Hirdetés
Kezdőlap Cégvilág Az Airbus, a páneurópai sikersztori
No menu items!

Az Airbus, a páneurópai sikersztori

Az Airbus szép múlttal, sikeres jelennel dicsekedhet. Jövőképe is van. Persze azt nem tudni beváltja-e a hozzáfűzött reményeket. Az tény, hogy mára piacvezető lett: 62 milliárd euró bevétel, 4,2 milliárd nyereség, 703 új megrendelés, 134 ezer dolgozó – ez a 2017-es éve története számokban elbeszélve. A páneurópai cég nemcsak utasszállítókat, katonai repülőket és helikoptereket is gyárt. Az űrrepülésben is aktív.  

Egy európai világsiker

Az orr Franciaországból, a szárnyak Angliából, a függőleges vezérsík a németországi Stadéből, a vízszintes vezérsík Spanyolországból, a hajtóművek több helyről is, de nagyrészt Angliából érkeznek. Az A320 összeszerelése pedig Hamburgban zajlik. Igazi páneurópai kooperáció, amely a céget és a típust is sikerre vitte.

Amikor az első A320 1987-ben a levegőbe emelkedett összesen 600 gép gyártásával számoltak. Ma 9000-nél tartanak, évente készül több mint 600! A világ legeladottabb rövidtávú repülőgépéből. Legutóbb az SAS rendelt belőle 35 darabot. A skandináv légitársaság azt is bejelentette, hogy középtávon valamennyi Boeingjét Airbusra cseréli. Kínából 13 légitársaság rendelt 184 darabot 2019-2020-as szállítással.

Start és turbulenciák

A cég története 20 évvel az A320 bemutatása előtt kezdődött. A ’60-as években két amerikai gyártó, a Boeing és a McDonnell Douglas dominálták a polgári repülőgépgyártást. Európában dübörgött a gazdaság; a nagy európai országok a repülőgyártás tortájából is részt akartak. De felismerték, hogy az iparág olyan tőke és know-how igényes, hogy egyetlen cég, de még egy ország se lenne képes egyedül sikerre vinni a tervet. 1965-ben összeültek a németek, a franciák és az angolok, hogy 1970-ben az előbbi kettő megalapítsa az Airbust. Az angolok 1971-ben, a spanyolok pedig 1979-ben csatlakoztak.

Nem lett siker az A340-500

Az üzlet lassan indult be. A ’90-es évek elején, amikor már sikerült jócskán lekörözni a McDonnell Douglas és a Boeing is látótávolságba került, külső körülmények vetették vissza a páneurópai vállalkozást. A gyenge dollár nagyban rontotta az Airbus versenyképességét és komoly bevételkieséshez vezetett.

Voltak persze sikertelen modellek is. A negatív rekordot a 2001 és 2013 között gyártott kis és közepes hatótávolságú A318 tartja. Mindössze 80 darabot értékesítettek a típusból. Nem volt sikersztori a 2002 és 2008 között gyártott A340-500 sem. Annak ellenére, hogy a maga idejében a legnagyobb hatótávolságú utasszállító repülőgép volt, csak 31 darab fogyott a modellből.Az A340-500-as nem lett sikergép

Felülemelkedés a problémákon

Mégis sikerült szárnyra kapni. 2001-ben már több gépet értékesített az európai gyártó, mint az egy évtizeddel korábban még behozhatatlannak tűnő versenyelőnyben lévő Boeing. A mérföldkő elérése óta eltelt 17 év, de az Airbus – 2006 kivételével – azóta is minden évben több megrendelést kapott, mint a Boeing. 2005-ben elkészült a 4000., 2016-ben a 10.000. repülő. Ma már a 11.500. gépen is túl vannak.

Az első évtizedekben az európai légitársaságok voltak a fő megrendelők. A Lufthansához például 1978-ban érkezett az első Airbus, egy A300. Az európai gyártó mára meghódította az egész világot. Olyan sok a kontinensen kívüli a megrendelés, hogy 2008-ben Kínában, majd 2015-ben az USA-ban is gyára nyílt! Fejlesztőközpont pedig van már Indiában és Oroszországban is.

Újabb mélyrepülésből nem remélt szárnyalás

A következő válságért a kétezres évek közepén a cég maga volt felelős. Számos A380 gyártási hibával hagyta el a Hamburgi összeszerelő csarnokot. Vissza kellett őket hívni. A megrendelt gép szállítása pedig jelentősen csúszott. A Boeing megint el tudott húzni. 2006-ban 25% több megrendelést kapott, mint az európai riválisa. Habár az Airbusnál mindenki tudta, hogy az együttműködés tette őket naggyá, a bajban mégis felülkerekedtek a nemzeti gőg. A németek a franciákat hibáztatták, mondván hibás alkotóelemet szállítottak, a franciák pedig németeket, a szemükre vetve, hogy rossz paramétereket adtak meg az alkotóelem gyártásához. Végül a politikának is meg kellett szólalnia. Merkel és akkori francia kollégája, Sarkozy megállapodtak a cég átszervezésében, a nem rentábilis üzemek bezárásában, legyenek azok bármelyik országban.

A toulouse-i központi gyár

Az átszervezés folyamatos volt, egészen 2017 nyaráig tartott. Megszűnt a hagyományos francia-német kettős vezetés. A franciaországi Toulouse, ahol a legnagyobb gyár működik (9500 alkalmazott) a cég kizárólagos központja lett. A menedzsment Párizsban és Münchenben dolgozó része is oda költözött. Egyszerűsítették a cégstruktúrát, a drónoktól a helikoptereken és a teherszállítókon át a polgári repülőgépekig minden egy cég égisze alá került.

A gyárak azonban továbbira valamennyi tulajdonos országban, tehát   Franciaországban, Németországban, Angliában és Spanyolországban is működnek. Toulouse után a hamburgi egység a második legnagyobb (8500 alkalmazott). A Brexit nyomán a két angliai telephely rentabilitása és a léte is kérdésessé válik.

A fellegek felett

A restrukturálás óta szárnyal az Airbus. A Boeinggel doupoliumot alkotva ellenőrzik a világ polgári repülőgéppiacát. Beérett a még a nyolcvanas években indult fejlesztés, és szériagyártásba került a világ legnagyobb polgári repülőgépe, az A380. 568 személynek kínál helyet a legendás Boeing 747, Jumbo 400 fős befogadóképességével szemben. Az utóbbi időben ugyan visszaestek az eladások, de Kína egy nagyobb megrendeléssel együtt bejelentett, hogy a gyártásba is beszáll. Így a jövőben az óriásgép sem csak Európában fog készülni.

Az Airbusok és a világ legnagyobbika az A380-as

2017-ben enyhén növekvő, 67 milliárd eurós árbevétel mellett 8%-al 4,2 milliárdra nőtt a nyereség. Meg kell azonban jegyezni, hogy hiába a több megrendelés, a Boeing bevételben (96 mrd USD) és nyereségben (9 mrd USD) is leelőzi az Airbust. Utóbbi azonban 2018-ban 703 megrendeléssel rekordot állított. A cég nimbuszát az is növelte, hogy világ leghosszabb, Szingapúr és New York közötti repülőjáratát beindító Singapore Airlines Airbusokat fog bevetni a 15 órás úton.

Minden, ami repülés

Az Airbus messze legfontosabb üzletága a polgári repülőgépgyártás. Azonban a légiközlekedés valamennyi ágazatában aktív. 1992 óta működik a helikoptereket gyártó Eurocopter, amely 2014-ben felvette az Airbus-Helicopters nevet. Kevesebb, mint két évtized leforgása alatt piacvezető lett. Eddig 12 ezer darabot értékesítettek az európai helikopterekből. A piaci részesedés 2017-ben 50% volt.

Az Airbus ugyan kisebb sikerrel, de a katonai repülőgépgyártásban is jelen van. Több multifunkcionális szállítógép típusa is van. Habár az A400M évek óta nehézségeket okoz, mégis nyereséges az üzletág. A fő megrendelők továbbra is az európai légierők, de A330 MRTT-t sikerült már eladni Szaúd-Arábiának is.

Színesedett a gyártási paletta: az A330 MRTT

Az Airbus résztulajdonos az ATR-ben, egy francia-olasz propelleres gépek gyártására specializálódott vállaltban is. A ’82-ben alapított ATR körülbelül 800 embert foglalkoztat és évi 1,35 milliárd euró bevételt ér el.

Az Airbusnak részesedése van az páneurópai vadászgép új generációja, a brit-olasz-német-spanyol koprodukcióban készülő Eurofighter gyártásában is. Cél az egyre elavultabbnak számító, jelenleg a brit, a német, az olasz és a szaúdi-arábiai légierő kötelékében szolgáló Tornádók leváltását. Eurofighterből 2003-ban a brit, a német, az olasz, az osztrák, a spanyol és a szaúd-arábiai légierő rendszeresített összesen 559 darabot. Görögország és Törökország fontolgatja a beszerzését.

Az európai harci gép, az Eurofighter Typhoon

Új célok

Az újabb nagy dobásra az Audival és az olasz gépjármű-formatervezővel, az Italdesign-nal készül az Airbus. A 2018-as Genfi Autószalonon bemutatták a Pop.Up.Next-et, egy teljesen automata, elektromos meghajtású közúti-légi kétéltűt. A cél a közlekedést gyorsabbá és kényelmesebbé tétele a jövőben várhatóan még zsúfoltabbá váló nagyvárosokban. Futurisztikus elképzelés.

A képre, vagy ide klikkelve elindul a Pop.Up.Next-et bemutató gyári videóA Pop.Up.Next-en már dolgoznak a konstruktőrök

Persze kézzelfoghatóbb lesz a siker: 35 ezer repülő, amelynek gyártását az elkövetkezendő 20 évre prognosztizálják az Airbusnál.

A politika dimenzió

Az Airbus alapítása és sikere komoly lökést adott a hatvanas évek elején még fiatal európai integrációnak. Megmutatta, hogy van értelme a kooperációnak. Még a nagy európai gazdaságok is sikeresebbek együtt, mint külön-külön.

Ez a múlt és a jelen. És a jövő?

Az Airbus jelenléte a Brexit miatt kérdésessé válhat Nagy-Britanniában – tett a napokban indulatos nyilatkozatot a cég vezérigazgatója…

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Dél-koreai igen-nem. Vita az oltási kampányról

A dél-koreai orvosi kamara azt javasolta, hogy a szöuli kormány egy hétre függessze fel az influenza elleni oltási kampányt, miután a napokban legalább tizenheten meghaltak azt követően, hogy megkapták a vakcinát.

Maradt az egyhetes betéti kamat 0,75 százalék

Ötödik alkalommal is a 0,6 százalékos alapkamatnál 15 bázisponttal magasabb kamattal hirdette meg egyhetes betéti tenderét a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön.

Blokklánc. Tíz év alatt negyvenmillió új munkahely?

A blokklánc-megoldások gazdasági hatása 2030-ra a globális GDP 1,4 százalékát teszi majd ki, vagyis a technológia alkalmazása 1,76 billió dollárral járul majd hozzá az értékéhez - áll a PwC Time For Trust című tanulmányában.

Rekordokkal száguld a Tesla

Történelme legjobb negyedévét tudhatja maga mögött a Tesla: bevétele és nyeresége egyaránt rekordnagyságúra emelkedett a szeptemberrel zárult három hónapban.

Hírek

Dél-koreai igen-nem. Vita az oltási kampányról

A dél-koreai orvosi kamara azt javasolta, hogy a szöuli kormány egy hétre függessze fel az influenza elleni oltási kampányt, miután a napokban legalább tizenheten meghaltak azt követően, hogy megkapták a vakcinát.

Brit aggodalom: idénymunkások nélkül veszélyben a karácsonyi ebéd

Sürgősen mentesíteni kell a koronavírus-járvány miatti karanténkötelezettség alól a közép- és kelet-európai EU-országokból érkező idénymunkásokat, mert nélkülük veszélybe kerülhet a hagyományos karácsonyi pulykaebéd - közölte a brit baromfitenyésztők üzleti szervezete.

Légszennyezés. A magyarok több havi fizetést költenek rá

A légszennyezés miatt bekövetkezett betegségek kezelésével és az elhalálozással járó kiadások az európaiak számára évente átlagosan 1250 euróba (mintegy 450 ezer forint) kerülnek fejenként. A budapestiek számára a légszennyezettség miatti kiadás évente mintegy 677 ezer forint - derült ki a brüsszeli központú Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) jelentéséből.

Ausztrál kutatók – Ilyen a gyerekek ideális napirendje

A gyerekeknek 11 óra alvás, 8 óra ülés és különböző intenzitású, több órás mozgás lenne az ideális napi időbeosztásuk. Máskülönben rossz lesz a csonttömegük felnőtt korukra, vélekednek egy ausztrál tanulmány szerzői. Részletek.

Emlékérmék az Állami Számvevőszék kettős jubileumára

Két emlékérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank az Állami Számvevőszék megalakulásának 150. és a független számvevőszéki ellenőrzés újraindulásának 30. évfordulója alkalmából.

Túlszámlázás – vádemelés OLAF-ajánlásra

Vádat emeltek két férfi ellen, akik 272 millió forintos kárt okoztak öntvénygyártáshoz és öntvények megmunkáláshoz szükséges szerszámgépek beszerzését szolgáló uniós támogatások felhasználásánál - közölte a fővárosi főügyész.

Covid-vakcina – az oroszokat hamarosan beoltják

November végén tömegesen alkalmazhatják a Covid-19 elleni vakcinát Oroszországban - jelentette be Vaszilij Ignatyjev, a Szputnyik V elnevezésű első orosz vakcinát gyártó R-Pharm gyógyszergyár vezérigazgatója

Kamatdöntés – erősödött a forint

Erősödött a forint a nemzetközi bankközi devizapiacon kedd délután, miután kihirdették a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntését.

Wifi a Holdon. A Nokia 4G hálózatot telepít

Negyedik generációs mobilhálózatot épít ki a Hold felszínén a Nokia az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) megbízásából - jelentette be a finn telekommunikációs vállalat.

Harmincéves az Alkotmánybíróság – az MNB emlékérmével tiszteleg

Az Alkotmánybíróság megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére tízezer forint névértékű ezüst és kétezer forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank.

Miskolc. Újra látták a városban kóborló medvét

A vasárnap hajnali észlelés után hétfőn, a kora reggeli órákban is látták a Miskolcra bekóborló medvét a lyukóvölgyi térségben - közölte az önkormányzat sajtóosztálya.

Szerdától olcsóbb lesz a benzin, a gázolaj viszont drágul

Szerdától a benzin ára bruttó 2 forinttal csökken, a gázolajé viszont bruttó 2 forinttal emelkedik a hazai töltőállomásokon.

Gazdaság

Maradt az egyhetes betéti kamat 0,75 százalék

Ötödik alkalommal is a 0,6 százalékos alapkamatnál 15 bázisponttal magasabb kamattal hirdette meg egyhetes betéti tenderét a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön.

Koronavírus – Már forog az EU-s SURE kötvény, nagy a túljegyzés

Az Európai Bizottság közel 17 milliárd euró (mintegy 6200 milliárd forint) értékben kibocsátotta a koronavírus-járványból adódó munkanélküliség kockázatait mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó szociális kötvények...

Bankszövetség – Moratórium és/vagy adósságrendező program

A törlesztési moratórium meghosszabbítása jó megoldás a védelemre szoruló ügyfelek fizetőképességének fenntartására. Aki pedig egyik kedvezményezetti kategóriába sem fér bele, és nem tud fizetni, részt vehet bankja adósságrendező programjában - mondta Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke.

Marad az alapkamat 0,60 százalék

Nem módosította a jegybanki alapkamat 0,60 százalékos szintjét a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, és a kamatfolyosó sem változott.

Törlesztési moratórium: megszavazták a hosszabbítást

Az Országgyűlés 2021. június 30-ig meghosszabbította a koronavírus-járvány miatt bevezetett törlesztési moratóriumot egyes kiemelt társadalmi csoportoknak és pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozásoknak.

Újabb amerikai bank ment csődbe

Háromra nőtt az idén csődbe jutott amerikai bankok száma. Tavaly négy bank húzta le a rolót, tavalyelőtt egy sem.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom