Hirdetés
Kezdőlap Építőipar Az építőipart májusban érte utol a járvány
No menu items!

Az építőipart májusban érte utol a járvány

Májusban az építőipart is utolérték a koronavírus-járvány gazdasági hatásai, de elemzők szerint egyetlen hónap kiugró adatából nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Júniustól enyhültek a járványügyi korlátozások, és a következő hónapokban válik majd el, vajon az építőipart hogyan érinti az újraindulás.

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint májusban az építőipar termelése 20,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi magas szintjétől, és az áprilisihoz mérten 20,3 százalékkal csökkent szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva. Az előző hónapokban az építőipar még szerényebb csökkenést mutatott: a teljesítménye márciusban 3,4 százalékkal, áprilisban 2,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi magas bázistól.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a márciustól életbe lépett korlátozások az építőipart alapvetően kevésbé érintették más iparágakhoz képest, ahogy ez látszott is a leállások első két hónapjában. Májusban viszont már elérte ezt az iparágat is a vírushatás, de egy havi adatból nem érdemes messzemenő következtetés levonni, kiváltképp egy jellemzően igen volatilis kibocsátást produkáló iparág esetében.

A júniusi szám ebből a szempontból kiemelt fontosságú lesz, hogy a hónapban már jelentősen enyhülő korlátozások fényében milyen visszapattanást tud mutatni az iparág. A jelenlegi rendelésállományok alapján továbbra sem látszik probléma az ágazat kilátásait illetően, csökkenés az egyéb építményeknél látszik az uniós források kifutásával párhuzamosan, de pont ez az alág lehet ahol a kormányzat a következő időszakban gazdaságélénkítési céllal új beruházásokat indíthat a kereslet stabilizálása érdekében.

Ha hosszabb távon nem történne meg a várakozásoknak megfelelő V-alakú, rapid helyreállás, akkor keresleti oldalról érheti majd negatív hatás az iparágat a vásárlóerő elhúzódó csökkenése miatt, ami elsősorban a magánépítkezéseket és a felújításokat húzhatja vissza. A jóval jelentősebb volument képviselő üzleti és ipari beruházások továbbra is az eredeti menetrend szerint zajlanak és hosszan elhúzódó válság nélkül ebben nem is várható érdemi változás.

Regős Gábort, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetőjét meglepte az építőipar teljesítményének májusi jelentős zuhanása, annál is inkább, mivel áprilisban a járványügyi korlátozások ellenére is csak minimális mértékben csökkent az ágazat teljesítménye.

A májusi visszaeséshez szerinte több tényező is hozzájárulhatott, mint például a külföldi vendégmunkások hiánya, illetve a járvánnyal kapcsolatos előírások miatt a munkák átszervezésével kapcsolatos kötelezettségek. Ugyanakkor jelentős lehetett a keresleti oldali hatás is: több beruházó a járványhelyzet okozta bizonytalanság miatt lassíthatta vagy leállíthatta beruházását.

A következő hónapokban a korlátozások szerepe csökken – kivéve, ha egy erősebb második hullám érkezik – ám a keresleti oldal helyreállása kérdéses. Ezt elősegítheti a rozsdaövezetekre vonatkozó kedvezményes áfakulcs, illetve a kormányzat beruházásösztönző programja, ám kérdés, hogy a kedvezményes áfakulcs szélesebb körű kiterjesztése nem segíthetné-e jobban a gazdaság újraindítását, illetve a családok helyzetének javulását – vetette fel Regős Gábor.

Az előző hónapok mérsékelt visszaesése után Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője számított a májusi csökkenésre, amikor már markánsan megjelent a járványhatás. A rendelésállományok alakulása alapján a  következő időszakában negatív tartományban maradhat a szektor. Az adatokból az látszik, hogy az épületépítések adhatnak támaszt az ágazatnak. Ám a számokat érdemes óvatosan kezelni, a megrendelések ugyanis 6-12 hónapos időtávon jelenhetnek csak meg a termelésben és a járvány miatti bizonytalan helyzetben, a beruházók elhalaszthatnak egyes építkezéseket.

Az év második felében az építőipar teljesítménye egyrészt attól függ, hogy a járvány alatt leállított beruházások közül mennyi indulhat újra. Másrészt a foglalkoztatottság alakulása is lényeges tényező: feltehetően a második negyedévben visszaesett az építőiparban dolgozók száma, a csökkenés mértékétől is függ, hogy az év második felében milyen ütemben tud visszapattanni a termelés – tette hozzá Németh Dávid.

Tatár Tibor, a Futureal vezérigazgatója azt emelte ki, hogy az építőipar más iparágakhoz képest lényegében mégis ellenállónak bizonyult, bár itt is érezhetők a koronavírus-járvány kedvezőtlen gazdasági hatásai, hiszen az ellátási láncok szakadozása és a külföldi építőipari munkások hazautazása átmenetileg fennakadásokat okozott. A visszaesés egy korábban nagyon magas termelési bázisról következett be.

Magyarországon az ingatlanfejlesztések továbbra is hozzájárulnak a gazdaság ellenállóképességének növeléséhez. Nem álltak le a prémium irodaházfejlesztések sem, mivel a bérlők továbbra is keresik a minőségi irodahelyeket. Az egészségügyi krízist követő új korszakban az alapvető döntési kritériumok részévé válik az egészséges, biztonságos és emberközpontú munkakörnyezet.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Jó tanuló, jó sportoló – 247 pályázó

Több mint kétszázan jelentkeztek a Nemzetpolitikai Államtitkárság Jó tanuló, jó sportoló című felhívására

A MyChat és a MyMusic az uniós bíróság szerint jogtalan előnyt kapott

A Telenor Magyarország megkülönböztető gyakorlatát elítélő határozat hozott az Európai Unió Bírósága előzetes eljárásában. E szerint a díjcsomagok egyes szolgáltatásai (pl. a MyChat és MyMusic) nem maradhatnak korlátlanul elérhetők abban az esetben, ha más ilyen jellegű szolgáltatásokat az adatkeret kimerülése miatt csak lassítva enged használni egy adott csomagban a vállalkozás.

Kamatdöntés – MNB: Az inflációs cél és a vásárlóérték őrzése a legfontosabb

Az inflációs cél teljesülését tekinti a legfontosabbnak a Magyar Nemzeti Bank (MNB), hogy fenntartsa az árstabilitást és javítsa a jövedelmek vásárlóértékét - mondta az MNB alelnöke a jegybank monetáris tanácsának keddi kamatdöntő ülését követően.

Számvevőszéki elemzés: a járvány költségvetési folyamatai

Nemcsak a lakosságot és a vállalkozásokat, hanem a költségvetést is "brutális" nyomás alá helyezte a koronavírus-járvány: a magyar költségvetés - részben a források rugalmas átcsoportosításával - mintegy 1720 milliárd forintot fordított a járvány gazdasági és társadalmi következményeinek enyhítésére, miközben az Európai Uniótól nem érkezett támogatás a járvány elleni védekezéshez idén az első fél évben - derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb elemzéséből.

Hírek

Károlyi László a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara új elnöke

A Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara (MFKI) Igazgatótanácsa egyhangúlag megválasztotta a Kamara új elnökének Károlyi Lászlót.

Sószórási kartell – Bíróság: minden vádlott bűnös

Valamennyi vádlottat bűnösnek talált, és hét cég tizenegy képviselőjére együttesen csaknem 25 millió forint pénzbüntetést szabott ki a Pesti Központi Kerületi Bíróság a sószórási kartell ügyben. Az ítélet ellen három napon belül lehet fellebbezni.

Operatív törzs: rövidült a hatósági karantén ideje

A külföldről Magyarországra érkezőkre a korábbi 14 napos helyett 10 napos karantén vár - mondta a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese.

Európai Szuperkupa – lezárások Budapesten

A csütörtöki Európai Szuperkupa labdarúgó-mérkőzés miatt péntekig forgalomkorlátozásokra kell számítani Budapest V., VII., VIII. és XIV. kerületében - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

Pályázat elektromos kerékpárra: 150 ezer forint is járhat

Egymilliárd forint keretösszegű pályázat jelenik meg októberben elektromos rásegítésű kerékpárok megvásárlására - jelentette be Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára.

Koronavírus – Jobban féltjük a gazdaságot, mint az egészségünket

A magyarok hetven százaléka szerint a koronavírus-járvány elsődlegesen a gazdaságot és a munkahelyeket veszélyezteti, és csak 27 százalékuk gondolja úgy, hogy elsősorban az emberi egészségre nézve veszélyes - derül ki a Századvég elemzéséből.

Bohócnak nevezte a kínai elnököt – 18 év börtönt kapott

Korrupciós vádak miatt 18 év börtönbüntetésre és pénzbírságra ítélték egy kínai állami ingatlanvállalat igazgatótanácsának korábbi elnökét, aki az év elején nyilvánosan kritizálta Hszi Csin-ping kínai elnököt - közölte az egyik pekingi fellebbviteli bíróság.

Uniós agrártámogatást elcsaló hivatalnokok – 500 milliós kár

Uniós agrártámogatások kifizetésével foglalkozó hivatalnok csalt el legalább félmilliárd forintot, ennek többszörösére szerette volna rátenni a kezét, de társaival együtt lebukott. Többéves börtönbüntetéseket szabott ki a Fővárosi Törvényszék.

Ágostházy Szabolcs új államtitkárként felügyeli az uniós forrásokat az ITM-ben

Ágostházy Szabolcs felügyeli az uniós források hasznosulását az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM).

Koronavírus – Újabb elbocsájtás a Budapest Airportnál

Újabb létszámleépítést hajt végre a Budapest Airport, mivel a szeptembertől érvényben lévő utazási korlátozások, másrészt a vártnál lassabban visszatérő utazási kedv a számításaik szerint további, hónapokon át tartó, jelentős utasszámcsökkenést fog eredményezni a budapesti repülőtér forgalmában.

Klímakrízis. A felső 10 százalék felelős a légszennyezés feléért

A Föld népességének leggazdagabbjai több mint kétszer annyi klímakárosító szén-dioxidot bocsátanak a légkörbe, mint az emberiség szegényebb része - állapította meg az Oxfam nemzetközi civil szervezet jelentése.

Újra 363 forint fölé drágult az euró

A feltörekvő piaci árfolyameséssel párhuzamosan nagyot gyengült a forint a főbb devizákkal szemben.

Gazdaság

Kamatdöntés – MNB: Az inflációs cél és a vásárlóérték őrzése a legfontosabb

Az inflációs cél teljesülését tekinti a legfontosabbnak a Magyar Nemzeti Bank (MNB), hogy fenntartsa az árstabilitást és javítsa a jövedelmek vásárlóértékét - mondta az MNB alelnöke a jegybank monetáris tanácsának keddi kamatdöntő ülését követően.

Számvevőszéki elemzés: a járvány költségvetési folyamatai

Nemcsak a lakosságot és a vállalkozásokat, hanem a költségvetést is "brutális" nyomás alá helyezte a koronavírus-járvány: a magyar költségvetés - részben a források rugalmas átcsoportosításával - mintegy 1720 milliárd forintot fordított a járvány gazdasági és társadalmi következményeinek enyhítésére, miközben az Európai Uniótól nem érkezett támogatás a járvány elleni védekezéshez idén az első fél évben - derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb elemzéséből.

Gyengült a forint a kamatdöntésre

Kissé gyengült, így a délelőtt folyamán kialakult szintre tért vissza a forint árfolyama az MNB kamatdöntésének bejelentése után.

Monetáris tanács – marad az alapkamat

Az alapkamat 0,60 százalékos szintje fenntartható módon támogatja az árstabilitást, a pénzügyi stabilitás megőrzését és a gazdasági növekedés helyreállítását - közölte a jegybank monetáris tanácsa, miután az alapkamatot és a kamatfolyosót is változatlanul hagyta.

Újra 363 forint fölé drágult az euró

A feltörekvő piaci árfolyameséssel párhuzamosan nagyot gyengült a forint a főbb devizákkal szemben.

Forintkötvényt bocsátott ki a Nemzetközi Beruházási Bank

A Nemzetközi Beruházási Bank 15 milliárd forintnyi hároméves lejáratú kötvényt bocsátott ki a dublini tőzsdén márciusban bejegyzett Középlejáratú Banki Kötvény (KBK) programjában. A kibocsátás vezető kezelője az UniCredit AG volt.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom