Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Magyarország 2027-re elérheti a legfejlettebb országok jóléti szintjét
No menu items!

Magyarország 2027-re elérheti a legfejlettebb országok jóléti szintjét

Az Európai Uniós tagságnak köszönhetően Magyarország esetében csak két év késést okoz a világjárvány, és így az eredetileg várt 2025 helyett 2027-re érheti el a legfejlettebb országok jóléti szintjét – áll az Euler Hermes hitelbiztosító és az Allianz Research közös gazdasági prognózisában.

Az összefoglaló szerint ugyanakkor a nem EU-tag feltörekvő országok nem lesznek ilyen szerencsések: felzárkózásuk lelassul, és emiatt a globális jóléti szakadék tovább mélyülhet a fejlett és feltörekvő országok között.

Az Euler Hermes hitelbiztosító és az Allianz Research kutatói legfrissebb gazdasági előrejelzésükben azt vizsgálták, hogyan hat a pendémia a globális jóléti egyenlőtlenségre, illetve azon belül Magyarország mikor éri el a legfejlettebb országok jövedelmi szintjét.

Az elemzés szerint rövid távon csökkent a jóléti különbség a gazdag és szegényebb országok között, mivel 2020-ban a világjárvány negatív gazdasági hatásai kezdetben főleg a fejlett országokat sújtották.

A hosszabb távú modelleket elkészítve azonban már egészen más kép alakult ki: közép és hosszú távon tovább mélyülhet a jóléti szakadék, mivel a fejlődő országok számára kevesebb eszköz áll rendelkezésre a negatív gazdasági hatások enyhítésére, továbbá a lakosság átoltásával is lassabban haladnak. A világjárvány utáni új gazdasági környezetben az olcsó munkaerő már nem lesz elsődleges szempont a befektetők számára, így a feltörekvő országok elveszíthetik legfőbb gazdasági vonzerejüket, amely eddig nagyban hozzájárult a középosztály erősödéséhez ezekben a társadalmakban. Emellett az eladósodás veszélye is fenyegeti ezeket az országokat.

A prognóziaban jelezték: egy ország akkor kerül a legfejlettebb, magas jövedelmi szintű csoportba, ha a vásárlóerő-paritáson mért egy főre eső nemzeti jövedelme eléri az Egyesült Államokban számított jövedelem 50 százalékát. Ez alapján az európai volt szocialista országok közül elsőként Csehország, Szlovénia, majd Észtország érte el a magas jövedelmi szintet. Őket követte 2018-ban Litvánia és 2019-ben Lengyelország.

Az elemzés azt is megmutatta, hogy Magyarország esetében egyértelműen az európai uniós tagság az a tényező, amely segíti a járvány utáni viszonylag gyors normalizálódást.

A kutatók több olyan, nem EU-tag országot is azonosítottak, ahol jelentősen lelassul a felzárkózás, közülük Oroszország és Törökország a két legjelentősebb állam.

A legjelentősebb változást a digitalizáció terén várják a szakértők. A mesterséges intelligencia használata, a robotizáció, illetve az adatalapú gazdaság elterjedése elérte azt a szintet, amikor már képes teljesen átalakítani a munka világát. Emiatt a munkaerő költsége egyre inkább elveszíti jelentőségét, ami a globális jóléti különbségek mélyülését eredményezheti.

A klímavédelem és a zöld szempontok meghatározóvá válása elsősorban a fejlett országok gazdaságát segítheti. Az elemzők szerint kiugró mennyiségű befektetés várható a zöld gazdasági szektorokba, amelyet a fogyasztási szokások átalakulása indukál elsősorban a magasabb jövedelmű országokban. A fogyasztók egyre inkább a helyi termelőket preferálják, teret nyer a körforgásos gazdaság modellje, illetve a megosztáson alapuló gazdaság.

Mindezek a feltörekvő gazdasággal rendelkező országokat kedvezőtlenül érintik. Míg az elmúlt évtizedekben a globalizációnak köszönhetően számos fejlődő országban nőtt jelentősen az egy főre eső jövedelem, a feljebb lépés, a magas jövedelmi státusz elérése időben kitolódik ezen országok számára – jelzi az Euler Hermes és az Allianz Research gazdasági prognózisa.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A Magyar Bankholding csatlakozott az ENSZ Felelős Banki Irányelvek kezdeményezéséhez

A Magyar Bankholding csatlakozott az ENSZ által létrehozott globális együttműködéshez, és a hazai bankok közül az elsők között írta alá a Felelős Banki Irányelveket. A nemzetközi összefogás célja, hogy megkönnyítse a pénzügyi szektor közeledését a fenntarthatóság felé - közölte a bankcsoport, hozzátéve: ezzel az elhatározásával szeretnének újabb lépést tenni a felelős és zöld működés irányába.

Egyhangúlag maradt a jegybanki alapkamat

Ellenszavazat nélkül határozott a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa az alapkamat szinten tartásáról a november 22-i kamatdöntő ülésen - olvasható az MNB honlapján közölt rövidített jegyzőkönyvben.   

Benzinárstop végére ébredve: drágul az üzemanyag, nő az infláció

A magyaroknak az üzemanyagárak ugrásszerű növekedésével és az Európai Unió egyik legmagasabb inflációs rátájával kell szembenézniük, miután az Orbán-kormány kivezette a benzinárstopot - írja a Bloomberg.

Kinevezték az új iparpolitikáért felelős államtitkárt

Novák Katalin köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára december 7-i hatállyal államtitkárrá nevezte ki Fábián Gergelyt, aki a gazdaságfejlesztési miniszter irányításával az iparpolitikáért fog felelni.

Hírek

Jogerősen 3 év 6 hónap börtönre ítélték Lagzi Lajcsit

Jogerősen 3,5 év börtönbüntetésre ítélte a Budapest Környéki Törvényszék Galambos Lajost, azaz Lagzi Lajcsi zenész-előadóművészt.

Kinevezték az új iparpolitikáért felelős államtitkárt

Novák Katalin köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára december 7-i hatállyal államtitkárrá nevezte ki Fábián Gergelyt, aki a gazdaságfejlesztési miniszter irányításával az iparpolitikáért fog felelni.

Itt a vége a legendás Jumbo Jet korszakának

Lezárult egy korszak a Boeingnél: több mint 50 év után az utolsó - sorrendben az 1574. - Boeing 747-es is elhagyta az amerikai repülőgépgyártó gyárát.

Radikálisan csökkent a hazai gázfogyasztás októberben

Az enyhe októberi időjárás és az ipari kereslet csökkenése mellett telítődtek az uniós tárolók, amelynek eredményeként mérséklődtek az európai fölgáz termékárak, a hazai felhasználás októberben az előző évihez képest 41 százalékkal csökkent - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) októberi földgázpiaci riportja alapján.

Őrizetbe vettek egy hatósági árral csaló benzinkutast

Őrizetbe vették egy dél-alföldi benzinkút üzemeltetőjét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói, mert hatósági áras üzemanyaggal csalt.

A kormány kedd 23 órától kivezette a benzinárstopot – íme, az árak

A hétfőn hatályba lépett kőolajszankciók után két nappal a kormány - a Mol javaslatára - a benzinárstopot megszünteti - jelentette be kedden késő este Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója.

Csaló SMS-ekre figyelmeztet az OTP

Csalók küldenek SMS-üzeneteket, látszólag az OTP nevében, így a bank azt kéri: senki ne kattintson az azokban szereplő linkekre.

Településfásítási program: újabb tízezer fára lehet pályázni

A Településfásítási program folytatásában ismét a 10 ezresnél kisebb lélekszámú magyarországi települések igényelhetnek fákat. Tízezer sorfa áll majd rendelkezésre, amiből 2000-et a 2023 tavaszi, 8000-et pedig az őszi ültetési időszakban szállítanak ki - közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Gazdaság

A Magyar Bankholding csatlakozott az ENSZ Felelős Banki Irányelvek kezdeményezéséhez

A Magyar Bankholding csatlakozott az ENSZ által létrehozott globális együttműködéshez, és a hazai bankok közül az elsők között írta alá a Felelős Banki Irányelveket. A nemzetközi összefogás célja, hogy megkönnyítse a pénzügyi szektor közeledését a fenntarthatóság felé - közölte a bankcsoport, hozzátéve: ezzel az elhatározásával szeretnének újabb lépést tenni a felelős és zöld működés irányába.

Egyhangúlag maradt a jegybanki alapkamat

Ellenszavazat nélkül határozott a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa az alapkamat szinten tartásáról a november 22-i kamatdöntő ülésen - olvasható az MNB honlapján közölt rövidített jegyzőkönyvben.   

Banki szakértő: 70 százalékot zuhanhat a bitcoin ára

A bitcoin ára a Standard Chartered bank szakértője szerint jövőre 5000 dollárra eshet. Ha ez bekövetkezik, az nagyjából 70 százalékos zuhanást jelentene, ugyanis a legnépszerűbb kriptovaluta árfolyama jelenleg 17 ezer dollár körül mozog.

A diákhitelekre is kiterjesztik a kamatstopot

A kormány döntése alapján a diákhitelekre is kiterjesztik a kamatstopot: a Diákhitel1 változatlanul 4,99 százalékos kamattal lesz elérhető 2023 januárjától, a Képzési hitelt és a Diákhitel2-t pedig továbbra is kamatmentesen vehetik fel a felsőoktatásban tanulók - jelentette be a gazdaságfejlesztési miniszter.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom