Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Brexit - Mélyponton a londoni tőzsdén az új vállalati részvények száma
No menu items!

Brexit – Mélyponton a londoni tőzsdén az új vállalati részvények száma

A tíz évvel ezelőtti, recesszióval kísért pénzügyi válság óta nem jelent meg olyan kevés új vállalati részvény a Londoni Értéktőzsdén (LSE), mint az idén. Elemzői vélemények szerint ennek egyik fő oka a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) folyamatát övező bizonytalanság.

Az LSE által a Financial Times című londoni üzleti napilap számára összeállított, pénteken ismertetett éves statisztika szerint 2019-ben mindössze 34 vállalat hajtott végre elsődleges nyilvános kibocsátást (IPO) az LSE piacain.

Ez 2009 óta nem mért mélypont, és 62 százalékos csökkenés az előző évi új tőzsdei részvénykibocsátások számához képest.

Világszerte 19 százalékkal csökkent az idén az elsődleges nyilvános tőzsdei kibocsátások száma, vagyis a londoni piac messze alulteljesítő volt a globális átlaghoz mérve.

Ezt tükrözte az IPO-tranzakciókból felhajtott tőke mennyisége is, amely 3,7 milliárd fontra (1436 milliárd forintra) csökkent a 6 milliárd font feletti tavalyi összegről.
Az idén ráadásul mindössze két olyan új elsődleges nyilvános kibocsátás volt az LSE piacain, amelynek értéke meghaladta az egymilliárd fontot.

Kép: Simon Dawson/Bloomberg via Getty Images

A Londoni Értéktőzsde árfolyam-teljesítménye is elmaradt a fő versenytársak mögött: az LSE-n jegyzett legnagyobb piaci tőkeértékű vállalatok irányadó FTSE 100-as indexe az idén nem egészen 13 százalékkal, a frankfurti DAX ugyanakkor 26 százalékkal, az amerikai piacon irányadó S&P 500-as 28 százalékkal emelkedett az év eleje óta.

Az Olivetree értékforgalmazó cég vezérigazgatója, Bella Brandon a Financial Timesnak elmondta, hogy a befektetők elsősorban a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) folyamatát övező bizonytalanságok miatt vonakodtak az idén “nagy pénzek munkába állításától” a londoni piacokon.

A brit üzleti szektor szervezetei szerint a Brexit körüli bizonytalanság a reálgazdasági aktivitást is jelentősen terhelte.

Carolyn Fairbairn

A Brit Iparszövetség (CBI) vezérigazgatója, Carolyn Fairbairn nemrégiben közzétett felhívásában közölte: a CBI tagvállalatainak 80 százaléka halasztotta vagy törölte nagy-britanniai beruházásait a Brexit-folyamat bizonytalanságai miatt.

Hozzátette: a CBI becslése szerint azok a vámterhek, amelyek az EU-val folytatott kereskedelemben egyik napról a másikra megjelennének megállapodás nélküli, rendezetlen kilépés esetén, 20 milliárd font (csaknem 7800 milliárd forint) többletköltséggel terhelnék meg a brit vállalati szektort.

Az iparszövetség vezetője szerint 150 ezer brit vállalatnak semmiféle infrastruktúrája nincs a hirtelen megjelenő vámterhek kezelésére.

A Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodás ratifikálása valószínűsíthető annak nyomán, hogy a kormányzó Konzervatív Párt – amely korábban kisebbségben volt a londoni alsóházban – kényelmes többségre tett szert a két hete tartott, előrehozott parlamenti választáson.

Boris Johnson Fotó: Reuters

Boris Johnson miniszterelnök azonban többször is egyértelműen leszögezte, hogy nem lehet szó a Brexit január 31-i határnapja után tervezett 11 hónapos átmeneti időszak meghosszabbításáról.

Az átmeneti időszak elsősorban arra szolgál, hogy London és az EU szabadkereskedelmi megállapodást köthessen. Uniós részről azonban többször is hangoztatták, hogy ez ilyen rövid idő alatt gyakorlatilag lehetetlen, és az EU hajlandó lenne az átmeneti időszak meghosszabbítására.

Számos elemzői vélemény szerint ha jövőre nem sikerül szabadkereskedelmi megállapodásra jutni az Európai Unióval, és ha az átmeneti időszakot ennek ellenére nem hosszabbítják meg, annak ugyanolyan hatása lenne a brit gazdaságra, mintha az Egyesült Királyság a Brexit-megállapodás ratifikálása nélkül, rendezetlen módon lépne ki az EU-ból.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

BÉT – Elemző: a romló nemzetközi hangulat miatt csökkent a BUX

A részvénypiac forgalma 16,6 milliárd forint volt, a vezető részvények ára vegyesen változott az előző napi záráshoz képest.

Az MNB 50 bázisponttal csökkentette az alapkamatot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal, 7,25 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben csökkentette.

Elutasítjuk a nyomásgyakorlást az energiapolitika terén

A magyar kormány elutasít mindenféle politikai nyomásgyakorlást azt illetően, hogy milyen forrásokból vásároljon energiát, és mindig is a nemzeti érdek szempontjából legjobb megoldásokat fogja választani.

NAV: éjfélkor jár le az szja-bevallási határidő

Éjfélig lehet kiegészíteni, illetve elfogadni az szja-bevallási tervezetet, de nem éri meg az utolsó percekre hagyni hívta fel a figyelmet kedden a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Hírek

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Gazdaság

Heti várható: Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatokat közöl a KSH

Kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülést tart.

Nagy Márton: május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresőket segítő támogatások

Május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresők és inaktívak elhelyezkedését célzó támogatások, az uniós társfinanszírozással megvalósuló program teljes kerete több mint 150 milliárd forint

A többség családon belül dönt a pénzügyeiről

meghaladja az 50 százalékot azok aránya, akik családtagoktól kérnek tanácsot pénzügyi döntésekben, de a baráti, ismeretségi körben tájékozódók aránya is megközelíti a 30 százalékot.

Már él az automatikus napi átutalási limit az OTP-nél

Sok OTP-ügyfél most, az internet- vagy mobilbanki belépésénél szembesül azzal az üzenettel, hogy május 8-tól a pénzintézet biztonsági okokból automatikus napi limitösszeget vezetett be...