Egy új 3D-s eljárás alapján kiépített számítógép vezérelte alkalmazás sajátos “halszkennere” segítségével a halpusztulást 50 – 70 százalékkal tudják csökkenteni Norvégiában, így milliárdos veszteséget kerülhetnek el a haltenyésztők.
Egy norvég vállalat által kifejlesztett 3D-s szkenner szoftver nagy biztonsággal tudja megkülönböztetni egymástól a lazacokat a szemük, a szájuk valamint a kopoltyújuk körüli foltok elrendezésének alapján – számol be a szenzációs felfedezésről a bloomberg.com.
A módszer egyszerű: a lazacok naponta négyszer jönnek fel a felszínre levegőt venni, amikor egy szenzorokkal teli tölcséren vezetik keresztül és „fejtől-farokig” végiszkennelik őket. Ha bármelyik egyednél bármilyen rendellenességet tapasztalnak, rögtön karanténba kerül és orvosi kezelésnek vetik alá. A módszerrel 50 de akár 70 százalékkal is tudják csökkenteni az elhullást.
A Cermaq Group AS – egy óriás lazactenyésztő vállalat – már fel is karolta a találmányt, mivel ily módon nem csak a norvégiai fjordokban terjedő járványokkal, hanem a lazacokra szintén komoly veszélyt jelentő tengeri tetűvel is sikeresen vehetik fel a harcot. Ennek jelentőségéről minden elárul, hogy csak ez utóbbi apró élősködő akár egymilliárd dollárnyi kárt is tud okozni a norvég haltenyésztő iparágnak. Ha pedig tágítjuk a fókuszt, a találmány jótékony hatással lesz az egész világot haltermékekkel ellátó, globálisan 232 milliár dollár hasznot termelő haliparra.
Az ötlegazda Biosort forradalmi szoftveres megoldása minden egyes hal egyedi egészségügyi profilját képes kialakítani – folyatódik az írás a megszólaltatott szakemberre hivatkozva -, a technológia azonban az agrárium más ágazataiban is sikerrel alkalmazható.
A globális agráróriás Cargill például egy ír IT start-up céggel együttműködve épített ki egy, a teheneket monitorozó arcfelismerő rendszert. Ennek segítségével többek között a takarmány adagoló rendszerüket lesznek képesek szabályozni, és megnövelhetik a tejtermelést. A rendszer azt is jelezni fogja, hogy mikor kezdődik a tehenek termékenységi ciklusa. A halszkennert a Cermaq 200 lazac és pisztráng tenyészetében állítják rendszerbe Norvégián kívül Kanadában és Chilében.
Az írásból kiderül, hogy elsőként az Atlanti óceánban élő lazacok millióinak a beszkennelt arca kerülhet bele abba a digitális adatbázisba, amelynek köszönhetően a tudósok nyomonkövethetik majd az egészségi állapotukat, valamint információkat kaphatnak az őket fenyegető bármilyen természeti veszélyről.
