Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Államháztartás. Ezermilliárdos mozgástér maradt
No menu items!

Államháztartás. Ezermilliárdos mozgástér maradt

Októberben az államháztarás központi alrendszere 333,9 milliárd forintos hiánnyal zárt, ami 62,1 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbinál. Az év első tíz hónapja 2604,2 milliárd forintos hiánnyal zárult, ami közel 996 milliárddal marad el az idei emelt hiánycéltól.

A központi költségvetés 2140,0 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 489,9 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok pedig 25,7 milliárd forintos többletet könyveltek el. Az előző év azonos időszakában a központi alrendszer hiánya 575,4 milliárd forintot tett ki.

Augusztusban a Pénzügyminisztérium (PM) 3,8 százalékról a GDP 7-9 százaléka közé emelte az államháztartás uniós módszertannal számolt eredményszemléletű idei évre várható hiányát, amire az Államadósság Kezelő Központ 1890 milliárd forintról 3600 milliárd forintra emelte az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiányára vonatkozó idei előrejelzését.

Októberben 88,0 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe. Így a 2020. évi tízhavi bevétel összesen 997,4 milliárd forintot tett ki, ugyanakkor az uniós kiadások meghaladták az 1642,0 milliárd forintot.

A koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések október végéig 593,3 milliárd forintot tettek ki.

A PM közölte: a kormány legfőbb célja a járvány második hullámának idején az emberi élet védelme és a gazdaság működőképességének fenntartása. A központi költségvetés ezért továbbra is maradéktalanul biztosítja az egészségügyi védekezéshez és a gazdaságvédelmi intézkedésekhez szükséges forrásokat.

Október végére központi alrendszer bevételei az előző év azonos időszakához képest 830,7 milliárd forinttal, 4,8 százalékkal, a kiadások viszont 2859,5 milliárd forinttal, 15,9 százalékkal nőttek.

Az év első tíz hónapjában általános forgalmi adóból 3783,3 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbitól mindössze 8,8 milliárd forinttal maradt el. A jövedéki adóból származó bevétel viszont 14,2 milliárd forinttal  982,7 milliárd forintra nőtt.

A keresetek emelkedése 4,4 százalékkal, 88,1 milliárd forinttal 2069,8 milliárd forintra emelte a személyi jövedelemadóból származó költségvetési bevételeket. Az év első tíz hónapjában a szociális hozzájárulási adóból és járulékokból a nyugdíjalapot megillető bevételek (2688,3 milliárd forint) 2,4 százalékkal, 64,8 milliárd forinttal elmaradtak az egy évvel korábbiaktól az egészségbiztosítási alapba befolyt összeg viszont csak 0,4 százalékkal, alig 5,3 milliárd forinttal emelkedett.

A PM jelentése egyebek közt kiemelte, 131,7 milliárd forinttal 346 milliárd forintra emelkedtek a társasági adóbevételek, miután a december havi adóelőleg-kiegészítés eltörlése miatt, a tavalyi évi negyedik negyedévi kötelezettségek befizetése januárban teljesült.

A pénzügyi szervezetek különadójából befolyt 86,9 milliárd forint, csaknem duplája volt a tavalyi 44,0 milliárd forintnak, a tranzakciós illetékből eredő 181,1 milliárd forint viszont 10 százalékkal kevesebb a tavalyinál. A járványügyi intézkedésekkel összefüggésben idén bevezetett kiskereskedelmi adó összege pedig október végéig 47,4 milliárd forintot tett ki.

A költségvetési szervek kiadásai mérlegsoron 5668,5 milliárd forint szerepel, 776,5 milliárd forinttal, 15,9 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A személyi juttatásokra és munkaadókat terhelő járulékokra kifizetett összeg, 181,4 milliárd forinttal nőtt, de ez tartalmazza az egészségügyi dolgozók részére az 500 ezer forintos egyszeri rendkívüli juttatást is.

A költségvetési szerveknél jelent meg a járvány miatt szükségessé vált eszközbeszerzéseknek az a 449,3 milliárd forintos része, amely a külképviseleteken keresztül zajlott le.

A költségvetési szerveket terhelte 200,2 milliárd forint a kiemelt közúti projektekre, 196,3 milliárd forint kifizetés a Turisztikai fejlesztési célelőirányzatból, 165,0 milliárd forint a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásra, 110,0 milliárd forint az autópálya rendelkezésre állási díj, 92,8 milliárd forint a nemzeti agrártámogatásokra, 84,7 milliárd forint a közúthálózat fenntartására és működtetésére, 82,0 milliárd forint a Falusi Útalap programjaira, 78,6 milliárd forint a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának felújítására, és 53,5 milliárd forint kifizetése a Beruházás ösztönzési célelőirányzatból.

Az egyedi és normatív támogatásokra fordított kiadások október végéig 530,2 milliárd forintot tettek ki, 171,6 milliárd forinttal haladta meg az előző év azonos időszakát.  A közösségi közlekedés személyszállítási költségtérítésére 136,8 milliárd forinttal, a vasúti pályahálózat-működtetési költségtérítésre 34,3 milliárd forinttal többet számoltak el idén a tavalyi összegnél. A lakásépítési támogatásokra fordított kiadások 57,9 milliárd forinttal, 209,4 milliárd forintra emelkedtek.

A tízhavi nyugdíjkifizetések  2998,7 milliárd forintot tettek ki, ami 145,6 milliárd forinttal haladta meg az előző évit. A gyógyító-megelőző ellátásokra fordított 1304,0 milliárd forintot tett ki, 200,3 milliárd forinttal, azaz 18,1 százalékkal többet a tavalyi  1103,7 milliárd forintnál.

A központi költségvetés adóssága tíz hónap alatt 4379,3 milliárd forinttal 34 061,2 milliárd forintra nőtt. A forintadósság október végéig 3209,6 milliárd forinttal nőtt, és 27 566,7 milliárd forintot ért el, ami a teljes államadósság 80,9 százalékát teszi ki  a tavaly decemberében végi  82,1 százalékkal szemben.

A központi költségvetés devizaadóssága 1193,3 milliárd forinttal 6314,5 milliárd forintra növekedett az elmúlt év végéhez képest. Részaránya az  év végi 17,3 százalékról 18,5 százalékra emelkedett. Ebben még nincs benne a novemberben kibocsátott 2,5 milliárd euró tíz  és harmincéves lejáratú eurókötvény, ami 900 milliárd forintnak felel meg.

A zöld fordulat, az ESG törvény bevezetése alapjaiban változtatja meg a gazdaság szereplőinek jelenét, jövőjét. Mit jelent az ESG keretrendszer (Environmental -környezeti-, Social -társadalmi- és Governance -irányítási)? Miért lett megkerülhetetlen a nagyvállalatok mellett már a KKV-ék számára is? Miként befolyásolják az Ön cégének kötelezettségeit és lehetőségeit a fenntarthatóság egyre szigorodó elvárásai? Erről is szól AzÜzlet, ESG és fenntarthatóság a gyakorlatban című konferenciájaTovábbi információ és jelentkezés ide kattintva érhető el.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Útimorzsák Azerbajdzsánból: szárnyal a „kék arany”

Az Oroszországgal és Iránnal szemben bevezetett nyugati gazdasági szankciók...

Felfoghatatlanul nagy bércsomaggal gazdagodott a Tesla vezér

Miután egy amerikai bíróság, a részvényesek elfogultságára hivatkozva, korábban...

200 milliárddal robbanthatnak a Zöld Alapok

Folytatódik a Nemzeti Tőkeholding (NTH) összesen 200 milliárd forint...

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring...
Hirdetés

Hírek

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Devizapiac – Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.

Gazdaság

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring végzésére vonatkozó tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását. A pénzügyi vállalkozás – az MNB többszöri kötelezése,...

MNB alelnök: 2021 óta a nyugat-európai inflációs nyomás duplájával kell megküzdeni

 Az elmúlt évek válságai ellenére a régió gazdaságai továbbra is felzárkózó pályán haladnak, sikeresen megőrizték pénzügyi stabilitásukat, miközben az inflációt is gyorsan sikerült a...

Az amerikai jegybank senkit nem lepett meg

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed, szerdán változatlanul tartotta a kamatlábakat, miközben a kamatcsökkentés kezdetét legfeljebb decemberre tolta ki. Így a...

Csökkentek a nem fizető hitelek, rövidebb a bankok feketelistája

A bankok feketelistája, a negatív KHR (régebbi nevén BAR-lista) is egyre rövidebb.