Hirdetés
Kezdőlap Edukáció Átalakuló felsőoktatás - Hová vezet a 'Corvinusi út'?
No menu items!

Átalakuló felsőoktatás – Hová vezet a ‘Corvinusi út’?

Milyen is lesz az új felsőoktatás? Hogyan alakul át a finanszírozási, különösen az állami helyek finanszírozási rendje? Annak apropóján idézzük fel az erről megjelenteket, hogy Palkovics László innovációs miniszter elmondta, a kormány kiterjeszti  a Corvinus Egyetemnél alkalmazott új modellt az egész felsőoktatásra.

A HÖOK pécsi, hét végi közgyűlésén elhangzottak arra utalnak, hogy egyfajta vállalkozói, cégszerű formára válthatnak át a felsőoktatási intézmények.

Palkovics László

Palkovics László a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának tisztújító közgyűlésén azt mondta: a Corvinus Egyetem új működési modelljéhez vezető vezető folyamatot az egész magyarországi felsőoktatásra szükséges kiterjeszteni. Azzal a céllal, hogy egyszerűbb, hatékonyabb működési környezet révén megteremtsék a versenyképesség alapjait a felsőoktatásban.

Hozzátette: azt szeretnék, ha a magyar egyetemek ugyanolyan feltételek mellett tudnának működni, mint más országok egyetemei vagy egy magyarországi magánegyetem, és nem terhelnék az intézményeket feleslegesen olyan ügyek, ami ebbe a struktúrába nem fér bele.

Mint emlékezetes korábban csupán egyetlen intézmény, a Corvinus Egyetemátalakításáról volt szó. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter szeptemberben jelentette be: jövő július 1-jétől állami alapítású alapítvány tartja fenn a Corvinus Egyetemet, amely közhasznú felsőoktatási intézményként működik majd.

A pécsi eseményen Bódis József, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatási államtitkára már arról beszélt, az egész felsőoktatás előtt megnyitják az új lehetőséget: “azt, ami most a Corvinus Egyetemmel történik”, legalább jogszabályi szinten szeretnék a többi felsőoktatási intézmény számára is biztosítani. Minden intézménynek meg kell adni a lehetőséget arra, hogy eredményesen tudjon gazdálkodni és meg tudja valósítani azt a küldetést, amire hivatott – jelentette ki.

A működési modell, a Corvinus Egyetemen

2019 nyarán kikerül az egyetem a közvetlen minisztériumi fenntartás alól, és az állam alapította közhasznú alapítvány működteti tovább. Az anyagi alapot pedig részvénycsomag biztosítja, amelyet átad a kormány az alapítványnak. Erről egy korábbi tájékoztatón Gulyás Gergely miniszter beszélt. Egyelőre azonban ennél többet nem tudhatunk. Így az sem ismert, hogy melyik részvénycsomagról lehet szó. Kézenfekvő lenne, ha a kormány a költségvetési osztalékból adna a működési költségekre az egyetemnek, miért kerülnek az alapítványhoz ezzel szemben a papírok. A Portfólió szerint több részvénycsomag is szóba jöhet.

Az átalakításnak a kormányzati érvelés szerint azért kell megtörténnie, mert – mint Palkovics fogalmazott: a termelékenység növekedéséhez elengedhetetlen Magyarország és a hazai tulajdonú vállalkozások innovációs képességének javítása, ehhez pedig az egyetemek biztosíthatnak hátteret. Az egyetemekre szeretnék ráépíteni azt a támogató funkciót, amely a vállalkozások innovációs képességének fejlődéséhez vezet. Ha ez nem valósul meg, komoly gondokkal szembesülnek a 30 éve létező, első generációs magyar vállalatok – mondta.

Mit jelent a ‘corvinusi út’ a hallgatók összetétele szempontjából?

Hogyan alakul át a finanszírozási, különösen az állami finanszírozási rend? Erről a Népszavában találtunk információt.:

A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) kancellárja, Pavlik Lívia lapban megjelentek szerint erről azt mondta, 2020-ban nem hirdetnek majd állami férőhelyeket a jelentkezőknek. Az állami ösztöndíjas képzés helyett létrehoznak egy Corvinus-ösztöndíjat. A fizetős hallgatók nagyobb arányban, legalább 60 százalékban lesznek jelen az egyetemen. Számítanak a külföldi  hallgatók számának növekedésére is: 2030-ra a jelenlegi 15-ről 45 százalékra akarják növelni arányukat.

A nemzetköziesítés fontos szempont: hamarosan egy nemzetközi kollégium építésébe kezdenek, a külföldi oktatók, kutatók arányát is növelni akarják. A folyamat egyik kezdő lépése lehet a kínai Fudan Egyetemmel kötött megállapodás, ennek keretében egy kettős diplomaprogram indul az egyetemen – szemeszterenként mintegy négymillió forintos tandíjjal.

Az akadémiai cél az, hogy a Corvinus Európa legjobb száz, és a világ legjobb kétszáz egyeteme közé kerüljön 2030-ra.

Mi várható még?

A teljesítményelvű felsőoktatás fejlesztésének irányvonalai alcímet viselő koncepciót első olvasatban már a kormány át is tekintette. A koncepció főcíme: Fokozatváltás a felsőoktatásban középtávú szakpolitikai stratégia 2016.

Ebből idézünk:

Az oktatás átalakításának tervezetét is bemutató koncepció borítója

“A 2020 (2023) utáni fejlesztés már nem alapozható a Strukturális Alapokból származó támogatásokra. Ezért szükség van arra, hogy kormányzati ösztönzőkkel is segítsük az intézményeket abban, hogy a csökkenő hallgatói létszám ellenére kismértékben növekvő állami szerepvállalás mellett, a közösségi forrásokat képesek legyenek kipótolni saját működésükből eredő külső források bevonásával.

A versenyképes képzés és a színvonal emelése érdekében tehát egyre inkább szükséges annak a nézetnek az elfogadtatása, hogy az állami felsőoktatási intézményeknek is lehet és kell piaci elvek szerinti működniük.

A teljes oktatási rendszer finanszírozását nyilván nem lehet piaci alapokra helyezni, de az intézményeknek a szükséges források biztosítását tekintve több lábon kell állniuk, mert a közvetlen állami támogatástól való függés jelenlegi mértéke instabilitáshoz vezethet.”

A koncepció itt elérhető

 

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

BÉT – A Mol és a Richter húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 285,34 pontos, 0,73 százalékos emelkedéssel, 39 308,90 ponton zárt pénteken.

Menedzser kihívások – Kisgergely Dániel a pandémiáról

Rovatunkban – akár a mindennapi közérzetünket, életünket befolyásoló – üzleti-, munkahelyi kihívások megoldásáról kérdezzük a vezető menedzsereket, akiktől rövid, néhány mondatos, őszinte választ remélünk, “távirati stílusban” a megoldásaikról és annak indíttatásairól. Ezúttal Kisgergely Dániel a Fressnapf-Hungária Kft. ügyvezető igazgatója válaszolt.

Iszapömlés. A Kúria fenntartotta az elítéltek büntetését

A Kúria fenntartotta a Győri Ítélőtábla tavaly kiszabott jogerős ítéletének hatályát a vörösiszap-katasztrófa miatt indult büntetőügyben.

Autókereskedők: túl sokáig tart az import kocsik forgalomba helyezése

A külföldről importált autók magyarországi forgalomba helyezése az év végére szinte ellehetetlenült: az első műszaki vizsgáztatás várakozási ideje országos szinten meghaladja az egy hónapot, Budapesten pedig a kettőt - közölte a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesülete (MGOE).

Hírek

Iszapömlés. A Kúria fenntartotta az elítéltek büntetését

A Kúria fenntartotta a Győri Ítélőtábla tavaly kiszabott jogerős ítéletének hatályát a vörösiszap-katasztrófa miatt indult büntetőügyben.

Kalóztámadás Nigéria partjainál

Kalózok támadták meg a MILANO 1 nevű, Saint Kitts és Nevis-i zászló alatt közlekedő teherhajót a Guineai-öbölben, Nigéria partjainál, és a hajó fedélzetére léptek - erről számolt be a tengeri biztonsággal foglalkozó Dryad Global nevű hírportál.

Jönnek a mínuszok és az ónos esők – a havazás is

Téliesebbre fordul az idő az ősz utolsó hétvégéjén: ónos szitálásra, havazásra is készülni kell, és hajnalban ismét komolyabb mínuszok lehetnek - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Koronavírus – Merkely: messze még a nyájimmunitás

Becslések szerint eddig másfél millióan fertőződtek meg a koronavírussal Magyarországon, ami még nem elegendő a nyájimmunitás kialakulásához - mondta a Semmelweis Egyetem rektora.

Beomlott egy zimbabwei aranybánya – sokan bennrekedtek

Beomlott egy aranybánya Zimbabwe északkeleti részén, legalább 40-en rekedtek a föld alatt - közölte az ország bányászati szövetsége.

Kötelező lesz a műanyag palackok visszaváltása

A kormány parlamentnek benyújtott törvényjavaslata alapján 2023-tól válna kötelezővé az italcsomagolások visszaváltása Magyarországon.

Elhunyt Diego Maradona

Hatvanéves korában szerdán elhunyt Diego Maradona, minden idők egyik legjobb futballistája - jelentette be az egykori argentin klasszis jogi képviselője. A világbajnok labdarúgó halálát szívroham okozta.

Koronavírus – Vektor: a második orosz vakcina is immunválaszt vált ki

A második orosz vakcinával, az EpiVacCoronával beoltott összes önkéntesnél kimutatták az antitesteket - közölte az oltóanyagot kifejlesztő novoszibirszki Vektor kutatóközpont az Interfax hírügynökséggel.

Mobilfizetés – megszűnhet a kényelmi díj

Az elektronikus fizetési szolgáltatások széles körű elterjedésének érdekében változhat a mobilfizetéssel elérhető közszolgáltatások megfizetésének eddigi gyakorlata - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Áder visszaküldte a családi gazdaságokról szóló törvényt

Az államfő megfontolásra visszaküldte a családi gazdaságokról szóló törvényt az Országgyűlésnek. A köztársasági elnök az adatkezelési szabályokról fogalmazott meg észrevételeket, valamint azt is sérelmezte, hogy az előterjesztést előzetesen nem véleményezte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.

Elsőbbséget kapnak a 65 év felettiek a postán

Csütörtöktől az ország összes postáján elsőbbséget biztosítanak a kiszolgálásban a 65 év felettieknek a nyitást követő egy órában.

Péntektől nagyot drágulnak az üzemanyagok

A Brent típusú olaj tegnap óta 48 dollár fölé drágult, melynek hatására a hazai üzemanyagárak is emelkednek péntektől. A benzin literenkénti átlagára bruttó 4 forinttal, a gázolajé pedig bruttó 5 forinttal nő majd.

Gazdaság

Az OTP kivonult Szlovákiából

Az OTP Bank pénzügyileg is lezárta szlovákiai leánybankja, az OTP Banka Slovensko értékesítését a belgiumi székhelyű KBC Csoportnak. A vételár nem nyilvános.

Az MNB zöld ajánlást készít a bankoknak

A jegybank zöld ajánlást készít a bankoknak, erről néhány héten belül társadalmi egyeztetés kezdődik - mondta Kandrács Csaba, az MNB alelnöke a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) felelős vállalatirányítás szakosztályának online konferenciáján.

MNB: hamarosan jön a vállalati zöld hitel

A Magyar Nemzeti Bank számára kiemelten fontos a környezeti fenntarthatóság összekapcsolása a pénzügyekkel, ezért a jövőben a vállalatok számára is  bevezeti a zöld hitelt. De a jegybank saját ökológiai lábnyomának csökkentését is kitűzte célul - mondta az MNB alelnöke.

Készpénzes fizetés: a fordulat még várat magára

Továbbra is a készpénz a leginkább használt hazai fizetési eszköz, de a korábbi évekhez képest jelentősen megnőtt a készpénzkímélő fizetési megoldások volumene - közölte az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ).

Távmunka. Az MNB informatikai biztonságot vár a bankoktól

A jegybank legkésőbb január 1-jétől elvárja, hogy a pénzügyi intézmények IT-biztonsági szabályzatai egészüljenek ki a távmunkához szükséges hozzáféréseket szabályozó dokumentummal - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

Kötelező e-fizetés. Az új szolgáltatással terminál sem kell

Immár a magyarországi kereskedők is használhatják okostelefonjukat kártyaelfogadásra - jelentette be a SoftPos szolgáltatást bevezető Fizetési Pont és a Mastercard.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom