Hirdetés
Kezdőlap Cégvilág Mit tehet a munkáltató a védőoltásra kötelező új jogosítvánnyal?
No menu items!

Mit tehet a munkáltató a védőoltásra kötelező új jogosítvánnyal?

Az első oltás felvételének határideje a munkavállaló tájékoztatását követően legalább 45 nap kell, hogy legyen. Illusztráció: MTI/Rosta Tibor

A november 1-jén hatályba lépett kormányrendelet a versenyszféra munkáltatóit feljogosítja arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a koronavírus elleni védőoltás felvételét a munkavállalók számára, ha ezt szükségesnek látják az ott dolgozók biztonsága érdekében. Azoknál a szervezeteknél, ahol az állam a munkáltató, a védőoltás kötelező felvételét jogszabály már elő is írta. A részleteket a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédei foglalták össze.

A rendelet alapján a védőoltás felvétele a munkavállalóknál egyfajta képesítési (alkalmassági) követelménnyé válhat, amelynek hiánya a munkaviszony átmeneti szünetelését eredményezheti – fizetés nélküli szabadság -, míg tartós hiánya a munkaviszony megszüntetésével is járhat.

A védőoltás felvételének kötelező előírása a munkavállaló önrendelkezési jogába történő fajsúlyos beavatkozást jelent, ezért a védőoltás felvételére kötelező munkáltatói utasítás a jelenlegi veszélyhelyzet tartama alatt is csak a legszükségesebb esetben rendelhető el, feltéve, hogy a védőoltás arányos intézkedést jelent az adott munkahelyen dolgozók egészségének védelme érdekében” – hangsúlyozza dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.  

Előtérben a munkajogi és munkavédelmi szempontok

Munkajogi és munkavédelmi értelemben a munkáltató számára elsőként azt érdemes vizsgálni, hogy a munkaszervezetben milyen mértékű az átoltottság, melyek azok a munkakörök, amelyek esetében a munkafeladatok ellátása a munkahelyi munkafolyamatok vagy a munkahelyen kívüli munkafolyamatok miatt magas kontaktszámot igényelnek. Fontos figyelembe venni továbbá a távmunkavégzésben és a hibrid munkavégzésben dolgozók arányát is.  

Akkor jár el megfelelően a munkáltató, ha munkavédelmi szakember bevonásával megvizsgálja, hogy a munkaszervezet átoltottsága mellett melyek azok a munkakörök, amelyeknél a védőoltás felvétele lehet megfelelő munkavédelmi eszköz ahhoz, hogy a koronavírussal történő megfertőzöttség és a fertőzés továbbadásának esélye alacsony szinten maradjon” – mondja dr. Zsédely Márta, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.  

A döntés meghozatalát követően a munkáltató az érintett munkavállalókat köteles arról tájékoztatni, hogy munkavégzésük feltételeként előírja a védőoltás felvételét. A tájékoztatásnak ki kell terjedni az első oltás (egydózisú oltás esetén a védőoltás) felvételének határidejére, továbbá a védőoltás felvételének elmulasztása miatti jogkövetkezményekre is. A tájékoztatást írásban kell megtenni, amely történhet papíralapon, e-mailben vagy egyéb elektronikus úton is. A tájékoztatást ugyan indokolni nem kell, de későbbi jogvitában a munkáltató kell, hogy indokolja döntése jogszerűségét.  

45 napja van a munkavállalónak az oltás felvételére

Az első oltás (egydózisú oltás esetén a védőoltás) felvételének határideje a munkavállaló tájékoztatását követően legalább 45 nap kell, hogy legyenA védőoltás második dózisát a munkavállaló az oltást beadó orvos által megállapított időpontban köteles felvenni.  

Ha a munkavállaló nem kaphat védőoltást, akkor az ezt igazoló orvosi szakvéleményt a munkavállaló köteles beszerezni a munkáltató üzemorvosától, ennek hiányában az egészségi alkalmasság vizsgálatára jogosult más orvostól, és ennek hiányában akár a saját háziorvosától is. Ezt az igazolást értelemszerűen a védőoltás felvételének határidejéig kell a munkavállalónak beszerezni.  

Ha a munkavállaló a védőoltásokat a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem vette fel, vagy nem igazolta orvosi szakvéleménnyel, hogy nem kaphatja meg a védőoltást, akkor a munkáltató a munkavállaló részére egyoldalúan fizetés nélküli szabadságot rendelhet el a védőoltás felvételéig, vagy az orvosi szakvélemény benyújtásáig, de legfeljebb az elrendeléstől számított egy évig. Ez a szankció nem egy automatikus következménye a védőoltás elutasításának, ennek az intézkedésnek az alkalmazásáról tehát a munkáltató jogosult dönteni az eset összes körülménye alapján.  

A fizetés nélküli szabadságra vonatkozó szabályok

Fizetés nélküli szabadság alatt a munkavállaló nem kap munkabért és egyéb juttatásokat sem (pl. prémium, cafeteria, fizetett szabadság). Mivel a munkavállalónak munkabér nem jár, a fizetés nélküli szabadság alatt a társadalombiztosítási jogviszonya is szünetelni fog. A társadalombiztosítás jogviszony szünetelése alatt a munkavállalót nem illetik meg a természetbeni orvosi ellátások és a pénzbeli ellátások (tehát a táppénz) sem. Emellett, a szünetelés első napjától a munkavállalónak egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettsége keletkezik a társadalombiztosítási szabályok szerint. Ennek összege 2021. január 1-jétől havi 8000 Ft (napi 270 Ft).  

Ha a fizetés nélküli szabadság tartama alatt a munkavállaló igazolja, hogy a védőoltás első dózisát (egydózisú oltás esetén a védőoltást) felvette, a munkáltató köteles a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul (tehát a legrövidebb időn belül, amit az operatív folyamatok engednek) megszüntetni, és a munkavállalót a munkaszerződés szerinti feltételekkel továbbfoglalkoztatni.  

Ha a fizetés nélküli szabadság tartama eléri az egy évet, és a munkavállaló továbbra sem igazolja a védőoltás első dózisának (egydózisú esetén a védőoltás) felvételét, vagy azt a körülményt, hogy orvosi szakvélemény szerint nem oltható, akkor a munkaviszony azonnali hatályú felmentéssel/azonnali hatályú felmondással megszüntethető. A megszüntetés szintén jogosultsága a munkáltatónak, és nem arról van szó, hogy köteles lenne a munkaviszonyt megszüntetni.  

A passzív állományban lévő munkavállalói kör is érintett

A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédei felhívják a figyelmet arra, hogy a kormányrendelet a passzív állományban lévő munkavállalói körre is gondolt. Akik tehát a védőoltás felvételének határidejét megelőzően mentesülnek a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alól (pl. betegállomány, szülési szabadság, gyermek jogán történő fizetés nélküli szabadság stb. miatt), úgy őket a munkáltató a mentesülés megszűnését követően kötelezheti a védőoltás felvételére a jogszabályban meghatározott 45 napos határidőn belül. Ennek azonban feltétele, hogy a rendelet akkor még hatályban van, és a mentesülés megszűnésekor a szükségesség-arányosság vizsgálata alapján a védőoltásra kötelezés továbbra is jogszerűen elrendelhető.  

Munkáltatói adatkezelés: csak rendeltetésszerűen és a részletszabályokat maximálisan betartva

Dr. Csenterics András, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal jogásza kiemeli: A rendelet értelmében a munkáltató kezeli a védőoltás felvételét igazoló dokumentumban foglalt személyes adatokat, és az orvosi szakvéleményben a védőoltás ellenjavaltságával kapcsolatos személyes adatokat is. Fontos megjegyezni, hogy a rendelet jogi felhatalmazást ad a munkáltatók számára a védőoltással kapcsolatos adatok kezelésére, de a munkáltatók mint adatkezelők esetében ezzel együtt továbbra is mérlegelést igényel, hogy a GDPR szerinti adatkezelési jogalapok közül melyiket kívánják alkalmazni a tárgybeli adatkezelésre. Amennyiben ezt az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet megteremtéséhez fűződő jogos érdekükre kívánják alapozni, úgy érdekmérlegelési teszt elkészítése is szükséges lesz. Az adatkezelésre a munkáltató által világosan meghatározott cél teljesüléséig, de legfeljebb a veszélyhelyzet fennállásáig van lehetőség. Az adatkezelésről a munkavállalók részére részletes tájékoztatást kell nyújtani.  

A védőoltás kötelezővé tétele munkáltatói felelősség

Dr. Szűcs László hozzáteszi: A munkáltató a védőoltás elrendelésével kapcsolatos jogait köteles rendeltetésszerűen és a részletszabályokat maximálisan betartva gyakorolni. Amennyiben intézkedése nem rendeltetésszerű – mert például az adott munkavállaló kizárólag otthoni munkavégzés keretében dolgozik -, vagy nem jogszerű, mert például olyan munkavállaló részére is fizetés nélküli szabadságot rendel el, illetve olyan munkavállalóval szemben is azonnali hatályú felmondást gyakorol, ahol a védőoltás ellenjavalt, úgy a munkáltató felelős a bekövetkező károkért. Ez a fizetési nélküli szabadság esetén az elmaradt fizetés megtérítésére vonatkozó felelősséget jelenti, azonnali hatályú felmondás alkalmazása esetén pedig a jogellenes felmondás következményei lehetnek megfelelően irányadóak. 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A kormány kedd 23 órától kivezette a benzinárstopot – íme, az árak

A hétfőn hatályba lépett kőolajszankciók után két nappal a kormány - a Mol javaslatára - a benzinárstopot megszünteti - jelentette be kedden késő este Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója.

Csaló SMS-ekre figyelmeztet az OTP

Csalók küldenek SMS-üzeneteket, látszólag az OTP nevében, így a bank azt kéri: senki ne kattintson az azokban szereplő linkekre.

Mol: újraindult a Dunai Finomító, de ezzel nem oldódnak meg az ellátási problémák

A Mol a karbantartás után ugyan újraindította a százhalombattai Dunai Finomítót, de a teljes kapacitás elérése több hetes folyamat, egyik napról a másikra nem oldódnak meg az ellátási problémák, ahhoz az importnak is helyre kellene állnia a jelenlegi pánikvásárlások és készletfelhalmozások mellett - jelentette be a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója a Kossuth Rádióban.

Településfásítási program: újabb tízezer fára lehet pályázni

A Településfásítási program folytatásában ismét a 10 ezresnél kisebb lélekszámú magyarországi települések igényelhetnek fákat. Tízezer sorfa áll majd rendelkezésre, amiből 2000-et a 2023 tavaszi, 8000-et pedig az őszi ültetési időszakban szállítanak ki - közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Hírek

A kormány kedd 23 órától kivezette a benzinárstopot – íme, az árak

A hétfőn hatályba lépett kőolajszankciók után két nappal a kormány - a Mol javaslatára - a benzinárstopot megszünteti - jelentette be kedden késő este Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója.

Csaló SMS-ekre figyelmeztet az OTP

Csalók küldenek SMS-üzeneteket, látszólag az OTP nevében, így a bank azt kéri: senki ne kattintson az azokban szereplő linkekre.

Településfásítási program: újabb tízezer fára lehet pályázni

A Településfásítási program folytatásában ismét a 10 ezresnél kisebb lélekszámú magyarországi települések igényelhetnek fákat. Tízezer sorfa áll majd rendelkezésre, amiből 2000-et a 2023 tavaszi, 8000-et pedig az őszi ültetési időszakban szállítanak ki - közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Korrupcióval gyanúsítanak egy kormánytisztviselőt

Közlekedési ellenőrzéssel összefüggő korrupció miatt gyanúsítottként hallgatott ki a nyomozó ügyészség egy kormánytisztviselőt - tudatta a Központi Nyomozó Ügyészség (KNYF).

Gyengült a forint hétfő estére

Gyengült a forint a vezető devizákkal szemben hétfő kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.

Mi lesz a karácsonyi ajándékokkal? Így költenek idén a magyarok

A magyarok 53 százaléka az idén kevesebbet költ majd ajándékokra karácsony előtt, mint szeretne - derül ki a MediaMarkt megbízásából készült reprezentatív felmérésből.

Moszkva reagált az olajársapkára

Moszkva válaszolni fog arra, hogy a Nyugat "plafont" szabott az orosz olaj árának - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak.

Lemondott a Vodafone vezérigazgatója

Távozik pozíciójából Nick Read, a Vodafone vezérigazgatója, miután négy év alatt 44%-kal csökkent a társaság részvényeinek árfolyama. "Itt az ideje, hogy átadjam a vezetést" - mondta Read, akit 2018-ban neveztek ki.

Gazdaság

Banki szakértő: 70 százalékot zuhanhat a bitcoin ára

A bitcoin ára a Standard Chartered bank szakértője szerint jövőre 5000 dollárra eshet. Ha ez bekövetkezik, az nagyjából 70 százalékos zuhanást jelentene, ugyanis a legnépszerűbb kriptovaluta árfolyama jelenleg 17 ezer dollár körül mozog.

A diákhitelekre is kiterjesztik a kamatstopot

A kormány döntése alapján a diákhitelekre is kiterjesztik a kamatstopot: a Diákhitel1 változatlanul 4,99 százalékos kamattal lesz elérhető 2023 januárjától, a Képzési hitelt és a Diákhitel2-t pedig továbbra is kamatmentesen vehetik fel a felsőoktatásban tanulók - jelentette be a gazdaságfejlesztési miniszter.

Földbe állt a lakossági hitelezés

Közel a felére esett vissza a lakáshiteleknél az új szerződések összege az előző évihez képest, és már a személyi kölcsönök iránt is csökkent a kereslet. A babaváró hitel pedig még soha nem teljesített ilyen rosszul. Az átlagos hitelköltség mutató közben októberben már a 10 százalékot is meghaladta a lakáscélú kölcsönöknél – derül ki a Bank360.hu összefoglalójából.

Hamarosan kereskedőtől is vehetünk fel pénzt ingyenesen

Havonta két alkalommal, összesen legfeljebb negyvenezer forint értében díjmentesen lehet készpénzt átvenni kártyás fizetés esetén kereskedőktől - a többi között ezt is tartalmazza a pénzügyi szektort érintő javaslatcsomag módosítása, amelyet pénteki ülésén fogadott el az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom