Hirdetés
Kezdőlap Cégvilág Az Airbus, a páneurópai sikersztori
No menu items!

Az Airbus, a páneurópai sikersztori

Az Airbus szép múlttal, sikeres jelennel dicsekedhet. Jövőképe is van. Persze azt nem tudni beváltja-e a hozzáfűzött reményeket. Az tény, hogy mára piacvezető lett: 62 milliárd euró bevétel, 4,2 milliárd nyereség, 703 új megrendelés, 134 ezer dolgozó – ez a 2017-es éve története számokban elbeszélve. A páneurópai cég nemcsak utasszállítókat, katonai repülőket és helikoptereket is gyárt. Az űrrepülésben is aktív.  

Egy európai világsiker

Az orr Franciaországból, a szárnyak Angliából, a függőleges vezérsík a németországi Stadéből, a vízszintes vezérsík Spanyolországból, a hajtóművek több helyről is, de nagyrészt Angliából érkeznek. Az A320 összeszerelése pedig Hamburgban zajlik. Igazi páneurópai kooperáció, amely a céget és a típust is sikerre vitte.

Amikor az első A320 1987-ben a levegőbe emelkedett összesen 600 gép gyártásával számoltak. Ma 9000-nél tartanak, évente készül több mint 600! A világ legeladottabb rövidtávú repülőgépéből. Legutóbb az SAS rendelt belőle 35 darabot. A skandináv légitársaság azt is bejelentette, hogy középtávon valamennyi Boeingjét Airbusra cseréli. Kínából 13 légitársaság rendelt 184 darabot 2019-2020-as szállítással.

Start és turbulenciák

A cég története 20 évvel az A320 bemutatása előtt kezdődött. A ’60-as években két amerikai gyártó, a Boeing és a McDonnell Douglas dominálták a polgári repülőgépgyártást. Európában dübörgött a gazdaság; a nagy európai országok a repülőgyártás tortájából is részt akartak. De felismerték, hogy az iparág olyan tőke és know-how igényes, hogy egyetlen cég, de még egy ország se lenne képes egyedül sikerre vinni a tervet. 1965-ben összeültek a németek, a franciák és az angolok, hogy 1970-ben az előbbi kettő megalapítsa az Airbust. Az angolok 1971-ben, a spanyolok pedig 1979-ben csatlakoztak.

Nem lett siker az A340-500

Az üzlet lassan indult be. A ’90-es évek elején, amikor már sikerült jócskán lekörözni a McDonnell Douglas és a Boeing is látótávolságba került, külső körülmények vetették vissza a páneurópai vállalkozást. A gyenge dollár nagyban rontotta az Airbus versenyképességét és komoly bevételkieséshez vezetett.

Voltak persze sikertelen modellek is. A negatív rekordot a 2001 és 2013 között gyártott kis és közepes hatótávolságú A318 tartja. Mindössze 80 darabot értékesítettek a típusból. Nem volt sikersztori a 2002 és 2008 között gyártott A340-500 sem. Annak ellenére, hogy a maga idejében a legnagyobb hatótávolságú utasszállító repülőgép volt, csak 31 darab fogyott a modellből.Az A340-500-as nem lett sikergép

Felülemelkedés a problémákon

Mégis sikerült szárnyra kapni. 2001-ben már több gépet értékesített az európai gyártó, mint az egy évtizeddel korábban még behozhatatlannak tűnő versenyelőnyben lévő Boeing. A mérföldkő elérése óta eltelt 17 év, de az Airbus – 2006 kivételével – azóta is minden évben több megrendelést kapott, mint a Boeing. 2005-ben elkészült a 4000., 2016-ben a 10.000. repülő. Ma már a 11.500. gépen is túl vannak.

Az első évtizedekben az európai légitársaságok voltak a fő megrendelők. A Lufthansához például 1978-ban érkezett az első Airbus, egy A300. Az európai gyártó mára meghódította az egész világot. Olyan sok a kontinensen kívüli a megrendelés, hogy 2008-ben Kínában, majd 2015-ben az USA-ban is gyára nyílt! Fejlesztőközpont pedig van már Indiában és Oroszországban is.

Újabb mélyrepülésből nem remélt szárnyalás

A következő válságért a kétezres évek közepén a cég maga volt felelős. Számos A380 gyártási hibával hagyta el a Hamburgi összeszerelő csarnokot. Vissza kellett őket hívni. A megrendelt gép szállítása pedig jelentősen csúszott. A Boeing megint el tudott húzni. 2006-ban 25% több megrendelést kapott, mint az európai riválisa. Habár az Airbusnál mindenki tudta, hogy az együttműködés tette őket naggyá, a bajban mégis felülkerekedtek a nemzeti gőg. A németek a franciákat hibáztatták, mondván hibás alkotóelemet szállítottak, a franciák pedig németeket, a szemükre vetve, hogy rossz paramétereket adtak meg az alkotóelem gyártásához. Végül a politikának is meg kellett szólalnia. Merkel és akkori francia kollégája, Sarkozy megállapodtak a cég átszervezésében, a nem rentábilis üzemek bezárásában, legyenek azok bármelyik országban.

A toulouse-i központi gyár

Az átszervezés folyamatos volt, egészen 2017 nyaráig tartott. Megszűnt a hagyományos francia-német kettős vezetés. A franciaországi Toulouse, ahol a legnagyobb gyár működik (9500 alkalmazott) a cég kizárólagos központja lett. A menedzsment Párizsban és Münchenben dolgozó része is oda költözött. Egyszerűsítették a cégstruktúrát, a drónoktól a helikoptereken és a teherszállítókon át a polgári repülőgépekig minden egy cég égisze alá került.

A gyárak azonban továbbira valamennyi tulajdonos országban, tehát   Franciaországban, Németországban, Angliában és Spanyolországban is működnek. Toulouse után a hamburgi egység a második legnagyobb (8500 alkalmazott). A Brexit nyomán a két angliai telephely rentabilitása és a léte is kérdésessé válik.

A fellegek felett

A restrukturálás óta szárnyal az Airbus. A Boeinggel doupoliumot alkotva ellenőrzik a világ polgári repülőgéppiacát. Beérett a még a nyolcvanas években indult fejlesztés, és szériagyártásba került a világ legnagyobb polgári repülőgépe, az A380. 568 személynek kínál helyet a legendás Boeing 747, Jumbo 400 fős befogadóképességével szemben. Az utóbbi időben ugyan visszaestek az eladások, de Kína egy nagyobb megrendeléssel együtt bejelentett, hogy a gyártásba is beszáll. Így a jövőben az óriásgép sem csak Európában fog készülni.

Az Airbusok és a világ legnagyobbika az A380-as

2017-ben enyhén növekvő, 67 milliárd eurós árbevétel mellett 8%-al 4,2 milliárdra nőtt a nyereség. Meg kell azonban jegyezni, hogy hiába a több megrendelés, a Boeing bevételben (96 mrd USD) és nyereségben (9 mrd USD) is leelőzi az Airbust. Utóbbi azonban 2018-ban 703 megrendeléssel rekordot állított. A cég nimbuszát az is növelte, hogy világ leghosszabb, Szingapúr és New York közötti repülőjáratát beindító Singapore Airlines Airbusokat fog bevetni a 15 órás úton.

Minden, ami repülés

Az Airbus messze legfontosabb üzletága a polgári repülőgépgyártás. Azonban a légiközlekedés valamennyi ágazatában aktív. 1992 óta működik a helikoptereket gyártó Eurocopter, amely 2014-ben felvette az Airbus-Helicopters nevet. Kevesebb, mint két évtized leforgása alatt piacvezető lett. Eddig 12 ezer darabot értékesítettek az európai helikopterekből. A piaci részesedés 2017-ben 50% volt.

Az Airbus ugyan kisebb sikerrel, de a katonai repülőgépgyártásban is jelen van. Több multifunkcionális szállítógép típusa is van. Habár az A400M évek óta nehézségeket okoz, mégis nyereséges az üzletág. A fő megrendelők továbbra is az európai légierők, de A330 MRTT-t sikerült már eladni Szaúd-Arábiának is.

Színesedett a gyártási paletta: az A330 MRTT

Az Airbus résztulajdonos az ATR-ben, egy francia-olasz propelleres gépek gyártására specializálódott vállaltban is. A ’82-ben alapított ATR körülbelül 800 embert foglalkoztat és évi 1,35 milliárd euró bevételt ér el.

Az Airbusnak részesedése van az páneurópai vadászgép új generációja, a brit-olasz-német-spanyol koprodukcióban készülő Eurofighter gyártásában is. Cél az egyre elavultabbnak számító, jelenleg a brit, a német, az olasz és a szaúdi-arábiai légierő kötelékében szolgáló Tornádók leváltását. Eurofighterből 2003-ban a brit, a német, az olasz, az osztrák, a spanyol és a szaúd-arábiai légierő rendszeresített összesen 559 darabot. Görögország és Törökország fontolgatja a beszerzését.

Az európai harci gép, az Eurofighter Typhoon

Új célok

Az újabb nagy dobásra az Audival és az olasz gépjármű-formatervezővel, az Italdesign-nal készül az Airbus. A 2018-as Genfi Autószalonon bemutatták a Pop.Up.Next-et, egy teljesen automata, elektromos meghajtású közúti-légi kétéltűt. A cél a közlekedést gyorsabbá és kényelmesebbé tétele a jövőben várhatóan még zsúfoltabbá váló nagyvárosokban. Futurisztikus elképzelés.

A képre, vagy ide klikkelve elindul a Pop.Up.Next-et bemutató gyári videóA Pop.Up.Next-en már dolgoznak a konstruktőrök

Persze kézzelfoghatóbb lesz a siker: 35 ezer repülő, amelynek gyártását az elkövetkezendő 20 évre prognosztizálják az Airbusnál.

A politika dimenzió

Az Airbus alapítása és sikere komoly lökést adott a hatvanas évek elején még fiatal európai integrációnak. Megmutatta, hogy van értelme a kooperációnak. Még a nagy európai gazdaságok is sikeresebbek együtt, mint külön-külön.

Ez a múlt és a jelen. És a jövő?

Az Airbus jelenléte a Brexit miatt kérdésessé válhat Nagy-Britanniában – tett a napokban indulatos nyilatkozatot a cég vezérigazgatója…

 

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A 4 évszakos abroncsban egyre jobban hiszünk

Ellentmondásos számok láttak napvilágot az európai abroncspiacon. A legfontosabb üzenet: a piacon a téli abroncs mellett a négyévszakos eladása növekedett a legjobban.

Adókockázatokkal is együtt jár az üzemanyagkártya

Az üzemanyagkártyák használata széles körben elterjedt a vállalkozások körében, mert jelentős adminisztrációs könnyítést eredményezhet az elszámolás tekintetében. A piacon jelenleg széles körben alkalmazott konstrukció azonban adókockázatot jelenthez, amely kiküszöbölhető lehet egy új konstrukció kialakításával, állapították meg a Deloitte szakértői.

Lakáshitelek: itt vannak a számok a gödör aljáról

A lakáshitelezés a földbe állt tavaly, az állomány kizárólag az államilag támogatott hitelek miatt bővült, de csak minimális mértékben. Hitelkiváltás gyakorlatilag nem volt.

NAV: a mobilappban bárki ellenőrizheti adószámláját

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) mobilappjában, a NAV-Mobilban bárki egyszerűen ellenőrizheti adószámláját, hogy van-e tartozása, esetleg túlfizetése az adóhivatalnál. 
Hirdetés

Hírek

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.
Hirdetés

Gazdaság

Szeptembertől kötelező átutalási korlát lesz a bankszámlákra, az OTP már májusban bevezeti

Az internet- és mobilbankból indított utalásoknak május 8-tól kezdve 1 millió forint lesz a napi limitjük.

A Gránit Bank, az MBH és az OTP konzorciuma működtetheti az MFB Pont Plusz lakossági hálózatot

A közvetítői hálózatról szóló közbeszerzési eljárást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jelentette meg, a szerződést még ebben a hónapban megköthetik.

Felmérik a magyarországi kriptopiaci szereplőket

A MiCA és az FTR révén Európa-szerte felügyelt, szabályozott keretek között működő nemzeti kriptopiacok alakulhatnak ki.

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.