ipari termelés

Februárban az ipari termelés volumene 4,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlannal - jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Januárban az ipari termelés volumene 0,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 3,2 százalékkal csökkent - erősítette meg második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal.

Júniusban az ipari termelés volumene 1,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a munkanaphatástól megtisztítva 4,8 százalékkal nőtt. Az előző havinál 0,6 százalékkal nagyobb volt a szezonálisan és munkanappal kiigazított kibocsátás - erősítette meg pénteken második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal.

Májusban az ipari termelés volumene 9,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 3,4 százalékkal emelkedett, mivel idén májusban kettővel több munkanap volt, mint a múlt évben - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Tavaly decemberben az ipari termelés volumene 5,8 százalékkal, munkanaphatástól megtisztítva 3,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az elmúlt évben a 9,6 százalékkal nőtt az ipari termelés az előző évi 6,0 százalékos visszaesés után - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Tavaly novemberben - a két korábbi húzóágazat, a járműgyártás és elektronikai ipar folytatódó visszaesése ellenére - az ipari termelés volumene 2,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 2,1 százalékkal emelkedett. Az előző hónaphoz képest 2,9 százalékkal nőtt a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Tavaly novemberben az ipari termelés volumene két hónap csökkenés után 2,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, munkanaphatástól megtisztítva 2,1 százalékkal nőtt a termelés - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Októberben az ipari termelés volumene 3,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, a munkanaphatástól megtisztítva 2,7 százalékkal csökkent a termelés. Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal nőtt szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás - erősítette meg második becslésével a Központi Statisztikai Hivatal.

Az alkatrészek, különösen a félvezetők hiánya nyomta rá bélyegét az ipar októberi teljesítményére is, amely a legnagyobb súlyú ágazatokat, a járműgyártást és az elektronikai termékek gyártását sújtotta leginkább. Elemzők szerint a helyzet javulása a jövő év közepéig aligha várható, így az ipar és a hozzá kötődő export növekedésre gyakorolt hatása növekvő kockázatot jelent a gazdasági növekedés szempontjából.

Az előző havihoz viszonyítva négy havi csökkenés után 0,3 százalékkal nőtt az ipari termelés októberben, de éves összevetésben 3,4 százalékkal csökkent a szeptemberi 2,3 százalékos visszaesés után - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

A szállítási problémák, az alkatrészbeszerzési nehézségek és a munkaerőhiány együttese már a harmadik negyedévben is korlátot jelentett az ipari termelésben, előre tekintve pedig nem látszik a problémák oldódása, így a negyedik negyedév is komoly kockázatokat hordoz - kommentálták az ipari termelés szeptemberi adatait elemzők.

Szeptemberben 2,3 százalékkal csökkent az ipari termelés az egy évvel korábbihoz viszonyítva, a munkanaphatástól megtisztítva 1,7 százalékos volt a visszaesés - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Augusztusban az ipari termelés 2,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, munkanaphatástól megtisztítva a termelés 0,6 százalékkal emelkedett. Az előző hónaphoz viszonyítva 2,7 százalékkal csökkent a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

A chiphiány és más alapanyagok, alkatrészek beszerzési nehézségei nyomták rá bélyegüket az ipar augusztusi teljesítményére. S mivel nincs jele a problémák oldódásának, nehéz időszak elébe tekint a magyar ipar - állapították meg elemzők a KSH adatközlése után.

Augusztusban az ipari termelés 2,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, munkanaphatástól megtisztítva 0,6 százalékkal nőtt. Az előző hónaphoz képest 2,7 százalékkal csökkent a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Júliusban 8,0 százalékkal nőtt az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest, amikor 7,7 százalékkal alacsonyabb volt a termelés a 2019. júliusinál. A munkanaphatástól megtisztítva 10,2 százalékos volt az éves növekedés a harmadik negyedév első hónapjában - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Júniusban az ipari termelés volumene 22,0 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten, munkanaphatástól megtisztítva 18,6 százalékkal nőtt a kibocsátás. Az előző hónaphoz viszonyítva 0,3 százalékkal csökkent az ipar szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított teljesítménye - erősítette meg második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal.

Júniusban az ipari termelés 22,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi alacsony szintet, amikor 7,4 százalékos volt az éves visszaesés. A munkanaphatástól megtisztítva 18,6 százalékkal emelkedett a termelés - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Májusban az ipari termelés 39,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi, a járványügyi korlátozások miatti alacsony szintet, munkanaphatástól megtisztítva a termelés 40,2 százalékkal emelkedett. Az előző hónaphoz viszonyítva 3,4 százalékos volt a kibocsátás szezonálisan és munkanappal kiigazított emelkedése - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

Májusban az ipari termelés volumene 39,1 százalékkal haladta meg az előző év májusának alacsony bázisszintjét, amelyet a koronavírus-járvány miatt hozott korlátozó intézkedések eredményeztek - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.