Hirdetés
Kezdőlap Cégvilág Cenzúra vagy fair szabályozás? A szerzői jogokat újraregulázza az EU a hálón

Cenzúra vagy fair szabályozás? A szerzői jogokat újraregulázza az EU a hálón

Új online szerzői jogi szabályok jönnek Brüsszelből. A YouTube száműzheti a családi videókat, a Google találati listájáról eltűnhetnek az újságcikkek. A kisebb megosztóportálok ellehetetlenülhetnek. A kreatívok is túl szigorúnak tartják a tervezetet.  

A szerzői jogok védelme egy évtizede még keveseket érintő téma volt. Ma már a tartalommegosztó portálok okán, a YouTube és a Facebook térhódításával már mindenkit érintő ügy lett. Szellemi termékkel rengeteg pénzt lehet keresni az online világban. 2017-ben 23 milliárd euró volt csak a YouTube európai bevétele. De kihez folyik be a pénz? Miként lehetne megelőzni, és ha ez nem sikerül, ki felel a YouTube-on, Instagramon, Twitteren, Facebookon vagy a blog.hu-n elkövetett jogsértésekért?

Brüsszelben egy 2016 óta tartó jogalkotási folyamat érkezett a végső fázisába. Az Európai Parlament és a Tanács előtt van az új uniós szellemi alkotás irányelv tervezete.

Az irányelv három elemből áll: (1) a kreatívokat védő, szigorúbb szabályok a tartalommegosztó oldalaknak; (2) teljesítményvédelem, amely a kiadók helyzetét javítaná; (3) az adatbányászat szabályozása.

A kritikusok cenzúráról beszélnek. A YouTube, Google & Co. agresszíven kampányol és lobbizik az új szabályok ellen.

YouTube – Csak tárhelyet ad?

A szabályozás szigorúbb feltételekhez kötné a tartalommegosztó portálok működését. A YouTube és társai a felhasználók által feltöltött tartalmakkal vonzzák oldalukra a netezőket. Ha tömegével jönnek, az oldalak működtetői jó pénzért tudnak hirdetési felületeket értékesíteni. Ebből azonban a szellemi termékek előállítói anyagilag nem profitálnak, legfeljebb ismertséget szereznek.

A tartalommegosztó oldalak eddig access providernek számítottak. A jövőben content provider lenne belőlük. Nagy különbség. Utóbbi ugyanis jogilag felel a megosztott tartalomért, így a szerzői jogok megsértéséért is. A busás kártérítési kereseteket elkerülendő, a megosztó oldalaknak a jövőben aktívan kellene megakadályozniuk a szerzői jogsértéseket. Ez bonyolult szoftvereket installálásával lenne lehetséges, amelyek megakadályozzák az olyan videók feltöltését, amelyek részben, vagy egészben szerzői jogot sértenek; illetve az ilyen tartalmak letöltését blokkolniuk kellene.

A megosztóportálok átminősítése indokolt. Egyértelmű, hogy nem csak felületet és tárhelyét biztosítanak, hanem menedzselik is a feltöltött tartalmakat, hogy több látogatót vonzzanak.

Az új szabályozás a legnagyobbaknak kedvez?!

A tervezetet két okból támadják. Egyrészt a blokkolási és szűrési know-how kidolgozása és üzemeltetése jelentős költségekkel járna. Ez ellehetetlenítené a kisebb oldalak amúgy is nehéz helyzetét, és tovább erősítené a kvázi monopolistákat, mint a YouTube. Ezért a megvédeni szándékozott kreatívok sem értenek egyet a javaslattal. Még kiszolgáltatottabbak lennének néhány megakonszernnek. Másrészt sokan túl messzemenőnek tartják a tervezetet. Ha valaki feltölti a családi születésnapi ünnepségen készült videót, amelyen Halász Judit ismert dala csendül fel, a platformnak blokkolnia kellene a videót, ugyanis a család vélhetően nem fizetett a dal használatáért a szellemi termék tulajdonosának. Technikailag lehetséges, de még bonyolultabb lenne a videó részbeni, csak a szerzői jogot sértő részének a blokkolása.

A technikai kihívás olyan nagy, hogy a YouTube-nak is évekre és 2 milliárd euróra volt szüksége, amíg alkalmazható állapotba került a filtere. Ez lehetővé teszi a jogdíj tulajdonosoknak, hogy maguk ellenőrizzék, megsértik-e a szellemi alkotáshoz fűződő jogukat.

A jogdíj tulajdonosnak három lehetősége lenne: (1) a használatot jóváhagyni; (2) a felhasználót a jogsértésről eltiltani; (3) a tartalomhoz reklámot kapcsolni és így bevételhez jutni.

Kérdés, hogy ez a jól hangzó eljárás megfelelne-e az irányelvnek, amely aktív ellenőrzésre és blokkolásra kötelezné a honlapok üzemeltetőit, akár akarja ezt a jogdíj tulajdonos, akár nem.

Amibe még a nagyok bicskája is beletörik

A figyelme középpontjában a zeneszámok, illetve az ezt felhasználó videók állnak. Pedig az irányelv a videók szöveges tartalmára is vonatkozik. Az ezeket szűrő filter kidolgozása eddig még az óriásportáloknak sem sikerült. Jelenleg lehetetlen kiszűrni, ha valaki egy idézetet elferdít, vagy a szerzőnek jogdíjat nem fizetve egy verset, esetleg egy egész könyvet olvas fel. A YouTube & Co. által kifejlesztett algoritmusok ugyanis hangjegyeket ismernek fel.

Amiben szintén nem segít az algoritmus: Eldönteni, hogy szerzői jogsértés történt-e. Ha felismer egy zeneszámot, automatikusan blokkol.  Pedig lehetséges, hogy Halász Judit dalát egy étteremben játszák le, amely átalányt fizet a magyar szerzői jogi egyesületnek, és így nem sért jogot. Ha a megosztóportáloknak kártérítési követelésektől kell tartaniuk, gyanítható, hogy biztosra fognak menni, és kérdéses esetben is automatikusan blokkolni fognak. Ezzel a magánszemélyek által feltöltött videók szinte mindegyike eltűnhet a megosztó portálokról.

Teljesítményvédelem – Véget ér az ingyenes hírek kora?

A teljesítményvédelem a kiadókat hozná kedvezőbb helyzetbe. Engedélyük, illetve anyagi ellenszolgáltatás nélkül nem lehetne könyvekből, vagy újságcikkekből idézni, de még a címeket se lenne szabad átvenni.

Jogosnak hangzik. De gondoljunk bele, milyen találatok jelennek meg a Google-ben, ha például az „új uniós szellemi alkotás irányelv” után keresünk. Újságcikkek címének és néhány sorának sokasága. Ezek a jövőben eltűnhetnek a találati listáról. Nem csoda, hogy a kritikusok cenzúráról, és a szabad információáramlás végéről beszélnek. Meg kell jegyezni, hogy a Google sokszor nem sért jogot. Németországban például a legtöbb lapkiadóval megállapodása van. Az ingyen reklámért cserébe rendelkezésre bocsájtják kiadványaik tartalmát. A kiadók persze most azt mondják, hogy a kereső piaci erőfölényével visszaélve kényszerítette rájuk ezt a szerintük igazságtalan megállapodást.

A jogdíjkezelők egyetértenek

A javaslat kidolgozói a kreatívok védelmével indokolják a szigorúbb szabályokat. Pedig a gyakorlatban sokszor nem ők a szellemi termék használatáért fizetendő díj jogosultjai. Zeneszámot, illetve videók esetében ez leginkább az album kiadója. Újságcikk esetén pedig a lapkiadó.

A jogdíjmegosztó szervezetek, köztük a legjelentősebb Európában, a német Gema üdvözli az új szabályokat. Szerintük ez hozzásegít a value gap, azaz a megosztóoldal bevétele és a jogdíjtulajdonos által az oldaltól kapott honorárium közötti szakadék csökkentéséhez.

A YouTube és a Gema évekig tartó harca sok felhasználó életét keserítette meg Németországban.

A legnagyobb videómegosztó portál évekig tartalmak sokaságát volt kénytelen blokkolni, mert a jogdíjszervezet szerzői jogi perekkel fenyegetett. 2016-ban végül megegyezés született.

Most azt mondja a Gema, hogy elégedetlen a megállapodással: (1) túl kevés jogdíjat kap; (2) a YouTube nem közöl letöltési számokat, így a Gema – idő-, munkaerő- és költségigényes eljárással – maga kénytelen meghatározni, hogy tagjai mennyit kapjanak a YouTube által folyósított átalányból; (3) a megállapodás alapján a YouTube szabad akaratából fizet, nem ismeri el, hogy erre jogszabály kötelezné.

Szövegbányászat

A szabályozás harmadik, legkevésbé ismert területe az úgynevezett data-mining, tehát a szövegbányászat. Ez a strukturálatlan vagy kis mértékben strukturált szöveges állományokból történő ismeret kinyerésének tudománya. Európai start-upok programokat fejlesztettek ki, amelyek cégek megbízásából kikeresik az interneten azokat a tartalmakat, amelyek a megbízó szempontjából valamilyen okból érdekesek.

A javaslat megtiltaná, illetve a szövegtulajdonos engedélyéhez kötné a keresési eredmények üzleti célú felhasználást.

Ez a területen dolgozó európai cégek ellehetetlenülését jelentené. Ezt még Brüsszelben is belátják. Lehetőségek akarnak biztosítani a tagállamoknak, hogy saját hatáskörükben eltekintsenek a szabály alkalmazásától.

Nem eszik olyan forrón a kását?

A tervek alapvetően befolyásolnák a videómegosztók és a keresők működését. A felhasználók valószínűleg vesztenének. Egyúttal kérdéses, hogy a szellemi alkotások védeni szándékozott előállítói nyernének-e. Ahogy az is bizonytalan, tényleg át megy a tervezet mai formájában az Európai Parlamenten. Az internetes óriások lobbi erejét nem szabad alábecsülni!

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Péntektől tovább drágul a benzin

A hét második felében literenként 4 forinttal drágul a benzin, a gázolaj ára viszont változatlan marad.

GKI: újra pesszimistábbak a magyarok

A GKI fogyasztói bizalmi indexe az áprilisi zuhanást követően lassuló ütemben emelkedett, augusztusban viszont a várakozások kissé romlottak: a júliusi mínusz 26,9 pontról mínusz 29,6 pontra süllyedt a mutató - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.

BÉT – Visszaeséssel indulhat a kereskedés

Visszaeséssel kezdődhet a kereskedés szerdán a Budapesti Értéktőzsdén, a vezető részvények vegyesen teljesíthetnek - közölte az Equilor Befektetési Zrt. elemzője.

2020 Faktoring Évkönyv – Dinamikusan bővült a magyar piac

A magyar faktoring piac egyike volt a legdinamikusabban emelkedőnek tavaly kelet-európai összevetésben, a faktorált követelések összege 6,91 milliárd euróról 8,55 milliárd euróra nőtt, amely 23,7 százalékos emelkedést jelent - derült ki a 2020 Faktoring Évkönyvből.

Hírek

Péntektől tovább drágul a benzin

A hét második felében literenként 4 forinttal drágul a benzin, a gázolaj ára viszont változatlan marad.

Koronavírus – A WHO egyeztet az orosz vakcina elfogadásáról

Koronavírus - A WHO egyeztet Oroszországgal az orosz vakcina elfogadásának lehetőségéről

Koronavírus – Sajtóközpont: a legfontosabb védekezés most az, hogy akinek tünetei vannak, ne menjen közösségbe!

Az elmúlt napokban diagnosztizált új fertőzések arra figyelmeztetnek: a megelőzés legfontosabb módja most az, hogy akinek tünetei vannak, ne menjen közösségbe.

Halált okozó dizájnerdrog a magyar kábítószer piacon – eddig 11 áldozat

Új, életveszélyes hatóanyagú dizájnerdrog jelent meg a magyar kábítószerpiacon, amely a jelenlegi információk szerint már tizenegy ember haláláért felelős - hangzott el a rendőrség keddi, budapesti sajtótájékoztatóján.

Riasztások felhőszakadás veszélye, jégeső miatt

A felhőszakadás veszélye miatt másodfokú riasztásokat adott ki több dunántúli járásra az Országos Meteorológiai Szolgálat kedden dél körül. Az érintett területeken a következő órákban az intenzív záporokból, zivatarokból rövid idő alatt 50 milliméternél is több eső hullhat.

Koronavírus – Putyin bejelentette az első orosz vakcina bejegyzését

"Meg kell kezdenünk a vakcina tömeggyártását, hogy mindenki, aki csak akarja, igénybe vehesse tudósaink vívmányát" - mondta az orosz elnök.

Koronavírus – A magyarok többsége védőoltás párti

A megkérdezettek többsége szerint lesz koronavírus elleni védőoltás legkorábban egy év múlva, amit a lakosság 55 százaléka nagy valószínűséggel beadatná magának - derült ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) megbízásából végzett országos reprezentatív kutatásból.

Koronavírus – Ausztrália. Az Északi Terület 2022-ig elzárt terület marad

Koronavírus - Az Északi Terület térsége 2022-ig zárva marad az Ausztrália járványgócaiból érkezők előtt

Aukció – Gandhi egyik szemüvegét árverezik

Mahatma Gandhi legendás indiai politikai vezető egyik jellegzetes, kerek lencséjű szemüvegét árverezi el egy bristoli aukciósház - 15 ezer fontot ér.

Lángokban áll Kis-Amazónia – Tűzvész sorozat

Példátlan tűzvészsorozat pusztít az argentínai Paraná-folyó sokszínű élővilágáról ismert torkolatvidékén, amelyet Kis-Amazóniaként is emlegetnek.

Életveszélyes a Szügyben vonattal ütköző autós sérülése, a gyereket megfigyelik

Életveszélyes sérüléseket szenvedett az a férfi, aki hétfőn autójával vonat elé hajtott a Nógrád megyei Szügyben; kórházba vitték a vele utazó gyereket is - közölte az Országos Mentőszolgálat kommunikációs szervezője.

Koronavírus – figyelmeztetető jel. Nő a koronavírus-örökítőanyag mennyisége a szennyvízben

A tünetes fertőzések növekedését jelzi, hogy Budapesten és Debrecenben is enyhén növekszik a koronavírus-örökítőanyag mennyisége a szennyvízben.

Gazdaság

2020 Faktoring Évkönyv – Dinamikusan bővült a magyar piac

A magyar faktoring piac egyike volt a legdinamikusabban emelkedőnek tavaly kelet-európai összevetésben, a faktorált követelések összege 6,91 milliárd euróról 8,55 milliárd euróra nőtt, amely 23,7 százalékos emelkedést jelent - derült ki a 2020 Faktoring Évkönyvből.

Zöld kötvény – 33,8 millió eurós budapesti bevásárlás

A Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) több mint 33,8 millió euró értékben vásárolt zöld vállalati kötvényt, ezzel a befektetéssel a bank jelentős mértékben tovább növeli magyarországi portfólióját.

OTP: a vártnál erősebb negyedéves eredmény

A második negyedév adatai alapján az OTP kilátásai kedvezőek, helyzetét a járvány miatti nehézségek sem veszélyeztették - mondta a pénzintézet sajtótájékoztatóján Bencsik László vezérigazgató-helyettes.

Történelmi mélyponton a török líra

Történelmi mélypontra gyengült a török líra a dollárhoz képest csütörtökön, folytatva a hét eleje óta tartó zuhanórepülést, amelyet nem tudtak megállítani az állami bankok agresszív dolláreladásai.

MNB – Itt az első zöld vállalati kötvény

Megtörtént az első hazai zöld vállalatikötvény-kibocsátás: a CPI Hungary Investments Kft. 30 milliárd forint össznévértékű, 2,25 százalékos kuponú, 10 éves futamidejű zöld vállalati kötvényt hozott forgalomba.

Kamatcsökkentés – Egyhangú volt a döntés az MNB-ben

A monetáris tanács tagjai ellenszavazat nélkül döntöttek júliusban az alapkamat 15 bázisponttal 0,60 százalékra csökkentéséről, továbbá a kamatfolyosó változatlanul hagyásáról - közölte az MNB a július 21-i kamatdöntő ülésről kiadott jegyzőkönyvében.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom