Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia A robotok nem mennek betegszabadságra - Munkaerőpiaci kilátások 2021-2030
No menu items!

A robotok nem mennek betegszabadságra – Munkaerőpiaci kilátások 2021-2030

Hogyan alakultak a munka szerkezetére vonatkozó terveik a COVID-19 miatt

Sorra jelennek meg azok a tanulmányok és előrejelzések, amelyek a munkahelyek, a munkaerő, a foglalkoztatottság és a szakmák kilátásait elemzik 2030-ig Európában. Ezek a gazdasági kutatóintézetekben, globális vezetési és stratégiai tanácsadás cégeknél, valamint nemzetközi gazdasági és pénzügyi szervezeteknél készült elemzések természetesen megkülönböztetett figyelmet fordítanak a koronavírus járvány idején most tapasztalható és a későbbi időszak várható irányzataira. Kontinensünkön ezen a területen is nagy változások és átalakulások várhatóak, illetve már meg is kezdődtek; így a hazai munkaadók és munkavállalók számára sem közömbös, mire is lehet számítani a következő tíz esztendőben?

A pandémia meglehetősen szétzilálja rövid távon a munkaerőpiacot, hosszabb távon pedig jelentős változásokat hoz, illetve gyorsít fel a munkaerő és a foglalkozások, szakmák keresletében és kínálatában Európában is. A Mckinsey globális stratégiai és tanácsadó óriáscég az elmúlt nyár végén 800 vállalatvezetőt kérdezett meg Ausztráliától Indián és Kínán át Franciaországig és Nagy-Britanniáig: hogyan látják a szélesebb értelemben vett munka jövőjét?

A cégvezetők jövőképe

A beérkezett válaszokból elkészített úgynevezett nagy-kép (big picture) összefoglaló több fontos megállapításra jutott:

  • felgyorsul a digitalizáció és a robotizáció folyamat
  • megnövekszik a kereslet az alkalmi, szerződéses munkavállalók iránt az állandó foglalkoztatottak rovására
  • mind többen dolgoznak távmunkában, beleértve a home office-t is
  • jelentősen nő a kereslet az adatelemzők, az egészségügyi és a higiéniai szakértők, valamint az internettel kapcsolatos biztonsági szakemberek iránt
  • rohamosan bővül a digitalizáció
  • előtérbe kerülnek azok a szakmák és folyamatok, amelyek kevés, vagy semmilyen személyes érintkezéssel nem járnak, megnő a munkahelyeken a távolságtartás jelentősége
  • a további esetleges járványveszélyt szem előtt tartva számos termelési és szolgáltatási folyamatot átszerveznek személyes érintéstől és kapcsolattartástól mentessé

A felszín után érdemes néhány jelenséget, folyamatot közelebbről is megvizsgálni, hiszen ezek sokunk közeli jövőjét is érinthetik. A 800 cégvezető – többségük évi 1-10 milliárd dolláros bevétellel rendelkező vállalat élén áll – 85 százaléka arról számolt be, hogy az elmúlt hónapokban jelentősen felgyorsult cégüknél azoknak a technikáknak és technológiáknak az alkalmazása és megvalósítása, amelyek a digitális térbe helyezték át a dolgozók egy része közötti együttműködést fájlmegosztáson, videokonferenciákon keresztül.

A válaszadók fele pedig azzal büszkélkedett, hogy egyre inkább digitalizálják a kapcsolattartás a fogyasztókkal, a vásárlókkal e-kereskedelem, mobil applikációk és beszélgető szoftverek (chatbots) révén. Számos cég pedig a beszállítóit helyezte digitális platformra az ellátási lánc menedzsment területén.

Derült égből – munkanélküliség

A 2008-as pénzügyi válság nyomán jelentősen nőtt a munkanélküliség Európában, amely 2013 körül kezdett el enyhülni, majd jelentős ütemben nőtt a foglalkoztatottak száma 2020-ig. Az Európai Unióban, Svájcban és Nagy-Britanniában 2003 és 2018 között rekord ütemben, csaknem 10 százalékkal bővült a foglalkoztatottság. 2019 végén mintegy 242 millió fő állt foglalkoztatásban az EU-ban, ami a valaha mért legmagasabb szint volt. Az idősebb és magas szintű képzettséggel rendelkező munkavállalók voltak továbbra is a foglalkoztatás növekedésének fő hajtóerői.

Már a világjárvány kitörése előtt egyértelmű volt, hogy Európában a foglalkoztatottság elsősorban a tudásintenzív ágazatokban (távközlés, ingatlan kereskedelem, pénzügyi szolgáltatások, oktatás stb.) növekedett számottevően. Különösen nagy volt a kereslet a kiemelkedő tudású egészségügyi szakemberek és jogászok iránt. Ugyanakkor számottevően csökkent a foglalkoztatottak száma a feldolgozóiparban és a mezőgazdaságban.

Míg a 2008-ban kirobbant először pénzügyi, majd gazdasági válságban a munkanélküliséget döntően a nagy számú vállalati csőd okozta, a világjárvány első hullámában máshol kell az okot keresni. Az éppen felívelő szakaszban lévő világgazdaságban a hirtelen támadt magas munkanélküliséget nem a gazdasági folyamatok, hanem a kormányok által elrendelt, a vírus terjedésének lassítását szolgáló gazdaságzsugorítás és a karantén idézte elő. A munkanélküliség ekkor a fiatalok és a nők mellett az alacsony jövedelmű és kevésbé szakképzett dolgozókat érintette leginkább. Ugyancsak szenvedő, sebezhető alanya volt az első hullámnak a kis- és középvállalkozások egy része. Voltak és vannak mind nagyobb számban olyan cégek, amelyeknél az élőmunkát azonnal kiváltották automatizálással, beleértve a robotokat is. (A munkaadók egy része sok országban arra hivatkozott, hogy a robotok után nem kell adót fizetni, nem kapnak fizetést és nem is betegednek meg. Ha pedig elromlanak, gyorsan meg lehet „őket” javítani.)

A második hullám hatásai

A COVID-19 járvány második hulláma előtt, a nyár végére a megroggyant európai munkaerőpiac többé-kevésbé visszaépült. Az ősz elején kirobbant újabb fertőzés-fejezet nyomán sötét előrejelzések készültek. A McKinsey szerint az európai munkahelyek 26 százaléka, vagyis 59 millió munkahely került kockázatos helyzetbe, ami ebben az esetben rövidített munkaidőt és alacsonyabb keresetet, fizetés nélküli szabadságot, a munkaviszony átmeneti szüneteltetését vagy éppen megszüntetését jelentheti. A kedvezőtlen hatások eltérően érinthetik az egyes gazdasági és üzleti ágazatokat, szakmákat, korosztályokat és a kisebb, helyi munkaerő piacokat.

Munkahelyek a veszély-zónában

Európában a leginkább (nem egészségügyi vonatkozásban) veszélyben lévő munkahelyek az értékesítés, az ügyfélszolgálat, az épület menedzsment, az élelmiszerkereskedelem és az éttermek házatáján vannak. (Ezek a munkahelyek képviselik az említett 59 millió mintegy felét.) Igencsak figyelemre méltó adat, hogy a pandémia miatt is felgyorsított automatizálás Európában 24 millió munkahelyet veszélyeztethet. (Érdemes megjegyezni, hogy a bekezdés elején felsorolt ágazatok egy részében is ki tudja, tudta váltani az élő munkaerőt az automatizálás.)

Higiénia, automatizálás, digitális technológiák

A vállalati stratégiákban hirtelen megkülönböztetett, kiemelt helyre kerültek az érintésnélküli munkatársi, vevő, beszállítói kapcsolatok, a társadalmi távolságtartás, a szigorú higiéniás szabályozás és nem utolsó sorban a digitális és automatizált technológiák, valamint a mesterséges intelligenciák vezérelte szoftverek bevezetésének felgyorsítása. Szerte a világon a cégek mind nagyobb része jelenti be, hogy ahol lehet, kiváltja az emberi munkaerőt.

Robot válogatja össze a megrendelőknek a ruhákat

Az American Eagle Outfitters például robotokat állított be az online ruharendelések „összeválogatására”, az IBM pedig egyre több chatbotot használ az ügyfelekkel való kapcsolattartásban. Az Amazon és az Alibaba bejelentette, hogy jelentős beruházásokkal fejleszti, bővíti informatikai felhőrendszerét. A Brain Corporation pedig arról adott számot, hogy 2020 első félévében az USA-ban csaknem 50 százalékkal növekedett a robotok használata a magán- és a kereskedelmi ingatlanok rendszeres takarításában.

A gyorsposták, a nemzetközi futárszolgálatok is sok új robotot állítottak be a küldemények válogatására, csoportosítására. Nem késlekednek a bankok sem: a járvány kirobbanása óta folyamatosan növelik az ATM-ek és a készpénz nélküli tranzakciók számát, gyorsítják  a mesterséges intelligencia csatasorba állítását, egyre több banki folyamatot gépesítenek a korábbinál nagyobb ütemben. Persze ennek az is a következménye, hogy kevesebb alkalmazottra van szükség a pénzintézetekben. A cégvezetők szerint a COVID-19 egyik pozitív hozadéka az automatizálás felgyorsítása: ami korábban két évig tartott, azt most két hónap alatt megcsinálják ezen a területen.

Csökken a home office?

Az előrejelzések szerint a következő esztendőkben továbbra is sokan végeznek majd munkát otthonról, de összességében kevesebben, mint 2020-ban. A cégek többségének nincs kifogása az ellen, hogy munkatársai heti 2-3 napot otthonról dolgozzanak, ha azt munkakörük megengedi.

(Kínában a cégvezetőknek csak 4 százaléka ért ezzel egyet!) Az Egyesült Államokban a vezetők és az alkalmazottak több mint 60 százaléka olyan munkakört tölt be (húsfeldolgozás, egészségügy, vásárlók eligazítása az üzletekben stb.), amelyek nem teszik lehetővé a home office-t.

Hatvan százalék nem dolgozhat otthonról Forrás: coworkingsf.com/

Az európai fővárosok többségében különösen sebezhető lett a vendéglátás és a kereskedelem. A home office korábbi önmaguk árnyékaivá változtatta a nagyvárosokat. A világ leglátogatottabb álláshirdető portálja, az Indeed európai kutatási részlege vezetőjének véleménye szerint az álláslehetőségek szűkülésének hátterében az áll, hogy kevesebb ember ingázik a fővárosokba, mivel sok irodai alkalmazott dolgozik otthonról. Ezt pedig a vendéglátóipar és a kereskedelem szenvedi meg – épp azok az ágazatok, amelyek a foglalkoztatás motorjai a városokban. Az, hogy az irodai dolgozók otthon maradnak, kiszívja az életet ezekből a nagyvárosokból. Nem lehet még kísértetvárosoknak nevezni őket, de fennáll a veszély, hogy korábbi önmaguk árnyékaivá válnak” – összegezte a véleményét Pawel Adrjan.

A távmunka -koncentráció a legjellemzőbb az informatikai és a technológiai szektorban, a pénzügyek és a biztosítás, valamint a menedzsment területén. Sokan dolgoznak majd a következő években hibrid formában (távmunka és személyes jelenlét vegyítése), valamint „bejárós”, csökkentett munkaidőben.

Jönnek a folyamat-átalakítások

Mindezen irányzatok nyomán a cégek nagyobb részének át kell gondolnia, kik és hogyan dolgozzanak távmunkában és/vagy személyesen a munkahelyen, s ennek megfelelően hogyan kell átalakítani a munkafolyamatokat. Nem kétséges, hogy a következő években a megváltozó foglalkoztatási szokások és módszerek következtében sok munkájuk lesz a vezetési tanácsadóknak a szervezetek, a munka- és az üzleti folyamatok újragondolásában, átalakításában, ésszerűsítésében. A folyamatok viszonylag kényszerű és gyorsított átszervezése nagy mennyiségű új megoldást, kreativitást követel és valósít is meg.

Új és eltűnő szakmák, átképzések

A koronavírusjárvány után is – ahogy korábban szó volt már róla – nagy kereslet lesz a szociális munkások, a munkahelyi egészségügyi és higiénés szakemberek, hasonló módon a szellőztetési rendszerekkel, a felvonók kezelésével foglalkozó dolgozók iránt. Az irodaházak kezelése új szakmákat, új tevékenységeket kíván meg a jövőben, s ez csak egy példa az eddigiektől sokban eltérő munkaerő igények megjelenésére. Európában is számos vállalat kezdte meg dolgozói egy részének átképzését a járvány utáni időszak igényeinek megfelelően, beleértve az automatizáláshoz szükséges szakemberképzést is. (Az automatizálás egyébként eltérően érinti az egyes munkavállaló korosztályokat és szakmákat.)

Európában a következő tíz évben jelentősen, 39 százalékkal (!) nő a kereslet a magasan képzett, elsősorban informatikai, digitális és egészségügyi orientáltságú munkaerő iránt, drámai, mintegy 18 százalékos keresletcsökkenés várható viszont a fizikai és a szakképzetlen munkaerő vonatkozásában. Egyes szakmák fokozatosan eltűnnek (segédmunka, futószalag melletti tevékenység stb.), ugyanakkor új szakmák, foglalkozások születnek, például munkahelyi higiénikus, automatizálási program-felügyelő, robotkarbantartó. Még nem ismeretes, hogy a válság milyen hatással lesz az ellátási láncokra, a munkaerő mobilitására és még meglehetősen sok a bizonytalanságot tükröző további kérdések száma. Ezek pontos megválaszolása csak akkor kezdődhet meg, amikor majd a járvány „lecsengett”, s újabb fellángolási hullámra már nem lehet számítani.

Európában egyébként a termékenységi és a halálozási ráta is csökken, egyre magasabb a várható élettartam. Az Unióban élők átlagéletkora 2050-re várhatóan közel 4 évvel növekszik. Ennek az átalakulásnak a hatásai megmutatkoznak a társadalomban és a gazdaságban is. A legtöbb európai országban 2030-ig akár 55% is lehet az 50 év feletti munkavállalók aránya.

Azonos véleményen a nemzetközi szervezetek

Az Európai Központi Bank szakértője szerint eddig elsősorban a fiatalokat és a nőket sújtotta legerősebben a gazdasági visszaesés. A fiatal munkavállalók esetében ugyanis jellemzőbbek a korlátozott idejű szerződések, emiatt könnyebb tőlük megválni, a nők közül pedig nagyon sokan dolgoznak olyan munkakörben, amely a személyes kapcsolatra, kommunikációra (ügyfélszolgálat, idegenvezető stb.) épül, és ezeket a pozíciókat nagyon komolyan, többnyire negatívan érintette a járvány.

Guy Rieder

Guy Rieder, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) vezetője szerint a járvány okozta károk soha nem látott válságba taszították a munka világát. Nem csak a munkanélküliek számának emelkedése várható, hanem a bérek csökkenése és a munkakörülmények romlása is. Ráadásul a változások jóval keményebben érintik majd a hátrányos helyzetű csoportokat és növelhetik az egyenlőtlenséget.

Veszélyben vannak azok, akiknek a munkahelyük nem védett, így nincsenek szociális jogaik, de ide tartoznak az alacsony fizetésű alkalmi munkások, a fiatalok, az idősek is. A nők különösen nagy számban vannak a veszélyeztetett csoportban – áll az ILO jelentésben. “Ez már nem csak egy globális egészségügyi válság, hanem egy munkaerő-piaci és gazdasági krízis is, amelynek komoly hatása lesz az emberek életére”. A genfi székhelyű nemzetközi szervezet szerint azonnali, összehangolt lépésekre van szükség a munkaerő-piacon a tömeges munkanélküliség és elszegényedés elkerülésére.

Az ENSZ főtitkára, António Guterres véleménye szerint „ez nem egy választás az egészség, a munkahelyek és a gazdaság között. Ezek mind összekapcsolódnak. Vagy győzünk minden fronton, vagy veszítünk.”

A Nemzetközi Valutaalap igazgatója, Kristalina Georgiev pedig hangsúlyozta:” nagyon fontos, hogy költsünk a digitális ismeretekre és infrastruktúrára. Komolyan gondolkodni kell azon, hogy biztosítani tudjuk a digitális szektor gyors növekedését azokon a területeken, amelyekből az egész társadalom profitál”.

Ismételten érdemes hangsúlyozni, hogy a koronavírus-járvány első számú vesztesei Európában 2020-ban a 15-24 év közötti fiatalok voltak a munkaerő piacon. Az Eurostat adatai szerint az összes elvesztett, megszűnt állás 40 százaléka ezt a korosztályt sújtotta. Átmenetileg nem jók a kilátások a frissen végzett diplomások számára sem, ugyanis az európai vállalatok nagy része befagyasztotta, elhalasztotta az új munkaerő toborzását.

Bizonytalanság és átalakulási kényszer

Még nem ismertek pontosak a COVID-19 okozta gazdasági visszaesés adatai, statisztikái 2020-ra vonatkozóan, ahogy a 2021-es előrejelzések is óvatosak és több forgatókönyv szerint készültek. Annyi azonban bizonyos, hogy 2020-ban az EU munkanélküliségi rátája (természetesen országonként eltérő mértékben) több mint 2 százalékkal növekedett, s a végleges szám valahol 9 százalék körül, felett lesz. Nem kétséges, hogy a következő 10 esztendőben számottevő mennyiségi és strukturális átalakulás várható a munka világában Európában is, s ezek a változások természetesen Magyarországot is érintik.

Dr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

 

 

 

America’s future of work

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Koronavírus – A francia Sanofi 100 millió adag Pfizer vakcinát gyárt az év végéig

A Sanofi besegít a Pfizer-BioNTech konzorciumnak a koronavírus elleni oltóanyaga gyártásába, a francia gyógyszergyár több mint 100 millió adagot szállít le az Európai Uniónak 2021 végéig

Tőzsde – Pozitív kezdés New Yorkban

Indexemelkedéssel indult kedden a kereskedés az amerikai értékpapírpiacokon több kedvező negyedéves vállalati eredményre és az új amerikai kormányzattól várt gazdaságösztönző intézkedések hatására.

Közös vállalatot alapít a Mészáros Csoport és a Stadler

Közös vegyesvállalat létrehozásáról szándéknyilatkozatot írt alá a svájci központú Stadler Rail Group és a Mészáros Csoport  - közölte a két cég közös közleményben.

Bűncselekmény. Nem vették fel a kórházba – megmérgezte a kislányát

Azért adott be a gyógyszereket, 8-9 nyugtató tablettát a hároméves lányának, hogy a gyermeket felvegyék a kórházba. Jogerősen három év börtönre ítélték a nőt.

Hírek

Koronavírus – A francia Sanofi 100 millió adag Pfizer vakcinát gyárt az év végéig

A Sanofi besegít a Pfizer-BioNTech konzorciumnak a koronavírus elleni oltóanyaga gyártásába, a francia gyógyszergyár több mint 100 millió adagot szállít le az Európai Uniónak 2021 végéig

Bűncselekmény. Nem vették fel a kórházba – megmérgezte a kislányát

Azért adott be a gyógyszereket, 8-9 nyugtató tablettát a hároméves lányának, hogy a gyermeket felvegyék a kórházba. Jogerősen három év börtönre ítélték a nőt.

Koronavírus – WHO: a Moderna-vakcina második dózisával kivételesen hat hetet is lehet várni

A Moderna amerikai gyógyszercég által a koronavírus ellen gyártott vakcinából - kivételes esetekben - az első oltást követő hat héten belül is be lehet adni a második dózist - közölték kedden az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői.

Koronavírus – Szaúd-Arábia a szegény országok vakcina ellátásáról tárgyal

Szaúd-Arábia tárgyalásokat folytat a koronavírus elleni vakcinák gyártóival a...

Volt Fed-elnök az új amerikai pénzügyminiszter

Az amerikai szenátus elsöprő többséggel hagyta jóvá Janet Yellen pénzügyminiszterré történő kinevezését, így gyorsan megkezdődhet a munka a kongresszussal egy újabb masszív gazdaságösztönző csomag elfogadásáról, a szankciós politika felülvizsgálatáról és a pénzügyi szabályozás erősítéséről.

A skótok a legnagyobb ivók – a magyarok a 24. helyen

A skótok és az angolok itták le magukat a leggyakrabban 2019-ben. A Global Drug Survey nemzetközi felmérés eredménye szerint a skótok évente átlagosan 33,8 alkalommal, az angolok 33,7 alkalommal részegednek le.

Von der Leyen felszólította az AstraZeneca céget: teljesítse vállalását

A Világgazdasági Fórumon az AstraZeneca brit gyógyszergyár elnök-vezérigazgatója bírálta  a kormányokat, hogy nem működnek együtt a világjárvány alatt. Miközben a cégvezető egyes országok "önző" magatartása miatt sajnálkozott,  Ursula von der Leyen, arra szólította fel a vezérigazgatót: teljesítse szerződésben vállalt vakcina szállítási kötelezettségét a konzorcium.

Koronavírus – Az AstraZeneca sajnálkozik “egyes országok önző magatartásán”

Sajnálkozását fejezte ki a Világgazdasági Fórum első online davosi csúcstalálkozóján az AstraZeneca brit gyógyszergyár elnök-vezérigazgatója, amiért a kormányok nem működnek együtt a világjárvány alatt, és bírálta egyes országok "önző" magatartását.

Leprás csimpánzok – mégsem csak az ember fertőz?

Leprával való fertőzöttséget mutattak ki vadon élő csimpánzoknál Afrikában. Egyelőre nem tudni, hogyan fertőződtek meg az állatok - közölte a leprával és tuberkulózissal foglalkozó németországi intézet (DAHW).

Fegyveres rablás Székesfehérváron – lövés is dörrent

Fegyverrel raboltak ki hétfő reggel egy autóalkatrész-szaküzletet Székesfehérváron, az elkövető lövést is leadott gázpisztollyal. A rendőrök két férfit előállítottak - közölte a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság.

Koronavírus – Szijjártó: nagy mennyiségű orosz oltóanyagot vesz Magyarország

Magyarország három ütemben nagy mennyiségű, koronavírus elleni oltóanyagot vásárol Oroszországtól - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután Moszkvában Mihail Murasko orosz egészségügyi tárcavezetővel tárgyalt.

Koronavírus – Pekingben egy teljes lakónegyedet zártak le, mert megjelent a ‘brit változat’

Bezártak az iskolák és az óvodák Pekingben péntektől, és tömeges koronavírus-tesztelést folytatnak a kínai fővárosban, ahol az elmúlt napokban új, belföldi fertőzésből eredő eseteket azonosítottak.

Gazdaság

Kamatdöntés – Monetáris tanács: a monetáris kondíciók támogatják az árstabilitást

A monetáris kondíciók fenntartható módon támogatják az árstabilitást, a pénzügyi stabilitás megőrzését és a gazdasági növekedés helyreállítását - olvasható a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának közleményében, amellyel a kamatdöntést indokolták.

Monetáris tanács: marad az alapkamat

Nem módosította a jegybanki alapkamat 0,60 százalékos szintjét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, és a kamatfolyosó sem változott. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak.

Eltűnt befektetői pénzek – bírságolt és feljelentést tett az MNB

Betét vagy más visszafizetendő pénzeszköz jogosulatlan gyűjtése miatt a Magyar Nemzeti Bank 150 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki az angliai Goldsten Limitedre, és 25-25 millió forintot a társaság egy korábbi magyar vezető tisztségviselőjére, illetve egy magánszemélyre.

Moratórium – MNB: itt az ideje a tartalékok felépítésének

A jegybank részletes iránymutatását tett közzé a törlesztési moratóriumhoz kötődő nemfizetési és átstrukturálási kategóriák alkalmazására a hitelintézeteknek.

Fogyasztóbarát személyi hitel – a Budapest Banknál is

A Magyar Nemzeti Bank jóváhagyását követően hétfőtől a Budapest Banknál is kérhető minősített fogyasztóbarát személyi hitel - közölte a pénzintézet.

Fizetési stop – mentőöv és választási lehetőség is lehet

A nehéz helyzetűeknek mentőöv, másoknak választási lehetőség a hiteltörlesztési moratórium, amelyet a nehéz helyzetű lakossági és vállalati ügyfelek vettek igénybe nagyobb arányban.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom