Hirdetés
Kezdőlap Hírek Délkelet-Ázsiát ellepi a szemetünk - Kínai tiltás, részleges egyezségek
No menu items!

Délkelet-Ázsiát ellepi a szemetünk – Kínai tiltás, részleges egyezségek

Az indonéz környezetvédő szervezet, az Ecoton felvétele

1950 óta 6,3 milliárd tonna plasztik hulladék képződött. 9 százalékát újrahasznosítottuk, 12 elégettük, 79 százalék a természetben végezte. Különösen rossza a helyzet Délkelet Ázsiában. A térség országai a kínai behozatali tilalom bevezetése óta belefulladnak a nyugati szemétbe.

Az is létezik, ami nem látszik

Az Indonéziához tartozó Java szigetének az emberek a házuk előtt égetik el a szemetüket. „Azt hiszik, hogy amit nem látnak, az nem is létezik” – véli Slamet Riyadi egy helyi környezetvédő. Szövetkezetet szeretne alapítani a szemét szelektív gyűjtésére és feldolgozására. A környezetvédőkön kívül keveseket aggaszt a műanyag égetése során felszabaduló súlyosan egészségkárosító gázok magas koncentrációja Java levegőjében.

A helyzet különösen aggasztó 2018, a kínai szemétimport tilalom bevezetése óta

Indonéziában alig létezik a kommunális szemétszállítás, szelektív gyűjtés pedig egyáltalán nincs. Pedig az üzletekben szinte mindent plasztikba csomagolnak.

A műanyag, amit nem égetnek el, a természetben végzi. „A folyókban több szemét úszik, mint hal” – mondja a Riyadi Le Monde diplomatique (LMd) riporterének. A halászok egyre gyakrabban számolnak be a mutáns halakról. A több nemzetközi díjjal kitüntetett indonéz környezetvédő szervezet, az Ecoton rendszeresen beszámol az indonéz folyók ijesztően rossz és egyre romló vízminőségéről. A helyzet különösen aggasztó 2018, a kínai szemétimport tilalom bevezetése óta.

Az indonéz Jáva példája érzékelteti, mi zajlik Délkelet-Ázsiaiában. Indonézia csak a negyedik az ázsiai szemétimportőrök sorában. Malajzia (900 ezer tonna/ év), Vietnám és Thaiföld (400 ezer tonna/ év) is megelőzi.

Országonként változik, honnan érkezik a legtöbb hulladék, de az USA, Németország és Japán mindenhol az első ötben van. Ők adják a világ legnagyobb szemétexportőreit. A sorrend Japán, Németország, az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és Ausztrália.

Amikor néhány éve az amerikai sajtó felkapta a témát, amerikai és kanadai riporterek hada árasztotta el Jávát. „Lázba jöttek, ha hazai szemetet ismertek fel. Nem győzték fotózni a pálmák alatt rothadó joghurtospoharakat és sajtcsomagolásokat” – emlékszik vissza Riyadi.

Azt azonban elmondja a nyugat védelmében, hogy sok ázsiai szeméttelep az újrahasznosítás ígéretével veszi meg a világ fejlett országaiból a szemetet, ahol a cégek büszkén hirdetik ezt a fogyasztóknak. A felvásárlók aztán a hulladékok újrahasznosítás helyett elégetik vagy kiöntik a természetbe. Az Ecoton csak Java szigetén 38 ilyen ’hulladékfeldolgozóról’ tud.

Az elégetett vagy a szabad ég alatt halmozódó és bomló plasztikból káros anyagok sokaság szabadul fel. A dioxin, a furán, a higany és a PCB rákkeltő, valamint az idegrendszert és a hormonháztartást károsító hatása tudományosan bizonyított.

Az iparág pionírja kiszállt

A nyugati piacra gyártó kínai cégek vezetőitől jött a ’90-es években az ötlet, hogy a fejlett országokba árut szállító konténerek ne üresen jöjjenek vissza. Kína elárasztotta az olcsó termékeivel a nyugatot, de akkor alig importált. Nyugati áruk vásárlása helyett a szemét behozatalába kezdtek bele.

A 2000-es évek elejére Kínában landolt a nemzetközi kereskedelembe kerülő szemét háromnegyede!

Az üzlet dübörgött, de a középréteg elkezdett aggódni a légszennyezettség, valamint a tulaj és a vizek egyre aggasztóbb állapota miatt. A szemétimport elleni közhangulatot fokozta egy dokumentumfilm, amely a szeméttelepeken guberáló kínai családok életét mutatta be. Jiu-Liang Wang 2016-os, „Plastic China” című alkotása nagydíjat kapott a világ legnevesebb dokumentumfilm fesztiválja Amszterdamban.

A kommunista vezetés végül 2018-ban megtiltotta a hulladékimportot. A döntésre reagáló, a nyugati szemétből élő kínai cégek a szomszédos országokba, leginkább Malajziába helyezték át a feldolgozóikat.

Az új ‘szemétnagyhatalmak’ alkalmatlanok

Délkelet-Ázsia új ’szemétnagyhatalmaiban’ közös, hogy még a nem csekély mennyiségű haza plasztik feldolgozására képes kapacitással sem rendelkeznek.

Habár a térség környezetvédői a kínai bejelentés után rögtön elkezdték a vészharangokat kongatni, a politika csak lassan reagált. Esőként Thaiföld vezetett be 2018 májusában importstopot, amit azonban júniusban már fel is oldott. Indonéziában a környezetvédelmi miniszter által szorgalmazott behozatali tilalmat az ipari tárca vezetője akadályozta, mondván, a hulladékimport javítja a külkereskedelmi mérleget.

Malajzia környezetvédelmi miniszterének, ha behozatali tilalmat nem is, de 148, az előírásokat súlyosan megsértő hulladékfeldolgozó bezáratását sikerült elérnie. 2019 áprilisában pedig 3.000 tonna újrahasznosíthatóként megjelölt, de valójában feldolgozhatatlan hulladékot küldetett vissza az USA-ba, Japánba, Ausztráliába, Kanadába, sőt Bangladesbe is.

A kivétel, amikor feldolgozzák a műanyagot. Polietilén-újrafeldolgozó üzem, Dhaka, Banglades
Kép/Fotó/Forrás/Syed Mahamudur Rahman · NurPhoto

Nem sokkal ezután a legnagyobb maláj kikötőváros, Butterworth vámhatóságai egy kanadai hajó 281 konténerében újrahasznosítható papír helyett feldolgozhatatlan és különösen környezetkárosító pelenkákat fedezték fel. Miután a kanadai hónapokig szabotálták a szemét visszavételét, a miniszterasszony megfenyegette Ottawát: Vancuver partjai előtt süllyeszteti el a 281 konténert. Ottawa rögtön zöld utat adott a retúrnak.

Malajzia 2020-ban 4.000 tonna szemetet küldött vissza 20 országban, de egyidejűleg csak Nagy-Britannia, 81 százalékkal több, 33.000 tonna szemetet küldött a délkelet-ázsiai országba.

Több a semminél

Az exportőr és az importőr országok közötti feszült légkörben zajlott le a Bázeli Egyezmény aláíróinak 14. konferenciája 2018 májusában, Genfben. Az 1989-ben kötött szerződés a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállítását és ártalmatlanítását szabályozza.

A délkelet-ázsiai országok Norvégia támogatásával, a műanyagimport tilalmával akarták bővíteni az egyezményt. Heves vita után, mindenekelőtt az USA tiltakozása mellett annyit sikerült elérniük, hogy 2021 eleje óta tilos a feldolgozásra alkalmatlan plasztik nemzetközi kereskedelme. Az államok azonban engedélyezhetik az újrahasznosítható műanyag behozatalt, viszont joguk van a valótlanul deklarált szállítmányokat visszaküldeni. A vita pikantériája, hogy a szigorítás legelszántabban ellenző USA ugyan aláírták, de nem ratifikálták a Bázeli Egyezményt.

Előrelépés az ENSZ Comtrade adatbázisának létrehozása is, amely a kiinduló és a célország, valamint a szállítmány deklarált tartalmának és feldolgozási módjának megjelölésével rögzíti a hulladékok nemzetközi forgalmát.

Kérdéses felelősségi szabály

A Bázeli Egyezmény értelmében a hulladékot a termék gyártása és nem az értékesítése szerinti országban kell ártalmatlanítani. Ez a legtöbb műanyag áru és csomagolás esetén az ázsiai államokat jelenti, holott a nyugati felhasználók igénye nélkül nem készült volna el a plasztik áruk döntő többsége. Megszorítás, hogy a felhasználás helyén kell a szemétbe került termékeket feldolgozni, ha a gyártó államban ez környezetkímélő módon nem biztosított, ami a délkelet-ázsiai országok mindegyikére igaz.

Ezért a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) felszólította a tagjait, hogy az újrahasznosítható hulladék estében is tartózkodjanak a délkelet-ázsiai exporttól.

Nagy a különbség plasztik és plasztik között

A feldolgozás alapvetően jobb, mint az égetés vagy a szabad ég alatti tárolás. Azonban a bonyolult és költséges technológia miatt sokszor negatív az újrahasznosítás környezeti mérlege.

A plasztiktárgyak között jelentős különbség van az összetételükben. Ezt a csomagoláson 1 és 7 közötti szám jelöli:

1 a PET, tehát a palackok tipikus alapanyaga;

2 a nagy sűrűségű polietilén, amiből elsősorban tisztítószeres flakonok készülnek;

5 a polipropilén, amibe jó hőtartóképessége miatt tipikusan a házhoz szállított ételeket teszik.

A többi alapanyagból készült tárgyak nem kelthetők új életre!

A recycling előfeltétele a különböző összetételű műanyagok elkülönítése. Új PET palack csak 1-es típusú használt plasztikból állítható elő. Azonban a műanyag fajtánkénti szortírozása a háztartások szintjén gyakorlatilag megoldhatatlan és az iparnak is nagy kihívás. Ráadásul olyan költséges, hogy különösen a műanyag granulátum alacsony árára tekintettel a legtöbb esetben nem éri meg.

Ennek ismeretében nem meglepő a nyugati PET-palack gyártók vádja, miszerint Ázsiából gyakran rossz minőségű, nem csak 1-es típusú plasztikot tartalmazó újrahasznosított alapanyag érkezik.

További probléma, hogy a műanyag csomagolások gyártói egyre gyakrabban dobnak piacra új összetételű termékeket, amivel a hulladékipar nem tud lépést tartani. Erre egy francia környezetvédelmi NGO, az ADEME vezetője, Flore Berlingen a Franciaországban gyorsan terjedő műanyag tejes flakonokat hozza fel példaként a LMd-ban: az új összetételű plasztikot még nem ismerik fel a hulladék feldolgozók szortírozó gépei.

Elrettentő számok

Az ADEME vezetője számokkal érzékelteti a szemét helyzet súlyosságát. 1950 óta a hivatalos statisztikák szerint 6,3 milliárd tonna plasztik hulladék képződött. Ennek 9 százalék lett újrahasznosítva, 12 százaléka pedig elégetve. „A felmaradó 79 százalék a tengerekben, a folyókban, az erdőkben, a mezőkön, vagy a föld alatt végezte.

Petrus Szabolcs

 

A zöld fordulat, az ESG törvény bevezetése alapjaiban változtatja meg a gazdaság szereplőinek jelenét, jövőjét. Mit jelent az ESG keretrendszer (Environmental -környezeti-, Social -társadalmi- és Governance -irányítási)? Miért lett megkerülhetetlen a nagyvállalatok mellett már a KKV-ék számára is? Miként befolyásolják az Ön cégének kötelezettségeit és lehetőségeit a fenntarthatóság egyre szigorodó elvárásai? Erről is szól AzÜzlet, ESG és fenntarthatóság a gyakorlatban című konferenciájaTovábbi információ és jelentkezés ide kattintva érhető el.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Otthonfelújítási Program, vannak új kedvezmények: így optimalizálhatja a nyereséget

Biztosan csak azok lesznek eredményesek, akik viszonylag gyorsan lépnek, és a lehető leggyorsabban összetudják állítani azt a perfekt pályázati dokumentációt, amire szükség van a sikerességhez.

A németek már a pályán kívül is nyertek a foci EB-n. A magyaroknak is van esélyük.

A DFB utoljára nyolc évvel ezelőtt fizetett ki bónuszokat Európa-bajnokságon vagy világbajnokságon.

Brutális, közel húsz százalékos emelkedés várható az építőipari árakban

Megtelt az agglomeráció, egyre tolódnak ki a határok

Elképesztő adatok kerültek napvilágra a lakásbiztosításokról

A több mint 840 ezer új szerződés döntő része azonban nem új biztosítás volt, hanem a meglévő ügyfelek kaptak az egyik biztosítónál egy szép kis ajándékot.
Hirdetés

Hírek

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Devizapiac – Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.

Gazdaság

Elképesztő adatok kerültek napvilágra a lakásbiztosításokról

A több mint 840 ezer új szerződés döntő része azonban nem új biztosítás volt, hanem a meglévő ügyfelek kaptak az egyik biztosítónál egy szép kis ajándékot.

Államháztartási, idegenforgalmi, ipari és foglalkoztatási adatok jelennek meg jövő héten

A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 8,9 százalékkal, a külföldivendég-éjszakáké 0,9 százalékkal csökkent az adatok alapján.

Az MNB a régióból elsőként lett a CASI nemzetközi zöld kapacitásépítő szervezet tagja

A szervezet célkitűzése, hogy hozzájáruljon a fenntartható finanszírozási piac fejlődéséhez, valamint több hitelképes zöld projektet hozzon létre az EMDE-országokban

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring végzésére vonatkozó tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását. A pénzügyi vállalkozás – az MNB többszöri kötelezése,...