Kezdőlap Világgazdaság Brit-francia langusztaháború. Halászok küzdelme a Szent Jakab-kagylókért
No menu items!

Brit-francia langusztaháború. Halászok küzdelme a Szent Jakab-kagylókért

Egy francia halász a múlt héten kirakta a kagylókat Granville kikötőjébe. Fotó: Sameer Al-Doumy /observer

A La Manche-csatorna gazdag langusztában és Szent Jakab-kagylóban. A Brexit miatt a franciák júniustól csak a britek engedélyével halászhatják a tenger értékes gyümölcseit. A két ország hadihajói farkasszemet néznek egymással a Csatorna-szigeteknél. Eszkaláció fenyeget.

Rossz fogás és még rosszabb kilátások

„Nagyon rossz volt a fogás” – mondja Victor Massu a brit Guardian riporterének, amikor napkelte után visszatér a normandiai partoknál fekvő Granville kikötőjébe. A szokásosnál jóval kevesebb langusztát és Szent Jakab-kagylót rak partra. Mégsem a szerény aznapi fogás miatt elkeseredett a negyvenes Victor, aki az apjától örökölte a kis halászvállalkozását. „Az igazi baj, hogy már csak néhány napig halászhatok.”

Előző este, amikor kifutott, már tudta, hogy rossz útja lesz. A kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére sok francia halászhajó útra kelt a brit Csatorna-szigetekhez tartozó Jersey felé. Többségük már csak néhány napig teheti. Victor május elején kapott levelet a brit hatóságoktól, amelyben visszavonták a halászati licenszét. Derült égből villámcsapásként érte a határozat. Hitt a francia halászati miniszternek, aki többször biztosította a normandiai halászokat, hogy a Brexit-szerződés rendezi a halászat kérdését a La Mancha-csatornán. Így Nagy-Britannia kilépése az EU-ból nem lesz kihatása a munkájukra. A Csatorna-szigetek ugyanis az Egyesült Királysághoz tartoznak, tehát már nem részei az EU-nak.

Hadihajók védik a tenger gyümölcseit

Napok óta brit hadihajók cirkálnak a Csatorna-szigetek körül. Egyelőre csak figyelik a halászokat, de London fenyegetése szerint a tétlenség átmeneti. A hónap végétől meg fogják akadályozni, hogy a franciák engedély nélkül behajózzanak a brit vizekre, illetve, hogy az értékes langusztából és a Szent Jakab-kagylóból halásszanak.

Victor rezignáltan veszi tudomásul az egzisztenciája romba döntésével fenyegető politikai változást. Sok halász nem ilyen békés. Néhány nappal ezelőtt Granville-ben tüntettek. Nem csak transzparenseket tartottak és szólamokat kiabáltak, a rendfenntartókkal is összecsaptak.

A nagypolitika a hibás

Jersey szigetén, a Csatorna-szigetek legnagyobb tagján elő 100 ezer brit többsége örül, hogy véget ér ’a francia invázió’. Pedig nem sok halászhajó van a szigeten. A 30 ezres Saint Helier, a sziget legnagyobb településének kikötőjében főleg jachtok horgonyoznak. Innen futnak ki a brit haditengerészet fregattjai is, hogy a londoni kormány kifejezésével élve „monitorozzák a helyzetet”. Ezt teszik a Normandiából érkező francia hadihajók is a La Manche-csatorna Franciaországhoz tartozó részén.

Mintegy 80 francia hajó gyűlt össze a szent Helieri kikötőben, hogy tiltakozzanak a Brexit utáni halászati jogokra vonatkozó szabályok ellen

A pesszimista forgatókönyv szerint az egymás mellett cirkáló brit és francia fregattok megfigyelő tevékenységét a következő hónap elejétől a két haditengerészet közötti villongások fogják felváltani.

„Mi a békés megoldásban vagyunk érdekeltek” – nyugtatja meg a Guardian riporterét Ludovic Lazaro, a granville-i halászok egyik szószólója, aki a tiltakozó akciók főszervezője a településen.

Mialatt a riporterrel beszélget egy komp teszi partra az utasait. Guernsey, a Csatorna-szigetek második legnagyobb, 65 ezer lakosú szigetéről érkezett. Órákig vesztegelt Granville előtt. A francia parti őrség nem engedte kikötni. Nem egyedi eset. A brit és a francia hatóságok kölcsönös gáncsoskodása az elmúlt hónapokban a mindennapok része lett.

Ludovic Lazaro a brit halászok vezetőjére várja. Ketten akarnak kísérletet tenni a konfliktus rendezésére, miután a nagypolitikai az elmúlt hónapokban csak eszkalálni tudta azt.

„Korábban Granville-ben értékesítettük a fogás nagy részét. A francia szárazföldön sokkal nagyobb a kereslet a halra, mint a Csatorna-szigeteken” – mondja a brit halászokat képviselő Chris Lemasurier újságíró honfitársának. Azonban a britek az év eleje óta jogilag jóval nehezebb adhatnak el halat Franciaországban és megcsappantak a vevők is. Az elmérgesedett viszony miatt a franciák nem akarnak a britektől vásárolni.

Lazaro és Lemasurier jó hangulatban beszélgetnek. Láthatóan nincs köztük személyes konfliktus. „Mi hamar megállapodásra jutnánk. A problémát a fővárosokban elfogadott szabályok okozzák, amelyek mind a két ország halászainak és vásárlóinak is rosszak” – mondja Lazaro. Lemasurier bólintásokkal jelzi az egyetértést.

A francia és a brit halászok képviselője baráti viszonyban válik el egymástól, de a nélkül, hogy közelebb jutottak volna a megoldáshoz.

Elmérgesedő viszony

Ha tiszta az ég, a francia partról jól látszanak a brit Jersey fényei. „Meg kellene szakítanunk az áramellátást” – mondja Dimitri Rogoff, a normandiai halászok érdekképviseleti szervezetének vezetője. A Csatorna-szigetek kevesebb, mint 40 kilométerre fekszenek a francia partoktól, viszont közel 200-ra a brittől. Ezért az elektromosság Franciaországból érkezik. Az áram megvonásának ötlete sok franciában felmerült, miután London hivatalosan tájékoztatta Párizst, hogy a 344 halászati kérelemből csak 41-et hagyott jóvá. Június 1-től ennyi francia hajó halászhat langusztát és Szent Jakab-kagylót a brit vizeken.

A londoni kormány ezzel egyidejűleg számos szabályt is meghatározott a kifogható maximális mennyiségtől kezdve a megengedett halászati időig. Ezek megsértése a halászati engedély azonnali visszavonását vonja maga után. Párizs tiltakozik a licenszek alacsony száma és a szigorú megkötések miatt. A francia álláspont szerint ezek nincsenek összhangba a Brüsszelben elfogadott Brexit-megállapodással.

Nem csak a halászok félnek

Granville-ben nem csak a halászok tartanak a brit kormány korlátozásai súlyos gazdasági kihatásától. A vendéglősök és a szuvenír üzletek tulajdonosai is félnek: „Ha a languszta és Szent Jakab-kagyló nem fog szerepelni az étlapokon és a szuvenír üzletekben nem lesznek kaphatók a két tengeri gyümölcsből készült ajándéktárgyak, nem fognak érkezni a turisták” – mondja Rogoff a Guardiannek. Pedig a colid-korlátozások lazítása után a helyieknek úgy kell az idegenforgalomból származó bevétel, mint a halaknak a víz.

Rogoff becslése szerint a 13 ezres Granville-ben 800 család megélhetése van közvetlen veszélyben. Mindezért a Brexitet okolja. „A britek kilépése előtt volt egy brit-francia vegyesbizottság. Mindig megoldást találtunk a problémákra. A nacionalizmus ismeretlen volt” – emlékszik vissza a normandiai halászok érdekképviseleti szervezetének vezetője. Utóbbi magyarázataként elmondja, hogy bár a Csatorna-szigeteket Hódító Vilmos már 1066-ban a brit korona ellenőrzése alá vonta a normandiai hercegség fennhatósága alól, ennek ellenére a szigetlakók többsége a XX. század közepéig normannak és nem britnek vallotta magát. Szerinte ez a II. világháború után változott meg, amikor a Csatorna-szigetek adóparadicsommá váltak és az őslakók kisebbségbe kerültek a brit főszigetről áttelepülőkkel szemben.

Rogoff borúlátó. „Minél több a hadihajó és a kölcsönös vádaskodás, annál távolabb kerülünk a megoldástól.”

Petrus Szabolcs

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Európáért versengő ‘áramlatok’ – Délről is kerülik a vezetékek Ukrajnát

Az energiahordozók ára az egekbe ugrott. A Gazprom, az orosz állami energiaórás új vezetékekkel és hosszú távú szállítási szerződésekkel kerül helyzetbe Európában. A gáz egyre nagyobb része Ukrajna megkerülésével érkezik 'Nyugatra'.  A Balkánon még nem dölt el hogyan osztozhatnak a tranzitbevételeken. Több aspiráns is vállalná a régi ukrajnai szerepet - gáz ügyben.

BKK: változik a reptéri buszjárat menetrendje

Sűrűbben és hosszabb üzemidőben jár hétfőtől a 100E reptéri gyorsjárat - közölte a Budapesti Közlekedési Központ.

Kartell a műtrágyapiacon – gigabírságot kapott a Nitrogénművek

A Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja éveken keresztül jogsértően törekedett a verseny és az import korlátozására - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal, amely összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a kartellezőkre.

IHS Markit: féléves mélypontra lassult az euróövezeti növekedés

A szűk ellátási keresztmetszetek és a koronavírus-járvány újabb fellángolása miatt hathavi mélypontra lassult az euróövezet magánszektorának növekedése októberben - derült ki az IHS Markit beszerzésimenedzser-indexeinek előzetes adataiból.

Hírek

Kartell a műtrágyapiacon – gigabírságot kapott a Nitrogénművek

A Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja éveken keresztül jogsértően törekedett a verseny és az import korlátozására - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal, amely összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a kartellezőkre.

Őszi szünet. Kajla útlevéllel ingyen utazhatnak a kisdiákok

Ismét díjmentesen utazhatnak a MÁV-Start, a Volánbusz és a GYSEV belföldi járatain október 23. és november 1. között azok a gyerekek, akik a jegyvásárláskor felmutatják Kajla-útlevelüket és személyazonosításra alkalmas igazolványukat.

Elindult a fűtési szezon – a legtöbb helyen távfelügyelettel

Elkezdődött a fűtési időszak Budapesten, mintegy 240 ezer lakossági és 7 ezer egyéb fogyasztónál kapcsolták be a távfűtést.

Tragikus filmforgatás. Alec Baldwin véletlenül agyonlőtt egy operatőrt

Halálos baleset történt Alec Baldwin amerikai színész filmjének új-mexikói forgatásán - közölte Santa Fe rendőrsége.

Bocuse d’Or – Dalnoki Bence nyerte a magyar döntőt

Dalnoki Bence, a Michelin-csillagos Stand Étterem sous chefje és commis-ja (segédje), Nyikos Patrik nyerte a Bocuse d'Or nemzetközi szakácsverseny magyar döntőjét. Jövő márciusban ők képviselhetik az országot az európai döntőn, amelyet szintén Budapesten rendeznek meg.

A 2019-es utasforgalom 42 százaléka tért vissza a budapesti repülőtérre

Szeptemberben 639 051 utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, ami a tavalyi azonos időszakhoz képest több mint hatszoros növekedés, a 2019-es rekordévvel összehasonlítva pedig azt mutatja, hogy visszatért az utasforgalom 42 százaléka

Látogatási tilalom a Semmelweis Egyetem öt klinikáján

A koronavírus-járvány és a szezonális fertőzések elkerülése érdekében látogatási tilalmat vezetett be öt klinikáján a Semmelweis Egyetem.

Uniós árkörkép. Budapesten a legolcsóbb a lakossági földgáz

A földgáz átlagára az uniós fővárosok közül Budapesten volt a legolcsóbb, míg a villamos energiáért a magyar háztartások a második legkedvezőbb árat fizették szeptemberben - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi árösszehasonlító vizsgálatából.

Gazdaság

Moratórium – MNB: sokan kényelmi okból nem törlesztettek

A moratóriumban lévő ügyfelek legnagyobb hányada képes lenne fizetni tovább a hitelét, ők más okokból, például kényelmi szempontból vették igénybe a lehetőséget - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Jövőre 260 ezer forint lesz a garantált bérminimum

Januártól a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig várhatóan 260 ezer forintra emelkedik - mondta Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója csütörtökön Szegeden.

Románia. Növelte piaci részesedését az OTP

Az OTP Bank romániai leányvállalata elérte a 4 százalékos részesedést a román bankpiacon. Ezzel jó irányba halad afelé, hogy teljesítse a célul kitűzött 5 százalékos részesedés megszerzését - jelentette ki az OTP Bank Románia vezérigazgatója.

MNB: nőhetnek a kockázatok a moratórium lejárta után

A bankrendszer a pandémia okozta gazdasági sokk alatt is stabilan töltötte be gazdaságfinanszírozó szerepét. Ugyanakkor a törlesztési moratórium lejárta után a kockázatok várhatóan növekednek majd - olvasható a Magyar Nemzeti Bank friss Makroprudenciális jelentésében.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom