Hirdetés
Kezdőlap Cégvilág Cenzúra vagy fair szabályozás? A szerzői jogokat újraregulázza az EU a hálón
No menu items!

Cenzúra vagy fair szabályozás? A szerzői jogokat újraregulázza az EU a hálón

Új online szerzői jogi szabályok jönnek Brüsszelből. A YouTube száműzheti a családi videókat, a Google találati listájáról eltűnhetnek az újságcikkek. A kisebb megosztóportálok ellehetetlenülhetnek. A kreatívok is túl szigorúnak tartják a tervezetet.  

A szerzői jogok védelme egy évtizede még keveseket érintő téma volt. Ma már a tartalommegosztó portálok okán, a YouTube és a Facebook térhódításával már mindenkit érintő ügy lett. Szellemi termékkel rengeteg pénzt lehet keresni az online világban. 2017-ben 23 milliárd euró volt csak a YouTube európai bevétele. De kihez folyik be a pénz? Miként lehetne megelőzni, és ha ez nem sikerül, ki felel a YouTube-on, Instagramon, Twitteren, Facebookon vagy a blog.hu-n elkövetett jogsértésekért?

Brüsszelben egy 2016 óta tartó jogalkotási folyamat érkezett a végső fázisába. Az Európai Parlament és a Tanács előtt van az új uniós szellemi alkotás irányelv tervezete.

Az irányelv három elemből áll: (1) a kreatívokat védő, szigorúbb szabályok a tartalommegosztó oldalaknak; (2) teljesítményvédelem, amely a kiadók helyzetét javítaná; (3) az adatbányászat szabályozása.

A kritikusok cenzúráról beszélnek. A YouTube, Google & Co. agresszíven kampányol és lobbizik az új szabályok ellen.

YouTube – Csak tárhelyet ad?

A szabályozás szigorúbb feltételekhez kötné a tartalommegosztó portálok működését. A YouTube és társai a felhasználók által feltöltött tartalmakkal vonzzák oldalukra a netezőket. Ha tömegével jönnek, az oldalak működtetői jó pénzért tudnak hirdetési felületeket értékesíteni. Ebből azonban a szellemi termékek előállítói anyagilag nem profitálnak, legfeljebb ismertséget szereznek.

A tartalommegosztó oldalak eddig access providernek számítottak. A jövőben content provider lenne belőlük. Nagy különbség. Utóbbi ugyanis jogilag felel a megosztott tartalomért, így a szerzői jogok megsértéséért is. A busás kártérítési kereseteket elkerülendő, a megosztó oldalaknak a jövőben aktívan kellene megakadályozniuk a szerzői jogsértéseket. Ez bonyolult szoftvereket installálásával lenne lehetséges, amelyek megakadályozzák az olyan videók feltöltését, amelyek részben, vagy egészben szerzői jogot sértenek; illetve az ilyen tartalmak letöltését blokkolniuk kellene.

A megosztóportálok átminősítése indokolt. Egyértelmű, hogy nem csak felületet és tárhelyét biztosítanak, hanem menedzselik is a feltöltött tartalmakat, hogy több látogatót vonzzanak.

Az új szabályozás a legnagyobbaknak kedvez?!

A tervezetet két okból támadják. Egyrészt a blokkolási és szűrési know-how kidolgozása és üzemeltetése jelentős költségekkel járna. Ez ellehetetlenítené a kisebb oldalak amúgy is nehéz helyzetét, és tovább erősítené a kvázi monopolistákat, mint a YouTube. Ezért a megvédeni szándékozott kreatívok sem értenek egyet a javaslattal. Még kiszolgáltatottabbak lennének néhány megakonszernnek. Másrészt sokan túl messzemenőnek tartják a tervezetet. Ha valaki feltölti a családi születésnapi ünnepségen készült videót, amelyen Halász Judit ismert dala csendül fel, a platformnak blokkolnia kellene a videót, ugyanis a család vélhetően nem fizetett a dal használatáért a szellemi termék tulajdonosának. Technikailag lehetséges, de még bonyolultabb lenne a videó részbeni, csak a szerzői jogot sértő részének a blokkolása.

A technikai kihívás olyan nagy, hogy a YouTube-nak is évekre és 2 milliárd euróra volt szüksége, amíg alkalmazható állapotba került a filtere. Ez lehetővé teszi a jogdíj tulajdonosoknak, hogy maguk ellenőrizzék, megsértik-e a szellemi alkotáshoz fűződő jogukat.

A jogdíj tulajdonosnak három lehetősége lenne: (1) a használatot jóváhagyni; (2) a felhasználót a jogsértésről eltiltani; (3) a tartalomhoz reklámot kapcsolni és így bevételhez jutni.

Kérdés, hogy ez a jól hangzó eljárás megfelelne-e az irányelvnek, amely aktív ellenőrzésre és blokkolásra kötelezné a honlapok üzemeltetőit, akár akarja ezt a jogdíj tulajdonos, akár nem.

Amibe még a nagyok bicskája is beletörik

A figyelme középpontjában a zeneszámok, illetve az ezt felhasználó videók állnak. Pedig az irányelv a videók szöveges tartalmára is vonatkozik. Az ezeket szűrő filter kidolgozása eddig még az óriásportáloknak sem sikerült. Jelenleg lehetetlen kiszűrni, ha valaki egy idézetet elferdít, vagy a szerzőnek jogdíjat nem fizetve egy verset, esetleg egy egész könyvet olvas fel. A YouTube & Co. által kifejlesztett algoritmusok ugyanis hangjegyeket ismernek fel.

Amiben szintén nem segít az algoritmus: Eldönteni, hogy szerzői jogsértés történt-e. Ha felismer egy zeneszámot, automatikusan blokkol.  Pedig lehetséges, hogy Halász Judit dalát egy étteremben játszák le, amely átalányt fizet a magyar szerzői jogi egyesületnek, és így nem sért jogot. Ha a megosztóportáloknak kártérítési követelésektől kell tartaniuk, gyanítható, hogy biztosra fognak menni, és kérdéses esetben is automatikusan blokkolni fognak. Ezzel a magánszemélyek által feltöltött videók szinte mindegyike eltűnhet a megosztó portálokról.

Teljesítményvédelem – Véget ér az ingyenes hírek kora?

A teljesítményvédelem a kiadókat hozná kedvezőbb helyzetbe. Engedélyük, illetve anyagi ellenszolgáltatás nélkül nem lehetne könyvekből, vagy újságcikkekből idézni, de még a címeket se lenne szabad átvenni.

Jogosnak hangzik. De gondoljunk bele, milyen találatok jelennek meg a Google-ben, ha például az „új uniós szellemi alkotás irányelv” után keresünk. Újságcikkek címének és néhány sorának sokasága. Ezek a jövőben eltűnhetnek a találati listáról. Nem csoda, hogy a kritikusok cenzúráról, és a szabad információáramlás végéről beszélnek. Meg kell jegyezni, hogy a Google sokszor nem sért jogot. Németországban például a legtöbb lapkiadóval megállapodása van. Az ingyen reklámért cserébe rendelkezésre bocsájtják kiadványaik tartalmát. A kiadók persze most azt mondják, hogy a kereső piaci erőfölényével visszaélve kényszerítette rájuk ezt a szerintük igazságtalan megállapodást.

A jogdíjkezelők egyetértenek

A javaslat kidolgozói a kreatívok védelmével indokolják a szigorúbb szabályokat. Pedig a gyakorlatban sokszor nem ők a szellemi termék használatáért fizetendő díj jogosultjai. Zeneszámot, illetve videók esetében ez leginkább az album kiadója. Újságcikk esetén pedig a lapkiadó.

A jogdíjmegosztó szervezetek, köztük a legjelentősebb Európában, a német Gema üdvözli az új szabályokat. Szerintük ez hozzásegít a value gap, azaz a megosztóoldal bevétele és a jogdíjtulajdonos által az oldaltól kapott honorárium közötti szakadék csökkentéséhez.

A YouTube és a Gema évekig tartó harca sok felhasználó életét keserítette meg Németországban.

A legnagyobb videómegosztó portál évekig tartalmak sokaságát volt kénytelen blokkolni, mert a jogdíjszervezet szerzői jogi perekkel fenyegetett. 2016-ban végül megegyezés született.

Most azt mondja a Gema, hogy elégedetlen a megállapodással: (1) túl kevés jogdíjat kap; (2) a YouTube nem közöl letöltési számokat, így a Gema – idő-, munkaerő- és költségigényes eljárással – maga kénytelen meghatározni, hogy tagjai mennyit kapjanak a YouTube által folyósított átalányból; (3) a megállapodás alapján a YouTube szabad akaratából fizet, nem ismeri el, hogy erre jogszabály kötelezné.

Szövegbányászat

A szabályozás harmadik, legkevésbé ismert területe az úgynevezett data-mining, tehát a szövegbányászat. Ez a strukturálatlan vagy kis mértékben strukturált szöveges állományokból történő ismeret kinyerésének tudománya. Európai start-upok programokat fejlesztettek ki, amelyek cégek megbízásából kikeresik az interneten azokat a tartalmakat, amelyek a megbízó szempontjából valamilyen okból érdekesek.

A javaslat megtiltaná, illetve a szövegtulajdonos engedélyéhez kötné a keresési eredmények üzleti célú felhasználást.

Ez a területen dolgozó európai cégek ellehetetlenülését jelentené. Ezt még Brüsszelben is belátják. Lehetőségek akarnak biztosítani a tagállamoknak, hogy saját hatáskörükben eltekintsenek a szabály alkalmazásától.

Nem eszik olyan forrón a kását?

A tervek alapvetően befolyásolnák a videómegosztók és a keresők működését. A felhasználók valószínűleg vesztenének. Egyúttal kérdéses, hogy a szellemi alkotások védeni szándékozott előállítói nyernének-e. Ahogy az is bizonytalan, tényleg át megy a tervezet mai formájában az Európai Parlamenten. Az internetes óriások lobbi erejét nem szabad alábecsülni!

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

OTP: napról napra kevesebbet érnek a forintban lévő megtakarítások

Az OTP bank ügyfeleinél jelentős összegek halmozódtak fel az év elején, a befektetési volumen mégis 10 százalékkal elmaradt a bank várakozásától. A legnépszerűbb megtakarítási forma a deviza volt, megelőzve a forint takarékszámlát és az értékpapírokat.

Orbán új minisztere: az önellátó gazdaság a fenntartható felzárkózás alapja

A jelenlegi körülmények között nemcsak önálló gazdaságpolitikára, hanem önellátó gazdaságra is szüksége van az országnak, ez a fenntartható felzárkózás alapja - mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter-jelölt az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén, ahol a képviselők többsége támogatta a jelölt miniszteri kinevezését.

Európai szintű létesítménygazdálkodási unikummal jelentkezett a LEO

Európai szinten is egyedülálló szakmai kiadványt jelentetett meg a Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Szövetsége.

Vidéken kezdi az elbocsátásokat a Tungsram

A Tungsram öt telephelyéről körülbelül 1600 embert bocsát el szakaszosan, az első hullám július elejére várható. Elsőként Kisvárda és Hajdúböszörmény érintett, ezt követi Nagykanizsa és Zalaegerszeg, az ősszel pedig Budapest.

Hírek

Vidéken kezdi az elbocsátásokat a Tungsram

A Tungsram öt telephelyéről körülbelül 1600 embert bocsát el szakaszosan, az első hullám július elejére várható. Elsőként Kisvárda és Hajdúböszörmény érintett, ezt követi Nagykanizsa és Zalaegerszeg, az ősszel pedig Budapest.

Elcsábult a pénz láttán: hotelszéfet fosztott ki egy budapesti karbantartó

Kifosztott egy hotelszéfet egy karbantartó Budapesten: a belvárosi szálloda alkalmazottja a gyanú szerint mintegy 11 millió forint értékű pénzt lopott el egy vendégtől - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

Már csak két nap maradt – fontos tudnivalók az szja-bevallásról

Már csak két nap van hátra az szja-bevallás határidejéig, május 20-ig - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Máltán alapít új légitársaságot a Wizz Air

A Wizz Air máltai leányvállalatot alapít - közölte a légitársaság.

Eggyel több minisztérium lesz az új kormányban – itt a hivatalos lista

Az Országgyűlés elfogadta a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt, amelynek értelmében az ötödik Orbán-kormányban tizenegy tárca működik majd.

Nagyot erősödött a forint a kedvező GDP-adatra

Nagyot erősödött kedden a forint a főbb devizákkal szemben a bankközi devizapiacon: a déli órákra az euró 386,99, a dollár 367,64, a svájci frank pedig 369,16 forintra csökkent.

Végleg kivonul a McDonald’s Oroszországból

A McDonald's gyorsétterem-lánc több mint három évtized után elhagyja Oroszországot és egy helyi vevőnek adja el éttermei teljes portfólióját - számolt be a McDonald's bejelentését idézve több sajtóorgánum és hírügynökség.

Miniszterelnöknek választotta Orbánt az Országgyűlés

Újra miniszterelnökké választotta Orbán Viktort az Országgyűlés hétfőn.

Gazdaság

OTP: napról napra kevesebbet érnek a forintban lévő megtakarítások

Az OTP bank ügyfeleinél jelentős összegek halmozódtak fel az év elején, a befektetési volumen mégis 10 százalékkal elmaradt a bank várakozásától. A legnépszerűbb megtakarítási forma a deviza volt, megelőzve a forint takarékszámlát és az értékpapírokat.

MNB: folytatódik a monetáris szigor, határozott kamatemelések jönnek

Fokozatos, változatlanul határozott alapkamat-emelési szakasz következik, a reálkamatok további emelése mellett - mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke egy konferencián.

Nagyot erősödött a forint a kedvező GDP-adatra

Nagyot erősödött kedden a forint a főbb devizákkal szemben a bankközi devizapiacon: a déli órákra az euró 386,99, a dollár 367,64, a svájci frank pedig 369,16 forintra csökkent.

Kamatemelés. Egyhangúlag döntött az MNB monetáris tanácsa

Egyhangúlag, 8 szavazattal döntött a monetáris tanács áprilisi kamatdöntő ülésén a jegybanki alapkamat 5,40 százalékra, az egynapos és egyhetes fedezett hitel kamatának 8,40 százalékra, az egynapos betét kamatának 5,40 százalékra emeléséről - olvasható az ülés rövidített jegyzőkönyvében.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom