Kezdőlap Agrár Búza és liszt: áldás vagy átok?
No menu items!

Búza és liszt: áldás vagy átok?

Lisztet csak kalcium, vas, valamint B1 és B3 vitamin hozzáadásával szabad forgalmazni. Napjaink lisztje tehát minden, csak nem természetes tápanyag. Fotók: Bigstock

A búza világszerte a legtöbbet termesztett kultúrnövény és a legfontosabb tápanyagforrás. Az agrár- és az élelmiszeripar számára ideális fajta kinemesítése sokakat megmentett az éhezéstől, de számos egészségügyi és környezeti problémát is okoz.

Egy mezőgazdasági forradalmár

Norman Borlaug

Norman Borlaug (1914-2009) nevét kevesen ismerik, pedig az amerikai agrármérnök határozza meg a táplálkozásunkat. Ő nemesítette az iparosított termesztésre alkalmas búzafajtát. Így neki köszönhető (?), hogy napjaink legkedveltebb ételei a kenyértől a pizzán át a spagettiig meghódították a világot. A liszt alapanyaga máig a Borlaug által kikísérletezett gabonafajta.

Íztelen és tápanyagszegény

– a búzaliszt két legfontosabb tulajdonsága. Ugyanis az őrléssel veszendőbe megy az íz és a tápanyagok is. De minthogy napjaink legfontosabb tápláléka, az élelmiszeripart törvény kötelezi az utóbbiak pótlására. Lisztet csak kalcium, vas, valamint B1 és B3 vitamin hozzáadásával szabad forgalmazni. Napjaink lisztje tehát minden, csak nem természetes tápanyag. Az iparosított élelmiszerelőállítás iskolapéldája: a búzafajták keresztezése, műtrágyák és növényvédőszerek a termesztésben, élelmiszerkémia az őrlésben.

Még, még, még, ennyi nem elég

2019-ben világszerte 218 milliárd hektáron termesztettek búzát. A ’60-as évek ’zöld forradalma’ óta évről évre a legtöbbet termesztett kultúrnövény. Egyúttal a 8 milliárd földlakó legfontosabb kalóriaforrása. 2020-ban 785 millió tonna gabonát ettünk meg! Mindannyian napi 498 kalóriát veszünk magunkhoz búzából, messze megelőzve a második helyezett olajat (349), harmadik rizst (333) és negyedik cukrot (281).

Az élelmiszeripar és a fastfood gasztronómia imádja a búzát, mert olcsó és bármilyen konzisztenciájú élelmiszer előállításához felhasználható a háztartási keksztől a krumplipüréig. A fogyasztók sem tudnak betelni vele. Ha gyorsan és olcsón akarunk enni, lisztből készülő ételt választunk: szendvicset, péksüteményt, hamburgert, pizzát, spagettit, vagy reggel egy tál corn flakes-t.

Az észak-atlanti térségben a legmagasabb a búzafogyasztás. Németországban például 84 kg/fő/év. Egyre több búza fogy ott is, ahol a hagyományosan más, leginkább a kukorica és a rizs a legelterjedtebb alapélelmiszer. Egy kínai energiabevitele búzából 1961 és 2019 között 200-ról 600 kalóriára nőtt. Ázsiában státuszszimbólum lett a tészta, a pizza és a pékáruk fogyasztása.

A kutyának sem kellett

Búzát sok ezer éve termesztünk, de tündöklése újabb jelenség. Kalóriatartalma hosszú ideig nem állt arányban a feldolgozása okozta munkával. A gyümölcsöknek, olajos magvaknak és a húsnak sokkal jobb volt a mérlegük. Csak az iparosított élelmiszerelőállítás hozott áttörést. A nemesítetlen búza héját csak hosszú áztatás után, illetve szerszámmal lehet feltörni. Ezért a legtöbb élelmiszeralapanyaggal ellentétben az ember volt az első élőlény, amelyik fogyasztotta.

A búzatermesztés 8 ezer évvel ezelőtt, Mezopotámiaban kezdődött, miután az agyagedény feltalálása lehetővé tette a magok puhára főzését. Néhány évezreddel később a búza már a stabilitás záloga volt. Babilon, Egyiptom és a Római Birodalom számára a búza termőterületeinek megszerzése a hóditások fontos célja volt. A békésebb antik görögök kereskedelmi kapcsolatok kiépítésével csillapították a búzaéhségüket: bort és olívaolajat cseréltek lisztre! Nem is olyan meglepő, ha tudjuk, hogy az antik világban más volt a búza státusza, mint a modernben. Igényes növény volt, csak száraz, meleg éghajlaton termett.

A búza nemesítése évszázadokig tartott. A XVII. században viszont már több tucat fajta volt ismert és régiónként változott, melyiket termesztették. Ekkoriban kezdtek el egy helyen több fajtát is vetni. Ez ugyan csökkentette a termést, de biztosította, hogy akkor is legyen, ha a szélsőségesek időjárás vagy a károkozó lecsaptak egy fajtára. „Nem a legjobb évben elért hozam minősít egy búzafajtát. Döntő, mennyi termett a legrosszabban” – fogalmazott a gabonakutatás amerikai pionírja, Mark Carleton (1866-1925).

Az ipar kifőzte, a fogyasztók eszik

A búza jó keresztezési potenciálját látva az élelmiszeripar rájött, hogy viszonylag egyszerű olyan fajtát keresztezni, amellyel a termelés és a feldolgozás is jól homogenizálható és iparosítható. A XX. század második felében elhatározták, hogy a búza lesz a legfontosabb tápanyagforrásunk. Mi pedig azóta is esszük, amit az agrárkonszernek kifőznek nekünk.

Charles Saunders

Az első áttörés az iparosításban a kanadai Charles Saunders (1867-1937) érdeme. 1904-ben ellenállóbb, korábban beérő és magas gluténtartalmú fajtát keresztezett ki. 1920-ra már a ’Marquis’ adta az észak-amerikai termelés 90 százalékát!

A ’búzaforradalom’ hőse mégis Norman Borlaug. 1945-ben a Rockefeller Alapítvány megbízást adott agrármérnököknek egy búzafajta kikísérletezésére, amely segít megoldani a dinamikusan növekvő népesség élelmezését Mexikóban. Az iowai agrármérnök, Borlaug 200 keresztezési kísérlet után 1948-ban előállt egy fajtával, amely ellenállt a korábbi évek mexikói termését tizedelő gombának. A sikeren felbuzdulva Borlaug nagyot álmodott: kinemesíti az egész emberiség táplálására képes búzafajtát!

Célja egy iparilag jól termeszthető, tehát a műtrágyához, növényvédőszerekhez és a rossz minőségű öntözővízhez jól alkalmazkodó fajta nemesítése volt. Elsőként egy gyorsan beérő, de nagy víz és trágyaidényű és egy hosszú érésigényű, de víz- és tápanyaghiány-tűrő fajtát keresztezett. Majd az így létrejött fajtát egy alacsony növésűvel házasította a gyors és egyszerű aratás érdekében.

Borlaug és a ’zöld forradalom’ legnagyobb sikerét Pakisztánban és Indiában érte el. Pakisztánban 1967 és 1969 között 60 százalékkal nőtt a termelés. A korábbi importőr India pedig a népességrobbanás ellenére 1974 óta exportálni is tud. A termelésnövekedés a két országban olyan robbanásszerű volt, hogy az első években a betakarítás után tanítási szüntet kellett elrendelni, hogy az iskolákban tudják elhelyezni a búzát.

Áldás vagy átok?

Az iparosított búzatermelés kétségtelenül sokakat mentett meg az éhezéstől, de számos problémát is okoz:

  • Nagyban hozzájárult a biológiai sokféleség redukáláshoz.
  • A műtrágyát és a permetezőszereket a termelés megkerülhetetlen elemeivé tették, mert a nemesített fajták ezekkel kombinálva a legtermőbbek.
  • Az iparosított mezőgazdaság a fejlődő országokban növelte a szegény és gazdag földművesek közötti szakadékot. A napjainkban elterjedt fajták műtrágya-, és permetezőszer-igényeinek kielégítését sok paraszt nem engedheti meg magának.
  • A monokultúrás búzatermelés kizsákmányolja a termőföldet. Ahol a lakosság élelmiszeréhsége vagy a termelők rossz anyagi helyzete miatt nem pihentetik rendszeresen a földet, illetve nem alkalmaznak vetésforgót, idővel jelentősen csökken a föld tápanyagtartalma és így a terméshozam.
  • A ’zöld forradalom’ célja, egységnyi földterületen a lehető legtöbb kalóriaforrás termesztése, megfeledkezik viszont arról, hogy az emberi szervezet sokféle tápanyagot igényel. Ez talán a ’búzaforradalom’ legnagyobb átka: szegények százmilliói túlsúlyosak, miközben ki vannak éhezve, mert kenyérrel és pizzával nem lehet a szervezet protein-, ásványianyag-, és vitaminszükségletét kielégíteni.

Petrus Szabolcs

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A magyaroknak sem kell bajlódni: itt az új uniós digitális ügyintézés

Magyarországról is biztosított lesz a teljes mértékben digitális uniós közigazgatási ügyintézés, az elektronikus azonosítás és a digitális aláírás az Evrotrust eID egységes azonosítási rendszerének köszönhetően, amely már átment az uniós tagállamok értékelésén. A rendszer újdonsága, hogy immár nemcsak magánszemélyek, hanem vállalatok is használhatják hivatalos és közigazgatási ügyeik intézésére az egész Unióban. Az Európai Bizottság az eIDAS szabályozás alapján ellenőrizte a platform uniós használatát, ezzel hamarosan minden tagállam számára elérhető lesz.

MNB: a pénzügyi vállalkozásoknak emelniük kell az induló tőkéjüket

A pénzügyi vállalkozásoknak az idén december 31-ig, illetve 2026 december végéig a biztonságos működés fenntartása érdekében két lépésben jelentősen növelniük kell induló tőkéjüket. Az MNB visszavonhatja a piaci szereplők engedélyét, ha a tőkeemelésre nem kerül sor a jogszabályi határidőkig - figyelmeztetett a jegybank.

A Galleri-tesz egy újabb remény lehet a daganatos betegeknek

A Galleri-teszt, vagyis a rák több mint 50 formájának kimutatására szolgáló vérvizsgálat segíthet a diagnózis felgyorsításában és a betegek kezelésének gyorsabb megkezdésében - állítja egy új tanulmány.

31 milliárdosnak van több pénze, mint amennyi az USA kormányának készpénzállománya

Az amerikai államkincstár készpénzállománya veszélyesen alacsony szintre süllyedt, mivel Washingtonban még mindig nem tudtak megegyezni az adósságplafon emeléséről. A Bloomberg Billionaires Index szerint a világ 31 leggazdagabb emberének mind magasabb a vagyona, mint amekkora az amerikai kormány készpénzállománya jelenleg.

Hírek

Ebben a Ryanair is egyetért a magyar döntéshozókkal

A Ryanair üdvözli a Fővárosi Törvényszék ítéletét, amely megsemmisítette a magyar fogyasztóvédelmi hatóság által 2022 augusztusában kiszabott 763 ezer eurós bírságot, amelyet a Ryanair azért kapott, mert a magyar kormány által kivetett extraprofitadót áthárította az utasokra - közölte a légitársaság.

A SPAR megmutatta az első akciós fecskéket

Kormányrendelet kötelezi a 2021-ben egymilliárd forintot meghaladó árbevételt elérő élelmiszer-kiskereskedelmi üzleteket arra, hogy június 1. és szeptember 30. között húsz termékcsoportban, heti szinten 10%-os engedményt nyújtó akciót vezessenek be. A SPAR Magyarország azonban komplex akciós stratégiájának keretein belül ennél többet kínál: számos árucikk esetében 10-40 százalékos árkedvezményt biztosít, a SPAR ÁRSTOP Extra Promóció keretein belül pedig 300 termék árát rögzíti május 31. és július 31. között - közölte az áruházlánc.

Új vezérigazgatója lesz júliustól a magyar Penny-nek

Mathias Mentrop lesz a Penny Magyarország vezérigazgatója július 1-jétől, aki a csehországi hálózat operatív igazgatója jelenleg - közölte a diszkontáruházlánc.

Májusban nőtt a magyar tőzsde forgalma és a BUX index is

Májusban erősödött a Budapesti Értéktőzsde részvénypiacán a forgalom, a BUX index az április végi értékéhez képest 5,4 százalékkal emelkedett, 47 262 ponton zárta a májust - közölte a havi statisztikájában a BÉT.

Júniustól sűrűbben jár a 100E repülőtéri expressz

A várható nyári nagy forgalom miatt júniustól gyakrabban jár a 100E repülőtéri busz a Deák Ferenc tér és a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér között - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK).

Bőven infláció alatt drágult a kötelező biztosítás

Az idei első negyedévben 9 százalékkal emelkedett a normál használatú személyautók átlagos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) éves állománydíja az egy évvel korábbival összevetve, a biztosítói kárráfordítások eközben 12 százalékkal nőttek 2022 tavaszához képest, ami változatlanul elmarad az inflációtól, illetve a szervíz- és alkatrészköltségek drágulásától - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

Két ínséges év után tavaly már nyereséges volt a Budapest Airport

Két év rekordveszteség után tavaly a Budapest Airport 277,7 millió euró nettó árbevétel mellett 76,6 millió euró nyereséggel zárta az évet, így a Covid időszaka alatt felgyűlt 198 millió eurós veszteség 121 millió euróra csökkent. A részvényesek számára osztalék-kifizetés nem történik - közölte a fővárosi repülőteret üzemeltető társaság.

Péntektől olcsóbb lesz a gázolaj

Pénteken 2 forinttal csökken a gázolaj nagykereskedelmi ára, a benziné viszont a héten már nem változik.

Gazdaság

MNB: a pénzügyi vállalkozásoknak emelniük kell az induló tőkéjüket

A pénzügyi vállalkozásoknak az idén december 31-ig, illetve 2026 december végéig a biztonságos működés fenntartása érdekében két lépésben jelentősen növelniük kell induló tőkéjüket. Az MNB visszavonhatja a piaci szereplők engedélyét, ha a tőkeemelésre nem kerül sor a jogszabályi határidőkig - figyelmeztetett a jegybank.

A szaktárca reagált a Magyar Bankszövetség kritikáira

Az intézkedések célja nem az állam adóbevételeinek növelése, hanem az állampapír-kereslet fokozása, az állampolgárok pénzügyi tudatosságának megerősítése. Meg kell védeni a családokat, ösztönözni és segíteni kell, hogy a háztartások megtakarításai megőrizzék reálértéküket - közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) a Magyar Bankszövetség sajtóközleményére reagálva, amelyben többek között a "versenysemleges szabályozást" kérte számon.

A Magyar Bankszövetség közleményben bírálja a kormány új intézkedéseit

A Magyar Bankszövetség szerint az extraprofitadó meghosszabbítása 2024-ben csökkenti a pénzintézetek bevételeit és a hitelkihelyezéseket, gyengíti a gazdaság ellenállóképességét. Közleményében a szövetség versenysemleges szabályozást és a pénzügyi szektort érintő szerda esti rendelet felülvizsgálatát kéri a kormánytól.

Az MNB után a bankok is elkezdték vagdosni a kamatokat

Az MNB májusban megindult kamatcsökkentésére máris reagáltak a bankok: kis lépésekkel, de többen is mérsékelték a személyi kölcsönök kamatait - derül ki a Bank360.hu összegzéséből. Ha a jegybank kitart, a hitelek is folyamatosan olcsóbbá válhatnak az elkövetkező hónapokban.