Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Albán gazdasági csoda: spekuláció - teljes kiszolgáltatottság
No menu items!

Albán gazdasági csoda: spekuláció – teljes kiszolgáltatottság

Az elmúlt években impozáns növekedést mutatott az albán gazdaság. Mára a covid-krízistől függetlenül is nyilvánvalóvá vált, hogy ez nem fenntartható. Elsősorban a kiszolgáltatott emberek kizsákmányolására és ingatlanspekulációra épült, mindössze néhány oligarcha gazdagodását szolgálva.

A pártelitet az oligarchák váltották

Durres, a Tirana közeli kikötőváros az albán ingatlanbumm szinonimája. A tengerparti sávban a kommunista diktatúra alatt csak a legfelső pártkáderek villái állhatak. A rendszerváltás után egymás után nőttek ki a földből az apartmanházak és a hotelek. Így az átlag albánoknak továbbra is elérhetetlen a festői tengerpart.

A tavaly októberi földrengés óta lyukak tátonganak a kolosszusok között. Sok nem bírta a 6,4-es erősségű földmozgást. Rossz minőségben, a homokos, mocsaras talajon megfelelő alapozás nélkül épült. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy az épületek többsége lakatlan volt. Csak pénzmosási célból épültek.

Az ország második legnépesebb városa, Durres.  Jelentős ipari központ, tengeri kikötő és üdülőhely.

Annak ellenére, hogy Albánia nem ritkák a földrengések, a ’90-es évek deregulációja óta alig vannak építésügyi szabályok. A hatóságok szinte minden tervet engedélyeznek, különösen, ha az építtető sok pénzzel, illetve jó politikai kapcsolatokkal rendelkezik. Két újságírót, akik rendszeresen foglalkoztak a szabályozatlanság és a korrupció miatti veszélyekkel, nem sokkal a 2019 szeptemberi katasztrófa előtt vett őrizetbe a hatóság rémhírterjesztés vádjával.

Éhbér és cement

Nem jobb a ’80-as években épült házak minősége sem. Elsősorban, mert Enver Hodzsa bunkerépítési őrülete miatt hiánycikk volt a cement. A kötőanyag a 700 ezer (!) védelmi egység rekordsebességű felépítéséhez kellett.

Földrengés után Durresben

A tavaly összeomlott házak lakói máig hiába várnak a megígért állami segítségre. Akik nem tudják magát rokonoknál, barátoknál meghúzni, vagy nem kapnak rendszeresen pénzt a külföldön dolgozó szeretteiktől még mindig sátrokban élnek.

Az elmúlt években jelentősen, 2014 és 2019 között átlagosan évi 5 százalékkal növekedett a GDP és 18 százalékról 11-re csökkent a munkanélküliség. Ennek ellenére a rokonok utalásai számítanak a legfontosabb jövedelemforrásnak. A legtöbb új állást ugyanis olasz divatmárkák helyi leányvállalatai kínáljak. Éhbért, havi 150-250 eurót fizetnek a ruha- és cipővarrásért!

Gazdasági csoda – szakszervezetek nélkül

Az impozáns gazdasági növekedés okán az országot 2013 óta kormányzó Edi Rama lépten-nyomon ’albán gazdasági csodáról’ beszél. Azt állítja sok albán évtizedes távollét után visszatért hazájába. Sőt, a jobb megélhetésért külföldiek sokasága Albániában kezdett új életet!

A számok mást mutatnak: nincs még egy európai ország, ahonnan 1989 óta arányaiban többen vándoroltak volna ki. 2018-ban és 2019-be még romlott is a ki- és bevándorlás 30 éve negatív mérlege. Nem meglepő azok után, hogy Rama maga is a kiszolgáltatott munkavállalók kizsákmányolásának tudja be az invesztíciókat. Ennek ellenére büszke gazdaságpolitikai ténykedésére. „Albániában nincsenek szakszervezetek, baloldali populisták, jogvédő civilek, szigorú és bonyolult munkajogi szabályok. Mi mindet megteszünk, hogy a külföldi befektetők kedvében járjunk” – nyilatkozta nemrégiben az olasz közszolgálati tévének.

A kommunizmus után neoliberalizmus

Az ’Organizata Polititike’ (OP) mindent megtesz, hogy rácáfoljon arra az állításra, hogy nincsenek civil szervezetek Albániában. A szervezte a 2018-19-es hallgatói tiltakozást a felsőoktatási képzés és intézmények privatizálása, valamint a tandíj drasztikus megelemelése ellen. A havi 305 eurós albán átlagjövedelem mellett egy év az alapképzésben 350 eurót, a mesterben 1.700-at kóstált volna!

„A kommunizmus érinthetetlen dogmáját a rendszerváltáskor a neoliberalizmusé váltotta fel. Most sikerült megdöntenünk ennek a megkérdőjelezhetetlenségét is” – hangzott az OP fő üzenete, miután két hónapos sztrájkkal a kormányt sikerült tervei visszavonására kényszeríteni.

A megmozdulások elérték a 2.000 lelkes Bulqiza városát is. A Tiranától észak-nyugatra fekvő települése lakói az ’50-es évek óta működő krómbányákból élnek. A szocialista mamutvállalatot a 2000-es évek elején privatizálták. Az ’AlbChrome’ először olasz, majd osztrák kézbe került. A bajok akkor kezdődtet, amikor az ország egyik legismertebb oligarchájának egyik konszernje szerezte meg. Mióta Samir Mane érdekeltsége az ’AlbChrome’ egymást érik a balesetek. Eddig 8 halálos áldozatot követeltek és 40 bányásznak okoztak maradandó fogyatékosságot. 2013 óta nem volt bérfejlesztés, az éves norma, amelyet a bányászoknak teljesíteniük kell viszont 40.000-ről 90.000 tonnára nőtt!

Bányászok sztrájkjuk alatt. Fotó: A Bulqiza Egyesült Bányászok Szakszervezetének hivatalos oldala

A menedzsment a szakszervezet működésének ellehetetlenítése után egy foglalkoztatotti bizottságra bízta a munkavállalók érdekképviseletet, amelynek tagjait a vezetőség maga választja ki. A bányászok többsége mégis marad. Az ’AlbChrome’ alternatíváját jelentő kis bányatársaságból kevés van, a fizetések még alacsonyabbak, a munkakörülmények pedig még rosszabbak.

A tüntetések kezdetekor a szervezőket rögtön elbocsátották. A résztvevőkkel a magas számuk miatt nem tudták ugyan ezt megtenni. A sajtó azonban alig számolt be az akciókról. Nem csoda. Mane kiváló kapcsolatokat ápol a sajtó nagy részét ellenőrző kormánnyal. A kevés magántulajdonú orgánum tulajdonosai pedig tartanak a nagyhatalmú oligarchától. Nyugati kollegájának több újságíró is elmondta névtelenül, hogy főszerkesztője kifejezetten megtiltotta, hogy a Bulqizaban történtekkel foglalkozzon.

Munkáltatói önkény

Albániában 25-30 ezren, az összes foglalkoztatott közel 10 százaléka call centerekben dolgozik. A szerződésben rögzített órabér 2,50-3 euró. Nem sok, de teljesítménybérrel és természetbeni juttatásokkal egészül ki. Utóbbiakról viszont csak szóban szokás megállapodni, ami teret enged a munkáltatói önkénynek. A szektor legnagyobb munkaadója, a ’Multi Teleperformance’ hírhedt a szóbeli egyezségek megszegéséről. A francia vállalat a világ 78 országában működteti cégek telefonos ügyfélszolgálatát. Albániából elsősorban az olasz piacot szolgálja ki. Albánia gazdaságilag, történelmileg és kulturálisan szorosan kötődik Itáliához. A két világháború között az Olasz Királyság gyarmata volt. Sokan beszélnek jól és szinte akcentus nélkül olaszul. Így lehetséges, hogy szinte bármelyik olasz call centert felhívva Albániában csöng ki a telefon. Az angol és a francia nyelvű piacra is nyújtanak szolgáltatást Albániából, de ezeken nagyon éles a konkurenciaharc és az egykori francia és brit gyarmatok előnnyel indulnak. Az olasz piacon csak a román cégek jelentenek versenytársat.

Minden kizsákmányolás ellenére call centeresként meg lehet keresni havi 500 eurót. Olaszországban a minimálbért sem érné el, de álomfizetés Európa egyik legszegényebb országában. A cégek azonban ezt is sokalják. Egyre több költözik Tiranából vidékre, ahol harmadával kevesebb bérért is bőven akad jelentkező a munkára.

A call centerekre még a miniszterelnök megmosolyogtató állítása is igaz, mi szerint külföldiek költöznének Albániába a jobb megélhetés reményében. A magas munkanélküliség sújtotta dél-olasz régiókból valóban többen áttelepültek, mert 500 euróból kellemesen lehet élni a szegény országban, nem úgy, mint a hasonló összegű munkanélküli segélyből Itáliában.

Kannabisz és felhőkarcolók

A sok az elmúlt években elkészül és még épülőfélben lévő felhőkarcolót látva Tiranába valóban azt lehet gondolni, hogy dübörög a gazdaság. Valójában egy országon belüli népvándorlásról tanúskodnak.

A főváros 1991-ben 500.000 lakost számlált, 2019-ben már 1 milliót. Mindezt Albánia 2,8 milliós össznépessége mellett.

Az építési engedélyek száma 2017-ben háromszorosára nőtt. A tőke nagyrészt a kannabisz kereskedelemből származik! Csak az olasz Vámügyőrség 7,5 tonnát foglalt le 2019-ben abból, amit az albán bűnszervezetek Itáliába csempésznek. A hivatal becslése szerint ez a szállítmányoknak mindössze 10 százaléka volt.

A drogüzlet átszővi a politikát. 2017-ben a belügyminiszter is egy bűnügybe keveredett. Unokatestvérét az olasz hatóságok egy 3,5 tonnás szállítmánnyal kapcsolatban vádolták meg drogkereskedelemmel. Rama miniszterelnök bizalmasa ellen az olaszok nyomására kénytelen volt az albán ügyészség is eljárást indítani, de felfüggesztett szabadságvesztéssel úszta meg hivatali visszaélés miatt.

Az elmúlt években új körgyűrű is épült az albán fővárosban, aminek kárvallottjai azok voltak, aki nem engedhettek meg maguknak egy rendes lakást az albán viszonylatban drága fővárosban. A bádogváros napok alatt tüntették el a buldózerek. Az ott lakók kártérítést nem kaptak. Akik saját erejükből nem tudtak új orrhonról gondoskodni, földönfutóvá váltak.

Kétpártrendszer

Albániát a rendszerváltás óta a Demokrata Párt (DP) és az egykori állampárt utódja, a Szocialista Párt (SP) felváltva kormányozza. A mély megosztottság a két szavazótábor között ’97-ben majdnem polgárháborúhoz vezetett. A táborok egymást okolta a piramisjátékért, amely miatt összeomlott az ország bankrendszere és elúszott az albánok szinte teljes megtakarítása. A 2.000 halottat követelő zavargásokból a nemzetközi közösség beavatkozása miatt nem lett polgárháború.

1997 és 2013 között felváltva nyerte a választásokat a két párt. Az oligarchák ekkorra megelégelték a néhány évente egymást váltó elitet. Ezért stabil a 2013-ban választásokat nyerő és azóta is kormányzó szocialista Edi Rama hatalma.

Messiásból korrupt politikus

Edi Rama

A kommunista nomenklatúrából származó Rama 1997-ben kultuszminiszterként lépett a politikai színpadra. Jól kihasználta világszerte jegyzett avantgárd festőként szerzett laza imidzsét. Az öltönyhöz is tornacipőt hordó Rama 2000-ben a fővárospolgármestere lett. Többek között a streetart és rengeteg kulturális esemény segítségével életteli város csinált a szürke Tiranából.

2013-ban elsöprő többséggel nyerte meg a választásokat az SP-nek. A főváros után az ország felvirágoztatását várták tőle az albánok. Gazdasági csodát azonban csak ő lát és legkésőbb a 2018-as választásokon kiderült, hogy nem a demokrácia bajnoka. Az EBESZ megfigyelői által ’nem demokratikusnak’ minősített választás óta a DP bojkottálja a parlement munkáját és egymást érik a tüntetések.

A XXI. századi Intézet így írt a 2013-ban hatalomra jutott Edi Ramáról 2020 augusztusában:

” Edi Rama hatalomra kerülésével Soros befolyása jelentősen megnőtt az országban. A korábban Soros-ösztöndíjban részesülő baloldali politikust több szál is szorosan fűzi Soros Györgyhöz. Rama a mai napig a helyi Soros-alapítvány kuratóriumi tagja, ezen felül pedig mind első, mind pedig jelenlegi felesége a Nyílt Társadalom Alapítvány – Albánia vezetőségi tagjaként tevékenykedett korábban.”

Kormányellenes tüntetők dulakodtak a rendőrökkel Tiranaban, a Parlament előtt 2019. március 28-án
Fotó: Florion Goga / Reuters

A balkáni stabilitás záloga?

Az EU mindennek ellenére nem vonta kétségbe Rama kormányfői legitimitását. Sőt, 2020 márciusában Brüsszelben zöld utat kapott a felvételi tárgyalások megindítása a 2014 óta tagjelölt Albániával.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Edi Rama albán miniszterelnök Brüsszelben, 2020. február 17-én. Fotó: Európai Bizottság

Ramanak töretlenül jó a megítélése az európai fővárosokban. Elsősorban, mert gazdaságilag stabilizálta a rendszerváltás óta folyamatosan a polgárháború és a gazdasági összeomlás szélén álló Albániát.

E mellett sikeresen közvetít Belgrád és Pristina között a szerb-koszovói konfliktus rendezésében. Eredményesen akadályozza országában az iszlám terjedését. A szélsőségesek hittérítők térnyerését a szomszédos Boszniában az EU egyre nagyobb biztonsági kockázatnak tekinti.

Az albán neoliberalizmus az IMF-nek se tetszik

Rama nem változtatott a PD neoliberális gazdaságpolitikáján. Ezt nem is tehette volna. Ennek folytatását várják el a nemzetközi hitelezők, mindenekelőtt a Nemzetközi Valutaalap (IWF). Sőt, a szocialista kormány a konzervatívoknál is tovább megy. Minden állami beruházás Public-Private-Partnership (PPP) keretében készül és a legtöbb állami feladat ellátását a magánszektor kezébe adták.

A PPP modellt csodaszernek tartó IWF is kritizálja annak albániai gyakorlatát. A megrendeléseket átláthatatlan közbeszerzésekben mindig kormányközeli oligarchák kapják. Ráadásul az állam mindig többet fizet a magánpénzből megvalósult közcélú beruházásokban elkészült utak, iskolák, sport- és kulturális létesítmények használatáért, mint ami indokolt volna.

Színházból bevásárlóközpont

Samir Mane, Albánia leggazdagabb embere

A legjobb példa a 2015-ös jogszabály, amely megengedi a kulturális intézmények magánkézbe adását. Ennek keretében a már említett legnagyobb oligarcha, Semir Mane egyik cége kapott megbízást a Nemzeti Színház üzemeltetésére. Egyidejűleg a tulajdonába került az 1939-ben az olasz megszállás kezdetén épített, építészetileg egyedülálló színházépület Tirana főterén.

Tüntetéshullámot indult, amikor kiderült, hogy Mane cége lebontja és bevásárlóközpontot épít a színház helyén. Cserébe pedig csak egy jóval kisebb új színházépületet fog felhúzni Tirana peremén. Hónapokig ezrek demonstráltak a főtéren, a színészek pedig elbarikádozták magukat az épületben. A kormánynak és Manénak kapóra jött a járvány.

A kijárási tilalom leple alatt, egy májusi hajnalon erőszakkal őrizetbe vették a színészeket és néhány óra alatt ledózerolták a műemlék épületet.

A Memzeti Színház bontását rendőrök vigyázzák Tiranában 2020 májusában17 Kép/Fotó/AP/Gent Onuzi)

A lábukkal szavazó albánok

Rama gazdasági bevándorlókat lát, valójában az albánok menekülnek tömegesen pénzügyi okokból hazájukból. 1991 óta 3,3 millióról 2,8-ra csökkent az ország népessége. Az elvándorlás 2014 óta, amikor a Rama-féle gazdasági csoda elkezdődött, fokozódik is.

2018-ban a lakosság 14 százaléka vett részt az USA zöldkártya-lottóján!

Ugyan ebben az évben csak Franciaországban közel 10 ezer albán kért menekült státuszt. Esélytelenül. Az EU 2013 óta biztonságos származási országnak tekinti a nyugat-balkáni államot. A legnagyobb albán kolónia Görögországban és Itáliában él.

2008-ban a gazdasági világválság miatt 200 ezer Nyugat-Európában munkanélkülivé vált albán volt kénytelen visszatérni hazájába. Állást odahaza se találtak, ami társadalmi feszültséghez, hazautalásaik elmaradása pedig gazdasági válsághoz vezetett. Félő, hogy a Covid-krízissel ez megismétlődik.

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A legmérgezőbb medúzáknál a méhek veszélyesebbek Ausztráliában

A méhek a legveszélyesebb mérgesállatok Ausztráliában - derült ki az Ausztrál Egészségügyi és Jóléti Intézet (AIHW) tanulmányából.

BKK-HÉV. Októberig nem kell fizetni a kerékpárokért – hétvégente

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a MÁV-HÉV Zrt. meghosszabbítja októberig a hétvégi díjmentes kerékpárszállítást az arra alkalmas járműveken az aktuális járványhelyzet, valamint a tavasztól megnövekedő biciklis forgalom miatt.

Emelkedéssel nyitottak a New York-i indexek

Emelkedéssel nyitottak az irányadó New York-i tőzsdemutatók pénteken, miután a munkaügyi minisztérium a foglalkoztatottság erőteljes növekedéséről számolt be februári jelentésében, erősítve azokat a várakozásokat, hogy a masszív fiskális gazdaságösztönzés és a tömeges oltási kampány hatására fellendül a gazdaság.

Uniós biztos: rendben lévő, ha uniós tagországok orosz vagy kínai vakcinát vásárolnak

Rendben van, ha az Európai Unió tagországai meg akarják vásárolni Oroszországból a Szputnyik V, vagy Kínából a Sinopharm nevű koronavírus elleni oltóanyagokat - idézte Thierry Breton belső piacért felelős európai uniós biztost a Politico című brüsszeli hírportál.

Hírek

A legmérgezőbb medúzáknál a méhek veszélyesebbek Ausztráliában

A méhek a legveszélyesebb mérgesállatok Ausztráliában - derült ki az Ausztrál Egészségügyi és Jóléti Intézet (AIHW) tanulmányából.

Uniós biztos: rendben lévő, ha uniós tagországok orosz vagy kínai vakcinát vásárolnak

Rendben van, ha az Európai Unió tagországai meg akarják vásárolni Oroszországból a Szputnyik V, vagy Kínából a Sinopharm nevű koronavírus elleni oltóanyagokat - idézte Thierry Breton belső piacért felelős európai uniós biztost a Politico című brüsszeli hírportál.

Krokodil nyelt le egy gyereket Indonéziában

Krokodil nyelt le egy nyolcéves kisfiút az Indonéziához tartozó Borneó szigetén - adta hírül a The Sydney News Today online kiadása.

Szálló por. Hat városban veszélyes a levegő

Tovább romlott a levegőminőség a magas szálló por koncentráció miatt, már hat településen veszélyes a levegő.

Pénzmosás? Ghánai bűnbandának segíthetett a 69 éves tolnai asszony

Egy 69 éves naki asszonyt azzal gyanúsítanak, hogy legalább 50 millió forintnyi bűncselekményekből származó összeg tisztára mosásában vett részt - közölte Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Olaszország – Kormánypárti lemondás. A Demokrata Párt főtitkára távozott

Bejelentette lemondását Nicola Zingaretti, a legnagyobb olaszországi baloldali erő...

Hétvége: néhol mínusz 10 fok is lehet

Pénteken hidegfront érkezik, aminek hatására téliesre fordul az idő az első tavaszi hétvégére, még mínusz 10 fok is előfordulhat hajnalban egyes helyeken.

Kamatmentes gyorskölcsön – hétfőtől az MFB Pontokon

A kamatmentes újraindítási gyorskölcsönt március 8-tól igényelhetik a vállalkozások az MFB Pontokban - közölte a Magyar Fejlesztési Bank.

Új 5 forintos – íme a győztes terv

A forint bevezetésének 75. évfordulója alkalmából különleges 5 forintos forgalmi érme emlékváltozatokat bocsát ki augusztus 1-jén a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az érmék képi megjelenéséről közönségszavazást tartottak, a győztes Gyuró Mónika pályázata lett.

Két év börtön. Negyven szállodából távozott fizetés nélkül

Jogerősen két év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte a másodfokon eljáró Debreceni Törvényszék azt a férfit, aki fizetés nélkül távozott az ország 40 szállodájából - közölte a törvényszék szóvivője.

Szamosi fémszennyezés. Megbüntették a felelős román céget

Mintegy kilencmillió forintnak megfelelő bírságot rótt ki a romániai vízügyi igazgatóság arra a cégre, amely a Szamost ért nehézfémszennyezésért felelős.

Történelmi mélyponton a román lej

Történelmi mélypontra süllyedt a román lej az euróval szemben: szerdán egy eurót 4,8768 lejen jegyeztek.

Gazdaság

Bővítés. A kamatmentes újraindítási gyorskölcsön az új korlátozásokkal érintett ágazatoknak is jár

Jelentősen bővül azoknak a vállalkozásoknak a köre, amelyek elsőként igényelhetik a Magyar Fejlesztési Bak (MFB) kamatmentes újraindítási gyorskölcsönét. A módosítás célja, hogy azok a vállalkozások is forráshoz juthassanak, amelyeket a március 8-tól életbe lépő új korlátozó intézkedések kedvezőtlenül érintenek - közölte az MFB.

Megugrott a legnagyobb bankok bevétele

Tíz éve legnagyobb mértékben nőtt a világ 12 legnagyobb befektetési bankjának a bevétele tavaly. Az első negyedévi minimális emelkedést követően a második negyedévben felgyorsult a növekedés, és ez a bővülés kitartott az év végéig.

Jogosulatlanul adott hitelt – százmilliós bírság a fővárosi cégnek

A Magyar Nemzeti Bank 100 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a budapesti F-hold Kft.-re, és véglegesen megtiltotta, hogy üzletszerűen pénzkölcsönt nyújtson. A jegybank a társasággal szemben büntetőfeljelentést is tett, illetve öt magánszemélyt összesen 7,5 millió forint eljárási bírsággal sújtott.

Széchenyi Kártya Program – meghosszabbított krízishitelek

A Széchenyi Kártya Program kríziskonstrukciói december 31-ig biztosan a vállalkozók rendelkezésére állnak, a kormány ugyanis június 30-ról az év végéig meghosszabbította a hitelek igénybevételi lehetőségét - közölte a programot koordináló KAVOSZ Zrt.

Zöld pénzügyek – MNB: az irány jó, de van hova fejlődni

A járvány ellenére előrelépés történt a zöld pénzügyekben: számos bank dolgozik zöld hitelek bevezetésén, az állam pedig zöld állampapírokat bocsátott ki. Ugyanakkor a fenntartható fejlődési célok szempontjából van hova fejlődni - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Zöld pénzügyi jelentést ismertetve.

Átlépte az 1800 milliárdot az NHP Hajrá

Tavaly áprilisi indulása óta 28 ezer kis- és közepes vállalkozást 1836 milliárd forint forráshoz juttatott a Növekedési Hitelprogram Hajrá - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom