Hirdetés
Kezdőlap Edukáció Jelentősen megváltozik a felsőoktatási felvételi
No menu items!

Jelentősen megváltozik a felsőoktatási felvételi

Hankó Balázs beszél a végzős diákok számára tartott pályaorientációs órán. Fotó: MTI/Illyés Tibor

Jelentős módosítások lépnek életbe a felsőoktatási felvételi szabályozásában 2023-ban és 2024-ben – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért és innovációért felelős államtitkára a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum (BMSZC) Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikumban.

Hankó Balázs a végzős diákok számára tartott pályaorientációs órán elmondta: az idei felvételin már nem központi előírás az emelt szintű érettségi, ennek megköveteléséről az egyetemek, főiskolák saját hatáskörben döntenek. Nem lesznek központilag meghatározott minimumpontszámok sem, újdonság továbbá, hogy a felvételi eljárás teljes egészében elektronikus formában zajlik, a jelentkezés akár mobiltelefonról is elvégezhető.

Komolyabb változások is várhatók a felvételin 2024-től – folytatta, rámutatva: a jövő évtől még több szabadságot kapnak a felsőoktatási intézmények a leendő hallgatóik kiválasztásában. Hankó Balázs jelezte: 2024-től az egyetemek határozhatják meg a tanulmányi pontok és az érettségi pontok számításánál figyelembe vehető tantárgyak körét, valamint azt is, hogy milyen tevékenységekért, eredményekért jár többletpont a felvételin.

Többletpontok továbbra is széles körben lesznek adhatók, egyebek mellett nyelvismeretért, tanulmányi és sportversenyeken elért eredményekért, munkaerőpiaci tapasztalatért – tudatta az államtitkár.

Hankó Balázs rögzítette: megéri emelt szintű érettségit tenni, mert 2024-től magasabb pontszám gyűjthető vele. Mint mondta, ha valaki száz százalékos teljesítményt nyújt az emelt szintű érettségi vizsgán, akkor száz pontot kap érte, ha viszont ugyanilyen eredménnyel a középszintű vizsgát teszi le, akkor ennek csak a kétharmada, 67 pont jár a diáknak.

Hangsúlyozta: a szakképzésben tett szakmai vizsga emelt szintű érettséginek számít.

A felvételi átalakításának célja, hogy a központilag irányított rendszert rugalmasabbá tegyék, a felsőoktatás pedig ennek köszönhetően versenyképesebb legyen. Annál jobb a képzés, minél közelebb visz a mindennapi élethez, a gyakorlathoz, a gazdasági, társadalmi szereplőkhöz – fogalmazott az államtitkár, aki kitért arra is, hogy aki ma a magyar felsőoktatásban diplomát szerez, átlagosan 36 nap alatt helyezkedik el, a diplomások bérelőnye pedig 80 százalékos.

Elmondta továbbá, hogy a magyar egyetemek jól szerepelnek a nemzetközi rangsorokban: ma 11 egyetem van, amely “elit ligás”, vagyis amely a világ 28 ezer felsőoktatási intézményének legjobb öt százalékába tartozik.

A továbbtanulási lehetőségek kapcsán Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár arról beszélt a diákoknak, hogy szakirányú továbbtanulás esetén a felsőoktatásban beszámítják a szakképzésben megszerzett tapasztalatot, így lerövidülhet a képzési idő.

Közölte azt is, hogy a szakképzésben a rendszeres tanulói juttatásokon túl, a képzést lezáró szakmai vizsga sikeres teljesítésekor egyszeri pályakezdési támogatást is kapnak a diákok, amelynek összege az elért eredménytől függően 133 ezer és 302 ezer forint között mozog. Az elmúlt tanévekben átlagosan 240 ezer forintot fizettek a fiataloknak ilyen juttatás formájában – jegyezte meg.

Az interaktív pályaorientációs órán a diákok külföldi tanulmányi lehetőségeket firtató kérdéseire Hankó Balázs elmondta, hogy a hallgatók jelentős része el tud menni fél évre külföldre az egyetemi évei alatt, sőt a külföldön megszerzett tudást úgynevezett kreditelismeréssel be is tudják számítani.

Felidézte, hogy a koronavírus-járvány előtt több mint nyolcezren, tavaly több mint tízezren vettek részt féléves nemzetközi mobilitási programban, idén pedig már 13 ezer hallgató számára van hely. Megjegyezte, a felsőoktatás “nemzetköziesítése” az előttünk álló időszakban egyre erősebb lesz.

Kérdésre válaszolva Hankó Balázs leszögezte: ha emelkedik a felvételizők és a hallgatók létszáma, azzal nem felhígulni, hanem erősödni fog a felsőoktatás. A magyar gazdaságnak számos területen több diplomás szakemberre van szüksége ahhoz, hogy “versenyképesek legyünk” – húzta alá.

A tanulók kérdeztek az ösztöndíjlehetőségekről és a felvételi pontok számításának részleteiről is.

A felsőoktatási intézmények szeptemberben induló képzéseire február 15-ig lehet jelentkezni.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Létrejön a közvetlen légi összeköttetés egy hetedik kínai nagyvárossal is Budapestről

Mindössze előző nap jelentették be, hogy idén nyártól Hszian is közvetlenül elérhető lesz Budapestről, nem sokkal korábban pedig a járatindítást Kuangcsouba.

A versenyképesség egyik kulcsa az energiahatékonyság növelése

A magyar gazdaság versenyképességének egyik kulcsa az energiahatékonyság növelése

Az egyik futárcéggel erősít a másik

Az előző év azonos időszakához képest az elmúlt 1 évben a SAMEDAY 115 százalékos növekedést tapasztalt a határokon átnyúló szállítási szolgáltatásokat igénybe vevő online boltok számában.

Eljött amire a divatérzékenyek vártak Pesten

A budapesti nyitás jelentős mérföldkő a Primark globális terjeszkedési terveiben.
Hirdetés

Hírek

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.
Hirdetés

Gazdaság

Szeptembertől kötelező átutalási korlát lesz a bankszámlákra, az OTP már májusban bevezeti

Az internet- és mobilbankból indított utalásoknak május 8-tól kezdve 1 millió forint lesz a napi limitjük.

A Gránit Bank, az MBH és az OTP konzorciuma működtetheti az MFB Pont Plusz lakossági hálózatot

A közvetítői hálózatról szóló közbeszerzési eljárást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jelentette meg, a szerződést még ebben a hónapban megköthetik.

Felmérik a magyarországi kriptopiaci szereplőket

A MiCA és az FTR révén Európa-szerte felügyelt, szabályozott keretek között működő nemzeti kriptopiacok alakulhatnak ki.

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.