Kezdőlap Fókuszban Beárazták a magyar focistákat – kevesebbet játszhatnak az NB I-ben, mint a...
No menu items!

Beárazták a magyar focistákat – kevesebbet játszhatnak az NB I-ben, mint a légiósok

Az Újpestben és a Ferencvárosban is alig akad magyar játékos. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A mögöttünk hagyott OTP Bank Liga-szezon újra izgalmas küzdelmeket és néhány meglepetést is hozott. Az úgynevezett dán modell szerint kialakított 12 csapatos NB I elsődleges célja az erős verseny, így a minél magasabb színvonalú bajnokság elérése lehet, ugyanakkor ezzel párhuzamosan a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) szeretné, ha a fiatal magyar tehetségek több játéklehetőséghez juthatnának. A PwC Magyarország elemzői megvizsgálták a hazai légiósok helyzetét, illetve azt, hogy a 12 csapatos liga és a különböző MLSZ-szabályozások milyen hatást gyakorolnak a légiósok és a fiatal magyar futballisták játékperceire. 

A PwC szakértői többek között elemezték, hogy milyen tényezők vannak hatással a légiósok jelenlétére, vagyis mi lehet az oka a légiós szám növekedésének. A teljesítményüket is vizsgálták, összehasonlítva a magyar és a fiatal magyar játékosokéval, az utóbbiak esetében fókuszálva arra, hogyan hat a szerepeltetésükre az MLSZ által biztosított versenykörnyezet.

Elemzésünk alapján azt látjuk, hogy azt a célt, hogy a 12 csapatos Liga erős versenyt biztosítson, csak korlátozott mértékben sikerült elérni, hiszen a mögöttünk hagyott bajnokság tabellájának tetején és alján kevés változás történt, ugyanakkor a középmezőnyben nagy versengés alakult ki. Mindemellett a legutóbbi idényben tovább nőtt az NB I-ben a légiósok száma, a fiatal magyar labdarúgók játékpercei továbbra is alacsony szinten vannak, míg a légiósok egyre több időt töltöttek a pályán” – összegzi a tavalyi idény trendjeit Kelemen Árpád, a PwC Magyarország sport üzleti tanácsadó csapatának vezető menedzsere.

Van-e kapcsolat a 12 csapatos NB I és a légiósok számának emelkedése között?

A rövid válasz, hogy önmagában nem ez lehet a kiváltó ok, ugyanakkor, ha kiszélesítjük a vizsgálatot a magyar labdarúgás versenyrendszerének egy tágabb területére, és az NB II-ben érvényes légiós korlátozást is figyelembe vesszük, akkor érdemes mérlegelni, hogy mekkora kockázatot vállalnak ma az első osztályú klubjaink egy esetleges kieséssel. Az MLSZ egyedülálló módon a támogatási rendszert úgy alakította ki az alsóbb osztályú klubok számára, hogy ne tudjanak – vagy legalábbis ne érje meg – légiósokat alkalmazni. A másodosztályban akkora mértékű az elérhető támogatás összege arra az esetre, ha nincs légiós a csapatban, hogy a kieső klubok inkább felbontják a szerződéseiket és kifizetik a szerződésből hátralévő időre járó plusz béreket is a légiósoknak, csak hogy az MLSZ erre a célra szánt támogatásától ne essenek el.

Emelik-e a légiósok az OTP Bank Liga színvonalát?

Amennyiben csak az előző szezon teljesítményalapú értékét vesszük figyelembe, akkor kijelenthető – még úgy is, hogy a gólkirály utcahosszal a magyar Ádám Martin lett –, hogy a légiósok átlagosan jobban teljesítettek, mint a magyar társaik, és a legtöbb pozícióban a legjobban teljesítő labdarúgók külföldiek.

Azonban, ha nem pusztán a teljesítményadatok alapján értékeljük a minőséget, hanem például a játékosokban rejlő potenciál alapján vagy aszerint, hogy Magyarországról milyen lehetősége van egy labdarúgónak erősebb ligába szerződni, akkor már árnyaltabb a kép. A nemzetközi kupaszereplés miatt a Ferencváros jelenthet ugródeszkát, az elmúlt években is láttuk, hogy innen akár a top ligákba is tovább tudnak lépni játékosok. A magyar csapatok, az ukrán légiósokat leszámítva, átlagosan 26-27 éves játékosokat igazolnak, akik mire bizonyíthatnának, már korukból fakadóan is túl lesznek a csúcson és nehezen értékesíthetők erősebb ligába. Ellenpéldáért nem kell messzire menni: a szomszédos Ausztriában több olyan csapat is van, amelyek rendszeresen jelentős pozitív egyenleggel zárják az átigazolási időszakot és nem csak a Salzburg, hanem akár a Rapid Wien is érdemi bevételre tesz szert saját maga által kinevelt vagy részben nevelt játékosokból.

Hogyan rúghatnak labdába a hazai fiatalok?

Kelemen Árpád szerint a korábbi évek intézkedésiből is jól látszik, hogy az MLSZ számára fontos cél, hogy lehetőséget biztosítson a hazai versenyrendszerben a fiatal magyarok számára, holott már korábbi kezdeményezéseknél is megfigyelhető volt, hogy a rendszer komplex stratégiai kezelése nélkül, a szigetszerű szabályozások nem vezetnek eredményre.

Az MLSZ néhány éve már alkalmazott egy ajánlást a fiatal magyarok szerepeltetésére, ehhez a központi támogatások jelentős részét szétosztotta azok között a klubok között, amelyek az U20-as korosztályú labdarúgók szerepeltetésében élen jártak. Ugyanakkor hiába volt a szabály, a légiósok száma mára trendszerűen tovább nőtt és sok egykori, a szabály által érintett fiatal, amint „kiöregedett” az U20-ból, tehát gyakorlatilag 20 évesen hirtelen az NB I-es játékpercek helyett a harmadik vagy jó esetben a második csapatban találta magát. A tavalyi szezonra kiszámított pontok alapján látszik, hogy az új fiatal-szabály betartása a klubok többségénél csak jelentős változtatásokkal lehetséges. Egyelőre kérdés, hogy az újabb szabályozásnak lesz-e érdemi hatása vagy a klubok találnak olyan megoldást, amivel könnyen „letudható” a fiatal játékperc és így a szabálynak való megfelelés. [1]

A hazai és légiós játékosok NB I-es bajnoki játékperceinek és teljesítményének alakulása

Az elemzés rámutat: a teljes NB I-ben átlagosan játszott perceket alapul véve a hazai játékosok nagyjából 20%-kal kapnak kevesebb játéklehetőséget, mint külföldi társaik. Ugyanakkor a csapatokat részletesen vizsgálva kiderül, hogy többek esetében a hazai és légiós játszott percek aránya szinte teljesen megegyezik a kereten belüli magyar-légiós játékosszám megoszlásával. Jó példa erre a Ferencváros, amelynél a keret 71%-át kitevő légiósok a rendelkezésre álló percek 72%-át töltötték a pályán, vagy a Puskás Akadémia és a Mezőkövesd, melyeknél a keretekben fele-fele arányban jelen lévő hazai és légiós játékosok mindössze négy, illetve 6% eltéréssel osztoztak a pályán töltött játékperceken.

Van azonban, ahol ez az arány eltolódik. A Fehérvár vagy a Honvéd esetében például mindössze 20%-kal több magyar játékos, nagyságrendileg 70%-kal több időt töltött a pályán, mint a légiósok. Ezzel szemben az MTK keretében hiába volt 20%-kal több magyar játékos, a pályán a légiósok átlagosan 40%-kal több játékpercet kaptak.

Bár a légiósok a szezon bajnoki mérkőzésein nem minden vizsgált mutatóban teljesítettek jobban a magyaroknál, fontos tényező, hogy sokan közülük nemzetközi porondon, neves ellenfelek ellen, akár több szezon óta nyújtanak az NB I-eshez hasonló vagy azt meghaladó teljesítményt, melyet a mesterséges intelligencia figyelembe vesz az értékek számításakor.

A vizsgált adatokból arra a következtetésre jutottunk, hogy a 12 csapatos bajnokság nem hozott igazán kiélezett versenyt. Emellett az NB II-es légióskorlátozással járó magas kockázat több klubnál azt eredményezte, hogy a fiatal magyar tehetségek beépítése helyett inkább kipróbált légiósokat alkalmaztak. Megfordíthatná a fiatal magyar játékospercek szempontjából kedvezőtlen trendet, ha bővebb, például egy 16 csapatos bajnokság alsó és felső házban játszhatnának a csapatok kiélezett meccseket, illetve az NB II-es légiós korlátozás enyhítése jelentős nyomást vehetne le a kiesés elől menekülő csapatok válláról” – vonja le a következtetéseket a PwC szakértője.

[1] A következő szezontól a jelenlegi normatív szabályozás helyett az MLSZ egy új pontrendszert vezet be, amellyel a klubok anyagi ösztönzésén keresztül kívánják támogatni a hazai és kiemelten a fiatal magyar játékosok NB I-es szerepeltetését.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Kerül a Wizzair a Közel-keleti feszültség miatt

Az Abu-Dzabiba és Dubajba tartó egyes járatok esetében az...

Régész színház kulisszái, Csodapatika, kódfejtős nyomozás, retro buszozás…

Nem lehetetlen küldetés mindebből a lehető legtöbb élményt begyűjteni, ugyanis a kiállítóterek jelentős része a történelmi belvároson belül pár percnyi sétával elérhető. Rendkívüli programokkal készülünk a kultúra esti kalandorai számára! Mindeközben a Skanzenben a Tűzzel-Vassal Fesztiválon találkoznak az ország késkészítő és kovács mesterei és a népi kultúra kedvelői.

Törölték a Budapest és Tel-Aviv közötti pénteki és szombati járatokat

Az izraeli-iráni incidens miatt június 13-án és 14-én minden Budapest-Tel-Aviv és Tel-Aviv Budapest járatot töröltek

Bemutatkozott a magyar méz és a mangalica Oszakában

Tovább kell erősíteni az olyan prémium mezőgazdasági termékek jelenlétét a távol-keleti piacokon, mint a méz és a mangalica, mert ezek lehetnek a magyar agrárium kitörési pontjai a térségben – jelentette ki Nagy István agrárminiszter pénteken, a 2025-ös Oszakai Világkiállítás Magyar Pavilonjában megtartott rendezvényen.
Hirdetés

Hírek

Kerül a Wizzair a Közel-keleti feszültség miatt

Az Abu-Dzabiba és Dubajba tartó egyes járatok esetében az...

Nagyszabású fejlesztés kezdődött a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság elindította a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet kiemelt víz- és élőhelyrekonstrukciós projektjét, amelyet 400 millió forintos uniós támogatással valósít meg. A fejlesztés célja az árvizek pusztító hatásainak csökkentése, valamint az aszály elleni védekezés megerősítése

A járulékbevallások bizonyos esetekben hétfőig is beadhatók

A májusra vonatkozó járulékbevallásokat nem minden érintettnek kell beadnia csütörtökig, bizonyos esetekben hétfőig is ráérnek a gazdálkodók.

A BKK kivezeti a féléves Mol Bubi-bérletet, jövőre elektromos kerékpárok is jönnek

Kivezeti a féléves Mol Bubi-bérletet június 24-ével a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), jövőre a jelenleginél nagyobb területen elektromos rásegítésű kerékpárokkal bővül a szolgáltatás

Új szereplő jöhet a BÉT-en

Tőzsdére készül a német bérlakáspiacon aktív Available Zrt. A társaság 2025 végén jelenne meg a Budapesti Értéktőzsde Xtend platformján, majd a bevezetést követően Standard kategória lenne a cél. A cég Kelet-Németországban vásárol társasházakat a meglévő bérlőkkel együtt, és euróban fizetett, negyedéves osztalékot kínál befektetőinek

Így járatták csúcsra magukat a világ legnagyobb cégei. Defenzívában az európaiak.

Fotó:Freepik A világ 100 legnagyobb vállalatának piaci értéke 7%-kal, összesen...

Már nem elég egy jó órabér: ezt várják el a diákok 2025-ben

A diák munkavállalók már a jövő HR-folyamatait is alakítják.

45 millió forintos támogatás innovatív civil ötletekért – Morgan Stanley

Először nyílt meg magyar jótékonysági szervezetek számára a Morgan Stanley civil pályázata.
Hirdetés

Gazdaság

4,5 milliárd forint gyermektartásdíjat előlegezett meg az állam az elmúlt években

Az elmúlt három évben több mint 20 ezer gyermek részére összesen 4,5 milliárd forint értékben előlegezte meg az állam azokat a tartásdíjakat, amelyeket a különélő szülő nem fizetett meg

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a péntek délutáni jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Családban marad a pénz: ennyit nyerhetnek a családtagok, ha közösen bankolnak

Hatékonyan menedzselhetők akár egy többgenerációs család pénzügyei is, ma már több bank is kínál erre alkalmas szolgáltatásokat. A közös bankolással akár több ezer forintot is spórolhatnak havonta, emellett a pénzügyi tudatosságot is fejleszthetik

Az MNB üdvözli a jegybanktörvény módosítását

A jegybank a jövőben kizárólag a törvényben meghatározott alapfeladatok ellátására fókuszál, elkötelezett az intézmény átlátható és hatékony működése mellett