bankkártya

A magyarok fele megszokásból fizet készpénzzel, pedig az emberek többségének van bankkártyája - derült ki egy országos, reprezentatív kutatásból.

Terjednek az alternatív fizetési eszközök. Mégis él és virul a már-már eltemetett kápé. Sok országban nő a készpénzállomány. A százdolláros címlet iránt sosem látott mértéket öltött a kereslet. A digitális fizetési eszközöket kínálók körében Németország nehéz piac hírében áll. A magyarok többsége továbbra is készpénzzel fizet, a sárga csekk különösen tartja magát és a népesség 28 százaléka elutasítja a bankjegy és érme nélküli életet.  

A 2018-as volt az első év, amikor a német fogyasztók többet fizettek hitel- és bankkártyával, mint készpénzzel.

Mintegy 40 százalékkal csökkenti a Visa és a Mastercard az Európai Unióban harmadik országokban kibocsátott kártyákkal végrehajtott tranzakciók költségeit.

Az Európai Bizottság 570 millió 566 ezer euró (mintegy 183 milliárd forint) bírságot szabott ki a MasterCard amerikai kártyakibocsátó vállalatra az unió versenyjogi előírásainak megsértése miatt

A magyarok már több mint 4 millió alkalommal fizettek mobiltelefonnal, egyetlen érintéssel az üzletekben - adta hírül a Mastercard.

Az UniCredit Bank Hungary és az Alipay megállapodást kötött: az elsőt az országban, amelynek értelmében Kína legelterjedtebb mobilfizetési megoldása Magyarországon is elérhetővé válik 2019-től. Korábban AzÜzlet.hu beszámolt róla, hogy az  Alipay Kínában az okostelefonos fizetésben is forradalmasította a kereskedelmet.

Az elmúlt tíz évben több mint duplájára nőtt a készpénzforgalom, csökkentésére, a készpénzmentes gazdaság elérésére a Nézőpont Intézet dolgozott ki javaslatot, a dokumentumot a kutatóintézet budapesti konferenciáján mutatták be.

A kártyabirtokosok bő egynegyede minden lehetséges esetben igyekszik készpénzmentesen fizetni, ami 10 százalékpontos növekedés a legutóbbi, 2016-os adatfelvétel óta.

A bankkártyás tranzakciók értéke nőtt. Az elektronikus fizetés részaránya viszont még mindig csak 25 százalék.