Kezdőlap Turizmus Baldauf Csaba: az általános szervízdíj és a távol-keleti munkavállalók segítenék a szállodaipart
No menu items!

Baldauf Csaba: az általános szervízdíj és a távol-keleti munkavállalók segítenék a szállodaipart

Baldauf Csaba: ha nagyon romlik a járványhelyzet, az biztos, hogy rendkívüli módon vissza fogja vetni a keresletet

Miközben a napokban a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége őszi közgyűlésén a parádés nyári és őszi forgalomról is szó esett, az ágazat jövője kapcsán már kevésbé volt optimista a kép. Baldauf Csaba, az MSZÉSZ elnöke a járványhoz kötődő bizonytalanság mellett más kockázati tényezőket is felsorolt.  

 – Az MSZÉSZ közgyűlésén hangsúlyosan beszélt az utazást, szállodába járást korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos kérdésekről. Milyennek ítéli meg a mostani helyzetet?  

– A nyári és őszi kiemelkedő forgalomhoz elengedhetetlen volt, hogy fokozatosan, de gyakorlatilag szabaddá vált a beutazás, és a magyarok is korlátozás nélkül utazhatnak, mehetnek szállodába. Ugyanakkor biztos vagyok abban, hogy amint a járványhelyzet fokozódik, valamilyen szigorításnak jönnie kell a beutazások kapcsán és elsődlegesen az oltottsághoz kötődő védettségi igazolást követelik majd meg. Ehhez kapcsolódva azt gondolom, hogy a védettséggel rendelkezők szabadságát már nem lehet tovább korlátozni. Azoknál viszont, akik nincsenek beoltva, el tudom képzelni, hogy vagy nem utazhatnak Magyarországra, vagy maximum 72 órás friss PCR-tesztekkel léphetik át az országhatárt.
Persze ez csak az érem egyik oldala. A másik az, hogy miután a vendég hazamegy, a saját országában milyen megkötések vonatkoznak rá. Mert ha például valamelyik kormáy olyan döntést hoz, hogy Magyarország erősen fertőzött és ezért az odautazóknak 10 napos karanténba kell vonulniuk a hazaérkezésük után, akkor ez nyilvánvalóan károsan hat a magyarországi beutazó turizmusra.

– A másik hangsúlyos kérdés a szakemberhiány kapcsán merült fel, jelezve, hogy csak az  EU-n kívüli országokból van esély a pótlásukra, ami viszont jelenleg adminisztratív akadályokba ütközik. 

– Az úgynevezett harmadik országbeliek vonatkozásában az első körben az volt a kormányzati szándék, hogy az Ukrajnából, Szerbiából munkavállalás céljából érkező emberek munkavállalói vízumszerzését megkönnyítik. Ennek eredményeként már most is rengeteg ukrán munkavállaló van a magyar piacon – elsősorban az építőiparban és az összeszerelő ágazatokban.

Miért ne lehetne ez gyakorlat a vendéglátásban is?  

Ennél lényegesen összetettebb kérdés, hogy a potenciálisan legnagyobb és egyben minőségi utánpótlást jelentő a távol-keleti – Fülöp-szigeteki, thaiföldi, vietnámi – munkavállalók esetében jelenleg lényegesen lassúbbak és szigorúbbak a vízumhoz kötődő eljárások. Pedig úgy tűnik, hogy ez az a munkaerőpiac, ahonnan olyan áron lehetne munkaerőt hozni, amit még a magyar éttermi és szállodai munkaadók is meg tudnak fizetni. Nem beszélve arról, hogy a távol-keletről érkező munkaerő beilleszkedése viszonylag gyorsan megoldható lenne, ami hosszútávra is megoldaná a szakemberhiány akkut problémáját. Nem véletlenül mondom ezt, hiszen más iparágakba már több száz távol-keleti munkavállaló érkezett és a megkeresésünkre mindenütt pozitívan nyilatkoztak róluk. Éppen ez a tapasztalat és visszajelzés volt az, ami elindított bennünket azon az úton, hogy ezzel foglalkozzunk, és ezért mondom, hogy nagy segítség lenne, ha a kormány támogatáná ezt a kezdeményezést. Már csak azért is, mert a már Magyarországra érkezőket a szállás, valamint munkakörülmények tekintetében is folyamatosan és nagyon komolyan ellenőrzik a megfelelő hivatalok.     

– Sokan felkapták a fejüket arra, hogy az MSZÉSZ az általános szervízdíj bevezetését javasolja, ami tovább drágíthatja az árakat.  

– Fontos kiemelni, hogy az éttermi területen ma is megvan a szervizdíj bevezetésének lehetősége, amivel sokan éltek már. Ezt szeretnénk általánosan is kiterjeszteni a szállodai alapszolgáltatásokra, a szállásdíjra és a reggelire is. Mindez nem jelentene automatikus plusz áremelkedést. Az történne, hogy az éppen aktuális ár egy része a szervízdíjat takarná. Nyilván ennek lenne plafonja, de a mértéke természetesen egyeztetés tárgya lenne. A szervízdíj bevezetésének azért lenne jelentősége, mert az a munkabérnél lényegesen kedvezőbben adózik, vagyis így, nettó összegként is több maradna a munkavállalók zsebében.  

– A szervízdíj viszont nyilván csökkenti a bevételeket azoknál a munkaköröknél, például a pincéreknél, ahol az alacsony fizetést tradícionálisan a borravaló egészíti ki.  

– Lehet, hogy meglepő amit mondok, de a borravaló gyakorlatilag már megszűnt. Éppen azért, mert a legtöbb helyen bevezették a szervízdíjat, és amikor a vendég ezt meglátja, nem ad már borravalót. Egészen ritka, hogy a szervízdíjon felül akárcsak minimális borravalót is kapnak az étteremben dolgozó kollégák. 

– Azt is említette: nagy szükség lenne arra, hogy a turisztikai hozzájárulás kapcsán továbbra is átmeneti mentesítést kapjon a szakma. 

– A szállodai szakmát érintő kedvezményes adózás úgy áll össze, hogy 5 százalék az áfa és 4 százalék a turisztikai hozzájárulás. Ennek a 4 százaléknak a befizetését a járványhelyzetre való tekintettel átmenetileg felfüggesztette a kormány, vagyis a szállásdíj árbevételből nettó 4 százalékkal több maradt a szállásadók kasszájában. Mivel rendkívül nagy veszteségeket szenvedett el a szakma, amelynek csak a töredékét fedezték az állami támogatások, nagy szükség lenne erre a négy százalékra a hosszú távú túléléshez és a talpraálláshoz, hiszen azt sem látni még, hogy mit hoz a következő időszak. Ugyanígy sokat jelentene, ha a járványhelyzetre való tekintettel a SZÉP-kártyára adott plusz adókedvezmény – aminek köszönhetően a kártyára feltöltött pénz után fele annyit kell adózni, mint korábban – szintén megmaradhatna. Mindez nem lenne kidobott pénz, mert a másik oldalon, ha a szállodák talpra álltak, az általuk befizetett nyereségadó is bevételt jelent az államnak.  

– Több szállásadó és étterem ráadásul örömmel említi, hogy az előnyösebbé vált, és így a munkaadók által több pénzzel feltöltött SZÉP-kártyának köszönhetően egy új vendégkör is megjelent az ágazatban. 

– Valóban, egy igazi win-win szituáció alakult ki, amikor a munkaadó örül, hogy kedvezményesebb adózással adhat többet a munkavállalónak, aki elégedett, mert amúgy is szívesen menne étterembe, szállodába, a szolgáltatók pedig azért boldogok, mert ebben a nehéz időszakban plusz forgalmat generál a SZÉP-kártya. 

– Milyenek látja a téli időszak esélyeit?

– Még a november – ami sosem volt kiugró hónap – is egész jó, ötven százalék körüli foglaltságot hozott vidéken. De már folyamatosan jönnek a lemondások, ami egyértelműen azt mutatja, hogy az ősz eleji magas foglaltság után, a romló járványadatok mellett, most el van bizonytalanodva a piac. Vannak, akik még mernek utazni, mert be vannak oltva, de ha nagyon-nagyon romlik a járványhelyzet, az biztos, hogy rendkívüli módon vissza fogja vetni a keresletet.

Érsek M. Zoltán 

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Vállalati tömegközlekedésre szoktatnák át a dolgozókat

Autó helyett céges busszal munkába járni nemcsak olcsóbb és kényelmesebb lehet, hanem mérhetően környezetkímélőbb is - ezt bizonyítja az Audi Hungaria példája, ahol már el is indult az a program, amelyben a dolgozókat a vállalati közösségi közlekedés felé terelik. A teljesen magyar fejlesztésű MyBusDirect szoftver nemcsak optimalizálja a céges járatokat, de pontos adatokkal is szolgál a fenntarthatósági jelentésekhez.

Augusztus végéig folyósítják az eddig elbírált támogatásokat a Demján Sándor 1+1 Programban

Július végéig 45 milliárd forintot, augusztus végéig pedig az eddig elbírált 105 milliárd forintot folyósítják a Demján Sándor 1+1 Program nyertes vállalkozásai számára.

19,8 százalékkal nőttek globálisan a chipeladások

Globálisan 58,98 milliárd dollár értékben adtak el chipeket májusban, ami 19,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Áprilisához képest a növekedés 3,5 százalék volt.

Történelmi rekordot döntött a magyar tőzsde vezető részvényindexe, a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezető részvényindexe, a BUX első alkalommal lépte át a 100 000 pontos záróértéket szerdán, ezzel a legnagyobb tőkeértékű és forgalmú hazai részvények árfolyamának változását követő BUX a százszorosára nőtt 1991-es 1000 pontos indulási értékéről.
Hirdetés

Hírek

Augusztus végéig folyósítják az eddig elbírált támogatásokat a Demján Sándor 1+1 Programban

Július végéig 45 milliárd forintot, augusztus végéig pedig az eddig elbírált 105 milliárd forintot folyósítják a Demján Sándor 1+1 Program nyertes vállalkozásai számára.

19,8 százalékkal nőttek globálisan a chipeladások

Globálisan 58,98 milliárd dollár értékben adtak el chipeket májusban, ami 19,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Áprilisához képest a növekedés 3,5 százalék volt.

Történelmi rekordot döntött a magyar tőzsde vezető részvényindexe, a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezető részvényindexe, a BUX első alkalommal lépte át a 100 000 pontos záróértéket szerdán, ezzel a legnagyobb tőkeértékű és forgalmú hazai részvények árfolyamának változását követő BUX a százszorosára nőtt 1991-es 1000 pontos indulási értékéről.

A tervezettnél korábban indítja újra a Budapest és Tel-Aviv közötti járatait a Wizz Air

A Wizz Air a tervezettnél korábban, szeptember 15. helyett augusztus 8-tól indítja újra a Budapest és Tel-Aviv közötti járatait – közölte a légitársaság.

Vállalkozások hozzájutnak a Demján Sándor 1+1 Program forrásaihoz

Már több mint 1300 vállalkozás kapott támogató döntést a Demján Sándor 1+1 Program keretében, a jóváhagyott 105 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból 10 milliárd forintot már megkaptak a cégek, a teljes keret kifizetése augusztus végéig befejeződik.

Alig változott szerda reggelre a forint árfolyama

Lényegében nem változott szerda reggelre a forint árfolyama az előző esti jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben.

Új kriptószereplő lépne a Revolut helyére Magyarországon

A Revolut kriptoszolgáltatásainak magyarországi felfüggesztése után – amelyet egy júniusi törvénymódosítás indokolt a jogosulatlan kriptoeszköz-átváltás büntethetőségének bevezetésével – a Bitget szabályozott, blokklánc-alapú alternatívát kínál a hazai felhasználóknak. A platform spot- és határidős piacokat, stakinget, valamint mesterséges intelligenciával működő kereskedési asszisztenst biztosít, és átlátható eszközkezelést ígér. A Bitget közleményében arra buzdítja a magyar kriptófelhasználókat, hogy próbálják ki a kereskedést a platformon, amely az oktatást, biztonságot és digitális tulajdont helyezi előtérbe.

Korszakváltás a neten: így szorulnak ki a tartalomkészítők a keresőkből

Az utóbbi hónapokban drámai átalakuláson megy keresztül az online tartalomfogyasztás és -terjesztés világa. A keresőoptimalizálás (SEO), ahogyan ismertük, szétesőben van.
Hirdetés

Gazdaság

Még Angliában is jól pörgött a Raiffeisen Bank zöld kötvénye

Több mint 3,6-szoros túljegyzést regisztrált zöld kötvényére a Raiffeisen Bank Zrt., melyet 300 millió euró összegben bocsátott ki, megerősítve ezzel a fenntartható finanszírozás iránti...

Elfogadta az Országgyűlés az új adószabályokat: változások nem csak 2026-ra, de már az idei évre is!

A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett, új adócsomag.

Itt a kormány új készpénzes szabálya

A Magyar Közlönyben megjelentek a a részletszabályok arról, hogy hogyan kell a vállalkozásoknak készpénzhasználatot biztosítani.,

Többlettel zárt a központi költségvetés májusban

Májusban többlettel zárt a központi költségvetés: ebben a hónapban 213,5 milliárd forint összegű MVM osztalék-befizetés érkezett a költségvetésbe.