Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Együttes erővel - Kína ellen a globalizációért?!
No menu items!

Együttes erővel – Kína ellen a globalizációért?!

Sanghaj: Sokáig azt hitték, hogy Kínában egy történelmi minta megismétlődik Fotó: Xiaodong Qiu / Getty Images

A nemzetközi gazdasági kapcsolatok mára legalább annyira szólnak információk és know-how birtoklásáról, mint az árucseréről. Utóbbiak szorosan összefüggenek a kölcsönös bizalommal és az értékrenddel – áll a Spiegelben megjelent figyelemreméltó elemzésében. A közgazdászprofesszor szerző a nyugati országok összefogását sürgeti Kína ellen. Henrik Müller szerint csak együttes erővel lehet a fairplay betartására szorítani a világ második legnagyobb gazdaságát.

Kína: gazdagodás – demokratizálódás?

Kína utolsó 30 év sikertörténet. Elmaradott országból gazdasági és politikai világhatalom lett. A második legnagyobb gazdaság, a legnagyobb ipari termék exportőr és a harmadik legjelentősebb importőr. Három évtized alatt 1.600 USD-ről 18 ezerre emelkedett az egy főre jutó GDP.

A demokratikus fejlődés azonban elmaradt. Kína nem tartja tiszteletben a világkereskedelem szabályait sem, amelyeket a nemzetközi közösség kompromisszumaként születtek meg. Mindez a Dortmundi Egyetem közgazdász professzora szerint döntés elé állítja a nyugati világgot: Együttes erővel fairplayre szorítják a világ legnépesebb országát, vagy hagyják eluralkodni a kölcsönös bizalmatlanságot és a protekcionizmus. Utóbbi a szabadkereskedelem végét jelentené – hangzik Müller tézise.

Csalfa remények

Henrik Müller

Nyugaton sokáig általános meggyőződés volt, hogy a gazdasági fejlődést demokratikus nyitás követi. Kína esetében is ezzel számoltak: a kínaiak anyagi felemelkedésük után, polgárként jogokat fognak követelni maguknak, érdemben akarnak majd beleszólni országuk ügyeibe. Kikövetelik a jogállamiságot és az e felett őrködő független intézmények létrehozását. Utóbbiakból a külföldi befektetők is közvetlenül profitáltak volna. Nem lennének kiszolgáltatva a pártos igazságszolgáltatás és a diktatúra közigazgatási önkényének.

Nyugati csalódások

Müller szerint, ha a nyugati vezetők nem hittek volna mindenben, Nagy-Britannia aligha adta volna át 1997-ben a demokratikus Hongkongot a kommunista Kínáknak. Abból indultak ki Londonban, hogy az ’egy ország két rendszer’ Peking által megígért 50 éve alatt Kína demokráciává alakul. A várakozás nem volt alaptalan. Dél-Koreában a ’90-es évek gazdasági csodája demokratikus átalakulással párosult.

A politikai liberalizáció reményében járult hozzá az USA Kína felvételéhez a Világkereskedelmi Szervezetbe (WTO) 2001-ben. Az ezt sokig blokkoló Washington úgy gondolta, a nemzetközi integráció lökést adhat Kínának a demokratizálódásban. Ez volt az elterjedt várakozás a nyugati gazdasági és politikai elemzők körében is. Müller ebben a vonatkozásban a neves német Bertelsmann Alapítvány akkori tanulmányára utal a vezető német közéleti-gazdasági hetilapban megjelent írásában.

Hongkong. Nem működik az egy ország két rendszer logikája                                                            Kép/Forrás: medium

A demokratizálódás nem, hogy elmarad, de Hszi Csin-ping, a Kommunista Párt első embere az utóbbi években egyre jobban korlátozza a kínaiak eddig is kicsiny politikai szabadságát. Egyúttal egyre agresszívebben lép fel a nemzetközi porondon. Utóbbira Hongkong példáját hozza fel a szerző.

Kijózanodás után ijedtség

Kína államilag irányított gazdaságában nem biztosítottak a fair piaci verseny feltételei. A WTO-szabályaiba ütköző állami támogatásoknak köszönhetően a kínai vállalatok olcsó acéllal és alumíniummal árasztják el a világpiacot. Versenyképtelenné teszik a konkurenciát. Az állam odahaza formálisan és informálisan is előnyhöz juttatja a hazai cégeket. Az ipari kémkedéstől sem riad vissza, hogy segítse őket – írja le Müller a helyzetet.

A dortmundi professzor idézi a német iparivállalatok nagybefolyású érdekképviseletének 2019-es tanulmányát: „Az államilag tűrt, sőt aktívan támogatott ipari kémkedés egzisztenciális veszély az európai cégek számára. A kínai konkurencia birtokába jut az idő- és költségintenzív munkával megszerzett európai tudásnak, majd a nyugati versenytársaknál olcsóbban kínálja az árukat és szolgáltatásokat a világpiacon.

Bundesverband der Deutschen Industrie (DBI) elemzése elengedhetetlennek tartja Európa erélyes politikai fellépését Kínával szemben. A DBI elismeri, hogy tagjai tisztában voltak a kínai realitásokkal, amikor invesztíciók mellett döntöttek. „Nem lehet nem jelen lenni a világ legnépesebb országában és második legnagyobb belső piacán” – magyarázza a szövetség, miért döntöttek a vállalatok a veszélyek ellenére a befektetések mellett. Hozzátéve, hogy a többség bízott a kedvező változásokban. „Ma már tudják, hogy csalfa remény volt.” Az elemzés szerein olyan rossz a helyzet, hogy az utóbbi években több német cég kivonult a kínai piacról.

Egyedül nem megy

Trump 2018 kezdett kereskedelmi háborút Kína ellen. A világ legnagyobb gazdasága piacnyitásra és fairplayre akarta kényszeríteni a dobogó második fokán állót. Amit e helyett elért: Mennyiségi korlátozások, behozatali tilalmak és büntetővámok kölcsönös bevezetésének spirálja a világkereskedelemeben. Mindezt úgy, hogy a nyugati szövetségeseivel is jelentősen romlott az USA viszonya. Washington most az EU és Japán ellen is  új vámokat vezetett be. Így lett a Kína elleni akcióból nemzetközi kereskedelmi háború, amelynek eddig csak vesztesei vannak.

’Tárgyak helyett gondolatok’ – globalizáció 2.0

’From things to thoughts’ – Richard Baldwin, a neves ökonómus szerint így írható le a globális kapitalizmus átalakulása az elmúlt évtizedben. Korábban az árukereskedelem dominált. Megrendelés, fizetés, szállítás – ezzel le is van zárva az üzlet.

A ’globalizáció 1.0’-ban a termelés ott folyik, ahol a legkedvezőbbek a feltételek, ami a legtöbb esetben egyet jelent az alacsony termelési költségekkel. Az országok a szabad világpiacon versengnek egymással, ami a termelékenység fokozásához, az árak csökkenéséhez és a választék növekedéséhez vezet.

Ennek ellentéte a protekcionizmus, amikor vámok és más korlátozások védik a belső piacot a külföldi konkurenciától. A termelők nem kényszerülnek versenyre. A drágább, rosszabb minőségű termékeiket is el tudják adni.

Richard Baldwin

Az utóbbi évtizedekben jóval bonyolultabbá váltak a nemzetközi kapcsolatok. Az áruknál nagyobb érték a know-how és az információ. Egy autó és egy ipari berendezés is egyre több felhasználói adatot tartalmaz, sokszor távolról történik az irányítása, ellenőrzése. A világot adatfolyamok hálózzák be. Ez a ’globalizáció 2.0’.

A nemzetközi kereskedelem szabályai nem igazodtak ehhez a változáshoz. A WTO tagállamoknak még az áruk vonatkozásában sem sikerül a ’90-es évek óta megállapodniuk a szabályrendszer átfogó reformjáról. „A know-how-nak és az információnak nincs hatékony nemzetközi védelme, cseréjük szabályozatlan” – konstatálja Müller.

Az információ érték és hatalom. A gyártók és a szolgáltatók igyekeznek minél többet megtudni ügyfeleikről, hogy igényeikhez igazodva a legversenyképesebb ajánlatokkal tudjanak előállni. A cégek nem csak gazdasági céljaikra használják az adatokat. Gyakran állami szerveknek szolgáltatják ki az információkat, amiket felhasználóikról, vevőikről tudnak. Az elmúlt évek amerikai adatkezelési botrányai megmutatták, hogy ez a demokratikus világban is megtörténik. Diktatúrákban azonban elterjedtebb jelenség. Ráadásul a hatóságok a gazdasági versenyelőny biztosítása mellett a demokratikus jogok további szűkítésére használják a cégektől szerzett ismereteket. “Erről szólnak a kínai Huawei és az 5G-hálózat európai kiépítése körüli vita” – hoz fel egy aktuális példát Müller.

Huawei logó a berlini IFA-n: Kína állami tulajdonú vállalata bekapcsolódhat az 5G fejlesztésbe? Fotó: Hannibal Hanschke / REUTERS

Harc a szabad kereskedelemért

Ilyen körülmények között fenntarthatatlan a szabad kereskedelem, amelyből a nyugati országok egyértelműen profitálnak – véli a dortmundi professzor.

Müller elengedhetetlennek tartja a világkereskedelem a XXI. századi, új kihívásaihoz igazodó szabályainak lefektetését a WTO keretei között. Ehhez a demokratikus országok összefogását sürgeti. A világkereskedelem legnagyobb nyugati szereplőinek, az USA-nak, az EU-nak, Nagy-Britanniának, Japánnak, Kanadának és Ausztráliának kellene kidolgozniuk a nemzetközi kereskedelem új szabályrendszerét. Hogy meglegyen a kellő legitimitásuk, be kellene vonni a munkába Indiát, Indonéziát, Brazíliát és Mexikót. Tehát az legnagyobb feltörekvő és hellyel-közel demokratikus országokat. Majd együttes erővel az új normák betartására kellen kényszeríteniük Kínát.

„Kína túl nagy és erős ahhoz, hogy akár egy ország, akár egy nemzetközi szervezet egyedül tudja a szabályok betartására szorítani.” Müller azonban az utóbbi időben inkább a széthúzás, mint az összetartás jeleit látja. „Peking sikeresen játsza ki egymás ellen a nyugati országokat” – konstatálja.

Tessék választani!

Müller összefogás nélkül borús jövőt vázol fel tanulmányában: Az országok koordinálatlanul vezetnek be korlátozó intézkedéséket, eluralkodik a protekcionizmus, beindul a büntetővámok kölcsönös kivetésének ördögi köre. A szabadkereskedelem ma ismert formájában véget ér – prognosztizálja. A legnagyobb kárvallott nem az USA és az EU, hanem a kis országok lennének, amelyeknek nincs elegendő zsarolási potenciáljuk, hogy talpon maradjanak a versenyben.

A német szakember szerint a protekcionizmus a környezet- és fogyasztóvédelemre is negatívan hat ki: A monopol, illetve a ‘helyzetbe’ kerülő belföldi piaci szereplők hatalma megnő, eredményesebben lobbizhatnak az előírások lazításáért.

Összefogással viszont a fairplay szabályait nem akceptáló szereplők versenyhátrányba kerülnének, kiszorulnának a WTO által szabályozott nemzetközi kereskedelmi rendszerből, amelyhez a legtöbb gazdaságilag falsúlyos ország tartozna.

De vajon elég fontosnak tartja-e a nyugat saját értékeit, hogy kiálljon és összefogjon értük? – zárja írását Henrik Müller a szerinte mindet eldöntő kérdéssel.

 

A zöld fordulat, az ESG törvény bevezetése alapjaiban változtatja meg a gazdaság szereplőinek jelenét, jövőjét. Mit jelent az ESG keretrendszer (Environmental -környezeti-, Social -társadalmi- és Governance -irányítási)? Miért lett megkerülhetetlen a nagyvállalatok mellett már a KKV-ék számára is? Miként befolyásolják az Ön cégének kötelezettségeit és lehetőségeit a fenntarthatóság egyre szigorodó elvárásai? Erről is szól AzÜzlet, ESG és fenntarthatóság a gyakorlatban című konferenciájaTovábbi információ és jelentkezés ide kattintva érhető el.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Útimorzsák Azerbajdzsánból: szárnyal a „kék arany”

Az Oroszországgal és Iránnal szemben bevezetett nyugati gazdasági szankciók...

Felfoghatatlanul nagy bércsomaggal gazdagodott a Tesla vezér

Miután egy amerikai bíróság, a részvényesek elfogultságára hivatkozva, korábban...

200 milliárddal robbanthatnak a Zöld Alapok

Folytatódik a Nemzeti Tőkeholding (NTH) összesen 200 milliárd forint...

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring...
Hirdetés

Hírek

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Devizapiac – Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.

Gazdaság

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring végzésére vonatkozó tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását. A pénzügyi vállalkozás – az MNB többszöri kötelezése,...

MNB alelnök: 2021 óta a nyugat-európai inflációs nyomás duplájával kell megküzdeni

 Az elmúlt évek válságai ellenére a régió gazdaságai továbbra is felzárkózó pályán haladnak, sikeresen megőrizték pénzügyi stabilitásukat, miközben az inflációt is gyorsan sikerült a...

Az amerikai jegybank senkit nem lepett meg

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed, szerdán változatlanul tartotta a kamatlábakat, miközben a kamatcsökkentés kezdetét legfeljebb decemberre tolta ki. Így a...

Csökkentek a nem fizető hitelek, rövidebb a bankok feketelistája

A bankok feketelistája, a negatív KHR (régebbi nevén BAR-lista) is egyre rövidebb.