Hirdetés
Kezdőlap Fókuszban Európáért versengő 'áramlatok' - Délről is kerülik a vezetékek Ukrajnát
No menu items!

Európáért versengő ‘áramlatok’ – Délről is kerülik a vezetékek Ukrajnát

Az energiahordozók ára az egekbe ugrott. A Gazprom, az orosz állami energiaórás új vezetékekkel és hosszú távú szállítási szerződésekkel kerül helyzetbe Európában. A gáz egyre nagyobb része Ukrajna megkerülésével érkezik ‘Nyugatra’.  A Balkánon még nem dölt el hogyan osztozhatnak a tranzitbevételeken. Több aspiráns is vállalná a régi ukrajnai szerepet – gáz ügyben.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) ‘A Gazprom magához láncolja Dél-Kelet-Európát’ című cikke magyar példával kezdődik:

Szíjártó Péter külügyminiszter és Alexej Miller, a Gazprom elnöke

Szíjártó Péter külügyminiszter és Alexej Miller, a Gazprom igazgatótanácsának elnöke 15 évre szóló szállítási szerződést írt alá szeptember elején Szentpéterváron. A megállapodás évi 4,5 milliárd köbméter földgázról szól, ami a tavaly Magyarországra érkezett összes, a cseppfolyós formában – a Horvátország felől indított LNG gázzal együtt – érkező 8,6 milliárd mennyiségnek több, mint a fele.

Szíjártó elmondta, hogy az új szerződési feltételei kedvezőbbek, mint a többször meghosszabbított, jelenleg is futó 1995-ben aláírté. Miller arról beszélt, hogy a jelenlegi, Ukrajnán át futó vezetékek mellett két másikon is érkezni fog gáz Magyarországra: 3,5 milliárd egy új vezetéken, Szerbián keresztül, 1 milliárd pedig Ausztriából, ahol a Gazpromnak hatalmas tározói vannak a Szlovákián keresztül a nyugati szomszédunkhoz érkező gáz számára. Némi nehézség, hogy a szerb vezeték nem éri el Magyarországot. Erre reflektálva Szíjártó és Miller egybehangzóan kijelentette, hogy „a hiányzó néhány kilométer hamarosan meg fog épülni”.

Már nem vezet minden út Ukrajnán keresztül

A magyar-orosz szerződéssel tovább csökken az Ukrajna keresztül folyó orosz gáz mennyisége – hívja fel a figyelmet az FAZ összeállítása. Ez egyelőre nem jelent bevételkiesést a Moszkvával rossz viszonyban álló Kijevnek. Amíg a jelenlegi tranzitszerződés 2024-ig erényben van, az oroszoknak akkor is ki kell fizetniük az évi 2 milliárd dolláros tranzitdíjat, ha nem használják ki az ukrán átszállítási kapacitást.

Ahogy arról AzÜzlet korábbi összeállításban írtuk, a berlini kormány igyekszik nyomást gyakorolni Moszkvára a tranzitszerződés meghosszabbítása érdekében. Berlin nem önszántából lép fel az ukránok érdekében. Egy amerikai-német megállapodás alapján jár el, amely lezárta a Berlin és Washington közötti sok éves, az ’Északi Áramlat 2’ építése miatti vitát. A nemrégiben átadott vezeték az Északi-tengeren keresztül juttat gázt Németországba. Így szintén a Washingtonnal szoros szövetségi viszonyban álló Ukrajna tranzitpozícióit gyengíti.

Észak-európai gázvezeték rendszer Forrás: energypost.eu

Török kerülőutak

Miközben Európa évek óta az ’Északi Áramlat 2’ körüli vitával van elfoglalva, szinte alig kapnak figyelmet a szintén új, dél-európai orosz vezetékek. Oroszország a földgáz többségét már Törökországon keresztül szállítja Európába – hívja fel a figyelmet a FAZ.

„Moszkva 2004-ben az EU tiltakozására látványosan feladta a Bulgárián keresztül tervezett ’Déli Áramlat’ építését, ami egyébként annakidején Magyarországon is belpolitikai vitákat váltott ki. De közben két új vezetéket is építettek Törökországba” – írja a külföldön legolvasottabb német napilap. A csövek összesen évi 16 milliárd köbméter szállítására képesek. A kisebbik Törökország, a nagyobbak a Balkán és Közép-Európa ellátást hivatott biztosítani.

Aura Sabadus vezető újságíró a fekete-tengeri országok energiapiacaira szakosodott

Az ’Északi Áramlat 2’-vel ellentétben az európai sajtóban ritkán előkerülő ’Török Áramlat’ 2020 eleje óta van üzemben. Eddig nem váltotta be az orosz reményeket. Ankara ugyanis olcsóbban tudott beszerezni hajókon érkező folyékony gázt (LNG) a világpiacról, mint amennyiért a Gazprom szállít a vezetéken. A helyzet azonban az LNG árának idei drasztikus emelkedése miatt várhatóan változni fog – nyilatkozta a világ egyik vezető energiakereskedője, a londoni ICIS elemzője, Aura Sabadus az FAZ-nek. A Gazprom nemrégiben publikált első féléves üzleti számai igazolják Sabadus véleményét: Szerbiába kétszer, Törökországba háromszor, Romániába négyszer annyi gázt szállítottak idén, mint 2020-ban.

A Gazprom nagyvonalú jogértelmezése

Tavalyhoz képest az is változás, hogy elkészült a Törökország és Bulgária közötti vezeték. A kelet-balkáni országból pedig még a szocialista időkből vezeték fut nyugat felé. Ezzel magyarázza a londoni FAZ elemző, hogy a bolgár igénynél jóval több, 7 milliárd köbméter gáz folyt 2021 első felében a ’Török Áramlaton’ Bulgáriába, de ez még messze nem meríti ki a vezeték kapacitását.

A ’Török Áramlat’ felértékelődésével Bulgária fontos tranzitország lett.  (Magyar szakértő szerint Magyarország is erre a címre pályázhat –  a szerk.) A bolgár vezetékhálózatot üzemeltető cég és a Gazprom szerződése értelmében az oroszok 2023-ig 350 millió dollár tranzitdíjat fognak fizetni. A bevételből akarja a balkáni állam a török-bolgár vezeték építésére felvett hitel visszafizetni. A kivitelező szaúdi cég 1,1 milliárd dollárért végezte el a munkát. A kivitelező Arkad azonban – a FAZ szerint ­ valójában a Gazprom strómanja.

Az orosz és azeri gázvezetékrendszer Európa felé. Forrás: G7

Az orosz óriás Törökországgal ellentétben azért volt kénytelen bevonnia az üzletbe a szaúdiakat, mert az uniós jog értelmében az energia eladója és az infrastruktúra kivitelezője, valamint a működtetője nem lehet ugyanaz a cég – hívja fel a figyelmet Sabadus. Hozzáteszi, hogy kerülőúton, de a hitel is a Gazpromtól jött.

Ruslan Stefanov

„Oroszország kijátssza az uniós előírásokat: a gázt közvetlenül adja el, a vezetéképítést és a hitelezést pedig fantomcégeken keresztül végzi” – erősíti meg Sabadus szavait egy bolgár alapítványi szervezet, a Study of Democracy (CSD) elemzése. A civil szervezet szakértője, Ruslan Stefanov ennél is nagyobb problémának tartja, hogy az oroszok a hosszútávú szerződésekkel és a drágán megépített vezetékek hitelezésével monopolizálják Dél- és Közép-Európa energiapiacát.

Csak az orosz projektek haladnak

Stefanov véleményét támasztja alá, hogy az energiadiverzitás érdekében tervezett vezeték építése, amely azeri gázt juttatna Bulgárián keresztül Európába, mind újabb és újabb jogi és technikai akadályokon akad meg.

Nehezen épült meg az ’Adria-gázvezeték’ (TAP). A Kaukázusból induló, Törökországon át Görögországon, valamint Albánián keresztül egészen Itáliáig futó vezetésk tíz éves késéssel, 2020 elején készült el. A TAP elágazása, amely Bulgária energiafüggetlenségét garantálná, egy évtizeddel a tervezett átadás után sem épült meg. Az EU által finanszírozott, 182 milliárdos projekt az ígérete szerint 2022 végén lesz kész.

A TAP a Kaszpi-tenger azerbajdzsáni szektorában található Shah Deniz II óriásmezőről szállítja majd Európába a földgázt. A 878 km hosszú. Forrás: microtunnellink.com

A kivitelező projekttársaság, az ICGB jogi eszközökkel próbál fellépni a Balkánon a projekt elleni folytatott médiahadjárat ellen. Stefanov is úgy véli, hogy a vezetékről és az ICGB-ről elhangzó állítások többsége valótlan és azt feltételezi, hogy Moszkvából irányított kampányról van szó. Sabadus ebben a kérdésben nem akar állást foglalni az FAZ-ben, azt viszont elmondja, hogy a csúszás nyertese egyértelműen a Gazprom: az orosz vezeték elkészülésére és a hosszútávú szállítási szerződés aláírására hivatkozva a bolgárok már nem tartanak igényt a kaukázusi gázra.

Szerbia az új Ukrajna?

Bulgária évi 3 milliárd köbméteres gázfelhasználással nem jelentős vevő. A Gazprom számára az teszi fontossá, hogy tranzitországként központi szerepe van Románia, Görögország, Szerbia és Észak-Macedónia ellátásában – mondja Sabadus és Stefanov egybehangzóan a német lapnak. Ennek példájaként a jövőre átadni tervezett 400 kilométeres Bulgária-Szerbia vezetéket említik, amely új lehetőséget ad a Gazpromnak, hogy Ukrajna megkerülésével szállítson gázt Európába. Ezért fontos a Szíjártó és Miller sajtótájékoztatóján említett új összeköttetés Szerbia és Magyarország között.

Sabadus számításai szerint a Bulgária-Szerbia vezeték átadása után több gáz fog a ’Török Áramlaton’ Európába érkezni, mint az összes ukrán vezetéken együttvéve.

„Energiatörténelmi fordulópont, tekintve, hogy az orosz gázszállítások II. világháború utáni beindulása óta Ukrajna volt a messze legfontosabb tranzitország.” A közvetítői tevékenységén keresztül évi 8 milliárd dollár bevételt elérő ICIS elemzője, Aura Sabadus szerint rövidesen Szerbia lesz az európai gáztranzit kulcsországa. Szerbiát különösen attraktívvá teszi Moszkva számára, hogy a Balkán közepén fekszik, és hogy nem érvényesülnek az uniós előírások.

Petrus Szabolcs

 

Elektromos cégautó vásárlás, flottaüzemeltetés. Szakmai konferencia konzultációs lehetőséggel 2024 március 21.-én. A 30 milliárdos kerettel megnyíló, elektromos cégautó beszerzést támogató pályázattal kapcsolatos információk, tanulságok. A KKV-ék számára is egyre meghatározóbb, már hatályos ESG törvény cégautó üzemeltetésre vonatkozó kérdésköre, az elektrifikáció rövid és hosszútávú hatásainak bemutatása.
További információ: https://azuzletkonferenciakozpont.hu

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Adategyeztetést indít az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.

Az ellenőrzéshez személyi igazolványra és lakcímkártyára, valamint villany- és/vagy gázszámlára van szükség.

Zöldkötvényt bocsátott ki az MFB

Az MFB stratégiájának és működésének egyaránt szerves részét képezi a globális éghajlati célkitűzések, valamint a társadalmi hasznosságú célok támogatása.

Elemző: átlag feletti forgalomban emelkedett a tőzsde

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 462 pontos, 0,71 százalékos emelkedéssel, 65 450,33 ponton zárt hétfőn.

Számoljuk fel az illegális hulladéklerakókat

Újra igényelhetnek támogatást illegális hulladéklerakók felszámolására önkormányzatok, civil és gazdálkodó szervezetek, valamint egyházak is.

Hírek

Elemző: átlag feletti forgalomban emelkedett a tőzsde

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 462 pontos, 0,71 százalékos emelkedéssel, 65 450,33 ponton zárt hétfőn.

BÉT – Emelkedő forgalomban csökkent a BUX a héten

Emelkedő forgalom mellett csökkent a héten a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe,

NAV: már elérhetők az adóbevallási tervezetek

A bevallási tervezet ugyanis csak azokat a bevételi, jövedelmi adatokat tartalmazza, amelyek a NAV rendelkezésére állnak a munkáltatók és kifizetők bevallásai, adatszolgáltatása révén.

Elemző: a Richter húzta le a BUX-ot

A részvénypiac forgalma 28,7 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével gyengültek az előző napi záráshoz képest.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Az év eleje óta a forint 3,3 százalékot gyengült az euróval, 4,2 százalékot gyengült a dollárral szemben és 0,2 százalékkal áll erősebben a svájci frank ellenében.

Még mindig a bootcamp-es junior fejlesztőké a jövő

Sokak számára lehet visszatartó erő az MI rohamléptékű terjeszkedése, és azért nem nyitnak komolyabban a programozói terület felé, mert félnek, hogy rövid idő alatt elveheti az MI a munkájukat.

Erősödött kissé szerda reggelre a forint

Erősödött kissé a forint szerda reggelre az előző esti jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben a keddi, közel másfél százalékos gyengülését követően.

Csökkent a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 494,13 pontos, 0,75 százalékos csökkenéssel 65 599,49 ponton zárt hétfőn.

Gazdaság

A Zeina Hotels menedzser study tour a sikeres szezonért

A 2024-es sikerhez is elengedhetetlen, hogy a szállodalánc minden tagjának és minden részlegének kiemelkedően kell teljesítenie, miközben az elkötelezett munka mellett a kreatív, újító ötletekre is szükség van.

Februárban is nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon

Februárban 4,3 százalékkal, 626 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon, így az előző hónap végén a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) tagjai 15 179 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban

A jegybank 14 millió forintra bírságolta a CIG Pannónia Életbiztosítót

A feltárt hiányosságok miatt szabta ki az MNB a 12,5 millió forint felügyeleti és a 1,5 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot a társaságra.

Az osztrákok nyerték a magyar telet, de a legtöbben mégsem síelni utaztunk

A téli üdüléseink rövidebbek voltak, mint a nyáriak, a gyors online biztosításkötést pedig már többnyire közvetlenül az indulás előttre hagyjuk.