munkaerőpiac

A járványhelyzet esély is a felzárkózásra, de ahhoz, hogy az ország 2030-ra utolérje az uniós átlagot, 2-ről 3 százalékpontra kell felkúsznia a növekedési előnynek - jelentette ki György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.

Sorra jelennek meg azok a tanulmányok és előrejelzések, amelyek a munkahelyek, a munkaerő, a foglalkoztatottság és a szakmák kilátásait elemzik. Kontinensünkön nagy változások és átalakulások várható. Mire lehet számítani a következő tíz esztendőben?

A koronavírus-járvány előtt elemzések, tanulmányok sora, szólt a mesterséges intelligencia (MI) fejlődésének irányairól, várható hatásairól a nemzetközi munkaerőpiacra. A COVID-19 felerősítette a félelmek is. Kétségtelen: nem hagyható figyelmen kívül a munkahelyekre, azok átalakulására, minőségére, de mindenekelőtt a munkavállalók jelenére és nem távoli jövőjére sem.

Közel 200 ezer ember dolgozik azokban az ágazatokban, amelyekben lehetőség van a bértámogatási programban való részvételre - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint a regisztrált álláskeresők száma november első napjaira 300 ezer alá esett Magyarországon - mondta Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

A koronavírus-járvány jelentősen megváltoztatta az álláspiac dinamikáját: a keresleti piac kínálativá vált, ami miatt a vállalatok többsége a toborzási idő csökkenésére számít - derül ki a Profession.hu online felméréséből.

A koronavírus-járvány második hulláma és a szezonális hatások egyszerre okozzák, hogy őszre megfordult a munkaerőpiac korábbi kedvező alakulása - állapították meg a foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokat kommentálva elemzők.

A kormányzati intézkedéseknek köszönhetően 300 ezer közelébe esett vissza az álláskeresők száma - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára.

A gazdaság újraindulása az év második felében javíthatna a foglalkoztatási helyzeten, de a nyár végére kifutnak, illetve átalakulnak a kormányzati támogatások, miközben a megrendelések és a vállalatok várható bevételei nem térnek vissza a kívánt szintre - kommentálták elemzők a friss munkaerőpiaci statisztikát.

Az újabb országos lezárás lehetőségével már nem számol a kormány, így a magyar gazdaság idei teljesítménye meghaladhatja a várakozásokat és az uniós átlagot is - mondta az ITM államtitkára.

Óvatos fordulat valósult meg a munkaerőpiacon: júniusban 12 ezerrel dolgoztak többen, mint januárban - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára.

A GDP idén szerény ütemben, 0,3-2,0 százalék között növekedhet, jövőre viszont 3,8-5,1 százalék, 2022-ben pedig 3,5-3,7 százalék lehet a bővülés - mondta Balatoni András, az MNB igazgatója a jegybank Inflációs jelentését bemutatva.

A munkahelymegőrzést az idén 380 milliárd forinttal, a munkahelyteremtést 2020 és 2022 között 804 milliárd forinttal támogatják a gazdasági akcióterven belül - közölte Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.

A koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások enyhülésével a munkaerőpiacon is javulásra lehet számítani, de a visszarendeződés az elemzők szerint lassúnak ígérkezik.

Sorsfordító év 2020, akárcsak 1956 volt, akkor a szabadság, most a biztonság felé fordul az emberiség. Ebben a helyzetben a védelmet nyújtó állam szerepe felértékelődik - véli Matolcsy György jegybankelnök, aki írásában azt is hangsúlyozza, hogy a szabadság és a biztonság összetartozik.

A gazdasági krízis kezelése érdekében rugalmassá kell tenni az állami rendszereket és a munkaerőpiacot, valamint költségvetési és lakossági szinten is nagy hangsúlyt kell helyezni a tartalékolásra - jelentette ki Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke.

A munkanélküliek száma 5 ezres emelkedést mutat az előző hónaphoz képest, a foglalkoztatás stagnálására számítanak a következő időszakban az elemzők.

Megjelent a tavaly decemberben elfogadott szakképzési törvény végrehajtási rendelete, amely különválasztja a szakképzést a közneveléstől, önálló törvény szabályozza a felsőfokú oktatást is.

A munkaerőpiac bővülése egyre inkább korlátokba ütközik. A közfoglalkoztatottak, a munkanélküliek és az inaktívak bevonásához elengedhetetlen a képzési lehetőségek bővítése, illetve a szakképzés további fejlesztése - állapították meg elemzők.

A kormány február-márciusban újabb gazdaságvédelmi intézkedéseket kíván életbe léptetni, amelyek segítik a növekedési előny megtartását - mondta Varga Mihály a Nemzeti Versenyképességi Tanács (NVT) ülése után.