Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Magyarország 2027-re elérheti a legfejlettebb országok jóléti szintjét
No menu items!

Magyarország 2027-re elérheti a legfejlettebb országok jóléti szintjét

Az Európai Uniós tagságnak köszönhetően Magyarország esetében csak két év késést okoz a világjárvány, és így az eredetileg várt 2025 helyett 2027-re érheti el a legfejlettebb országok jóléti szintjét – áll az Euler Hermes hitelbiztosító és az Allianz Research közös gazdasági prognózisában.

Az összefoglaló szerint ugyanakkor a nem EU-tag feltörekvő országok nem lesznek ilyen szerencsések: felzárkózásuk lelassul, és emiatt a globális jóléti szakadék tovább mélyülhet a fejlett és feltörekvő országok között.

Az Euler Hermes hitelbiztosító és az Allianz Research kutatói legfrissebb gazdasági előrejelzésükben azt vizsgálták, hogyan hat a pendémia a globális jóléti egyenlőtlenségre, illetve azon belül Magyarország mikor éri el a legfejlettebb országok jövedelmi szintjét.

Az elemzés szerint rövid távon csökkent a jóléti különbség a gazdag és szegényebb országok között, mivel 2020-ban a világjárvány negatív gazdasági hatásai kezdetben főleg a fejlett országokat sújtották.

A hosszabb távú modelleket elkészítve azonban már egészen más kép alakult ki: közép és hosszú távon tovább mélyülhet a jóléti szakadék, mivel a fejlődő országok számára kevesebb eszköz áll rendelkezésre a negatív gazdasági hatások enyhítésére, továbbá a lakosság átoltásával is lassabban haladnak. A világjárvány utáni új gazdasági környezetben az olcsó munkaerő már nem lesz elsődleges szempont a befektetők számára, így a feltörekvő országok elveszíthetik legfőbb gazdasági vonzerejüket, amely eddig nagyban hozzájárult a középosztály erősödéséhez ezekben a társadalmakban. Emellett az eladósodás veszélye is fenyegeti ezeket az országokat.

A prognóziaban jelezték: egy ország akkor kerül a legfejlettebb, magas jövedelmi szintű csoportba, ha a vásárlóerő-paritáson mért egy főre eső nemzeti jövedelme eléri az Egyesült Államokban számított jövedelem 50 százalékát. Ez alapján az európai volt szocialista országok közül elsőként Csehország, Szlovénia, majd Észtország érte el a magas jövedelmi szintet. Őket követte 2018-ban Litvánia és 2019-ben Lengyelország.

Az elemzés azt is megmutatta, hogy Magyarország esetében egyértelműen az európai uniós tagság az a tényező, amely segíti a járvány utáni viszonylag gyors normalizálódást.

A kutatók több olyan, nem EU-tag országot is azonosítottak, ahol jelentősen lelassul a felzárkózás, közülük Oroszország és Törökország a két legjelentősebb állam.

A legjelentősebb változást a digitalizáció terén várják a szakértők. A mesterséges intelligencia használata, a robotizáció, illetve az adatalapú gazdaság elterjedése elérte azt a szintet, amikor már képes teljesen átalakítani a munka világát. Emiatt a munkaerő költsége egyre inkább elveszíti jelentőségét, ami a globális jóléti különbségek mélyülését eredményezheti.

A klímavédelem és a zöld szempontok meghatározóvá válása elsősorban a fejlett országok gazdaságát segítheti. Az elemzők szerint kiugró mennyiségű befektetés várható a zöld gazdasági szektorokba, amelyet a fogyasztási szokások átalakulása indukál elsősorban a magasabb jövedelmű országokban. A fogyasztók egyre inkább a helyi termelőket preferálják, teret nyer a körforgásos gazdaság modellje, illetve a megosztáson alapuló gazdaság.

Mindezek a feltörekvő gazdasággal rendelkező országokat kedvezőtlenül érintik. Míg az elmúlt évtizedekben a globalizációnak köszönhetően számos fejlődő országban nőtt jelentősen az egy főre eső jövedelem, a feljebb lépés, a magas jövedelmi státusz elérése időben kitolódik ezen országok számára – jelzi az Euler Hermes és az Allianz Research gazdasági prognózisa.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.

Tovább nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon márciusban

A részvényalapokhoz 9,2 milliárdnyi tőke áramlott. Az árfolyammozgások tovább segítettek, így 4,8 százalékos növekedés történt a kategória vagyonában az elmúlt hónapban.

Energetikai tanácsadási szolgáltatásokra kérhetnek támogatást vállalkozások

A támogatási kérelmeket a vali.hu honlapnján keresztül, a program oldalán lehet benyújtani május 2-án 12 órától.

Ez lehet a terjeszkedő olcsó kínai webshopok ellenfele

A sokszor tolakodó, pszichésen megterhelő hirdetési stratégia révén legtöbbször olyan kacatok vásárlására vesznek rá, amire valójában nem is feltétlenül volt szükségünk.
Hirdetés

Hírek

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.

Az Amerikából érkezett kedvező makrogazdasági adat hatására csúcson a BUX

BUX 1027,91 pontos, 1,56 százalékos emelkedéssel, 66 839,15 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán.

Iránykereséssel indulhat a kereskedés az elemző szerint

A Richter változatlanul a 9150-9420 forintos sávban mozoghat. A gyógyszerpapír jegyzése csütörtökön 5 forinttal, 0,05 százalékkal 9260 forintra csökkent, 2,5 milliárd forintos forgalomban.

Úttörő konferencia az autóipar jövőjéről, hazai díjátadóval

A tisztán benzines autók napjai is meg vannak számlálva, miközben az elektromos autók térnyerése kapcsán még bőven akadnak kérdőjelek

Heti makronaptár

Több statisztikai adat is megjelenik a következő héten, köztük az ipari termelés februári, a külkereskedelmi forgalom előzetes februári és részletes januári adatai, valamint a termelői árak és a kiskereskedelmi forgalom februári adatai. A kormányzati szektor 2023. utolsó negyedévi egyenlegét is közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Enyhe emelkedéssel nyithat a tőzsde az elemző szerint

Enyhe emelkedéssel nyithat szerdán a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint.

Elemző: iránykereséssel nyithat a tőzsde

Hétfőn a BÉT részvényindexe, a BUX 141,21 pontos, 0,22 százalékos csökkenéssel, 65 095,72 ponton zárt.
Hirdetés

Gazdaság

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.

Tovább nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon márciusban

A részvényalapokhoz 9,2 milliárdnyi tőke áramlott. Az árfolyammozgások tovább segítettek, így 4,8 százalékos növekedés történt a kategória vagyonában az elmúlt hónapban.

Begyújtották a rakétát a nyugdíjpénztárak

A magán-nyugdíjpénztári alapok hasonlóan teljesítettek, mint az önkéntes pénztári portfóliók. A legkockázatosabb növekedési alapok árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben 2,7-5,1 százalék között.

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.