Hirdetés
Kezdőlap Agrár Búza és liszt: áldás vagy átok?
No menu items!

Búza és liszt: áldás vagy átok?

Lisztet csak kalcium, vas, valamint B1 és B3 vitamin hozzáadásával szabad forgalmazni. Napjaink lisztje tehát minden, csak nem természetes tápanyag. Fotók: Bigstock

A búza világszerte a legtöbbet termesztett kultúrnövény és a legfontosabb tápanyagforrás. Az agrár- és az élelmiszeripar számára ideális fajta kinemesítése sokakat megmentett az éhezéstől, de számos egészségügyi és környezeti problémát is okoz.

Egy mezőgazdasági forradalmár

Norman Borlaug

Norman Borlaug (1914-2009) nevét kevesen ismerik, pedig az amerikai agrármérnök határozza meg a táplálkozásunkat. Ő nemesítette az iparosított termesztésre alkalmas búzafajtát. Így neki köszönhető (?), hogy napjaink legkedveltebb ételei a kenyértől a pizzán át a spagettiig meghódították a világot. A liszt alapanyaga máig a Borlaug által kikísérletezett gabonafajta.

Íztelen és tápanyagszegény

– a búzaliszt két legfontosabb tulajdonsága. Ugyanis az őrléssel veszendőbe megy az íz és a tápanyagok is. De minthogy napjaink legfontosabb tápláléka, az élelmiszeripart törvény kötelezi az utóbbiak pótlására. Lisztet csak kalcium, vas, valamint B1 és B3 vitamin hozzáadásával szabad forgalmazni. Napjaink lisztje tehát minden, csak nem természetes tápanyag. Az iparosított élelmiszerelőállítás iskolapéldája: a búzafajták keresztezése, műtrágyák és növényvédőszerek a termesztésben, élelmiszerkémia az őrlésben.

Még, még, még, ennyi nem elég

2019-ben világszerte 218 milliárd hektáron termesztettek búzát. A ’60-as évek ’zöld forradalma’ óta évről évre a legtöbbet termesztett kultúrnövény. Egyúttal a 8 milliárd földlakó legfontosabb kalóriaforrása. 2020-ban 785 millió tonna gabonát ettünk meg! Mindannyian napi 498 kalóriát veszünk magunkhoz búzából, messze megelőzve a második helyezett olajat (349), harmadik rizst (333) és negyedik cukrot (281).

Az élelmiszeripar és a fastfood gasztronómia imádja a búzát, mert olcsó és bármilyen konzisztenciájú élelmiszer előállításához felhasználható a háztartási keksztől a krumplipüréig. A fogyasztók sem tudnak betelni vele. Ha gyorsan és olcsón akarunk enni, lisztből készülő ételt választunk: szendvicset, péksüteményt, hamburgert, pizzát, spagettit, vagy reggel egy tál corn flakes-t.

Az észak-atlanti térségben a legmagasabb a búzafogyasztás. Németországban például 84 kg/fő/év. Egyre több búza fogy ott is, ahol a hagyományosan más, leginkább a kukorica és a rizs a legelterjedtebb alapélelmiszer. Egy kínai energiabevitele búzából 1961 és 2019 között 200-ról 600 kalóriára nőtt. Ázsiában státuszszimbólum lett a tészta, a pizza és a pékáruk fogyasztása.

A kutyának sem kellett

Búzát sok ezer éve termesztünk, de tündöklése újabb jelenség. Kalóriatartalma hosszú ideig nem állt arányban a feldolgozása okozta munkával. A gyümölcsöknek, olajos magvaknak és a húsnak sokkal jobb volt a mérlegük. Csak az iparosított élelmiszerelőállítás hozott áttörést. A nemesítetlen búza héját csak hosszú áztatás után, illetve szerszámmal lehet feltörni. Ezért a legtöbb élelmiszeralapanyaggal ellentétben az ember volt az első élőlény, amelyik fogyasztotta.

A búzatermesztés 8 ezer évvel ezelőtt, Mezopotámiaban kezdődött, miután az agyagedény feltalálása lehetővé tette a magok puhára főzését. Néhány évezreddel később a búza már a stabilitás záloga volt. Babilon, Egyiptom és a Római Birodalom számára a búza termőterületeinek megszerzése a hóditások fontos célja volt. A békésebb antik görögök kereskedelmi kapcsolatok kiépítésével csillapították a búzaéhségüket: bort és olívaolajat cseréltek lisztre! Nem is olyan meglepő, ha tudjuk, hogy az antik világban más volt a búza státusza, mint a modernben. Igényes növény volt, csak száraz, meleg éghajlaton termett.

A búza nemesítése évszázadokig tartott. A XVII. században viszont már több tucat fajta volt ismert és régiónként változott, melyiket termesztették. Ekkoriban kezdtek el egy helyen több fajtát is vetni. Ez ugyan csökkentette a termést, de biztosította, hogy akkor is legyen, ha a szélsőségesek időjárás vagy a károkozó lecsaptak egy fajtára. „Nem a legjobb évben elért hozam minősít egy búzafajtát. Döntő, mennyi termett a legrosszabban” – fogalmazott a gabonakutatás amerikai pionírja, Mark Carleton (1866-1925).

Az ipar kifőzte, a fogyasztók eszik

A búza jó keresztezési potenciálját látva az élelmiszeripar rájött, hogy viszonylag egyszerű olyan fajtát keresztezni, amellyel a termelés és a feldolgozás is jól homogenizálható és iparosítható. A XX. század második felében elhatározták, hogy a búza lesz a legfontosabb tápanyagforrásunk. Mi pedig azóta is esszük, amit az agrárkonszernek kifőznek nekünk.

Charles Saunders

Az első áttörés az iparosításban a kanadai Charles Saunders (1867-1937) érdeme. 1904-ben ellenállóbb, korábban beérő és magas gluténtartalmú fajtát keresztezett ki. 1920-ra már a ’Marquis’ adta az észak-amerikai termelés 90 százalékát!

A ’búzaforradalom’ hőse mégis Norman Borlaug. 1945-ben a Rockefeller Alapítvány megbízást adott agrármérnököknek egy búzafajta kikísérletezésére, amely segít megoldani a dinamikusan növekvő népesség élelmezését Mexikóban. Az iowai agrármérnök, Borlaug 200 keresztezési kísérlet után 1948-ban előállt egy fajtával, amely ellenállt a korábbi évek mexikói termését tizedelő gombának. A sikeren felbuzdulva Borlaug nagyot álmodott: kinemesíti az egész emberiség táplálására képes búzafajtát!

Célja egy iparilag jól termeszthető, tehát a műtrágyához, növényvédőszerekhez és a rossz minőségű öntözővízhez jól alkalmazkodó fajta nemesítése volt. Elsőként egy gyorsan beérő, de nagy víz és trágyaidényű és egy hosszú érésigényű, de víz- és tápanyaghiány-tűrő fajtát keresztezett. Majd az így létrejött fajtát egy alacsony növésűvel házasította a gyors és egyszerű aratás érdekében.

Borlaug és a ’zöld forradalom’ legnagyobb sikerét Pakisztánban és Indiában érte el. Pakisztánban 1967 és 1969 között 60 százalékkal nőtt a termelés. A korábbi importőr India pedig a népességrobbanás ellenére 1974 óta exportálni is tud. A termelésnövekedés a két országban olyan robbanásszerű volt, hogy az első években a betakarítás után tanítási szüntet kellett elrendelni, hogy az iskolákban tudják elhelyezni a búzát.

Áldás vagy átok?

Az iparosított búzatermelés kétségtelenül sokakat mentett meg az éhezéstől, de számos problémát is okoz:

  • Nagyban hozzájárult a biológiai sokféleség redukáláshoz.
  • A műtrágyát és a permetezőszereket a termelés megkerülhetetlen elemeivé tették, mert a nemesített fajták ezekkel kombinálva a legtermőbbek.
  • Az iparosított mezőgazdaság a fejlődő országokban növelte a szegény és gazdag földművesek közötti szakadékot. A napjainkban elterjedt fajták műtrágya-, és permetezőszer-igényeinek kielégítését sok paraszt nem engedheti meg magának.
  • A monokultúrás búzatermelés kizsákmányolja a termőföldet. Ahol a lakosság élelmiszeréhsége vagy a termelők rossz anyagi helyzete miatt nem pihentetik rendszeresen a földet, illetve nem alkalmaznak vetésforgót, idővel jelentősen csökken a föld tápanyagtartalma és így a terméshozam.
  • A ’zöld forradalom’ célja, egységnyi földterületen a lehető legtöbb kalóriaforrás termesztése, megfeledkezik viszont arról, hogy az emberi szervezet sokféle tápanyagot igényel. Ez talán a ’búzaforradalom’ legnagyobb átka: szegények százmilliói túlsúlyosak, miközben ki vannak éhezve, mert kenyérrel és pizzával nem lehet a szervezet protein-, ásványianyag-, és vitaminszükségletét kielégíteni.

Petrus Szabolcs

A zöld fordulat, az ESG törvény bevezetése alapjaiban változtatja meg a gazdaság szereplőinek jelenét, jövőjét. Mit jelent az ESG keretrendszer (Environmental -környezeti-, Social -társadalmi- és Governance -irányítási)? Miért lett megkerülhetetlen a nagyvállalatok mellett már a KKV-ék számára is? Miként befolyásolják az Ön cégének kötelezettségeit és lehetőségeit a fenntarthatóság egyre szigorodó elvárásai? Erről is szól AzÜzlet, ESG és fenntarthatóság a gyakorlatban című konferenciájaTovábbi információ és jelentkezés ide kattintva érhető el.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Nincs zöld átmenet a jegybankok nélkül – MNB-alelnök

A jegybankoknak új szemléletmódra van szükségük, amit a felügyeléstől kezdve a pénzügyi piacok fejlesztéséig bezárólag, működésük minél szélesebb körében alkalmazniuk kell.

Otthonfelújítási Program, vannak új kedvezmények: így optimalizálhatja a nyereséget

Biztosan csak azok lesznek eredményesek, akik viszonylag gyorsan lépnek, és a lehető leggyorsabban összetudják állítani azt a perfekt pályázati dokumentációt, amire szükség van a sikerességhez.

A németek már a pályán kívül is nyertek a foci EB-n. A magyaroknak is van esélyük.

A DFB utoljára nyolc évvel ezelőtt fizetett ki bónuszokat Európa-bajnokságon vagy világbajnokságon.

Brutális, közel húsz százalékos emelkedés várható az építőipari árakban

Megtelt az agglomeráció, egyre tolódnak ki a határok
Hirdetés

Hírek

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Devizapiac – Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.

Gazdaság

Elképesztő adatok kerültek napvilágra a lakásbiztosításokról

A több mint 840 ezer új szerződés döntő része azonban nem új biztosítás volt, hanem a meglévő ügyfelek kaptak az egyik biztosítónál egy szép kis ajándékot.

Államháztartási, idegenforgalmi, ipari és foglalkoztatási adatok jelennek meg jövő héten

A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 8,9 százalékkal, a külföldivendég-éjszakáké 0,9 százalékkal csökkent az adatok alapján.

Az MNB a régióból elsőként lett a CASI nemzetközi zöld kapacitásépítő szervezet tagja

A szervezet célkitűzése, hogy hozzájáruljon a fenntartható finanszírozási piac fejlődéséhez, valamint több hitelképes zöld projektet hozzon létre az EMDE-országokban

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring végzésére vonatkozó tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását. A pénzügyi vállalkozás – az MNB többszöri kötelezése,...