Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Fél évszázada nem volt ilyen: stagfláció felé robog Ausztria
No menu items!

Fél évszázada nem volt ilyen: stagfláció felé robog Ausztria

Illusztráció: Bigstock

Az év első felében tapasztalt erőteljes növekedés után az év második felében lendületet veszített és a visszaesés fázisába esett az osztrák gazdaság, ami a makacsul magas inflációval együtt a stagfláció kialakulását jelzi előre – áll a Wifo gazdaságkutató intézet 2022-2023-as őszi prognózisában.

A gazdasági lassulás minden értékteremtő ágazatra átterjed, sőt a feldolgozóipar valószínűleg recesszióba csúszik a prognózis szerint. A reál-GDP a 2021-es 4,6 százalék után 2022-ben várhatóan 4,8 százalékkal nő, a következő évben, 2023-ban pedig az emelkedés alig 0,2 százalék lehet, vagyis nagyjából stagnál majd. Mivel az infláció 2023-ban is magas marad, Ausztria gazdasága az 1970-es évek óta először stagfláció felé tart.

Az év első felében az osztrák gazdaság a 2020 őszén megindult fellendülés fázisában volt. A most beindult visszaesés azonban az előremutató makrogazdasági paraméterek alapján erősnek ígérkezik és véget vet az elmúlt két év gazdasági fellendülésének – írja a dokumentum.

A járványvédelmi intézkedések széles körű feloldása átmenetileg erőteljes lendületet adott a szolgáltatási ágazatnak és különösen a magánfogyasztásnak.

Ez a hatás azonban mostanra lecsengett és a nemzetközi környezetből eredő fékezőerők gazdasági hatása kerekedett felül.

Egyrészt a világgazdasági aktivitás lanyhulása vetette vissza az osztrák áruexportot és így beárnyékolta az ipari termelés és a beruházások kilátásait. Az áruexport növekedése az idén 5,2 százalékra lassul a tavalyi 14,2 százalékról, majd 2023-ban már mindössze 0,1 százalékos lehet. A beruházások a tavalyi 11,4 százalék után az idén 4,7 százalékkal, jövőre 2,0 százalékkal növekedhetnek.

Másrészt a nyersanyagok, az energia és a köztes termékek világpiaci árának markáns emelkedése mért költségsokkot a feldolgozóipari ágazatokra. Mindez magasan tartja a belföldi inflációt is, és reáljövedelem-csökkenést okoz, ami visszafogja a magánfogyasztást. A fogyasztást támogató kormányzati kiadások azonban ellensúlyozzák ezt a Wifo tanulmánya szerint. A lakossági fogyasztás a Wifo prognózisa szerint a tavalyi 3,6 százalék után az idén 3,8 százalékkal, majd jövőre 1,0 százalékkal növekszik.

Az idei gazdasági aktivitás azonban ezzel együtt is kedvező munkaerőpiaci fejleményeket von maga után. A foglalkoztatás jelentősnek mondható, 2,7 százalékos növekedése mellett a munkanélküliségi ráta várhatóan 6,4 százalékra csökken a 2021-es 8,0 százalékról. Ezzel szemben 2023-ban a foglalkoztatás 0,5 százalékos növekedése várható, a munkanélküliségi ráta pedig az ideinél magasabb, 6,7 százalékos lehet.

A gazdasági növekedés lendületvesztése nem nagyon fogja tudni mérsékelni az inflációs nyomást.

Az inflációs ráta az idén 8,4 százalékra emelkedik a tavalyi 2,8 százalékról, majd jövőre 6,6 százalékra mérséklődik, de a hosszú távú átlaghoz képest ez is magasnak számít.

A Wifo (Österreichisches Institut für Wirtschaftsforschung) gazdaságkutató intézet tehát a jövő évre magas infláció mellett a reálgazdasági teljesítmény stagnálására számít, azaz Ausztria a prognózis alapján a hetvenes évek óta először stagfláció felé tart.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

NAV: a mobilappban bárki ellenőrizheti adószámláját

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) mobilappjában, a NAV-Mobilban bárki egyszerűen ellenőrizheti adószámláját, hogy van-e tartozása, esetleg túlfizetése az adóhivatalnál. 

Tőkeprogramokkal segítik a a vállalkozások fejlesztését

A Nemzeti Tőkeholding Zrt. (NTH) és tulajdonosi joggyakorlója, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közös célja, hogy hozzájáruljon a befektetési környezet javításához, a vállalatok tőkeellátottságának növelésével ösztönözze a gazdaság fejlődését.

A kormány felszólítása az üzemanyag-kereskedőkhöz

A kormány a családok védelme érdekben újra nyomatékosan kér minden üzemanyag-kereskedőt, hogy a régiós árakat a lehető legrövidebb időn belül érjék el

A magyarok 15 százaléka keres külföldön állást

Globálisan 33 százalék, Magyarországon 37 százalék a maradás okaként a szülőhazájához való erős kötődést említette,.
Hirdetés

Hírek

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.
Hirdetés

Gazdaság

Szeptembertől kötelező átutalási korlát lesz a bankszámlákra, az OTP már májusban bevezeti

Az internet- és mobilbankból indított utalásoknak május 8-tól kezdve 1 millió forint lesz a napi limitjük.

A Gránit Bank, az MBH és az OTP konzorciuma működtetheti az MFB Pont Plusz lakossági hálózatot

A közvetítői hálózatról szóló közbeszerzési eljárást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jelentette meg, a szerződést még ebben a hónapban megköthetik.

Felmérik a magyarországi kriptopiaci szereplőket

A MiCA és az FTR révén Európa-szerte felügyelt, szabályozott keretek között működő nemzeti kriptopiacok alakulhatnak ki.

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.