Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Tech Fél évszázados az internet

Fél évszázados az internet

A gazdaság eleinte nem látott benne fantáziát. A netes megakonszernek ma már a világot uralják. A kritikusok szerint kontroll nélküli piaci monopóliumokat építettek ki. A feltaláló a világ legdemokratikusabb rendszeréről beszél.

A forradalmi kattintás

Leonard Kleinrock

1969. október 29-én Leonard Kleinrock, a University of California professzora üzenetet küldött Los Angeles-i számítógépéről az 500 km-re fekvő Stanford Research Institute egyik computerére. A rendszer először összeomlott, a két gép telefonvonalon keresztüli hálózatba kötése mégis történelmet írt: Megszületett az internet!

Ha emberek beszélnek telefonon, az egész vonalat blokkolják. A számítógépek viszont időbeli megszakításokkal küldik egymásnak az adatcsomagokat, így egy vonalat egyidejűleg computerek sokasága használhat – jött rá Kleinrock.

Elsőként a több szigeten, sok egységből álló University of Hawaii-on kezdték használni a mindennapokban is a számítógépek telefonvonallal összekapcsolódó rendszerét. Kezdetben az elektronikus levelek tették ki a számítógépes kommunikáció kétharmadát. Az internet a tudományos világ üzenetküldő fóruma volt. A gazdaság érdeklődését sokáig nem keltette fel. Az egyetemek az amerikai haderő megbízásából kutattak és fejlesztették tovább. A Pentagon az internetben egy atomtámadás esetén is működőképes kommunikációs rendszert látott.

A hálózatnak közömbös, mit tartalmaz az adatcsomag, ezért adva volt a lehetőség, hogy nem csak szöveges üzeneteket továbbítson. Ahogy nőtt a hálózat adatátviteli képessége és sebessége, úgy bővültek a net funkciói. A World Wide Web, tehát az internetes oldalak webböngésző segítségével elérhető rendszere európai innováció volt 1989-ben. A Genf melletti Európai Nukleáris Kutatási Szervezetnél (CERN), a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriumában találták ki.

Óriások születése

A bárki által kezelhető személyi számítógépek megfizethetővé válásával a ’90-es évek elején szélsebes fejlődés indult. 1997-ben minden ötvenedik, 2007-ben minden ötödik, napjainkban pedig már az emberiség fele online.

A felhasználók számának bővülésével egyre szaporodott a világot megváltoztató netes szolgáltatók száma. 1994-ben színre lépett az Amazon, feje tetejére állítva a kiskereskedelmet. 1997 óta működik a Google. Neve hamar fogalommá vált. Amit nem talál meg a neten, az ‘nem létezik’. 2001-ben a Wikipedia az egyszerű felhasználók kezébe adta a tudást. Megjelenésével beköszöntött a klasszikus lexikonok alkonya.

A 2005 óta online Youtube megtörte a klasszikus média monopóliumát. Azóta bárki tartalom előállító is lehet. 2012-ben egy koreai rapper száma, a ’Gangnam Style’ volt az első videó, amelyet több mint 1 milliárdszor nyitottak meg.

A szórakoztatóipar átalakításában a YouTube mellett nagy szerepe volt a 2007 óta elérhető Netflixnek is. A 2004-ben elindított első szociális média, a Facebook egész életünket rendezte át. Az internet végül a pénzvilágot is elérte. 2009 óta fizethetünk Bitcoinsal. A sokat kritizált kriptovaluta jövője még bizonytalan, de magában hordozza a klasszikus pénz eltemetésének lehetőségét.

Szintén az elkezdődött jövő korvonalait festik fel a cloudok, tehát az adattároló online felhők, valamint az Apple-nél Siri, az Androidnál Alexa névre keresztelt beszéddel irányítható  intelligens személyi asszisztensek. Nincsen rózsa tövis nélkül. Az első vírus már az online világ hajnalán, 1988-ban elkezdett pusztítani.

A demokrácia netovábbja vs. konszernek uralma

Az internet a világ legdemokratikusabb rendszere. Bárki rövid idő alatt, kevés pénzből, akár inkognitóban is sok millió embert tud elérni” – mondja Kleinrock, a világháló 1934-ben született feltalálója. Informatikusként csak az zavarja, hogy „a gyerekek napjainkban már nem értik, hogyan működnek az őket körülvevő gépek. Nem tudnák szétszerelni az okostelefonjukat.”

Az államok és nemzetközi szervezetek igyekeznek egyre több szabályt felállítani, de nincs és nem is lehet olyan hatóság, amely a világhalót kontrollálni, illetve irányítani tudná. Viszont a kvázi monopolhelyzetű megakonszernek képesek erre.

A Google, a Microsoft, a Facebook és társaik már nem csak tartalom-, de netszolgáltatóként is aktívak. Az infrastruktúra és a tartalom egy kézbe összpontosulásával hatékonyan tudják szűrni a netet. Ami nekik nem tetszik, az nem jut el a felhasználókig.

Tovább nehezedik kevés konkurenciájuk élete. A Facebook elsősorban a harmadik világ országaiban biztosít ingyenes internetkapcsolatot. A Google egyik leányvállalata, az Alphabet pedig néhány amerikai régióban már piacvezető az üvegszálas hozzáférést kínáló telekommunikációs szolgáltatók között.

Kezükre játszik a távközlési hálózatok véges kapacitása. A netes adatforgalom felfoghatatlan nagyságú, évi 175 ezer terrabájt, és évről évre meredeken nő. 75%-át a videók teszik ki. Lehetetlen ilyen mennyiséget a fél glóbuszon átutaztatni. Ezért a Budapesten letöltött YouTube videó nem a cég San Francisco-i központjából, hanem a világ legkülönbözőbb pontjain elszórt szerverbázisok közül a legközelebbitől érkezik. Ez az úgynevezett Content Delivery Networks rendszer, amely immár a teljes adatforgalom 70%-t teszi ki. Technikailag tehát egyre inkább megszűnik a világháló. Helyette sok párhuzamos hálózat jön létre, amelyek központi elemei a netes óriáscégek szerverbázisai.

Friss

Tőzsde – Gyenge kezdés New Yorkban

Indexcsökkenéssel indult a kereskedés csütörtökön az amerikai értékpapírpiacokon az előző napi vegyes zárás után.

Újrázik a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkára

Újabb öt évre megválasztották a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) főtitkárának Brazsil Dávidot. Az újraválasztott főtitkár feladata, hogy az országos szakmai önkormányzatot proaktív szervezetté mozdítsa elő.

Drágább lesz a balatoni pecázás

Kilenc év után, átlagosan tíz százalékot meghaladó mértékben emelkedik a balatoni horgászjegyek ára - közölte a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója Gyenesdiáson.

Vásárlási láz. Tízmilliárdokat költünk gyerekjátékokra

A Regio Játék becslése szerint az éves magyar játékpiaci forgalom elérheti az  ötvenmilliárd forintot, melynek csaknem fele a karácsonyt megelőző másfél hónapban realizálódik.

Hírek

Még napokig marad az enyhe idő

Marad az ilyenkor szokásosnál melegebb idő, helyenként 20 fokig is melegedhet a levegő a hétvégén.

Drágább lesz a balatoni pecázás

Kilenc év után, átlagosan tíz százalékot meghaladó mértékben emelkedik a balatoni horgászjegyek ára - közölte a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója Gyenesdiáson.

Egymilliárdot csaltak el gumiabroncsokkal

Egy héten belül két gumiabroncs-kereskedelemmel foglalkozó dunántúli bűnbandát leplezett le a NAV. A szervezetek egymástól függetlenül működtek és együttesen több mint egymilliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek.

Puskás Aréna: készpénz helyett kártya vagy okostelefon

A Puskás Arénában nem lesz lehetőség készpénzzel fizetni már a pénteki nyitómérkőzésen sem, amikor a magyar labdarúgó-válogatott Uruguay ellen lép pályára.

Hókáosz Ausztriában – áramkimaradás, járhatatlan utak, bezárt üzletek

Áramkimaradást okozott a havazás Ausztria több részében, így Karintiában, Tirol keleti részében, valamint Salzburg tartományban. Az üzemzavarokat elektromos vezetékekre dőlt fák okozták.

Csalók támadják a Tesco vásárlóit

Ismeretlenek a Tesco nevével visszaélve, hamis nyereményjátékot hirdetve próbálnak adatokat megszerezni a vásárlóktól. 

Ötven éve nem látott árvíz Velencében – ketten meghaltak

Két idős ember életét vesztette az olaszországi Velence városában, amelyet szerdára virradó éjszaka rekord magasságú tengervíz öntött el a heves esőzések nyomán.

Ökológiai lábnyomot mér a finn mobilapp

A felhasználók által választott közlekedési módok ökológiai lábnyomát méri, a jól teljesítőket pedig virtuális kreditekkel jutalmazza a finnországi Lahtiban kifejlesztett mobilalkalmazás.

Fokozott rendőri ellenőrzés lesz a vonatokon

Szerda reggeltől csütörtök reggelig országszerte fokozott vasúti ellenőrzést tart a rendőrség.

Óránként kilencven gyerek hal meg tüdőgyulladásban

Az elmúlt évben több mint 800 ezer csecsemő és kisgyerek halt meg a betegségben annak ellenére, hogy az gyógyítható és többnyire megelőzhető.

Történelmi fotó bizonyítja: nem halt ki a ritka faj

Csaknem harminc év után először kaptak lencsevégre vietnami kancsilt (Tragulus versicolor). Az apró termetű, őzszerű állat a délkelet-ázsiai ország dzsungeleiben él.

Vonatkatasztrófa Bangladesben – legalább tizenöt halott

Összeütközött két személyszállító vonat Bangladesben, a balesetben legkevesebb tizenöten meghaltak és mintegy hatvanan megsérültek - közölte a rendőrség és a mentőszolgálat.
Hirdetés

Gazdaság

Matolcsy: meg kell reformálni az eurót

A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint meg kell újítani az európai közös pénzt, az új uniós vezetőknek pedig még van idejük megalkotni az euró reformját tartalmazó Maastricht 2.0 szerződést a következő válság előtt, legkésőbb 2022-ig.

Egyszerűsödik az adórendszer – egybeolvad négy járulék

Négy járulékfajta olvad a társadalombiztosítási járulékba jövő július 1-jétől a Pénzügyminisztérium törvényjavaslata szerint. Emellett minden dolgozó nyugdíjast megillet majd a járulékmentesség és kedvezőbbé válik a gyermekek után járó családi kedvezmény is.

Kriptovalutába fektette ügyfelei pénzét a Novis Biztosító

Szinte szerencsejátéknak tekinthető, hogy a befektetési életbiztosítást kötő ügyfelek pénzét kriptovalutába fektette a Novis Biztosító - mondta Binder István, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője.

A kápé ellen csomagot ajánl a Bankszövetség

A Magyar Bankszövetség 22 pontból álló digitalizációs javaslatcsomagot dolgozott ki: digitális fizetési megoldásokkal szorítanák vissza a készpénzhasználatot és csökkentenék a banki működés adminisztrációs költségeit is.

Infláció – MNB: meg kell reformálni a mérési módszert

A Magyar Nemzeti Bank vezetői szerint a fejlett országok jegybankjai közel egy évtizede jelentős erőfeszítéseik ellenére sem képesek elérni inflációs céljaikat. Matolcsy Györgyék tanulmányukban arra jutnak, ideje újragondolni az infláció mérését.

Csökkent az állampapír-állomány szeptemberben

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 90 milliárd forinttal csökkent szeptemberben. A 30 890 milliárd forintnyi összeg 2223 milliárd forinttal nőtt az idei első kilenc hónapban és 2384 milliárd forinttal egy év alatt - derült ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból.
Hirdetés
Hirdetés
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom