 141,21 pontos, 0,22 százalékos csökkenéssel, 65 095,72 ponton zárt.

A héten várható: Az MNB kamatdöntő ülést tart, államháztartási adatok

Tavaly decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 655 600, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 451 300 forint volt.
Hirdetés

Gazdaság

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.