inflációs alapmutatók

Az előző hónaphoz képest az infláció 0,5 százalékponttal emelkedett, míg a maginfláció nem változott. Az infláció emelkedését főként az üzemanyagok tavaly év végi árcsökkenésének bázishatása magyarázza - állapította meg novemberi inflációs elemzésében a Magyar Nemzeti Bank.

Az infláció szeptemberben 0,3 százalékponttal 2,8 százalékra csökkent, a maginfláció 0,2 százalékponttal 3,9 százalékosra emelkedett. A maginfláció emelkedését a piaci szolgáltatások árindexe magyarázza - állapította meg a Magyar Nemzeti Bank.

Augusztusban 0,2 százalékponttal 3,1 százalékra esett az infláció, 3,7 százalékon maradt a maginfláció, és az előző havihoz képest nem változtak az inflációs alapmutatók.

Az előző hónaphoz képest az infláció és a maginfláció egyaránt 0,1 százalékponttal 3,3, illetve 3,7 százalékosra csökkent, míg az adószűrt maginfláció 0,3 százalékponttal 3,2 százalékosra mérséklődött.

Bár a jegybank inflációs célsávjának felső szélén maradt a májusi infláció, valamint emelkedett a maginfláció és a többi alapmutató, az elemzők nem várnak változást az MNB monetáris politikájában. Arra viszont számítanak, hogy az olajárak kedvező mozgása a következő hónapokban mérsékli a fogyasztói áremelkedés ütemét.

Májusban stagnált a fogyasztói árak átlagos növekedése, az áprilisival azonos, 3,9 százalékos volt az infláció, miközben emelkedett a maginfláció és emelkedtek az infláció mélyén rejlő alapfolyamatok megragadására hivatott alapmutatók is - derül ki a Magyar Nemzeti Bank elemzéséből.

A szezonálisan kiigazított éves maginfláció áprilisban nem változott, az előző havival azonos 3,8 százalék maradt, így a mutató több mint fél éve tartó emelkedése megállt.