Kezdőlap Világgazdaság Brexit - Mélyponton a londoni tőzsdén az új vállalati részvények száma
No menu items!

Brexit – Mélyponton a londoni tőzsdén az új vállalati részvények száma

A tíz évvel ezelőtti, recesszióval kísért pénzügyi válság óta nem jelent meg olyan kevés új vállalati részvény a Londoni Értéktőzsdén (LSE), mint az idén. Elemzői vélemények szerint ennek egyik fő oka a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) folyamatát övező bizonytalanság.

Az LSE által a Financial Times című londoni üzleti napilap számára összeállított, pénteken ismertetett éves statisztika szerint 2019-ben mindössze 34 vállalat hajtott végre elsődleges nyilvános kibocsátást (IPO) az LSE piacain.

Ez 2009 óta nem mért mélypont, és 62 százalékos csökkenés az előző évi új tőzsdei részvénykibocsátások számához képest.

Világszerte 19 százalékkal csökkent az idén az elsődleges nyilvános tőzsdei kibocsátások száma, vagyis a londoni piac messze alulteljesítő volt a globális átlaghoz mérve.

Ezt tükrözte az IPO-tranzakciókból felhajtott tőke mennyisége is, amely 3,7 milliárd fontra (1436 milliárd forintra) csökkent a 6 milliárd font feletti tavalyi összegről.
Az idén ráadásul mindössze két olyan új elsődleges nyilvános kibocsátás volt az LSE piacain, amelynek értéke meghaladta az egymilliárd fontot.

Kép: Simon Dawson/Bloomberg via Getty Images

A Londoni Értéktőzsde árfolyam-teljesítménye is elmaradt a fő versenytársak mögött: az LSE-n jegyzett legnagyobb piaci tőkeértékű vállalatok irányadó FTSE 100-as indexe az idén nem egészen 13 százalékkal, a frankfurti DAX ugyanakkor 26 százalékkal, az amerikai piacon irányadó S&P 500-as 28 százalékkal emelkedett az év eleje óta.

Az Olivetree értékforgalmazó cég vezérigazgatója, Bella Brandon a Financial Timesnak elmondta, hogy a befektetők elsősorban a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) folyamatát övező bizonytalanságok miatt vonakodtak az idén “nagy pénzek munkába állításától” a londoni piacokon.

A brit üzleti szektor szervezetei szerint a Brexit körüli bizonytalanság a reálgazdasági aktivitást is jelentősen terhelte.

Carolyn Fairbairn

A Brit Iparszövetség (CBI) vezérigazgatója, Carolyn Fairbairn nemrégiben közzétett felhívásában közölte: a CBI tagvállalatainak 80 százaléka halasztotta vagy törölte nagy-britanniai beruházásait a Brexit-folyamat bizonytalanságai miatt.

Hozzátette: a CBI becslése szerint azok a vámterhek, amelyek az EU-val folytatott kereskedelemben egyik napról a másikra megjelennének megállapodás nélküli, rendezetlen kilépés esetén, 20 milliárd font (csaknem 7800 milliárd forint) többletköltséggel terhelnék meg a brit vállalati szektort.

Az iparszövetség vezetője szerint 150 ezer brit vállalatnak semmiféle infrastruktúrája nincs a hirtelen megjelenő vámterhek kezelésére.

A Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodás ratifikálása valószínűsíthető annak nyomán, hogy a kormányzó Konzervatív Párt – amely korábban kisebbségben volt a londoni alsóházban – kényelmes többségre tett szert a két hete tartott, előrehozott parlamenti választáson.

Boris Johnson Fotó: Reuters

Boris Johnson miniszterelnök azonban többször is egyértelműen leszögezte, hogy nem lehet szó a Brexit január 31-i határnapja után tervezett 11 hónapos átmeneti időszak meghosszabbításáról.

Az átmeneti időszak elsősorban arra szolgál, hogy London és az EU szabadkereskedelmi megállapodást köthessen. Uniós részről azonban többször is hangoztatták, hogy ez ilyen rövid idő alatt gyakorlatilag lehetetlen, és az EU hajlandó lenne az átmeneti időszak meghosszabbítására.

Számos elemzői vélemény szerint ha jövőre nem sikerül szabadkereskedelmi megállapodásra jutni az Európai Unióval, és ha az átmeneti időszakot ennek ellenére nem hosszabbítják meg, annak ugyanolyan hatása lenne a brit gazdaságra, mintha az Egyesült Királyság a Brexit-megállapodás ratifikálása nélkül, rendezetlen módon lépne ki az EU-ból.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Meglepő lemondás. Távozik posztjáról a Bundesbank elnöke

Személyes okokra hivatkozva jóval megbízatása előtt távozik posztjáról a német jegybank, a Bundesbank elnöke.

Biodóm. A főváros átadná a telket az államnak

A Biodóm-beruházás befejezéséért cserébe átadná az államnak az épület és a telek tulajdonjogát a fővárosi önkormányzat.

IMF: uniós harmadik lehet a magyar növekedés 2021-ben

Magyarország a harmadik legnagyobb gazdasági növekedést érheti el idén az Európai Unióban - derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) októberi felülvizsgált jelentéséből.

Moratórium – körkép. Kevesen kérik a hosszabbítást

Az ügyfelek közül kevesen élnek a meghosszabbított hiteltörlesztési moratóriummal, amelyet novembertől már csak a rászorulók vehetnek igénybe - közölték a pénzintézetek.

Hírek

Csoportos társasági adó – közeleg a nyilatkozási határidő

A vállalkozásoknak pár hetük maradt eldönteni, hogy a csoportos társasági adóalanyiságot választják-e. A csoportos társasági adózással a cégek összességében akár 15 milliárd forintot is megtakaríthatnak - hívja fel a figyelmet a Mazars.

Áder János: az emberiség felelőtlenül használja a vizet

Alig található a Földön jó minőségű, könnyen hozzáférhető, tisztítás nélkül fogyasztható víz, mert az emberiség felelőtlenül használja a rendelkezésre álló vizet - közölte Áder János köztársasági elnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Öt évig bujkált a toplistás magyar bűnöző – Detroitban fogták el

Detroitban fogtak el egy költségvetési csalás miatt keresett magyar férfit - közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda.

Fővárosi kocsmarazziára indult a NAV – kerületi lista

Két hónapos kocsmarazziába kezdett a főváros déli kerületeiben az adóhivatal: a NAV az italok vizezése, a feketefoglalkoztatás és a számla nélküli értékesítés ellen lép fel.

Munkaszünettel csökkentené a fertőzéseket az orosz kormány

Országos munkaszünet bevezetését javasolta október 30. és november 7. között az új koronavírusos járványhelyzet romlása miatt Tatyjana Golikova, az egészségügyért és demográfiáért felelős miniszterelnök-helyettes. Közben a napi halálozások száma ismét ezer fölé emelkedett, és újabb rekordot döntött.

Józsefváros. Rendőrautóra ugrott, majd intézkedés közben meghalt egy férfi

Meghalt egy férfi a VIII. kerületi Baross utca és a Szigetvári utca sarkán, miközben a rendőrök éppen intézkedtek vele szemben - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szóvivője.

Gyengült a forint a kamatemelés után

Jelentősen gyengült a forint az MNB kamatdöntésének kihirdetése után: az euró jegyzése pár perc alatt 361,15 forintra emelkedett a bankközi devizapiacon. A döntés közzététele, 14 óra előtt egy perccel még 359,90 forinton állt a jegyzés.

Alkotmánybíróság: nem alkotmányellenes a védettségi igazolvány

Nem alkotmányellenesek a védettségi igazolvánnyal járó többletjogok - mondta ki az Alkotmánybíróság.

Gazdaság

Moratórium – körkép. Kevesen kérik a hosszabbítást

Az ügyfelek közül kevesen élnek a meghosszabbított hiteltörlesztési moratóriummal, amelyet novembertől már csak a rászorulók vehetnek igénybe - közölték a pénzintézetek.

Londoni elemzők: a piaci nyomás agresszívabb lépésre késztetheti az MNB-t

Valószínű, hogy a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa 15 bázispontos lépésekben folytatja a jelenlegi kamatemelési ciklust, de erősödhet a jegybankra nehezedő piaci nyomás az agresszívabb szigorító lépések végett - vélik londoni pénzügyi elemzők.

MNB: indokolt a kamatemelési ciklus folytatása

A monetáris tanács értékelése alapján az inflációs kilátások és az ezeket övező, továbbra is felfelé mutató kockázatok egyértelműen a júniusban megkezdett kamatemelési ciklus havi ütemű folytatását indokolják - közölte a jegybank.

Gyengült a forint a kamatemelés után

Jelentősen gyengült a forint az MNB kamatdöntésének kihirdetése után: az euró jegyzése pár perc alatt 361,15 forintra emelkedett a bankközi devizapiacon. A döntés közzététele, 14 óra előtt egy perccel még 359,90 forinton állt a jegyzés.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom