inflációs alapmutatók

A szeptember havi infláció több mint felét az élelmiszerek, valamint a szabályozott árú termékek és szolgáltatások drágulása magyarázza. A feldolgozott élelmiszerek nélkül számított maginfláció havi emelkedése mérséklődött az augusztusi átárazást követően, vagyis ennél a termékcsoportnál az inflációs folyamatok mérséklődése tapasztalható - hívta fel a figyelmet a legfrissebb adatokhoz fűzött elemzésében a Magyar Nemzeti Bank.

Háromszor jobban emelkedtek a fogyasztói árak márciusban, mint a korábbi években - állapította meg a Magyar Nemzeti Bank.

A nemzetközi nyersanyag- és energiaárak emelkedése gyorsan és széles termékkörben jelenik meg a fogyasztói árakban - állapította meg a februári inflációs mutatókat értékelve a Magyar Nemzeti Bank.

Főként az élelmiszerek, kisebb részben az iparcikkek és a piaci szolgáltatások árindexének növekedése nyomán januárban az infláció 0,5 százalékponttal emelkedett az előző hónaphoz képest - állapította meg a januári inflációs adatokhoz fűzött kommentárjában a Magyar Nemzeti Bank.

Az előző hónaphoz képest decemberben nem változott az infláció, így Magyarország azon európai országok egyike, ahol az év végén megállt az infláció tavalyi évre jellemző gyorsulása - így értékelte a tavaly decemberi inflációs adatokat a Magyar Nemzeti Bank.

Novemberben az infláció 0,9 százalékponttal, a maginfláció 0,6 százalékponttal növekedett. Az infláció emelkedése a termékek és szolgáltatások széles körében jelentkezett - állapította meg a novemberi inflációs adatokhoz fűzött kommentárjában a Magyar Nemzeti Bank.

Októberben az éves összevetésben számított infláció 6,5 százalék volt. Az előző hónaphoz képest az infláció 1,0, a maginfláció 0,7 százalékponttal emelkedett. Az infláció növekedésének hátterében elsősorban az üzemanyagok, az iparcikkek és az élelmiszerek áremelkedése áll - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

Az infláció növekedésének hátterében a termékek és szolgáltatások széles körét érintő áremelkedés állt - állapította meg a szeptemberi inflációs adatokhoz fűzött elemzésében a Magyar Nemzeti Bank.

Az infláció augusztusban 0,3 százalékponttal 4,9 százalékra emelkedett az előző hónaphoz képest. A drágulás hátterében az üzemanyagok, az iparcikkek és a feldolgozatlan élelmiszerek inflációjának növekedése állt - állapította meg a Magyar Nemzeti Bank.

Az előző hónaphoz képest 1,4 százalékponttal 5,1 százalékosra nőtt az éves infláció áprilisban. A növekedést döntően az üzemanyagok áremelkedése okozta, ami 2,3 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez -  állapította meg a Magyar Nemzeti Bank.

Februárban az infláció emelkedését az üzemanyagárak növekedése okozta. Az előző hónaphoz képest az infláció 0,4 százalékponttal 3,1 százalékra emelkedett, míg a maginfláció 0,1 százalékponttal 4,1 százalékra csökkent - kommentálta a legfrissebb inflációs adatokat a Magyar Nemzeti Bank.

A keresletérzékeny termékek és az üzemanyagok inflációs hozzájárulása emelkedett, amit az élelmiszerek hozzájárulásának mérséklődése ellensúlyozott, így összességében az infláció az előző hónaphoz képest nem változott - állapította meg a Magyar Nemzeti Bank.

Tavaly decemberben a maginfláció 0,1 százalékponttal emelkedett, aminek hátterében az alkohol és dohánytermékek magasabb áremelkedése áll - kommentálta a decemberi inflációs adatokat a Magyar Nemzeti Bank.

Novemberben az előző hónaphoz képest az infláció 0,3 százalékponttal 2,7 százalékosra mérséklődött, amit főként az üzemanyagok és szabályozott árak csökkenése okozott - állapította meg a novemberi inflációs adatokhoz fűzött kommentárjában a Magyar Nemzeti Bank.

Elsősorban az élelmiszerek és az üzemanyagok alacsonyabb árdinamikája következtében lassult az infláció októberben - derül ki a Magyar Nemzeti Bank elemzéséből.

Augusztusban az infláció és a maginfláció emelkedését elsősorban az alkohol, a dohányáruk, illetve a feldolgozott élelmiszerek áremelkedése okozta. A dohánytermékek esetében folytatódott a júliusi jövedékiadó-emelés begyűrűzése, így az adóhatás önmagában 0,5 százalékponttal növelte meg a maginflációt - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

Az infláció csökkenését az üzemanyagárak mérséklődése magyarázza, míg a maginfláció emelkedéséhez egyes feldolgozott élelmiszerek és piaci szolgáltatások áremelkedése járult hozzá - állapította meg a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a márciusi inflációs adatokhoz fűzött kommentárja.

Az infláció emelkedését főként az üzemanyag- és az élelmiszerárak növekedése magyarázza - állapította meg a januári inflációs adathoz fűzött kommentárjában a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Az előző hónaphoz képest az infláció 0,5 százalékponttal emelkedett, míg a maginfláció nem változott. Az infláció emelkedését főként az üzemanyagok tavaly év végi árcsökkenésének bázishatása magyarázza - állapította meg novemberi inflációs elemzésében a Magyar Nemzeti Bank.

Az infláció szeptemberben 0,3 százalékponttal 2,8 százalékra csökkent, a maginfláció 0,2 százalékponttal 3,9 százalékosra emelkedett. A maginfláció emelkedését a piaci szolgáltatások árindexe magyarázza - állapította meg a Magyar Nemzeti Bank.