A devizahitelek, az árfolyamkockázat jogi kérdéseit vizsgálta a Kúria mellett működő, bírákból álló konzultációs testület, és emlékeztetőt adott ki, azzal, hogy júniusban újra tárgyalnak és állásfoglalást adnak ki az esetleges teendőkről, jogi következményekről. Az Európai Bíróság határozatából és a Kúria által kiadott elékeztető szövegéből milyen változás következik? Mire számíthatnak a devizaadósok? A laikusok számára nehezen értelmezhető jogkövetkezményekről, a várható fejleményekről óvatos nyilatkoztok láttak napvilágot. Idézünk néhány fontosabb megállapítást, véleményt.
A Magyar Nemzet című napilap írásában így fogalmazott:
Az egyik leglényegesebb megállapítás azzal foglalkozik, mikor tisztességtelen a hitelszerződésnek az a rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot a fogyasztó viseli. Tisztességtelen a passzus – szól a napilap cikke – , ha az árfolyamkockázat viseléséről szóló tájékoztatás elmaradt, vagy nem volt megfelelő. Majd azt is leszögezi: kúria a szakmai testülete rögzítette, hogy a bank tájékoztatása akkor nem volt megfelelő, ha az elmaradt, vagy hogy ki viseli az árfolyamkockázatot, csupán kikövetkeztetni lehetett a szerződés egyes rendelkezéseiből.
A lapban megjelent értékelés leszögezi, hogy az árfolyamkockázat kérdése igen lényeges pont a kúria szerint: olyannyira, hogy ha az arról szóló feltétel tisztességtelen, akkor az egész szerződés érvénytelen, ennek nyomán pedig a fogyasztó nem kötelezhető az árfolyamkockázat viselésére. A grémium szerint “ugyanakkor arra nincs lehetőség, hogy a Kúria az árfolyamkockázat megítélése ügyében átfogó jellegű iránymutatással igazítsa el az ország bíróságait. Az árfolyamkockázatot ugyanis ügyenként lehet csak vizsgálni, az adott eset bizonyítékainak értékelése után – fogalmaz a napilap.
A Magyar Távirati Iroda neves alkotmányjogásztól, Lövétei Istvántól kért véleményt:
Lövétei István elmondta, azok a devizahitelesek, akik már kiléptek a devizahitelből, például forintosították kölcsönüket – a túlnyomó többség -, vagy visszafizették a hitelt, további kárpótlásra várhatóan már nem számíthatnak. “Abból káosz származna” – mondta. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a Kúria testülete a következő ülésén foglalkozik majd a jogkövetkezményekkel és az érintett körrel.
Lövétei István hangsúlyozta, a héten kiadott értelmezésnek nincs kötelező ereje, de amennyiben további részletek is megjelennek a témában, valószínűleg a magyar bíróságok és a Kúria is figyelembe veszi majd azt döntéseinél.
A Konzultációs Testület tíz pont keretében megállapította: az árfolyamkockázat viselésével kapcsolatos tájékoztatás elmaradása, vagy nem megfelelő volta esetén tisztességtelen, és így érvénytelen a szerződésnek az a rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot a fogyasztó viseli. Nem megfelelő a tájékoztatás, ha az árfolyamkockázat viselése csak kikövetkeztethető a szerződés egyes rendelkezéseiből.
A tájékoztatás akkor megfelelő, ha abból kitűnik, hogy a fogyasztóra hátrányos árfolyamváltozásnak nincs felső határa – szögezték le az MTI-ban kiadott értelmezésben.
Napvilágot látott az Adóskamara, azaz dr. Ravasz László jogi véleménye is:
A videóból kiderült: a magyar parlamentben aláírásgyűjtés indult a téma napirendre tűzése érdekében. Ennek eredményeként várhatóan még ebben a hónapban foglalkozik vele az Országgyűlés.
A Kúria a Konzultációs Testület a következő ülését június 19-én tartja, amikor megvizsgálják, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötések érvénytelensége milyen jogkövetkezményekkel járhat, illetve a felek közötti elszámolás milyen elvek szerint történhet.
