Kezdőlap Tech Fél évszázados az internet
No menu items!

Fél évszázados az internet

A gazdaság eleinte nem látott benne fantáziát. A netes megakonszernek ma már a világot uralják. A kritikusok szerint kontroll nélküli piaci monopóliumokat építettek ki. A feltaláló a világ legdemokratikusabb rendszeréről beszél.

A forradalmi kattintás

Leonard Kleinrock

1969. október 29-én Leonard Kleinrock, a University of California professzora üzenetet küldött Los Angeles-i számítógépéről az 500 km-re fekvő Stanford Research Institute egyik computerére. A rendszer először összeomlott, a két gép telefonvonalon keresztüli hálózatba kötése mégis történelmet írt: Megszületett az internet!

Ha emberek beszélnek telefonon, az egész vonalat blokkolják. A számítógépek viszont időbeli megszakításokkal küldik egymásnak az adatcsomagokat, így egy vonalat egyidejűleg computerek sokasága használhat – jött rá Kleinrock.

Elsőként a több szigeten, sok egységből álló University of Hawaii-on kezdték használni a mindennapokban is a számítógépek telefonvonallal összekapcsolódó rendszerét. Kezdetben az elektronikus levelek tették ki a számítógépes kommunikáció kétharmadát. Az internet a tudományos világ üzenetküldő fóruma volt. A gazdaság érdeklődését sokáig nem keltette fel. Az egyetemek az amerikai haderő megbízásából kutattak és fejlesztették tovább. A Pentagon az internetben egy atomtámadás esetén is működőképes kommunikációs rendszert látott.

A hálózatnak közömbös, mit tartalmaz az adatcsomag, ezért adva volt a lehetőség, hogy nem csak szöveges üzeneteket továbbítson. Ahogy nőtt a hálózat adatátviteli képessége és sebessége, úgy bővültek a net funkciói. A World Wide Web, tehát az internetes oldalak webböngésző segítségével elérhető rendszere európai innováció volt 1989-ben. A Genf melletti Európai Nukleáris Kutatási Szervezetnél (CERN), a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriumában találták ki.

Óriások születése

A bárki által kezelhető személyi számítógépek megfizethetővé válásával a ’90-es évek elején szélsebes fejlődés indult. 1997-ben minden ötvenedik, 2007-ben minden ötödik, napjainkban pedig már az emberiség fele online.

A felhasználók számának bővülésével egyre szaporodott a világot megváltoztató netes szolgáltatók száma. 1994-ben színre lépett az Amazon, feje tetejére állítva a kiskereskedelmet. 1997 óta működik a Google. Neve hamar fogalommá vált. Amit nem talál meg a neten, az ‘nem létezik’. 2001-ben a Wikipedia az egyszerű felhasználók kezébe adta a tudást. Megjelenésével beköszöntött a klasszikus lexikonok alkonya.

A 2005 óta online Youtube megtörte a klasszikus média monopóliumát. Azóta bárki tartalom előállító is lehet. 2012-ben egy koreai rapper száma, a ’Gangnam Style’ volt az első videó, amelyet több mint 1 milliárdszor nyitottak meg.

A szórakoztatóipar átalakításában a YouTube mellett nagy szerepe volt a 2007 óta elérhető Netflixnek is. A 2004-ben elindított első szociális média, a Facebook egész életünket rendezte át. Az internet végül a pénzvilágot is elérte. 2009 óta fizethetünk Bitcoinsal. A sokat kritizált kriptovaluta jövője még bizonytalan, de magában hordozza a klasszikus pénz eltemetésének lehetőségét.

Szintén az elkezdődött jövő korvonalait festik fel a cloudok, tehát az adattároló online felhők, valamint az Apple-nél Siri, az Androidnál Alexa névre keresztelt beszéddel irányítható  intelligens személyi asszisztensek. Nincsen rózsa tövis nélkül. Az első vírus már az online világ hajnalán, 1988-ban elkezdett pusztítani.

A demokrácia netovábbja vs. konszernek uralma

Az internet a világ legdemokratikusabb rendszere. Bárki rövid idő alatt, kevés pénzből, akár inkognitóban is sok millió embert tud elérni” – mondja Kleinrock, a világháló 1934-ben született feltalálója. Informatikusként csak az zavarja, hogy „a gyerekek napjainkban már nem értik, hogyan működnek az őket körülvevő gépek. Nem tudnák szétszerelni az okostelefonjukat.”

Az államok és nemzetközi szervezetek igyekeznek egyre több szabályt felállítani, de nincs és nem is lehet olyan hatóság, amely a világhalót kontrollálni, illetve irányítani tudná. Viszont a kvázi monopolhelyzetű megakonszernek képesek erre.

A Google, a Microsoft, a Facebook és társaik már nem csak tartalom-, de netszolgáltatóként is aktívak. Az infrastruktúra és a tartalom egy kézbe összpontosulásával hatékonyan tudják szűrni a netet. Ami nekik nem tetszik, az nem jut el a felhasználókig.

Tovább nehezedik kevés konkurenciájuk élete. A Facebook elsősorban a harmadik világ országaiban biztosít ingyenes internetkapcsolatot. A Google egyik leányvállalata, az Alphabet pedig néhány amerikai régióban már piacvezető az üvegszálas hozzáférést kínáló telekommunikációs szolgáltatók között.

Kezükre játszik a távközlési hálózatok véges kapacitása. A netes adatforgalom felfoghatatlan nagyságú, évi 175 ezer terrabájt, és évről évre meredeken nő. 75%-át a videók teszik ki. Lehetetlen ilyen mennyiséget a fél glóbuszon átutaztatni. Ezért a Budapesten letöltött YouTube videó nem a cég San Francisco-i központjából, hanem a világ legkülönbözőbb pontjain elszórt szerverbázisok közül a legközelebbitől érkezik. Ez az úgynevezett Content Delivery Networks rendszer, amely immár a teljes adatforgalom 70%-t teszi ki. Technikailag tehát egyre inkább megszűnik a világháló. Helyette sok párhuzamos hálózat jön létre, amelyek központi elemei a netes óriáscégek szerverbázisai.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Európáért versengő ‘áramlatok’ – Délről is kerülik a vezetékek Ukrajnát

Az energiahordozók ára az egekbe ugrott. A Gazprom, az orosz állami energiaórás új vezetékekkel és hosszú távú szállítási szerződésekkel kerül helyzetbe Európában. A gáz egyre nagyobb része Ukrajna megkerülésével érkezik 'Nyugatra'.  A Balkánon még nem dölt el hogyan osztozhatnak a tranzitbevételeken. Több aspiráns is vállalná a régi ukrajnai szerepet - gáz ügyben.

BKK: változik a reptéri buszjárat menetrendje

Sűrűbben és hosszabb üzemidőben jár hétfőtől a 100E reptéri gyorsjárat - közölte a Budapesti Közlekedési Központ.

Kartell a műtrágyapiacon – gigabírságot kapott a Nitrogénművek

A Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja éveken keresztül jogsértően törekedett a verseny és az import korlátozására - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal, amely összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a kartellezőkre.

IHS Markit: féléves mélypontra lassult az euróövezeti növekedés

A szűk ellátási keresztmetszetek és a koronavírus-járvány újabb fellángolása miatt hathavi mélypontra lassult az euróövezet magánszektorának növekedése októberben - derült ki az IHS Markit beszerzésimenedzser-indexeinek előzetes adataiból.

Hírek

Kartell a műtrágyapiacon – gigabírságot kapott a Nitrogénművek

A Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja éveken keresztül jogsértően törekedett a verseny és az import korlátozására - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal, amely összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a kartellezőkre.

Őszi szünet. Kajla útlevéllel ingyen utazhatnak a kisdiákok

Ismét díjmentesen utazhatnak a MÁV-Start, a Volánbusz és a GYSEV belföldi járatain október 23. és november 1. között azok a gyerekek, akik a jegyvásárláskor felmutatják Kajla-útlevelüket és személyazonosításra alkalmas igazolványukat.

Elindult a fűtési szezon – a legtöbb helyen távfelügyelettel

Elkezdődött a fűtési időszak Budapesten, mintegy 240 ezer lakossági és 7 ezer egyéb fogyasztónál kapcsolták be a távfűtést.

Tragikus filmforgatás. Alec Baldwin véletlenül agyonlőtt egy operatőrt

Halálos baleset történt Alec Baldwin amerikai színész filmjének új-mexikói forgatásán - közölte Santa Fe rendőrsége.

Bocuse d’Or – Dalnoki Bence nyerte a magyar döntőt

Dalnoki Bence, a Michelin-csillagos Stand Étterem sous chefje és commis-ja (segédje), Nyikos Patrik nyerte a Bocuse d'Or nemzetközi szakácsverseny magyar döntőjét. Jövő márciusban ők képviselhetik az országot az európai döntőn, amelyet szintén Budapesten rendeznek meg.

A 2019-es utasforgalom 42 százaléka tért vissza a budapesti repülőtérre

Szeptemberben 639 051 utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, ami a tavalyi azonos időszakhoz képest több mint hatszoros növekedés, a 2019-es rekordévvel összehasonlítva pedig azt mutatja, hogy visszatért az utasforgalom 42 százaléka

Látogatási tilalom a Semmelweis Egyetem öt klinikáján

A koronavírus-járvány és a szezonális fertőzések elkerülése érdekében látogatási tilalmat vezetett be öt klinikáján a Semmelweis Egyetem.

Uniós árkörkép. Budapesten a legolcsóbb a lakossági földgáz

A földgáz átlagára az uniós fővárosok közül Budapesten volt a legolcsóbb, míg a villamos energiáért a magyar háztartások a második legkedvezőbb árat fizették szeptemberben - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi árösszehasonlító vizsgálatából.

Gazdaság

Moratórium – MNB: sokan kényelmi okból nem törlesztettek

A moratóriumban lévő ügyfelek legnagyobb hányada képes lenne fizetni tovább a hitelét, ők más okokból, például kényelmi szempontból vették igénybe a lehetőséget - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Jövőre 260 ezer forint lesz a garantált bérminimum

Januártól a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig várhatóan 260 ezer forintra emelkedik - mondta Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója csütörtökön Szegeden.

Románia. Növelte piaci részesedését az OTP

Az OTP Bank romániai leányvállalata elérte a 4 százalékos részesedést a román bankpiacon. Ezzel jó irányba halad afelé, hogy teljesítse a célul kitűzött 5 százalékos részesedés megszerzését - jelentette ki az OTP Bank Románia vezérigazgatója.

MNB: nőhetnek a kockázatok a moratórium lejárta után

A bankrendszer a pandémia okozta gazdasági sokk alatt is stabilan töltötte be gazdaságfinanszírozó szerepét. Ugyanakkor a törlesztési moratórium lejárta után a kockázatok várhatóan növekednek majd - olvasható a Magyar Nemzeti Bank friss Makroprudenciális jelentésében.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom