Kezdőlap Edukáció Budapesten is elvitte a show-t az üzleti filozófia bőrdzsekis pápája

Budapesten is elvitte a show-t az üzleti filozófia bőrdzsekis pápája

Hívták már Rock and Roll Platónnak, sőt Digitális Jézusnak is. Sokan a 21. századi üzleti filozófia egyik legjelentősebb úttörőjének tartják, könyveiben és előadásain a fejlődés következő, általa kvantumgazdaságnak nevezett lépcsőfokát vizsgálja. Anders Indset norvég üzleti filozófus AzÜzlet.hu-nak adott interjújában néhány fontos részletet is megvilágít. A gazdaságfilozófus a SAS Analytics Day vendége volt, előadását követően válaszolt szerkesztőnk, Boruzs Álmos kérdéseire.

– Álláspontja szerint a felszínes ismeretek korában az juthat versenyelőnyhöz, aki az üzleti életben keletkezett adatokat, tudást és tapasztalatokat megfelelően tudja strukturálni és értelmezni. De hogyan függ össze mindez az ön által annyiszor emlegetett kvantumgazdasággal?

– A kvantumgazdaság teóriája abból ered, hogy a világ, amelyben élünk, egy kvantumvalóság. A kvantumfizika azt állítja, hogy az atomnál kisebb mértékek világában egészen furcsa dolgok történnek, legalábbis szokatlanok az emberi léptékhez szokott elménknek. És ami még meglepőbb, ezek a törvények visszaköszönnek az univerzum kozmikus méretű világában. A lényeg, hogy minden folyamatosan kvantumállapotba igyekszik jutni, ahol az energia részecskévé válik és a hullámok is részecskékké válnak.

Én az üzleti világot is hasonlóképpen látom. Számtalan elemző igyekszik megjósolni a jövőt, de persze ha ez lehetséges lenne, akkor közülük kerülnének ki a lottónyertesek. Amint említettem, furcsa dolgok történnek, amelyek nem megjósolhatók. De a dilemma tárgya sokkal inkább az, mit jelent számunkra a szuperpozíció, az az állapot, amikor az elektron hullámfüggvénye összeomlik, épp úgy, mint Schrödinger macskája* esetében. Véleményem szerint ez az összeesés megváltoztatja a világunkat. És a gazdaságot.

A régi gazdaság a nyersanyagok összetevőin alapul. Az új gazdaság prosperitást, gazdagságot ígér nekünk. Azt gondolom, hogy az új gazdaság, a kilencvenes évek „hardcore” kapitalizmusa, a materializmus és a fogyasztás elsőbbsége – ez a modell nem fog sokáig működni. A kapitalizmus egy jó alap arra, hogy tovább fejlesszük. Burkot kell a gazdaság köré építenünk az energia nevében, ami az üzleti világ univerzumát irányítja. Hogyan lehet olyan üzleti modelleket létrehozni, amelyek az éltető energiát használják ki? Olyan vállalkozások kellenének, amelyek magukat tanítják, és nem másolják a tudást.

*A Schrödinger macskája Erwin Schrödinger Nobel-díjas osztrák fizikus nevéhez fűződő gondolatkísérlet. A tudós ezzel a kísérlettel kívánta szemléltetni a mikrovilágban uralkodó törvények hétköznapi szemlélet számára meghökkentő idegenszerűségét, azt, hogy a részecskék egyidejűleg több helyen, különféle állapotokban lehetnek. A gondolatkísérlet arra az abszurditásra mutat rá, hogy a macska élő vagy holt állapota attól függ, hogy megfigyeli-e valaki ezt az állapotot.

Hogy a magam példáját hozzam fel: évekig tanácsadóként dolgoztam, és jól megfizettek azért, hogy tanuljak. Képzeljük csak el, ha egy olyan tanácsadót alkalmazunk, aki megmosolyogtatja a dolgozókat, és ők ettől jobban érzik magukat, és jobban teljesítenek. Erről van szó.

A kvantumgazdaság szintén a körforgáson alapul, ahol az erőforrásokat visszaforgatják a rendszerbe. A termék előállítója felelős a termékért a létrehozásától kezdve egészen addig, amíg vissza nem kerül a rendszerbe. Sok vállalat olyan termékeket gyárt, amelyek csak bizonyos ideig tartanak, holott képesek lennének szinte örökké tartó termékeket is előállítani. Na ez az a modell, ami nem működőképes. Hogyan lehet pénzt csinálni, ha nem ezt a mintát követjük?

Gondoljunk csak az olyan vállalatokra, mint az Uber. Az Uber nem egy személyszállító vállalkozás. Ők rengeteg értéket teremtenek, persze adót nem fizetnek. Az Uber az energiát és az értéket hasznosítja. Azt állítják róluk, hogy szétrombolják az ingatlanbizniszt. De ez nem így van. Ők kapcsolatrendszert, ökoszisztémát építenek. Az igazi nyereségük az emberek közötti kapcsolatok és hogy ők egymással csinálnak üzletet. Az érték, amit létrehoznak, nem fizikai természetű, hanem hullámtermészetű, amikor emberek találkoznak, kapcsolatot teremtenek és új dolgokat hoznak létre. Tehát így kellene gondolkoznunk az üzletről.

Azt gondoljuk, hogy a kapitalizmus egy fenntartható modell. A kvantumgazdaság egy új elképzelés a gazdasági rendszerről. Ha ebbe az irányba szeretnénk elmozdulni, az első és legfontosabb, hogy gazdasági motivációt teremtsünk a változásra. Az embereknek gazdasági motiváció kell ahhoz, hogy forradalom útján létrehozzanak egy új társadalmat. Senki nem akar korlátokat. Mindenki tudja, hogy a fogyasztás csökkenni fog. Mindenki tudja, hogy feléljük a tartalékainkat. Ezért van szükség egy új gazdasági modellre.

– Több írása is megjelent arról, hogy száműzné az üzleti életből a meetingeket. Miért gondolja így?

– Elsősorban azért, mert kiváló technológiai adottságaink vannak, amelyek segítségével valódi értéket teremthetünk. A probléma az, hogy a jövőben nem lehet majd elég pénzt csinálni csupán a termékből. Tökéletes minőségre kell törekedni. Csak a média és a márka értéke tesz majd különbséget az árak között. A jövő az algoritmusok csatája lesz. Márpedig a legdrágább mindig az emberi munkaerő. Éppen ezért a jövő vállalatai meg akarnak majd szabadulni az emberektől, mert az áron fognak versenyezni. Mindenki úgy gondolja, hogy a mesterséges intelligencia rengeteg szabadságot és nagyobb árrést fog adni. Nem, nem fog.

Újra kell gondolnunk a meetingeket, mert a legtöbb esetben csak az időpocsékolásról szólnak. A jövő főnöke a projekt. A legfontosabb az, amin dolgozunk. Ha ebben egyetértés lesz, el lehet kerülni a felesleges mellébeszéléseket.

– Mit a gondol a deep learningről? Az emberiség jövője megjósolható az algoritmusok segítségével? Hol a határ?

– Határok nincsenek. A történelmünk alapján tökéletes jövőt tudunk felvázolni. Az algoritmus képes erre. Csakhogy a jövő nem a múlt replikája. Nem lineáris, inkább kvantum. Nagyon óvatosnak kell lennünk tehát, ha a jövőt akarjuk megjósolni, mivel a jövő nem létezik, a jövőt mi magunk formáljuk.

A múltban sokat tanultunk a hibáinkból, sok találmány meg se születhetett volna hibák nélkül. Gondoljunk csak a teremtő tévedés lehetőségére, a post-itre, ami az egyik legnagyszerűbb olyan találmány, amit egy hibának köszönhetünk. Az ilyen hibák biztosítják a fejlődésünket, az emberiség előrehaladásának kulcsa a diszciplínák közötti terekben található. Algoritmusokkal márpedig ez nem kiszámítható. A dolgok sok szempontból javíthatók, de a fontosabb kérdés az, hogy mit szeretnénk javítani.

A potenciálnak nincsenek korlátai, de nagyon óvatosnak kell lennünk, mert amit létrehozunk, az felboríthatja az emberiség egészét. Mi a fontosabb, az intelligencia vagy a tudatosság?

Friss

Budapesti Értéktőzsde, március: áresés

A nemzetközi tőzsdékhez hasonlóan a Budapesti Értéktőzsdén is változékony kereskedés mellett erőteljesen csökkentek a részvényárak, a fejlett piacok 15-25 százalékos márciusi visszaeséséhez hasonlóan a BUX is 40 230 pontról, 33 135 pontig csökkent - közölte a Budapesti Értéktőzsde.

Koronavírus – Szabadesés: lezuhant az euróövezet gazdasági teljesítménye

A koronavírus-járvány, illetve az ellene hozott intézkedések hatására márciusban korábban még soha nem tapasztalt mértékben gyengült a gazdasági aktivitás az euróövezetben a londoni IHS Markit gazdaságkutató intézet pénteki tájékoztatása alapján.

Vita az EU-ban a korona-kötvényről: Mindenki mentene, de mindenki másként

Itália, Németország, a ’Kilencek’, az ’Északiak’, az Európai Központi Bank és annak volt elnöke, Mario Draghi – ahányan, annyi féle képp mentenék meg az összeomlás szélé álló európai gazdaságot. Lesz-e közös nevező? – teszi fel a kérdést a legmeghatározóbb olasz napilap, a Corriere della sera. Megfontolások és kifogások? Petrus Szabolcs összefoglalója.

Gazdasági vészhelyzet – Amit a meghirdetett járulékkedvezményről tudni kell/részletek

A koronavírus járvány miatt bekövetkezett recesszió veszteségei szinte a gazdasági szereplők mindegyikét arra sarkallja, hogy valami módon bekerüljön a kormány által meghatározott veszélyeztetett tevékenységi körbe, amelynek jóvoltából a március 1. és június 30. közötti átmeneti időre adó- és járulékkedvezményben részesülhet. A fő kérdés most azonban az, miként értesülhetnek a besorolásukról? Mit kell tenniük azoknak a vállalkozásoknak, aki már a kormányzat eddigi kétlépcsős programjának kedvezményezettjei? AzÜzlet.hu erről kérdezte a PWC Magyarország Kft. szakértőit.

Hírek

Kínában százezreket óvtak meg a fertőzéstől

Több mint 700 ezer Covid-19-esetet akadályozhattak meg Kínában a korlátozásokkal egy új nemzetközi tanulmány szerint, amely a Science tudományos folyóiratban jelent meg. A tudósok szerint Kína fenyegetettsége azonban nem szűnt meg teljesen ezzel.

Fizetés nélküli szabadság: a tb-járulékot fizetni kell

Ha a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, szünetel a biztosítási jogviszonya, ezért a fizetés nélküli szabadság első napjától egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Több forrásból ered a marsi víz

Két különböző, a vörös bolygó belsejében található forrásból ered a marsi víz - állapították meg kutatók a Marsról származó meteoritok elemzése révén.

Türkmenisztán betiltotta a koronavírust – a maszk is tilos

Türkmenisztánban betiltották a koronavírus szót a sajtóban és az utcán, ahol a maszkviselés is szigorúan tilos - adta hírül a Riporterek Határok Nélkül médiajogi csoport türkmén forrásokra hivatkozva.

Újra mélyponton a forint

Történelmi mélypontra gyengült a forint az euróhoz képest kedd délután a nemzetközi bankközi devizapiacon.

Mutálódott a koronavírus – már nyolc törzse van

A többi vírushoz hasonlóan az új koronavírus is mutálódik, már nyolc törzse van világszerte - közölték amerikai kutatók.

Google Maps – Manipulálhatóbb, mint gondolnánk

Tizenöt éves a térkép fogalmát újradefiniáló Google Maps, amelynek egy berlini kísérletben 99 okostelefonnal demonstrálták manipulálhatóságát.

Károly herceg elhagyhatta a karantént

A korábban koronavírussal diagnosztizált Károly walesi herceg jól van, kikerült a karanténból - közölte a 71 éves brit trónörökös szóvivője.

A rendőrség nevében is támadnak a csalók

Ismeretlenek a rendőrség nevével visszaélve valótlan tartalmú meghívókat küldtek e-mailben szerkesztőségeknek és különböző szervezetekek - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata.

Rigó Csaba Balázs a GVH új elnöke

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága támogatta Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság (KH) eddigi vezetőjének kinevezését a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) élére.

Baltikum. Kölyökfókák százai haldokolnak az enyhe télben

Százszám pusztulnak a púpos fókakölykök a Balti-tenger észtországi és lettországi partvidékén a szokatlanul meleg, jégmentes tél miatt.

Szerdán tovább zuhan a benzin ára

Április 1-től a benzin 8 forinttal kerül majd kevesebbe: a literenkénti ára 290 forintra csökken, amire 2010 óta nem volt példa. A gázolaj ára változatlan marad.

Gazdaság

MNB: a hitelkártyákra is vonatkozik a fizetési moratórium

Minden 2020. március 18-ig folyósított hitel-, kölcsön- és lízingszerződésre vonatkozik a fizetési moratórium, így a hitelkártyákra, és a munkáltatói kölcsönökre is - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztóvédelmi felügyelete.

Vita az EU-ban a korona-kötvényről: Mindenki mentene, de mindenki másként

Itália, Németország, a ’Kilencek’, az ’Északiak’, az Európai Központi Bank és annak volt elnöke, Mario Draghi – ahányan, annyi féle képp mentenék meg az összeomlás szélé álló európai gazdaságot. Lesz-e közös nevező? – teszi fel a kérdést a legmeghatározóbb olasz napilap, a Corriere della sera. Megfontolások és kifogások? Petrus Szabolcs összefoglalója.

MNB: hosszabb lejáratú hitel a befektetési alapoknak is

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a monetáris tanács március 24-i döntésével összhangban úgy döntött, hogy lehetővé teszi a hazai nyílt végű, nyilvános befektetési alapok részvételét a jegybank új, hosszabb futamidejű fedezett hiteltenderein

MNB: tavaly három százalékkal csökkent az államadósság

Az államháztartás névértéken számított bruttó konszolidált adóssága a GDP 64,7 százalékát - 30 287 milliárd forintot - tette ki 2019 végén, vagyis 3 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbi 67,7 százalékról - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

A Bankszövetség szerint a magyar bankrendszer stabil

A magyar bankrendszernek magas a tőkeellátottsága, stabilan működik, a lakosság részéről jelentkező nagyobb készpénzigényt is tudta kezelni - mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára.

Az MNB az infláció lassulására számít

Idén 3 százalék alá eshet, hosszabb távon pedig 3 százalék körül stabilizálódhat az infláció - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) online sajtótájékoztatóján a Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság vezetője.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom