Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Célsáv fölött az infláció - szigorít az MNB?
No menu items!

Célsáv fölött az infláció – szigorít az MNB?

Az infláció év eleji megugrása elemzők szerint felveti, miként reagál a jegybank monetáris politikája arra, hogy a fogyasztói árak éves emelkedése messze meghaladta az MNB inflációs célsávjának tetejét, és a maginfláció is elérte azt.  

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint januárban a fogyasztói árak átlagosan 4,7 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, a decemberi 4,0 százalékot követően. A fogyasztói árak legutóbb 2012. decemberben emelkedtek az idén januárinál nagyobb mértékben. Az egyszeri és szezonális hatásokkal érintett termékektől megszűrt úgynevezett maginfláció 4,0 százalékra emelkedett januárban, a tavaly decemberi 3,9 százalék után.

Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke egy háttérbeszélgetésen kijelentette, hogy az MNB mindent megtesz annak érdekében, hogy az infláció visszatérjen a toleranciasávba (3 százalék plusz/mínusz 1 százalék), és a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján azon a szinten stabilizálódjon.

Suppan Gergely

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője leszögezi: az infláció megugrására számítani lehetett, mivel az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti zuhanása miatt alacsony volt a bázisár, míg az idei év elején – az amerikai-iráni konfliktus miatt – magasabb áremelkedés volt.  Számos termék drágulása azonban lényeges meglepetést okozott, a vártnál gyorsabban nőttek az élelmiszerárak, valamint a szolgáltatások árai a postai szolgáltatások és szerencsejátékok árainak jelentős emelése miatt.

A Takarékbank elemzője kiemelte: az inflációs nyomást jelzi, hogy a maginfláció is a toleranciasáv tetejére ért és emelkedett az adószűrt maginfláció.

Mivel az árak emelkedése szélesebb bázisú, a Takarékbank felfelé módosítja az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzését a korábbi 3,6 százalékról 3,9 százalékra.

A forint gyengülése azonban egyre erőteljesebb felfelé mutató kockázatot jelent, aminek jegybanki kezelésére szükség lehet. Az MNB a legközelebbi ülésen már utalást tehet a közelgő szigorításra, ami először a devizaswap állomány csökkentését jelentheti, míg kamatemelésre idén még feltehetően nem kerül sor – jelezte Suppan Gergely.

Regős Gábor

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője megállapította: a vártnál lényegesen gyorsabban emelkedő infláció januárban kilépett a célsávból. Az infláció gygyorsulása elsősorban a gyenge forintnak és az üzemanyagok árának a bázishatásra visszavezethető növekedésének köszönhető, amely utóbbi majdnem 1 százalékpontot magyaráz az inflációból.

A maginflációs mutató a jegybanki célsáv tetejére ért, a monetáris politika feladata tehát az inflációs célhoz való visszatérés érdekében a forint árfolyamának stabilizálása, illetve erősítése, valamint az alap inflációs folyamatok visszafogása. Erre először a februári kamatdöntő ülésen van lehetőség, kérdés, hogy a forint árfolyamának alakulása lehetővé  teszi-e a márciusi Inflációs jelentés megjelenésének bevárását vagy sürgősebb beavatkozás szükséges – fejtette ki Regős Gábor.

Virovácz Péter

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint viszont a januári infláció legnagyobb része szezonális és egyszeri árváltozások, valamint az alacsony bázis következtében alakult ki, így átmenetinek tekinthető. Az inflációs mutató erőteljes gyorsulása mögött az élelmiszerek mellett az üzemanyagok árváltozása húzódik meg. Emellett a szerencsejáték és a postai szolgáltatások drágulása is hozzájárult az  infláció gyorsulásához.

A következő hónapokban az emelkedő bázis miatt az infláció jelentős mérséklődésére számít az ING Bank vezető elemzője, aki szerint  április-májusra ismét 3 százalék közelébe süllyedhet a mutató. Közben a maginfláció és az adószűrt maginfláció mutatója a jelenlegi szintek környékén marad, mielőtt a második fél évben lassulás következik be.

Az ING Bank vezető elemzője szerint hiába ért el nyolcéves rekordot az infláció, a jegybanknak nem kell a monetáris politika megváltoztatásával reagálnia. Előrejelzésük változatlan kamatkörnyezet mellett is 3,5 százalék körüli átlagos inflációt számszerűsít 2020 egészére nézve.

Németh Dávid

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta, hogy a 4,7 százalékos infláció váratlanul magas szintet jelent, a piac ugyanis 4,4 százalékra számított. Meglepetést jelent az élelmiszerek vártnál gyorsabb áremelkedése. Az inflációs trendeket pontosabban mutató maginfláció is megugrott, és gyakorlatilag háromnegyed éve folyamatosan a jegybanki célsáv tetejéhez tapad, ami a korábbi éveknél komolyabb inflációs nyomásra utal.

A szakember szerint a következő hónapokban lassulhat az infláció, de az év nagy részében 3,5 és 4 százalék közötti értékek jöhetnek. Összességében az éves átlagos infláció a korábban várt 3,5 százalékkal szemben 3,8 százalékos lehet. Így 2019-ben és 2020-ban is az inflációs cél felett lesz az pénzromlás átlagos üteme.

Arra is felhívta a figyelmet az elemző, az MNB egy éve arról beszél, hogy az infláció visszatér a 3 százalék körüli szintre és egészen decemberig lefelé mutató inflációs kockázatokat említettek a jegybankárok. “Ehhez képest gyorsul az infláció és egyre több a felfelé mutató kockázat. Ez pedig azért veszélyes, mert kikezdheti a jegybank hitelességét” – mondta Németh Dávid.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Matolcsy György: az infláció legyőzése a legfontosabb

Az infláció a jegybankok legnagyobb ellensége, annak legyőzése a legfontosabb lépés a fenntarthatóság felé a pénz területén - írta a Magyar Nemzeti Bank elnöke legújabb írásában.

KSH: gyorsult az agrárárak emelkedése novemberben

Tavaly novemberben tovább gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése, átlagosan 27,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat az októberi 26,1 százalékos drágulás után - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Immár letilthatja az MNB a csaló pénzügyi szolgáltatók honlapjait

A Magyar Nemzeti Bank a befektetők érdekeinek védelmében január közepétől ideiglenesen elrendelheti a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatók honlapjainak elérhetetlenné tételét.

A globális piacra segíti a startupokat a Startup Campus

A nemzetközi piacra lépés tudáshátterét és piaci kapcsolatrendszerét biztosítva támogatja az innovatív ötletekkel, megoldásokkal rendelkező vállalkozásokat a Startup Campus. Kovács Zsolt ügyvezető igazgató szerint manapság az egészségügyi projektek iránt mutatkozik a legnagyobb nemzetközi igény, de minden ígéretes innováció eséllyel pályázik a befektetők érdeklődésére.

Hírek

A szupergazdagok megduplázták vagyonukat a járvány alatt

Kétszeresénél is nagyobbra növelte vagyonát a világ 10 leggazdagabb embere a pandémia kezdete óta - írta a The Guardian online kiadása.

Idén is meghirdeti az UNICEO a Live Communication díjat

Az UNICEO idén is meghirdeti a Live Communication díjat, hogy a vállalatok, szakmai szervezetek stratégiájába illeszkedő, "élő kommunikációs" megoldásokat, rendezvényeket elismerje, hiszen minden rendezvénynek komoly szerepe van a cégek stratégiai, marketing és HR céljainak elérésében.

Csalás. Felfüggesztett börtönt kapott Szakoly volt polgármestere

Költségvetési csalás miatt egy év hat hónap, két évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Nyíregyházi Törvényszék Szűcs Gabriellát, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szakoly korábbi független polgármesterét.

Életveszélyes a Balaton jege – a rálépőket büntetik

Életveszélyes jelenleg a Balaton jegén tartózkodni, ezért tilos rálépni. A szabályszegőket 50 ezer forintig terjedő helyszíni bírsággal vagy szabálysértési eljárás indítása mellett akár 150 ezer forint pénzbírsággal is sújthatják - figyelmeztetett a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság.

Oltási igazolvánnyá alakul a védettségi igazolvány – rövidül a karantén

Február 15-étől oltási igazolvánnyá alakul át az oltási igazolvány - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. A kormány azt javasolja, hogy mindenki oltassa be magát a koronavírus ellen.

Sztrájkra készülnek a mozdonyvezetők

A mozdonyvezetők nem fogadják el, hogy tavaly jelentősen csökkent a reálkeresetük a 2021. évi nulla százalékos béremelés, és az "elszabadult" infláció miatt. A veszteség kompenzálására fejenként 546 ezer forint kifizetését követelik, és mivel eddig a munkáltatóval nem tudtak megegyezni, sztrájkra készülnek - közölte a Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke.

Hatvan autóst fogtak a buszsávokban – két nap alatt

Hétfőn és kedden folytatódott a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közös akciója, amelyben a buszsávok használatát ellenőrzik. Az ellenőrzés során a rendőrök az autóbuszsáv jogosulatlan használata miatt 60, buszöbölben való megállás miatt 3 helyszíni bírságot szabtak ki, egy sofőrt pedig, akinek az autója is ki volt vonva a forgalomból, feljelentettek.

Tíz százalékkal nőnek a bérek a MÁV-Volán-csoportnál

A hároméves bérmegállapodásnak megfelelően január 1-jétől 10 százalékkal nőnek az alapbérek a MÁV-Volán-csoport társaságainál. A munkáltatói járulékterhek csökkentéséből származó megtakarítást a csoport a bérminimumok növekedése miatt felmerülő bértorlódások kezelésére használja fel - közölte a MÁV.

Gazdaság

Matolcsy György: az infláció legyőzése a legfontosabb

Az infláció a jegybankok legnagyobb ellensége, annak legyőzése a legfontosabb lépés a fenntarthatóság felé a pénz területén - írta a Magyar Nemzeti Bank elnöke legújabb írásában.

Immár letilthatja az MNB a csaló pénzügyi szolgáltatók honlapjait

A Magyar Nemzeti Bank a befektetők érdekeinek védelmében január közepétől ideiglenesen elrendelheti a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatók honlapjainak elérhetetlenné tételét.
Támogatott tartalom

Profi segítség nélkül könnyű elvérezni a pénzpiacokon

Olyan időszakon vagyunk túl, amit még senki nem tapasztalt meg korábban. Az azonban világosan kiderült, hogy aki bizonytalan helyzetben hirtelen, vagy megalapozatlan döntést hozott, sokat veszíthetett – meséli Simon Péter, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, akit a zöld befektetésekről is kérdeztünk.

MAKISZ: uniós direktíva értékelheti fel a követeléskezelői tevékenységet

Magyarországon is a követeléskezelői tevékenység felértékelődéséhez vezethet, hogy az Európai Parlament és a Tanács, felismerve, hogy a nemteljesítő hitelek magas aránya milyen súlyos veszélyeket rejt a bankszektor és a teljes gazdaság számára, 2021 végén elfogadta azt a hitelgondozókra és a hitelfelvásárlókra vonatkozó irányelvet, amit a tagállamoknak 2023. december 29-ig kell a nemzeti jogukba átültetniük. A Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ), üdvözli az irányelv elfogadását, és javasolja a direktívában foglaltak kiterjesztését a nem hitelmegállapodásból eredő egyéb követelésekre is.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom