Hirdetés
Kezdőlap Turizmus Baldauf Csaba: az általános szervízdíj és a távol-keleti munkavállalók segítenék a szállodaipart
No menu items!

Baldauf Csaba: az általános szervízdíj és a távol-keleti munkavállalók segítenék a szállodaipart

Baldauf Csaba: ha nagyon romlik a járványhelyzet, az biztos, hogy rendkívüli módon vissza fogja vetni a keresletet

Miközben a napokban a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége őszi közgyűlésén a parádés nyári és őszi forgalomról is szó esett, az ágazat jövője kapcsán már kevésbé volt optimista a kép. Baldauf Csaba, az MSZÉSZ elnöke a járványhoz kötődő bizonytalanság mellett más kockázati tényezőket is felsorolt.  

 – Az MSZÉSZ közgyűlésén hangsúlyosan beszélt az utazást, szállodába járást korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos kérdésekről. Milyennek ítéli meg a mostani helyzetet?  

– A nyári és őszi kiemelkedő forgalomhoz elengedhetetlen volt, hogy fokozatosan, de gyakorlatilag szabaddá vált a beutazás, és a magyarok is korlátozás nélkül utazhatnak, mehetnek szállodába. Ugyanakkor biztos vagyok abban, hogy amint a járványhelyzet fokozódik, valamilyen szigorításnak jönnie kell a beutazások kapcsán és elsődlegesen az oltottsághoz kötődő védettségi igazolást követelik majd meg. Ehhez kapcsolódva azt gondolom, hogy a védettséggel rendelkezők szabadságát már nem lehet tovább korlátozni. Azoknál viszont, akik nincsenek beoltva, el tudom képzelni, hogy vagy nem utazhatnak Magyarországra, vagy maximum 72 órás friss PCR-tesztekkel léphetik át az országhatárt.
Persze ez csak az érem egyik oldala. A másik az, hogy miután a vendég hazamegy, a saját országában milyen megkötések vonatkoznak rá. Mert ha például valamelyik kormáy olyan döntést hoz, hogy Magyarország erősen fertőzött és ezért az odautazóknak 10 napos karanténba kell vonulniuk a hazaérkezésük után, akkor ez nyilvánvalóan károsan hat a magyarországi beutazó turizmusra.

– A másik hangsúlyos kérdés a szakemberhiány kapcsán merült fel, jelezve, hogy csak az  EU-n kívüli országokból van esély a pótlásukra, ami viszont jelenleg adminisztratív akadályokba ütközik. 

– Az úgynevezett harmadik országbeliek vonatkozásában az első körben az volt a kormányzati szándék, hogy az Ukrajnából, Szerbiából munkavállalás céljából érkező emberek munkavállalói vízumszerzését megkönnyítik. Ennek eredményeként már most is rengeteg ukrán munkavállaló van a magyar piacon – elsősorban az építőiparban és az összeszerelő ágazatokban.

Miért ne lehetne ez gyakorlat a vendéglátásban is?  

Ennél lényegesen összetettebb kérdés, hogy a potenciálisan legnagyobb és egyben minőségi utánpótlást jelentő a távol-keleti – Fülöp-szigeteki, thaiföldi, vietnámi – munkavállalók esetében jelenleg lényegesen lassúbbak és szigorúbbak a vízumhoz kötődő eljárások. Pedig úgy tűnik, hogy ez az a munkaerőpiac, ahonnan olyan áron lehetne munkaerőt hozni, amit még a magyar éttermi és szállodai munkaadók is meg tudnak fizetni. Nem beszélve arról, hogy a távol-keletről érkező munkaerő beilleszkedése viszonylag gyorsan megoldható lenne, ami hosszútávra is megoldaná a szakemberhiány akkut problémáját. Nem véletlenül mondom ezt, hiszen más iparágakba már több száz távol-keleti munkavállaló érkezett és a megkeresésünkre mindenütt pozitívan nyilatkoztak róluk. Éppen ez a tapasztalat és visszajelzés volt az, ami elindított bennünket azon az úton, hogy ezzel foglalkozzunk, és ezért mondom, hogy nagy segítség lenne, ha a kormány támogatáná ezt a kezdeményezést. Már csak azért is, mert a már Magyarországra érkezőket a szállás, valamint munkakörülmények tekintetében is folyamatosan és nagyon komolyan ellenőrzik a megfelelő hivatalok.     

– Sokan felkapták a fejüket arra, hogy az MSZÉSZ az általános szervízdíj bevezetését javasolja, ami tovább drágíthatja az árakat.  

– Fontos kiemelni, hogy az éttermi területen ma is megvan a szervizdíj bevezetésének lehetősége, amivel sokan éltek már. Ezt szeretnénk általánosan is kiterjeszteni a szállodai alapszolgáltatásokra, a szállásdíjra és a reggelire is. Mindez nem jelentene automatikus plusz áremelkedést. Az történne, hogy az éppen aktuális ár egy része a szervízdíjat takarná. Nyilván ennek lenne plafonja, de a mértéke természetesen egyeztetés tárgya lenne. A szervízdíj bevezetésének azért lenne jelentősége, mert az a munkabérnél lényegesen kedvezőbben adózik, vagyis így, nettó összegként is több maradna a munkavállalók zsebében.  

– A szervízdíj viszont nyilván csökkenti a bevételeket azoknál a munkaköröknél, például a pincéreknél, ahol az alacsony fizetést tradícionálisan a borravaló egészíti ki.  

– Lehet, hogy meglepő amit mondok, de a borravaló gyakorlatilag már megszűnt. Éppen azért, mert a legtöbb helyen bevezették a szervízdíjat, és amikor a vendég ezt meglátja, nem ad már borravalót. Egészen ritka, hogy a szervízdíjon felül akárcsak minimális borravalót is kapnak az étteremben dolgozó kollégák. 

– Azt is említette: nagy szükség lenne arra, hogy a turisztikai hozzájárulás kapcsán továbbra is átmeneti mentesítést kapjon a szakma. 

– A szállodai szakmát érintő kedvezményes adózás úgy áll össze, hogy 5 százalék az áfa és 4 százalék a turisztikai hozzájárulás. Ennek a 4 százaléknak a befizetését a járványhelyzetre való tekintettel átmenetileg felfüggesztette a kormány, vagyis a szállásdíj árbevételből nettó 4 százalékkal több maradt a szállásadók kasszájában. Mivel rendkívül nagy veszteségeket szenvedett el a szakma, amelynek csak a töredékét fedezték az állami támogatások, nagy szükség lenne erre a négy százalékra a hosszú távú túléléshez és a talpraálláshoz, hiszen azt sem látni még, hogy mit hoz a következő időszak. Ugyanígy sokat jelentene, ha a járványhelyzetre való tekintettel a SZÉP-kártyára adott plusz adókedvezmény – aminek köszönhetően a kártyára feltöltött pénz után fele annyit kell adózni, mint korábban – szintén megmaradhatna. Mindez nem lenne kidobott pénz, mert a másik oldalon, ha a szállodák talpra álltak, az általuk befizetett nyereségadó is bevételt jelent az államnak.  

– Több szállásadó és étterem ráadásul örömmel említi, hogy az előnyösebbé vált, és így a munkaadók által több pénzzel feltöltött SZÉP-kártyának köszönhetően egy új vendégkör is megjelent az ágazatban. 

– Valóban, egy igazi win-win szituáció alakult ki, amikor a munkaadó örül, hogy kedvezményesebb adózással adhat többet a munkavállalónak, aki elégedett, mert amúgy is szívesen menne étterembe, szállodába, a szolgáltatók pedig azért boldogok, mert ebben a nehéz időszakban plusz forgalmat generál a SZÉP-kártya. 

– Milyenek látja a téli időszak esélyeit?

– Még a november – ami sosem volt kiugró hónap – is egész jó, ötven százalék körüli foglaltságot hozott vidéken. De már folyamatosan jönnek a lemondások, ami egyértelműen azt mutatja, hogy az ősz eleji magas foglaltság után, a romló járványadatok mellett, most el van bizonytalanodva a piac. Vannak, akik még mernek utazni, mert be vannak oltva, de ha nagyon-nagyon romlik a járványhelyzet, az biztos, hogy rendkívüli módon vissza fogja vetni a keresletet.

Érsek M. Zoltán 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Heti makronaptár – Külkereskedelmi, turisztikai adatokat közöl a KSH

A jövő héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a külkereskedelmi forgalomról, a turisztikai szálláshelyek forgalmáról, az ipari termelői árakról és a szolgáltatások külkereskedelméről közöl adatokat.

BÉT – Növekvő forgalom mellett emelkedett a BUX a héten

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt péntekihez képest 757,89 pontos, vagyis 1,11 százalékos emelkedéssel 68 846,13 ponton zárta a hetet

Versenyképes vállalkozások segítik a fejlődő kistérségeket

A hazai mezőgazdaság 2010 óta látványos fejlődésen ment keresztül, ennek ékes bizonyítékai a Kiskun Expon kiállító vállalkozások, melyek megmutatják  a magyar vidék erejét és versenyképességét

Nagy István: a vidék a magyar gazdaság megújításának hajtóereje

Magyarország kormánya a vidék gazdasági erejére hajtóerőként tekint a magyar gazdaság megújításában.

Hírek

Multifunkcionális ipari csarnok bokréta avatót tartott Szentgotthárdon a XANGA csoport

A XANGA csoport üzleti modellje huszonöt éve változatlan: kulcsrakész gyártó, logisztikai és szolgáltató infrastruktúrát fejleszt, amelyekben a bérlőként beköltöző magas hozzáadott értéket előállító vállalatok saját technológiájuk és eszközeik telepítését követően kezdhetik meg működésüket.

Forinterősödés reggel

Erősödött a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben szerda reggel kedd kora estéhez képest a nemzetközi bankközi devizapiacon.

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Gazdaság

Heti várható: Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatokat közöl a KSH

Kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülést tart.

Nagy Márton: május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresőket segítő támogatások

Május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresők és inaktívak elhelyezkedését célzó támogatások, az uniós társfinanszírozással megvalósuló program teljes kerete több mint 150 milliárd forint

A többség családon belül dönt a pénzügyeiről

meghaladja az 50 százalékot azok aránya, akik családtagoktól kérnek tanácsot pénzügyi döntésekben, de a baráti, ismeretségi körben tájékozódók aránya is megközelíti a 30 százalékot.

Már él az automatikus napi átutalási limit az OTP-nél

Sok OTP-ügyfél most, az internet- vagy mobilbanki belépésénél szembesül azzal az üzenettel, hogy május 8-tól a pénzintézet biztonsági okokból automatikus napi limitösszeget vezetett be...