Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Az inflációt az árfolyam diktálja?
No menu items!

Az inflációt az árfolyam diktálja?

Elemzői vélemény szerint az infláció diktálja a forint árfolyamát, de akad, aki szerint az élelmiszerárakra kell figyelni a jövőben. Augusztusban lassult a fogyasztói árak emelkedése.

Összefoglalóan: az élelmiszerek és üzemanyagok árának alakulása mellett az importált infláció fékező hatásával magyarázzák az elemzők a várakozásoknál alacsonyabb augusztusi inflációs adatot.

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint augusztusban átlagosan 3,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az egy évvel korábbiakhoz képest, júliushoz viszonyítva 0,1 százalékkal csökkentek. Az éves áremelkedés üteme harmadik hónapja csökken, júliusban 3,3 százalékos volt. Elemzők 3,2 százalékot vártak augusztusra. A szezonálisan kiigazított maginfláció az előző havival megegyező 3,7 százalék volt.

Virovácz Péter

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője három tényezőre vezeti vissza a piaci várakozásnál mérsékeltebb ütemű augusztusi áremelkedést. Egyrészt csökkent az élelmiszerek inflációja, amelyet elsősorban a zöldségek, valamint a kávé esetében mért áresés vezérelt. Az üzemanyagok ára is csökkent augusztusban, ami szintén hozzájárult a fő inflációs mutató eséséhez. A dohánytermékeknél pedig alacsonyabbnak bizonyult a júliusi jövedékiadó-emelés áthúzódó hatása.

A forint augusztusi gyengülése nem látszik a fogyasztói árak alakulásában, a tartós fogyasztási cikkek ára az előző hónaphoz képest minimális csökkenést mutat. A szolgáltatások áremelkedéséről szólva pedig kiemelte, hogy kétszámjegyű drágulást mutatott ki a KSH a lakbér és a lakásjavítás, -karbantartás soron.

Az infláció csökkenése mögött főleg szezonális és egyedi hatások húzódnak meg az ING Bank elemzője szerint, ezért maradt változatlan az éves maginflációs mutató.

Az ING bank vezető elemzője a monetáris politika szempontjából kifejezetten megnyugtatónak ítélte az adatokat, hiszen alátámasztják a jegybank várakozását, hogy az infláció fokozatosan mérséklődő pályára áll 2019 második felében. Mivel az inflációs trend nem indokol változást, a monetáris politika fókusza most áthelyeződik a nagy jegybankok – az Európai Központi Bank és az amerikai Szövetségi Tartalékrendszer, a Fed – soron következő döntéseire, ami hosszabb távon akár befolyásolhatja a magyar jegybank nézeteit is.

Regős Gábor

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kiemelte: az infláció augusztusban visszatért a jegybanki cél közelébe, ám ez nem a maginflációs folyamatok javulásának eredménye, hanem az olajárak csökkenésének következménye, amelynek eredményeként a járműüzemanyagok ára mérséklődött. Ezen kívül hozzájárult az infláció lassulásához az élelmiszerárak lassabb, bár még így is dinamikus emelkedése, valamint a nagyobb európai gazdaságok gyenge gazdasági növekedése nyomán mérséklődő külső infláció is.

Az év további részében is nagy hatása lesz az inflációra a forint árfolyamának, illetve az olajár alakulásának. Amennyiben a forint árfolyama tartósan gyenge marad, az infláció ismét közelebb kerülhet a jegybank inflációs célsávjának tetejéhez.

Suppan Gergely

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzőjének véleménye szerint a várakozásoktól elmaradó augusztusi infláció tényezői között a legnagyobb mértékben a tartós cikkek árai estek, ami igazolja az MNB várakozásait, hogy az importált infláció mérsékelni fogja a magyarországi inflációt is.

Éves átlagban 3,4 százalékos inflációra számítanak a Takarékbank elemzői a tavalyi 2,8 százalék után. Az infláció magasabb lehet, amennyiben a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése erőteljesebben fokozza az infláció gyorsulását. A maginfláció így tartósan 3,5-4 százalék között alakulhat idén. Ezzel szemben a tartósan alacsony importált infláció, fékezheti az árak emelkedését, ha az üzemanyagárak tartósan alacsony szinten maradnak. Jövőre bázishatások és az alacsony importált infláció miatt 3 százalékos átlagos inflációra számít az elemző azzal, hogy az első hónapokban 4 százalék közelében lehet az infláció, májustól már tartósan 3 százalék alatti inflációra számít.

Németh Dávid

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a tavaszi hónapokat jellemző gyorsulás után, a nyári hónapokban a bázishatás miatt jött a fogyasztói áremelkedés ütemének lassulása.

A szakember hozzátette, hogy kettősség látszik: a belső kereslet felfelé hajtja az inflációt, míg az importált termékeknél alacsonyabb árnyomás látható.

A tényleges inflációs folyamatokat legjobban leképező, azaz a változékony élelmiszer-, energia- és hatósági árak nélkül számolt maginfláció ugyanazon a szinten maradt, mint júliusban.

A jövőben az az egyik legfontosabb kérdés inflációs szempontból, hogy az elmúlt hetekben beérkező termésadatok alapján a nyers élelmiszerek ára hogyan alakul és ez mennyire épül majd be a feldolgozott élelmiszerek árába. Szintén kérdés, hogy a szolgáltatások iránti kereslet hoz-e áremelkedést ebben a körben.

Az elemző szerint októberben érkezhet a mélypont, 3 százalék körül, novemberre-decemberre az infláció gyorsulását várja és így az év végén 3,8 százalék körül alakulhat a mutató. A mostani kilátások alapján az idei éves átlagos infláció pedig 3,4 százalékos lehet.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Versenyképes vállalkozások segítik a fejlődő kistérségeket

A hazai mezőgazdaság 2010 óta látványos fejlődésen ment keresztül, ennek ékes bizonyítékai a Kiskun Expon kiállító vállalkozások, melyek megmutatják  a magyar vidék erejét és versenyképességét

Nagy István: a vidék a magyar gazdaság megújításának hajtóereje

Magyarország kormánya a vidék gazdasági erejére hajtóerőként tekint a magyar gazdaság megújításában.

Kovács Árpád: a globális blokkolópontok, a tömbösödés ártanak. Az ukrajnai béke üzletté formálódhatna.

Az ukrajnai háború és a közel-keleti konfliktus, a közvetlen, szinte jóvátehetetlen károk mellett azért is komoly veszteséget jelent a világgazdaságnak, mert nyomukban megjelentek a világkereskedelmet veszélyeztető blokkolópontok, felerősödött a tömbösödés, ami egyfajta „vasfüggönyt” hozhat létre az európai kontinensen.

Akkumulátor-ökoszisztéma

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter részt vett az Európai Akkumulátorszövetség Brüsszelben megrendezett "European Battery Day" ülésén, ahol a felek megtárgyalták az európai akkumulátor-ökoszisztémát és az elektromos mobilitási ágazatot érintő legújabb fejleményeket. Ennek keretében a részvevők értékelték a 2018. évi akkumulátor-cselekvési terv végrehajtását és számba vették a lehetséges jövőbeli intézkedéseket.

Hírek

Multifunkcionális ipari csarnok bokréta avatót tartott Szentgotthárdon a XANGA csoport

A XANGA csoport üzleti modellje huszonöt éve változatlan: kulcsrakész gyártó, logisztikai és szolgáltató infrastruktúrát fejleszt, amelyekben a bérlőként beköltöző magas hozzáadott értéket előállító vállalatok saját technológiájuk és eszközeik telepítését követően kezdhetik meg működésüket.

Forinterősödés reggel

Erősödött a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben szerda reggel kedd kora estéhez képest a nemzetközi bankközi devizapiacon.

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Gazdaság

Heti várható: Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatokat közöl a KSH

Kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülést tart.

Nagy Márton: május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresőket segítő támogatások

Május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresők és inaktívak elhelyezkedését célzó támogatások, az uniós társfinanszírozással megvalósuló program teljes kerete több mint 150 milliárd forint

A többség családon belül dönt a pénzügyeiről

meghaladja az 50 százalékot azok aránya, akik családtagoktól kérnek tanácsot pénzügyi döntésekben, de a baráti, ismeretségi körben tájékozódók aránya is megközelíti a 30 százalékot.

Már él az automatikus napi átutalási limit az OTP-nél

Sok OTP-ügyfél most, az internet- vagy mobilbanki belépésénél szembesül azzal az üzenettel, hogy május 8-tól a pénzintézet biztonsági okokból automatikus napi limitösszeget vezetett be...