Hirdetés
Kezdőlap Fókuszban Európáért versengő 'áramlatok' - Délről is kerülik a vezetékek Ukrajnát
No menu items!

Európáért versengő ‘áramlatok’ – Délről is kerülik a vezetékek Ukrajnát

Az energiahordozók ára az egekbe ugrott. A Gazprom, az orosz állami energiaórás új vezetékekkel és hosszú távú szállítási szerződésekkel kerül helyzetbe Európában. A gáz egyre nagyobb része Ukrajna megkerülésével érkezik ‘Nyugatra’.  A Balkánon még nem dölt el hogyan osztozhatnak a tranzitbevételeken. Több aspiráns is vállalná a régi ukrajnai szerepet – gáz ügyben.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) ‘A Gazprom magához láncolja Dél-Kelet-Európát’ című cikke magyar példával kezdődik:

Szíjártó Péter külügyminiszter és Alexej Miller, a Gazprom elnöke

Szíjártó Péter külügyminiszter és Alexej Miller, a Gazprom igazgatótanácsának elnöke 15 évre szóló szállítási szerződést írt alá szeptember elején Szentpéterváron. A megállapodás évi 4,5 milliárd köbméter földgázról szól, ami a tavaly Magyarországra érkezett összes, a cseppfolyós formában – a Horvátország felől indított LNG gázzal együtt – érkező 8,6 milliárd mennyiségnek több, mint a fele.

Szíjártó elmondta, hogy az új szerződési feltételei kedvezőbbek, mint a többször meghosszabbított, jelenleg is futó 1995-ben aláírté. Miller arról beszélt, hogy a jelenlegi, Ukrajnán át futó vezetékek mellett két másikon is érkezni fog gáz Magyarországra: 3,5 milliárd egy új vezetéken, Szerbián keresztül, 1 milliárd pedig Ausztriából, ahol a Gazpromnak hatalmas tározói vannak a Szlovákián keresztül a nyugati szomszédunkhoz érkező gáz számára. Némi nehézség, hogy a szerb vezeték nem éri el Magyarországot. Erre reflektálva Szíjártó és Miller egybehangzóan kijelentette, hogy „a hiányzó néhány kilométer hamarosan meg fog épülni”.

Már nem vezet minden út Ukrajnán keresztül

A magyar-orosz szerződéssel tovább csökken az Ukrajna keresztül folyó orosz gáz mennyisége – hívja fel a figyelmet az FAZ összeállítása. Ez egyelőre nem jelent bevételkiesést a Moszkvával rossz viszonyban álló Kijevnek. Amíg a jelenlegi tranzitszerződés 2024-ig erényben van, az oroszoknak akkor is ki kell fizetniük az évi 2 milliárd dolláros tranzitdíjat, ha nem használják ki az ukrán átszállítási kapacitást.

Ahogy arról AzÜzlet korábbi összeállításban írtuk, a berlini kormány igyekszik nyomást gyakorolni Moszkvára a tranzitszerződés meghosszabbítása érdekében. Berlin nem önszántából lép fel az ukránok érdekében. Egy amerikai-német megállapodás alapján jár el, amely lezárta a Berlin és Washington közötti sok éves, az ’Északi Áramlat 2’ építése miatti vitát. A nemrégiben átadott vezeték az Északi-tengeren keresztül juttat gázt Németországba. Így szintén a Washingtonnal szoros szövetségi viszonyban álló Ukrajna tranzitpozícióit gyengíti.

Észak-európai gázvezeték rendszer Forrás: energypost.eu

Török kerülőutak

Miközben Európa évek óta az ’Északi Áramlat 2’ körüli vitával van elfoglalva, szinte alig kapnak figyelmet a szintén új, dél-európai orosz vezetékek. Oroszország a földgáz többségét már Törökországon keresztül szállítja Európába – hívja fel a figyelmet a FAZ.

„Moszkva 2004-ben az EU tiltakozására látványosan feladta a Bulgárián keresztül tervezett ’Déli Áramlat’ építését, ami egyébként annakidején Magyarországon is belpolitikai vitákat váltott ki. De közben két új vezetéket is építettek Törökországba” – írja a külföldön legolvasottabb német napilap. A csövek összesen évi 16 milliárd köbméter szállítására képesek. A kisebbik Törökország, a nagyobbak a Balkán és Közép-Európa ellátást hivatott biztosítani.

Aura Sabadus vezető újságíró a fekete-tengeri országok energiapiacaira szakosodott

Az ’Északi Áramlat 2’-vel ellentétben az európai sajtóban ritkán előkerülő ’Török Áramlat’ 2020 eleje óta van üzemben. Eddig nem váltotta be az orosz reményeket. Ankara ugyanis olcsóbban tudott beszerezni hajókon érkező folyékony gázt (LNG) a világpiacról, mint amennyiért a Gazprom szállít a vezetéken. A helyzet azonban az LNG árának idei drasztikus emelkedése miatt várhatóan változni fog – nyilatkozta a világ egyik vezető energiakereskedője, a londoni ICIS elemzője, Aura Sabadus az FAZ-nek. A Gazprom nemrégiben publikált első féléves üzleti számai igazolják Sabadus véleményét: Szerbiába kétszer, Törökországba háromszor, Romániába négyszer annyi gázt szállítottak idén, mint 2020-ban.

A Gazprom nagyvonalú jogértelmezése

Tavalyhoz képest az is változás, hogy elkészült a Törökország és Bulgária közötti vezeték. A kelet-balkáni országból pedig még a szocialista időkből vezeték fut nyugat felé. Ezzel magyarázza a londoni FAZ elemző, hogy a bolgár igénynél jóval több, 7 milliárd köbméter gáz folyt 2021 első felében a ’Török Áramlaton’ Bulgáriába, de ez még messze nem meríti ki a vezeték kapacitását.

A ’Török Áramlat’ felértékelődésével Bulgária fontos tranzitország lett.  (Magyar szakértő szerint Magyarország is erre a címre pályázhat –  a szerk.) A bolgár vezetékhálózatot üzemeltető cég és a Gazprom szerződése értelmében az oroszok 2023-ig 350 millió dollár tranzitdíjat fognak fizetni. A bevételből akarja a balkáni állam a török-bolgár vezeték építésére felvett hitel visszafizetni. A kivitelező szaúdi cég 1,1 milliárd dollárért végezte el a munkát. A kivitelező Arkad azonban – a FAZ szerint ­ valójában a Gazprom strómanja.

Az orosz és azeri gázvezetékrendszer Európa felé. Forrás: G7

Az orosz óriás Törökországgal ellentétben azért volt kénytelen bevonnia az üzletbe a szaúdiakat, mert az uniós jog értelmében az energia eladója és az infrastruktúra kivitelezője, valamint a működtetője nem lehet ugyanaz a cég – hívja fel a figyelmet Sabadus. Hozzáteszi, hogy kerülőúton, de a hitel is a Gazpromtól jött.

Ruslan Stefanov

„Oroszország kijátssza az uniós előírásokat: a gázt közvetlenül adja el, a vezetéképítést és a hitelezést pedig fantomcégeken keresztül végzi” – erősíti meg Sabadus szavait egy bolgár alapítványi szervezet, a Study of Democracy (CSD) elemzése. A civil szervezet szakértője, Ruslan Stefanov ennél is nagyobb problémának tartja, hogy az oroszok a hosszútávú szerződésekkel és a drágán megépített vezetékek hitelezésével monopolizálják Dél- és Közép-Európa energiapiacát.

Csak az orosz projektek haladnak

Stefanov véleményét támasztja alá, hogy az energiadiverzitás érdekében tervezett vezeték építése, amely azeri gázt juttatna Bulgárián keresztül Európába, mind újabb és újabb jogi és technikai akadályokon akad meg.

Nehezen épült meg az ’Adria-gázvezeték’ (TAP). A Kaukázusból induló, Törökországon át Görögországon, valamint Albánián keresztül egészen Itáliáig futó vezetésk tíz éves késéssel, 2020 elején készült el. A TAP elágazása, amely Bulgária energiafüggetlenségét garantálná, egy évtizeddel a tervezett átadás után sem épült meg. Az EU által finanszírozott, 182 milliárdos projekt az ígérete szerint 2022 végén lesz kész.

A TAP a Kaszpi-tenger azerbajdzsáni szektorában található Shah Deniz II óriásmezőről szállítja majd Európába a földgázt. A 878 km hosszú. Forrás: microtunnellink.com

A kivitelező projekttársaság, az ICGB jogi eszközökkel próbál fellépni a Balkánon a projekt elleni folytatott médiahadjárat ellen. Stefanov is úgy véli, hogy a vezetékről és az ICGB-ről elhangzó állítások többsége valótlan és azt feltételezi, hogy Moszkvából irányított kampányról van szó. Sabadus ebben a kérdésben nem akar állást foglalni az FAZ-ben, azt viszont elmondja, hogy a csúszás nyertese egyértelműen a Gazprom: az orosz vezeték elkészülésére és a hosszútávú szállítási szerződés aláírására hivatkozva a bolgárok már nem tartanak igényt a kaukázusi gázra.

Szerbia az új Ukrajna?

Bulgária évi 3 milliárd köbméteres gázfelhasználással nem jelentős vevő. A Gazprom számára az teszi fontossá, hogy tranzitországként központi szerepe van Románia, Görögország, Szerbia és Észak-Macedónia ellátásában – mondja Sabadus és Stefanov egybehangzóan a német lapnak. Ennek példájaként a jövőre átadni tervezett 400 kilométeres Bulgária-Szerbia vezetéket említik, amely új lehetőséget ad a Gazpromnak, hogy Ukrajna megkerülésével szállítson gázt Európába. Ezért fontos a Szíjártó és Miller sajtótájékoztatóján említett új összeköttetés Szerbia és Magyarország között.

Sabadus számításai szerint a Bulgária-Szerbia vezeték átadása után több gáz fog a ’Török Áramlaton’ Európába érkezni, mint az összes ukrán vezetéken együttvéve.

„Energiatörténelmi fordulópont, tekintve, hogy az orosz gázszállítások II. világháború utáni beindulása óta Ukrajna volt a messze legfontosabb tranzitország.” A közvetítői tevékenységén keresztül évi 8 milliárd dollár bevételt elérő ICIS elemzője, Aura Sabadus szerint rövidesen Szerbia lesz az európai gáztranzit kulcsországa. Szerbiát különösen attraktívvá teszi Moszkva számára, hogy a Balkán közepén fekszik, és hogy nem érvényesülnek az uniós előírások.

Petrus Szabolcs

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Viharok és villámárvizek Amerikában – már több száz járatot töröltek

Az Egyesült Államokban hétfőn is több száz légijáratot töröltek, és számos útvonalon jelentősek a késések elsősorban az ország keleti és középső részét sújtó viharok miatt.

Megvan a világ TOP 10 városának listája. Budapest a legrosszabbak között sem szerepel

Az Economist Intelligence Unit (EIU) közzétette a Global Liveability Index rangsorát, amely a világ 10 legjobb és 10 legrosszabb helyét mutatja be 2022-ben. Az index 172 várost értékelt öt kategóriában: kultúra, egészségügy, oktatás, infrastruktúra és szórakozás.

Kína nem áll le a hadgyakorlatokkal. A tajvani képviselet vezetője válaszolt AzÜzletnek

A kínai hadsereg hétfőn újabb hadgyakorlatokat jelentett be a Tajvan körüli tengereken és légtérben, tiltakozásul Nancy Pelosi amerikai házelnök múlt heti tajpeji látogatása ellen.

Szerdán nagyot zuhan az üzemanyagok piaci ára

Szerdától jelentősen csökkennek a hazai üzemanyagárak. Az olaj árának esése miatt a benzin literenkénti ára bruttó 20 forinttal lesz kevesebb, a gázolajért pedig bruttó 15 forinttal kell kevesebbet fizetnünk. Ez a hatósági üzemanyagárakra nem, viszont a piaci árakra annál inkább hatással lehet a hét közepén.

Hírek

Viharok és villámárvizek Amerikában – már több száz járatot töröltek

Az Egyesült Államokban hétfőn is több száz légijáratot töröltek, és számos útvonalon jelentősek a késések elsősorban az ország keleti és középső részét sújtó viharok miatt.

Megvan a világ TOP 10 városának listája. Budapest a legrosszabbak között sem szerepel

Az Economist Intelligence Unit (EIU) közzétette a Global Liveability Index rangsorát, amely a világ 10 legjobb és 10 legrosszabb helyét mutatja be 2022-ben. Az index 172 várost értékelt öt kategóriában: kultúra, egészségügy, oktatás, infrastruktúra és szórakozás.

Kína nem áll le a hadgyakorlatokkal. A tajvani képviselet vezetője válaszolt AzÜzletnek

A kínai hadsereg hétfőn újabb hadgyakorlatokat jelentett be a Tajvan körüli tengereken és légtérben, tiltakozásul Nancy Pelosi amerikai házelnök múlt heti tajpeji látogatása ellen.

Szerdán nagyot zuhan az üzemanyagok piaci ára

Szerdától jelentősen csökkennek a hazai üzemanyagárak. Az olaj árának esése miatt a benzin literenkénti ára bruttó 20 forinttal lesz kevesebb, a gázolajért pedig bruttó 15 forinttal kell kevesebbet fizetnünk. Ez a hatósági üzemanyagárakra nem, viszont a piaci árakra annál inkább hatással lehet a hét közepén.

Augusztus közepétől újra jár a 3-as metró a déli szakaszon

Augusztus 15-től újra jár a 3-as metró Kőbánya-Kispest és a Kálvin tér között. A Kálvin tértől a Göncz Árpád városközpontig továbbra is metrópótló busszal lehet utazni - közölte a Budapesti Közlekedési Központ.

Kína hadgyakorlata átmenetileg lebénítja Tajvan légterét

Több légitársaság is törölte Tajpejbe tartó járatait, másokat pedig átirányítottak, hogy elkerüljék a légteret, amelyet lezártak a polgári forgalom elől a kínai katonai gyakorlatok miatt. A kínai néphadsereg Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnöke tajvani látogatására válaszul vonult fel a vitatott hovatartozású sziget körül.

Szankciókat vetett ki az EU a Zelenszkij székére pályázó volt elnökre

Korlátozó intézkedéseket vezet be az Európai Unió Viktor Janukovics volt ukrán elnökkel és fiával, Olekszandr Janukoviccsal szemben, válaszul az orosz katonai agresszióra - döntött az Európai Tanács.

Erősödött a forint péntek reggelre

Erősödött a forint árfolyama péntek reggelre a főbb devizákkal szemben a bankközi devizapiacon.

Gazdaság

Az MNB zöld átállást vár el a bankoktól – határidőre

A jegybank megújította zöld ajánlását, amelyben elvárják, hogy a hazai hitelintézetek 2025-ig álljanak át a zöld működésre.

Újra összeért az egyhetes betéti kamat és az alapkamat

A várakozásoknak megfelelően az előző hetinél 100 bázisponttal magasabb, 10,75 százalékkos kamattal hirdette meg az egyhetes jegybanki betétet csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank.

MNB-alelnök: a rezsicsökkentés módosítása tovább emeli az inflációt

A 100 bázispontos kamatemeléssel a monetáris politika célja továbbra is az, hogy fellépjen a másodkörös inflációs hatások elkerülése érdekében, illetve elősegítse az inflációs cél elérését - jelentette ki Virág Barnabás, a jegybank alelnöke.

Újabb 1 százalékponttal emelte az alapkamatot az MNB

Keddi ülésén 100 bázisponttal 10,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom