szolgáltatások

A legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek ára nőtt, 2,8 százalékkal.

Magyarország bruttó hazai terméke 2023 második negyedévében a nyers adatok szerint 2,4 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 2,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva közölte első becslése alapján szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A bruttó hazai termék (GDP) volumene 6,1 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévhez képest pedig 0,7 százalékos volt a növekedés. Az első három negyedévben a gazdaság teljesítménye 7,1 százalékkal - a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 6,8 százalékkal - haladta meg az előző év azonos időszakában mért szintet - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

A magyar gazdaság teljesítménye a második negyedévben nemcsak felülmúlta a járvány előtti utolsó negyedév szintjét, de kiegyensúlyozottabb is volt. Éves szinten is dinamikus, 7 százalék feletti növekedés várható. Így értékelték elemzők a részletes GDP-adatokat.

A GDP volumene 17,9 százalékkal nőtt a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest. A növekedéshez az ipari termelés 7,3, a szolgáltatások 7,0, az építőipar pedig 0,9 százalékponttal járult hozzá - közölte második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal.

A GDP volumene a tavalyi negyedik negyedévben 3,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A harmadik negyedévhez viszonyítva 1,4 százalékkal nőtt, az előző év negyedik negyedévéhez mérve pedig 4,1 százalékkal csökkent a magyar gazdaság szezonálisan és naptárhatással kiigazított teljesítménye a tavalyi utolsó negyedévben - jelentette második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal.

Elsősorban a piaci szolgáltatások árcsökkenésének köszönhető, hogy az infláció 0,5 százalékponttal 3,4 százalékra, a maginfláció 0,7 százalékponttal 4,0 százalékra csökkent szeptemberben az előző hónaphoz képest - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

A bruttó hazai termék (GDP) volumene az első negyedévben 2,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, az előző negyedévhez viszonyítva pedig 0,4 százalékkal csökkent  - jelentette második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal.

A bruttó hazai termék (GDP) 4,5 százalékkal nőtt 2019 negyedik negyedévében, az egész évben pedig 4,9 százalékos volt a bővülés - erősítette meg második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal. A növekedést a szolgáltatások és a beruházások támogatták a legerőteljesebben.

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a harmadik negyedévében 5,0 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét. A harmadik negyedévi növekedéshez a szolgáltatások 2,1, az ipar 1,5, az építőipar 1,0 százalékponttal járult hozzá.

Az idei második negyedévben 121,5 millió euró hiányt mutatott a folyó fizetési mérleg, ezzel az elmúlt egy évben harmadszor zárt deficittel. Az idei első negyedévben 56 millió euró, a tavalyi második negyedévben 298,7 millió euró volt a folyó fizetési mérleg többlete.

Az év második felében lassulni fog a gazdasági növekedés, de az év egészében így is 4,5 százalék közelében lehet - kommentálták a Központi Statisztikai Hivatal részletes GDP-adatait elemzők.

A részletes adatok bizonyították, hogy a gazdasági növekedés kiegyensúlyozottabbá vált, illeve a fogyasztás és a beruházások dinamikus növekedése ellenére a nettó export is hozzájárult...

Az első negyedévben 5,3 százalékkal a nőtt bruttó hazai termék (GDP) a múlt év azonos időszakához viszonyítva, a legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások, az ipar és az építőipar járult hozzá a növekedéshez.

Az euróövezetben márciusban éves szinten csökkent az infláció az előző hónaphoz képest, míg az Európai Unió egészében nem változott a fogyasztói árak emelkedésének üteme. Magyarország a második legnagyobb inflációt mutatta ki uniós szinten az év harmadik hónapjában.

A tavalyi negyedik negyedévben 5,1 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző év azonos időszakához mérve, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint pedig 4,9 százalékos volt a növekedés - jelentette pénteken második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal. Mindkét szám 0,1 százalékponttal nagyobb a február 14-én közölt első becslésnél. A változást a szolgáltatások jobb eredményével magyarázta a KSH.