Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Autó Elektro? Hibrid? Üzemanyagcellás? Az autóipar a mobilitás jövőjéről vitatkozik

Elektro? Hibrid? Üzemanyagcellás? Az autóipar a mobilitás jövőjéről vitatkozik

A japánok úttörők voltak és máig vezetők az elektroautók piacán. Mégsem hisznek a technológia jövőjében. A hibridekre tesznek. Sok szakértő szerint a legkevésbé elterjedt meghajtásé, az üzemanyagcelláé a jövő. Árnyoldalai azonban ennek a koncepciónak is vannak. 

Elektroautó

Az elektroautó gyenge pontja az akkumulátor. De nem csak a súly miatt

Az autógyártás hajnalán, a XIX.-XX. század fordulóján a legtöbb autó elektromos volt. A benzinesek az 1910-es években, a nagyobb hatótávolságnak és az olcsó olajnak köszönhetően kezdték dominálni az utakat. A modern villanyautó története a kilencvenes években indult. Az áttörést a lítiumion akkumulátor kifejlesztése hozta a kétezres évek elején. Az elektroautók szériagyártását a japánok kezdték el. Máig ők uralják a piacot. A világ útjain futó 5,3 millió villanyautóból a legtöbb, 350 ezer a Nissan modellje, a 2010 óta gyártott Leaf. A legismertebb márka viszont Tesla. A kaliforniai cég csak elektroautókat gyárt.

Európában a gyártók és a politika is az elektromos meghajtásban látja a jövőt. Egy uniós rendelet értelmében 2030-tól az autók széndioxid kibocsájtása nem lehet több 59 grammnál. A követelmény teljesítéséhez a dízelek fogyasztása maximum 2,2, a benzineseké 2,6 liter lehet száz kilométerenként.

A technológia mai állása szerint elérhetetlen értékek. A hagyományos autók mégsem tűnnek el. A gyártóknak a teljes modellpalettájuk átlagát tekintve kell teljesíteniük az előírást. Az elektroautók nulla kibocsájtással vehetők figyelembe. A határértéket túllépés után büntetést kell fizetni. A környezetszennyezés tehát pénzzel jóvátehető lesz. Ezért az európai gyártók a jövőt elektroautóra és a sokat fogyasztó SUV-ra építik. Utóbbi azért, mert gyártása különösen nyereséges. Vásárlóik pedig nem árérzékenyek. Aki SUV-t akar, a büntetés miatt emelkedő ár ellenére is megveszi. Az utakról – gyanítható -, hogy pontosan a gazdaságos, sokak szerint a környezetet összességében az elektroautóknál is kevésbé terhelő benzines és dízel kisautók fognak eltűnni.

A Nissan Leaf – 2017 modell

A kínai politika is az elektroautókat favorizálja. A hatósági korlátozás miatt a nagyvárosokban éveket kell várniuk az új autóknak a rendszámra. Az elektromos meghajtásúak viszont soron kívüliséget élveznek.

A gyártásban piacvezető japánok már nem hiszik, hogy a villanyautó lenne a mobilitás jövője. A piaci igények miatt mégis gyártják őket. Három nagy problémát látnak: a növekvő, de még mindig kicsi hatótávolságot, az akku hosszú feltöltési idejét, és a hiányzó gyártási kapacitást. Utóbbi oka, hogy az akkumulátor legfontosabb alapanyaga, a lítium kevés helyen lelhető fel, bányászata drága, ezért az ára is csillagászati.

A hibrid meghajtás

A világ legnagyobb autógyártója, a Toyota a hibridben hisz. Legismertebb modellje, a Prius. 33 változatából 77 millió fut az utakon! A hibrid jármű két energiaforrással működik: hagyományossal és elektromotorral. Előbbi nagyobb sebességnél, az országon és autópályán, utóbbi a városban, araszolásnál van használatban. A villanymotor fogyasztása 120 km/h felett, tehát a hagyományosnál sokkal hamarabb drasztikusan emelkedik. Viszont a tipikus városi közlekedésben, gyorsítás-fékezés-gyorsítás esetén jóval kevesebb káros anyagot bocsájt ki, mint a benzines illetve dízel kocsik.

A 2019-es Toyota Prius

A hibridek effektívebben működnek a teljesen elektromos meghajtású autóknál. A vegyes üzemhez ugyanis elég egy harmadára csökkentett akkukapacitás is. Így orvosolható az elektroautók egyik nagy problémája, az energiatároló túl nagy súlya. Egy Tesla akkuja közel 500 kilót, a Pirusé kevesebb, mint 50-et nyom. Az akkumulátor amúgy is az elektroautók leggyengébb pontja. Előállítása környezetszennyező és költséges, hatótávolsága kicsi, feltöltése lassú, élettartama rövid, újrahasznosítása nem megoldott.

Üzemanyagcellás motor

Sokak szerint a jövő az üzemanyagcellás, más néven hidrogénmeghajtású autóé. A motor lelke az üzemanyagcella. Ez a bevezetett hidrogén mellé oxigént szív be a levegőből, majd a két anyagból áramot fejleszt. Tehát az elektroautótól eltérően nem kész áramot kell a járműbe tölteni, hanem a motor maga állítja elő azt. A működése innentől megegyezik az elektroautóéval.

A hidrogén szobahőmérsékleten gáz, ezért nagy a térfogata. Az optimális hatótávolsága eléréséhez szükséges mennyiség csak cseppfolyosítva fér el az autóban. Ez a hibrid meghajtás leggyengébb pontja. A hidrogént a cseppfolyósításhoz -240 fokra (!) kell hűteni és ilyen hőmérsékleten is kell tartani, hogy folyadék maradjon. A folyamatos hűtés rengeteg energiát emészt fel, elvenné a motor kapacitásának nagy részét. Ezért a lehűtött, cseppfolyós gáz, egy jól szigetelt, termoszhoz hasonló tartályban van a kocsiban. Szükségszerűen túlnyomás uralkodik benne. Ez a robbanást elkerülendő, nem teljesen zárt, folyamatosan hidrogén távozik belőle. Nem probléma, ha megy az autó, hisz akkor szükség van a hidrogénre az elektromosság előállításához. A mennyiséget viszont állás közben is csökkenteni kell. Kvázi ilyenkor is fogy az üzemanyag.

Egy további gond, hogy a legjobb hatásfokú üzemagyagcella gyártáshoz platina kell. Ez egy ritka fém. Kevés helyen lelhető fel, bányászata drága, ezért az ára nagyon magas.

A Tesla legfontosabb érve az üzemanyagcellás motor ellen az elektroautónál kisebb áramfelhasználási hatékonysága. Mindent figyelembe véve tehát 1 km megtételéhez a hidrogéncellás autónak több energiára, áramra van szüksége, mint az elektromosnak. A kaliforniai gyártónak igaza van. A kisebb hatékonyságnak két oka van: (1) Az energiaintenzív hűtés. (2) Hidrogén a víz bontásával nyerhető (melléktermék az oxigén). A folyamathoz energia kell. Amikor az autó hidrogéncellája újraegyesíti a két anyagot, energiát kapunk vissza (melléktermék a víz), de kevesebbet, mint, amennyi a bontáshoz kellett.

A problémák ellenére miért hisznek sokan a hidrogénmeghajtásban?

  • Akku nélkül működik. Ezzel ki van küszöbölve az elektroautók legfőbb gyengéje.
  • A hidrogén-oxigén reakció, tehát az áramelőállítás melléktermékeként kizárólag víz jön létre. Így a járás közben nincs káros anyag kibocsájtás. Az autó csak a hidrogén előállításához szükséges áramfelhasználáson keresztül terheli a környezetet.
  • A hidrogén cseppfolyósításhoz szükséges hűtés sok energiát vesz fel. Viszont az árammal szemben raktározható. Tehát bármikor elő lehet állítani. Így megoldódik a megújuló energiaforrások egyik legnagyobb problémája. Amikor erősen fúj a szél vagy tűz a nap, de nincs szükség az energiára, azt hidrogén előállítására és lehűtésére lehet használni. Az előállított cseppfolyós anyagot pedig a jövőbeli felhasználásig raktározni.
  • Hidrogént tankolni nem tart tovább, mint hagyományos üzemanyagot és a hidrogénautók hatótávolsága is megegyezik a klasszikus járművekével.

A kétezres évek elején még az európai gyártók is gondolkoztak a technológiában. Miután azonban a többség az elektroautók mellett döntött, nem épült ki az infrastruktúra. A bajor fővárosban, Münchenben például csak egy hidrogén-töltőállomás van. Így rövid életű volt az egyetlen gyártásba került európai üzemanyagcellás autó, a bajor BMW 2006-ben bemutatott 760h modellje.

Az utóbbi időben azonban a németek is újra felfedezik a technológiát. Igaz, nem személy-, hanem teherautók meghajtására használnák. Ezeknek ugyanis a méretük és a rakomány súlya miatt annyi energiára van szükségük, amely akkuval a gyakorlatban nem biztosítható, így az elektromos meghajtás nem alternatíva.

A Toyota hidrogénhajtású teherautója:

…és annak röntgenképe. Forrás: vezess.hu

Friss

Immár évi egymilliárd forintból gazdálkodhat a Mohosz

Egymilliárd forintos bevételt hoz a Magyar Országos Horgász Szövetségnek évente, hogy az idei évtől az állami horgászjegyek és fogási naplók díjai teljes egészében a szövetséget illeti. A jövedelem a közfeladat ellátási szerződésben rögzítették. A Mohosz elnökhelyettes átlátható gazdálkodást ígér.

Norvégia is megvonta a segélyt a brazil esőerdőktől

Németország után Norvégia, az Amazonas Alap fő finanszírozója is felfüggesztette az esőerdők védelmét szolgáló projektek támogatását Brazíliában. A norvég kormány szerint a brazil vezetés semmit sem tesz a világ tüdejének megóvásáért.

Az áfacsökkentés óta vonzóbb a halágazat

A tavaly januári áfacsökkentés után növekedésnek indult a halászattal és halgazdálkodással foglalkozó vállalkozások száma. Ezzel párhuzamosan a szektor összesített nettó árbevétele közel 18 milliárd forintra emelkedett - közölte az Opten céginformációs szolgáltató.

Teszt: a light üdítők. Árak és értékek

A tesztet közkívánatra készítették a Magyar Ár-Érték Arány Kutató Egyesület tesztelői, akik tizenhat országosan kapható light üdítőt vettek sorra olvasói sürgetésre.  Szoros versenyben most is bebizonyosodott: az ár nem mindig fejezi ki az érték mértéket - a tesztelők szerint.

Hírek

Norvégia is megvonta a segélyt a brazil esőerdőktől

Németország után Norvégia, az Amazonas Alap fő finanszírozója is felfüggesztette az esőerdők védelmét szolgáló projektek támogatását Brazíliában. A norvég kormány szerint a brazil vezetés semmit sem tesz a világ tüdejének megóvásáért.

Trump szemet vetett Grönlandra – a dánok szerint tréfa

Donald Trump amerikai elnök többször felvetette Grönland megvásárlását Dániától - értesült a The Wall Street Journal. A hírt Lars Lokke Rasmussen korábbi dán kormányfő áprilisi tréfának nevezte.

E-cigit szívtak – súlyos állapotban kerültek kórházba

Az orvosok szerint az e-cigarettázás juttathatta kórházba azt a mintegy ötven amerikait, akiket súlyos légúti megbetegedéssel diagnosztizáltak a napokban. A betegek többsége tizenéves.

Prehisztorikus Vénusz – újabb termékenységi istennőszobor-lelet

Újkőkori termékenységistennő 6000 éves "monumentális" szobrát fedezték fel a közép-szerbiai Aleksandrovac Zupski mellett, az úgynevezett vitkovói mezőn, ahol fél évszázada négy másik "prehisztorikus Vénusz" került elő.

Német KRESZ-reform. Hatszoros büntetési tételek, új táblák

Drágább lesz a szabálytalan közlekedés Németországban, a szabályok átalakítás is tervezi a tárca. A KRESZ tervezett új elemei között szerepel például, hogy lesz gyorsforgalmi út kerékpárosoknak, lépésben kanyrodhatnak a teherautók és  három személy már autózhat a buszsávban is.

Korrupció ígéretével üzletelt – Borítékolta lebukását

Egy tévesen megcímzett boríték buktatta le a csalót, aki bírók, ügyészek, nyomozók befolyásolását ígérve több millió forintot kért "ügyfeleitől". A tettes és társa ellen egyebek mellett befolyással üzérkedés és hivatali vesztegetés miatt vádat emelt a Fővárosi Nyomozó Ügyészség.

Hamis luxusillatokat rejtett a budapesti raktár

Egymilliárd forint értékben foglalt le hamis márkajelzésű parfümöket, napszemüvegeket, kozmetikai termékeket és hangszórókat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Budapesten.

Veszélyes az ünnepi tűzijáték a házi kedvencekre

A tűzijáték miatti óvintézkedésekre figyelmezteti a kutyatartókat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A legfontosabb, hogy az ebekbe ültetett mikrochip regisztrált legyen.

Parlagfű. Kötelező az irtás, nincs türelmi idő

Fontos a korai védekezés, ezért idén megszűnt a földtulajdonosok és földbérlők kötelező parlagfűirtására vonatkozó türelmi idő - közölte a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója.

Kényszerleszállás. Krími járat gyulladt ki Moszkva fölött

Kényszerleszállást hajtott végre Moszkva közelében csütörtök hajnalban az Ural Airlines légitársaság egyik utasszállító repülőgépe, miután mindkét hajtóműve madarat szippantott be.

2600 éve már söröztek a kelták

Már a kelták is kedvelték a mediterrán életstílust: szívesen ittak bort, és 2600 évvel ezelőtt már a sört is kerámiából készült görög ivócsészékből fogyasztottak. Más félét szerettek a az eltérő státuszú néprétegek akkoriban - állapították meg kutatók.

Szmog-díj jöhet Bukarestben

Kitiltaná Bukarest központjából a környezetszennyező autókat, az Euro 3-as és a nem a román fővárosban forgalomba helyezett kocsikat pedig csak környezetvédelmi matricával engedné az utakra a főpolgármester.
Hirdetés

Gazdaság

Nőtt a befektetési alapok vagyona

Júliusban 0,2 százalékkal, 12 milliárd forinttal emelkedett a befektetési alapokban kezelt vagyon, a hónap végén a BAMOSZ-tagok együttesen 6225 milliárd forintot kezeltek - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ).

Többet fizettek be a munkáltatók – nőtt a nyugdíjpénztárak vagyona

Fokozták befizetéseiket a munkáltatók, kiemelkedő vagyongyarapodást értek el a második negyedévben az önkéntes nyugdíjpénztárak, éves összevetésben az állami adóvisszatérítéssel támogatott befizetések csökkentek. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével (ÖPOSZ) együttműködő önkéntes nyugdíjpénztárak összvagyona június végére 1398 milliárd forintra nőtt.

Lakástakarék. Az Aegon átadja ügyfeleit, az Erste fogadja

A Magyar Nemzeti Bank jóváhagyta, hogy az Erste Lakástakarék október 25-ével átvegye az Aegon Lakástakarék portfólióját. A tranzakció mintegy ötvenezer ügyfelet érint.

Több mint 68 milliárd kamatozik babakötvényben

Idén eddig közel 20 ezer kincstári Start-értékpapírszámlát nyitottak, így már 190 ezer gyermek pénze van babakötvényben - mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára.

Svájc – A kolompok és banktitkok országa

Érdemes egy kicsit a svájci sztereotípiák mögé tekinteni és megismerkedni az ország gazdaságának, európai szerepének legalább egy-egy szeletét szemügyre venni. Dr. Gonda György a gazdasági szakember szemével tekintett körül az alpesi országban járva.

Kamatcsökkentést kér az amerikai elnök a FED-től

Egy teljes százalékpontos kamatcsökkentésre ösztökélte az amerikai jegybank szerepét betöltő szövetségi tartalékbankrendszert (Federal Reserve/Fed) Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a Fed monetáris politikája "gúzsba köti" a nemzetgazdaságot.
Hirdetés
Hirdetés