Hirdetés
Kezdőlap Tech Fél évszázados az internet
No menu items!

Fél évszázados az internet

A gazdaság eleinte nem látott benne fantáziát. A netes megakonszernek ma már a világot uralják. A kritikusok szerint kontroll nélküli piaci monopóliumokat építettek ki. A feltaláló a világ legdemokratikusabb rendszeréről beszél.

A forradalmi kattintás

Leonard Kleinrock

1969. október 29-én Leonard Kleinrock, a University of California professzora üzenetet küldött Los Angeles-i számítógépéről az 500 km-re fekvő Stanford Research Institute egyik computerére. A rendszer először összeomlott, a két gép telefonvonalon keresztüli hálózatba kötése mégis történelmet írt: Megszületett az internet!

Ha emberek beszélnek telefonon, az egész vonalat blokkolják. A számítógépek viszont időbeli megszakításokkal küldik egymásnak az adatcsomagokat, így egy vonalat egyidejűleg computerek sokasága használhat – jött rá Kleinrock.

Elsőként a több szigeten, sok egységből álló University of Hawaii-on kezdték használni a mindennapokban is a számítógépek telefonvonallal összekapcsolódó rendszerét. Kezdetben az elektronikus levelek tették ki a számítógépes kommunikáció kétharmadát. Az internet a tudományos világ üzenetküldő fóruma volt. A gazdaság érdeklődését sokáig nem keltette fel. Az egyetemek az amerikai haderő megbízásából kutattak és fejlesztették tovább. A Pentagon az internetben egy atomtámadás esetén is működőképes kommunikációs rendszert látott.

A hálózatnak közömbös, mit tartalmaz az adatcsomag, ezért adva volt a lehetőség, hogy nem csak szöveges üzeneteket továbbítson. Ahogy nőtt a hálózat adatátviteli képessége és sebessége, úgy bővültek a net funkciói. A World Wide Web, tehát az internetes oldalak webböngésző segítségével elérhető rendszere európai innováció volt 1989-ben. A Genf melletti Európai Nukleáris Kutatási Szervezetnél (CERN), a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriumában találták ki.

Óriások születése

A bárki által kezelhető személyi számítógépek megfizethetővé válásával a ’90-es évek elején szélsebes fejlődés indult. 1997-ben minden ötvenedik, 2007-ben minden ötödik, napjainkban pedig már az emberiség fele online.

A felhasználók számának bővülésével egyre szaporodott a világot megváltoztató netes szolgáltatók száma. 1994-ben színre lépett az Amazon, feje tetejére állítva a kiskereskedelmet. 1997 óta működik a Google. Neve hamar fogalommá vált. Amit nem talál meg a neten, az ‘nem létezik’. 2001-ben a Wikipedia az egyszerű felhasználók kezébe adta a tudást. Megjelenésével beköszöntött a klasszikus lexikonok alkonya.

A 2005 óta online Youtube megtörte a klasszikus média monopóliumát. Azóta bárki tartalom előállító is lehet. 2012-ben egy koreai rapper száma, a ’Gangnam Style’ volt az első videó, amelyet több mint 1 milliárdszor nyitottak meg.

A szórakoztatóipar átalakításában a YouTube mellett nagy szerepe volt a 2007 óta elérhető Netflixnek is. A 2004-ben elindított első szociális média, a Facebook egész életünket rendezte át. Az internet végül a pénzvilágot is elérte. 2009 óta fizethetünk Bitcoinsal. A sokat kritizált kriptovaluta jövője még bizonytalan, de magában hordozza a klasszikus pénz eltemetésének lehetőségét.

Szintén az elkezdődött jövő korvonalait festik fel a cloudok, tehát az adattároló online felhők, valamint az Apple-nél Siri, az Androidnál Alexa névre keresztelt beszéddel irányítható  intelligens személyi asszisztensek. Nincsen rózsa tövis nélkül. Az első vírus már az online világ hajnalán, 1988-ban elkezdett pusztítani.

A demokrácia netovábbja vs. konszernek uralma

Az internet a világ legdemokratikusabb rendszere. Bárki rövid idő alatt, kevés pénzből, akár inkognitóban is sok millió embert tud elérni” – mondja Kleinrock, a világháló 1934-ben született feltalálója. Informatikusként csak az zavarja, hogy „a gyerekek napjainkban már nem értik, hogyan működnek az őket körülvevő gépek. Nem tudnák szétszerelni az okostelefonjukat.”

Az államok és nemzetközi szervezetek igyekeznek egyre több szabályt felállítani, de nincs és nem is lehet olyan hatóság, amely a világhalót kontrollálni, illetve irányítani tudná. Viszont a kvázi monopolhelyzetű megakonszernek képesek erre.

A Google, a Microsoft, a Facebook és társaik már nem csak tartalom-, de netszolgáltatóként is aktívak. Az infrastruktúra és a tartalom egy kézbe összpontosulásával hatékonyan tudják szűrni a netet. Ami nekik nem tetszik, az nem jut el a felhasználókig.

Tovább nehezedik kevés konkurenciájuk élete. A Facebook elsősorban a harmadik világ országaiban biztosít ingyenes internetkapcsolatot. A Google egyik leányvállalata, az Alphabet pedig néhány amerikai régióban már piacvezető az üvegszálas hozzáférést kínáló telekommunikációs szolgáltatók között.

Kezükre játszik a távközlési hálózatok véges kapacitása. A netes adatforgalom felfoghatatlan nagyságú, évi 175 ezer terrabájt, és évről évre meredeken nő. 75%-át a videók teszik ki. Lehetetlen ilyen mennyiséget a fél glóbuszon átutaztatni. Ezért a Budapesten letöltött YouTube videó nem a cég San Francisco-i központjából, hanem a világ legkülönbözőbb pontjain elszórt szerverbázisok közül a legközelebbitől érkezik. Ez az úgynevezett Content Delivery Networks rendszer, amely immár a teljes adatforgalom 70%-t teszi ki. Technikailag tehát egyre inkább megszűnik a világháló. Helyette sok párhuzamos hálózat jön létre, amelyek központi elemei a netes óriáscégek szerverbázisai.

A zöld fordulat, az ESG törvény bevezetése alapjaiban változtatja meg a gazdaság szereplőinek jelenét, jövőjét. Mit jelent az ESG keretrendszer (Environmental -környezeti-, Social -társadalmi- és Governance -irányítási)? Miért lett megkerülhetetlen a nagyvállalatok mellett már a KKV-ék számára is? Miként befolyásolják az Ön cégének kötelezettségeit és lehetőségeit a fenntarthatóság egyre szigorodó elvárásai? Erről is szól AzÜzlet, ESG és fenntarthatóság a gyakorlatban című konferenciájaTovábbi információ és jelentkezés ide kattintva érhető el.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

17. századi női papucs került elő a veszprémi várnegyedben

A különleges leletet már a Múzeumok Éjszakáján megnézhetik az érdeklődők a veszprémi várnegyed Work in Progress kiállításán

Nem vagyunk Európa legszegényebb országa

A magyar családok emellett egyre magasabb jövedelemre tesznek szert, a bruttó átlagbér megközelíti a 660 ezer forintot, amely már több mint háromszor akkora, mint a dollárbaloldal idején volt.

Gyengüléssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék pénteken

Az euró jegyzése péntek reggel 396,58 forintra gyengült a csütörtök kora esti 396,80 forintról.

Az üzemanyagárak továbbra is a szomszédos országok átlaga alatt maradtak

Elfogadhatatlan és igazságtalan, hogy a magyar családok többet fizessenek az üzemanyagért, mint a szomszédos országok lakosai. Ezért a kormány folyamatosan nyomon követi és elemzi az üzemanyagárak alakulását.
Hirdetés

Hírek

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Devizapiac – Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.

Gazdaság

Az MNB a régióból elsőként lett a CASI nemzetközi zöld kapacitásépítő szervezet tagja

A szervezet célkitűzése, hogy hozzájáruljon a fenntartható finanszírozási piac fejlődéséhez, valamint több hitelképes zöld projektet hozzon létre az EMDE-országokban

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring végzésére vonatkozó tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását. A pénzügyi vállalkozás – az MNB többszöri kötelezése,...

MNB alelnök: 2021 óta a nyugat-európai inflációs nyomás duplájával kell megküzdeni

 Az elmúlt évek válságai ellenére a régió gazdaságai továbbra is felzárkózó pályán haladnak, sikeresen megőrizték pénzügyi stabilitásukat, miközben az inflációt is gyorsan sikerült a...

Az amerikai jegybank senkit nem lepett meg

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed, szerdán változatlanul tartotta a kamatlábakat, miközben a kamatcsökkentés kezdetét legfeljebb decemberre tolta ki. Így a...